• Tartalom

8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet

a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet módosításáról1

2014.01.31.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

1. § E rendelet alkalmazásában:
1. Intézmény: megyénként és a fővárosban egy, az állami intézményfenntartó központ (a továbbiakban: Központ) által fenntartott, tankerületenként legalább egy tagintézményből álló pedagógiai szakszolgálati intézmény, amely a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 18. § (2) bekezdésében foglalt valamennyi szakszolgálati feladatra kiterjedően az állami köznevelési közszolgálati feladatellátás keretében a pedagógiai szakszolgálatokat ellátja,
2. székhelyintézmény: az Intézmény szakmai irányítást és koordinálást végző, valamint megyei, fővárosi működési körzettel szakértői bizottsági feladatokat is ellátó feladatellátási helye, ahol az Intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található,
3. tagintézmény:
a) tankerületi tagintézmény: olyan, tankerületenként szervezett feladatellátási hely, amely a megyében, a fővárosban, valamennyi tankerületben, az adott tankerületre kiterjedő működési körzettel – az e rendeletben foglalt kivételekkel – az Nkt. 18. § (2) bekezdésében felsorolt összes pedagógiai szakszolgálati feladatot és az e rendeletben, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a tagintézmény szintjén irányítási, képviseleti, szakmai feladatot lát el,
b) megyei, fővárosi tagintézmény: olyan feladatellátási hely, amely a megyében, a fővárosban egyes pedagógiai szakszolgálati feladatokat több tankerületre kiterjedő működési körzettel lát el,
c) országos tagintézmény: olyan feladatellátási hely, amely az egyes pedagógiai szakszolgálati feladatokat országos működési körzettel lát el,
d) szakosított tagintézmény: olyan tagintézmény, amely legfeljebb két szakszolgálati feladatot lát el,
4. feladatellátási kötelezettség: a működési körzethez igazodó kötelezettség, amely alapján az Intézmény székhelyintézménye, tagintézménye köteles ellátni a működési körzetében lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, vagy működési körzetében intézményes ellátásban részesülő gyermekeket, tanulókat,
5. a szakértői bizottság vezetője: az Intézmény szakértői bizottságként eljáró tagintézményének vezetője, valamint a székhelyintézmény esetében a székhelyintézmény által ellátott szakmai feladatok végrehajtását irányító főigazgató-helyettes,
6. gyógypedagógus végzettség és szakképzettség:
a) főiskolai, alapképzési szintű gyógypedagógus végzettség és szakképzettség:
aa) a gyógypedagógus,
ab) a gyógypedagógiai tanár és
ac) a gyógypedagógiai terapeuta
végzettség és szakképzettség,
b) egyetemi szintű, mesterfokozatú gyógypedagógus végzettség és szakképzettség:
ba) a speciális pedagógiai szakos tanár és szakpedagógus végzettség és szakképzettség, valamint az a) pontban foglalt végzettség és szakképzettség együttes megléte,
bb) az okleveles gyógypedagógus és
bc) a gyógypedagógia-tanár
végzettség és szakképzettség,
7. konduktor végzettség és szakképzettség:
a) főiskolai, alapképzési szintű konduktor végzettség és szakképzettség:
aa) a konduktor,
ab) a konduktor-óvodapedagógus,
ac) a konduktor-tanító,
ad) a konduktor (óvodapedagógus) és
ae) a konduktor (tanító)
végzettség és szakképzettség,
b) egyetemi szintű, mesterfokozatú konduktor végzettség és szakképzettség: a speciális pedagógiai szakos tanár és szakpedagógus végzettség és szakképzettség és
ba) a konduktor,
bb) a konduktor-óvodapedagógus, vagy
bc) a konduktor-tanító
végzettség és szakképzettség együttes megléte.”

2. § A Rendelet 2. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet hatálya – fenntartótól függetlenül – kiterjed)

g) a Központra,”

3. § (1) A Rendelet 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A pedagógiai szakszolgálatokat az Intézmény, az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott pedagógiai szakszolgálati, illetve egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmények, továbbá az állami köznevelési közszolgálati feladatellátásban az oktatásért felelős miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) kötött köznevelési szerződés alapján részt vevő, az egyházi jogi személy, a vallási tevékenységet végző szervezet, vagy más nem állami, nem önkormányzati köznevelési intézményfenntartó által fenntartott pedagógiai szakszolgálati, illetve egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmények látják el.
(2) Az Intézmény a feladatait a megyében és a fővárosban a székhelyintézményben és a tagintézményekben látja el. A tagintézmény több tagintézményi telephelyen is működhet.”

(2) A Rendelet 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Pedagógiai szakszolgálati feladatot
a) az Nkt. 18. § (2) bekezdésében foglaltak közül egy vagy több pedagógiai szakszolgálati feladat vonatkozásában az állami felsőoktatási intézmény, az egyházi jogi személy, a vallási tevékenységet végző szervezet, vagy más nem állami, nem önkormányzati köznevelési intézményfenntartó által fenntartott pedagógiai szakszolgálati intézmény,
b) az országos és a megyei szakértői bizottsági tevékenység kivételével az Nkt. 18. § (2) bekezdésében foglaltak közül egy vagy több pedagógiai szakszolgálati feladat vonatkozásában az állami felsőoktatási intézmény, az egyházi jogi személy, a vallási tevékenységet végző szervezet, vagy más nem állami, nem önkormányzati köznevelési intézményfenntartó által fenntartott egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény
is elláthat.”

4. § A Rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

9. § A szakértői bizottsági tevékenységet az Intézmény székhelyintézménye és tagintézményei látják el a 10. §-ban meghatározott feladatellátási kötelezettség szerint.”

5. § A Rendelet 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

10. § (1) Az Intézmény szakértői bizottságként eljáró tankerületi tagintézményének (a továbbiakban: tankerületi szakértői bizottság) feladatellátási kötelezettsége a 11. §-ban meghatározott feladatok vonatkozásában arra a járási, a fővárosban fővárosi kerületi tankerületre terjed ki, amelyben működik.
(2) Az Intézmény szakértői bizottságként eljáró székhelyintézményének, valamint megyei, fővárosi tagintézményének (a továbbiakban: megyei szakértői bizottság) feladatellátási kötelezettsége a 12. §-ban meghatározott feladatok vonatkozásában
a) a főváros, a megye teljes területére terjed ki, ha a szakértői bizottsági tevékenységet az Intézmény székhelyintézménye látja el, vagy
b) a fővárosban, megyében több tankerületre terjed ki, ha a szakértői bizottsági tevékenységet feladatmegosztásban az Intézmény székhelyintézménye és megyei, fővárosi tagintézménye látja el.
(3) Az Intézmény szakértői bizottságként eljáró országos tagintézménye (a továbbiakban: országos szakértői bizottság) a mozgásszervi fogyatékosság, az érzékszervi (a látási, a hallási) fogyatékosság, valamint a beszédfogyatékosság megállapítását vagy kizárását országos feladatellátási kötelezettséggel végzi azzal, hogy a beszédfogyatékosság megállapítása vagy kizárása a megyei szakértői bizottság feladatai körében is ellátható.”

6. § (1) A Rendelet 11. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tankerületi szakértői bizottság feladata)

a) az e rendelet általános szabályai szerint indult vizsgálatok esetében a harmadik életévét betöltött gyermek, tanuló teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi vizsgálata,”

(2) A Rendelet 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a tankerületi szakértői bizottság megítélése szerint a gyermeknél a sajátos nevelési igény valószínűsíthető, saját vizsgálatának dokumentációját és annak eredményeit, a vizsgálat alapján tett megállapításait, valamint a rendelkezésükre álló egyéb iratokat megküldi a megyei szakértői bizottság részére.”

7. § (1) A Rendelet 12. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megyei szakértői bizottság koordinációs feladatai:)

a) a tankerületi szakértői bizottság szakmai működésének koordinációja,”

(2) A Rendelet 12. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megyei szakértői bizottság diagnosztikai feladatai:)

a) az e rendelet általános szabályai szerint indult vizsgálatok esetében a háromévesnél fiatalabb gyermekek teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi vizsgálata,”

(3) A Rendelet 12. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megyei szakértői bizottság diagnosztikai feladatai:)

c) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a kiegészítő vizsgálat végzése, a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása, a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása, a szakértői vélemény elkészítése és kiadása,”

8. § (1) A Rendelet 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakértői vizsgálat – a (2) bekezdés a), b) és d) pontjaiban, valamint a 40. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel – a szülő kérelmére, illetve, ha az eljárást nem a szülő kezdeményezi, a szülő egyetértésével indul. Az eljárás megindítása az Intézmény szakértői bizottságként eljáró azon feladatellátási helyénél kérhető vagy kezdeményezhető, amelynek működési körzetében a gyermek, tanuló lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy amelynek működési körzetében a gyermek, tanuló intézményes ellátásban részesül. A mozgásszervi fogyatékosság, az érzékszervi fogyatékosság, valamint a beszédfogyatékosság megállapítására vagy kizárására irányuló vizsgálat közvetlenül is kérhető, illetve kezdeményezhető az országos szakértői bizottságnál. Ha a gyermek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban részesül, az óvoda, az iskola köteles közreműködni az 1. melléklet szerinti vizsgálat iránti kérelem elkészítésében.”

(2) A Rendelet 13. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szülő egyetértése esetén a szakértői vélemény készítésére irányuló – a szülő által aláírt – kérelmet az óvoda, az iskola megküldi)

a) az (1) bekezdésben meghatározott szakértői bizottságnak,”

9. § (1) A Rendelet 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakértői bizottság a lefolytatott vizsgálatok alapján készíti el a szakértői véleményét. A szakértői vélemény elkészítésének szakmai követelményeit a 3. melléklet tartalmazza. A szakértői bizottság tagjai a gyermek, tanuló különleges gondozásba vételére, fogyatékosságára, a fejlesztést igénylő területekre vonatkozó megállapításokat közösen alakítják ki. A szakértői véleményt a szakértői bizottság vezetője és a szakértői bizottságnak a vizsgálatban közreműködő tagjai írják alá. Amennyiben a szakértői bizottság a szakértői véleményét a 12. § (2) bekezdés c) pontja szerinti vizsgálat alapján készíti el, a szakértői véleményt a megyei szakértői bizottság vezetője és a megyei szakértői bizottság vizsgálatban közreműködő tagjai írják alá azzal, hogy a szakértői véleményben fel kell tüntetni a vizsgálatban a tankerületi szakértői bizottság részéről közreműködő szakemberek nevét is.”

(2) A Rendelet 16. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában részt vevő köznevelési intézményeket tartalmazó jegyzék összeállításához a megyei szakértői bizottság részére
a) a megyében lévő települési önkormányzat, a fővárosi kerületi önkormányzat – a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság, autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar megjelölésével – a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését ellátó óvodák jegyzékét és azok felvételi (működési) körzetét tartalmazó adatokat,
b) a kormányhivatal – a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság, autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar, valamint a nevelés, oktatás formájának (együttnevelés, gyógypedagógiai osztályban történő különnevelés) megjelölésével – a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, oktatását, fejlesztő nevelés-oktatását ellátó iskolák, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények, a gyakorló köznevelési intézmények, valamint az egyéb nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó által fenntartott köznevelési intézmények jegyzékét és azok felvételi (működési) körzetét tartalmazó adatokat, valamint
c) a tankerületi igazgató a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság, autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar, valamint a nevelés, oktatás formájának (együttnevelés, gyógypedagógiai osztályban történő különnevelés) megjelölésével – a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, oktatását, fejlesztő nevelés-oktatását ellátó, a Központ fenntartásában lévő, az általa vezetett tankerületben működő köznevelési intézmények jegyzékét és azok felvételi (működési) körzetét tartalmazó adatokat
minden év január 31-ig megküldi.
(4) Az intézményjegyzéket a vizsgálaton megjelenő szülők részére megtekintésre át kell adni, valamint meg kell küldeni a kormányhivatalnak, továbbá az országos szakértői bizottságoknak.
(5) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók részére a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő nevelés igénybevételével összefüggő utazási költség megtérítéséhez szükséges igazolást az Intézmény szakértői bizottságként eljáró, sajátos nevelési igény megállapítására jogosult székhelyintézménye vagy tagintézménye központilag kiadott nyomtatványon állítja ki. Az igénybevételt az ellátást nyújtó köznevelési intézmény vezetője vagy írásbeli meghatalmazással rendelkező megbízottja igazolja.”

10. § A Rendelet 17. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell)

j) a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, fejlesztési feladatokat, a fejlesztési feladatok ellátásának javasolt időkeretét, javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítésre,”

11. § A Rendelet 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai csoportban, iskolai osztályban azért nem szervezhető meg, mert az intézményi jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi – óvoda vonatkozásában – a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek, – iskola vonatkozásában – a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi igazgatónak. A jegyző, illetve a tankerületi igazgató intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény kijelölésre kerüljön. A jegyző, illetve a tankerületi igazgató harminc napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a szakértői bizottságot.”

12. § A Rendelet 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a szakértői bizottság képviselője legalább két alkalommal, az óvodai foglalkozáson, illetve a tanítási órán megfigyeli a gyermeket, tanulót. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a szakértői bizottság megvizsgálja a gyermek, tanuló fejlődését, és tapasztalatai alapján – a vizsgálatok összegzésének eredményeként – készíti el szakértői véleményét.”

13. § A Rendelet 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gyermek nevelését ellátó óvoda, nevelését, oktatását ellátó iskola a felülvizsgálati eljárást – tanévenként legfeljebb egy alkalommal – bármikor kezdeményezheti, amelyről – a felülvizsgálat szükségességének indokolásával – a szülőt tájékoztatni köteles. Sajátos nevelési igényű gyermek esetében, az óvodai vagy iskolai kezdeményezésre történő felülvizsgálat lefolytatásakor a felülvizsgálat részeként, a szakértői bizottság egy tagja legalább egy teljes napot a gyermek óvodai csoportjában, a tanuló iskolai osztályában hospitál, megfigyeléseiről feljegyzést készít.”

14. § A Rendelet 24. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Nkt. 18. § (2) bekezdés d) pontja szerinti nevelési tanácsadás feladata:]

a) a szülővel az első problémafeltáró beszélgetés lebonyolítása, a gyermek, a tanuló adaptív viselkedésének, szociális érettségének felmérése, ennek eredményeképpen tanácsadásban részesítés vagy a szakszolgálati ellátásba vétel szükségességének meghatározása,”

15. § A Rendelet 26. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi tájékoztatással, kiadványokkal segíti az iskolai pályaorientációs tevékenységet.
(5) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadási feladatokat az Intézmény székhelyintézménye, illetve megyei, fővárosi tagintézménye, megyei, fővárosi működési körzettel látja el.”

16. § A Rendelet 28. § (2) bekezdés harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A gyógytestnevelés az orvosi javaslat alapján 1–3, 4–8 vagy 9–16 fős csoportokban szervezhető meg.”

17. § A Rendelet 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az Intézmény működési körzetében működő nevelési-oktatási intézményben az iskolapszichológus, óvodapszichológus munkakör nem került betöltésre, az adott munkakör betöltéséig, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének erre vonatkozó írásbeli kérésére az Intézmény támogatást nyújthat az ellátás iránti igény kielégítéséhez.”

18. § A Rendelet 31. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A pedagógiai szakszolgálati intézmény élén főigazgató, a tagintézmény élén igazgató áll. A főigazgató munkáját a pedagógiai szakszolgálati intézmény egy vagy több feladatának szakmai irányítását ellátó főigazgató-helyettes, az igazgató munkáját a tagintézmény egy vagy több feladatának szakmai irányítását ellátó igazgató-helyettes segíti. A főigazgató-helyettesek egyike közvetlenül irányítja a székhelyintézmény által ellátott szakmai feladatok végrehajtását. A pedagógiai szakszolgálati intézményekben alkalmazott vezetők kötelező létszámát az 5. melléklet tartalmazza.
(2) A főigazgató-helyettes és az igazgató heti négy órában, az igazgató-helyettes heti hat órában végzi a gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni vagy csoportos foglalkoztatásával, a tanácsadással, gondozói tanfolyamok megtartásával (a továbbiakban együtt: közvetlen foglalkozás) kapcsolatos feladatokat. A közvetlen foglalkozásra megállapított időn felül látják el a vezetői megbízással kapcsolatos feladataikat. A főigazgató közvetlen foglalkozással kapcsolatos feladatokat nem végez.
(3) Az Nkt. 69. § (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt vezetői feladatokat a főigazgató a főigazgató-helyettesekből és az igazgatókból álló testület (a továbbiakban: igazgatótanács) közreműködésével látja el.”

19. § A Rendelet 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

32. § (1) Az Intézményben a vezetői megbízás feltétele
a) főigazgatói megbízás esetén
aa) pszichológus végzettség és szakképzettség, klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola vagy tanácsadói szakvizsga, továbbá szakmailag és szervezetileg önálló pedagógiai szakszolgálati feladatot ellátó intézményben, intézményegységben szerzett legalább hároméves vezetői gyakorlat, vagy pedagógiai szakszolgálati feladat ellátására létesített pedagógus munkakörben szerzett, legalább ötéves szakmai gyakorlat, vagy
ab) egyetemi szintű, mesterfokozatú gyógypedagógus végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga, továbbá szakmailag és szervezetileg önálló pedagógiai szakszolgálati feladatot ellátó intézményben, intézményegységben szerzett legalább hároméves vezetői gyakorlat, vagy pedagógiai szakszolgálati feladat ellátására létesített pedagógus munkakörben szerzett, legalább ötéves szakmai gyakorlat,
b) főigazgató-helyettesi, igazgatói, igazgató-helyettesi megbízás esetén
ba) pszichológus, gyógypedagógus vagy gyógytestnevelő tanár végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógiai szakszolgálati feladat ellátására létesített pedagógus munkakörben szerzett, legalább ötéves szakmai gyakorlat, továbbá pszichológus megbízása esetén klinikai, pedagógiai óvoda- és iskola vagy tanácsadói szakvizsga, gyógypedagógus és gyógytestnevelő tanár esetében pedagógus-szakvizsga, vagy
bb) önálló konduktív pedagógiai tagintézményben a ba) pontban foglaltaktól eltérően igazgatói, igazgató-helyettesi megbízás esetén konduktor végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógiai szakszolgálati feladat ellátására létesített pedagógus munkakörben szerzett, legalább ötéves szakmai gyakorlat, valamint pedagógus-szakvizsga, vagy
bc) önálló továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó tagintézményben a ba) pontban foglaltak mellett igazgatói, igazgató-helyettesi megbízás esetén egyetemi szintű pedagógus végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógiai szakszolgálati feladat ellátására létesített pedagógus munkakörben szerzett, legalább ötéves szakmai gyakorlat, valamint pedagógus-szakvizsga, vagy főiskolai szintű pedagógus végzettség és szakképzettség, diáktanácsadás, vagy iskolai tanácsadó és konzultáns pedagógus szakirányú továbbképzési szakképzettséggel, továbbá pedagógiai szakszolgálati feladat ellátására létesített pedagógus munkakörben szerzett, legalább ötéves szakmai gyakorlat, valamint pedagógus-szakvizsga,
és
c) pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás, vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás.
(2) Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény esetén a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységben az intézményegység-vezetői megbízás feltétele pszichológus vagy gyógypedagógus végzettség és szakképzettség, klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola vagy tanácsadói pszichológiai szakvizsga, vagy pedagógiai szakvizsga, továbbá pedagógiai szakszolgálati feladat ellátására létesített pedagógus munkakörben szerzett, legalább ötéves szakmai gyakorlat.”

20. § A Rendelet 40. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A járási hivatal az eljárása megindításáról nyolc napon belül értesíti a szakértői bizottságot. A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti döntés egy példányát a döntés jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül megküldi az érintett nevelési-oktatási intézménynek és a szakértői bizottságnak.”

21. § A Rendelet 41. § (4)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A járási hivatal eljárásában szakértőként – a járási hivatal kirendelése alapján – az a szakértői bizottság jár el, amely az eljárásban érintett szakértői véleményt kiállította.
(5) Az eljárásban szakértőként nem vehet részt az a szakértő, aki a (4) bekezdésben meghatározott szakértői bizottság részéről az eljárásban érintett szakértői vélemény elkészítésben részt vett.
(6) A járási hivatal határozata ellen benyújtott fellebbezés alapján induló eljárásban – a kormányhivatal kirendelésére – szakértőként a Szakmai Szolgáltató Intézmény jár el.”

22. § A Rendelet 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű
a) a munkakör ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség mellett az egyetemi vagy főiskolai szakirányú továbbképzésben szerzett – jogszabályban meghatározott – szakképzettség,
b) a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím, valamint
c) a klinikai, a pedagógiai, az óvoda- és iskola, a tanácsadói szakpszichológusi, a fogyatékosság típusának megfelelő szakorvos vagy gyermek- és ifjúsági pszichiátria, csecsemő- és gyermekgyógyászat, vagy gyermekneurológia szakorvos és a szociális szakvizsga.”

23. § A Rendelet a következő 44/A. §-sal egészül ki:

44/A. § Ha a pedagógus szakképzettsége az e rendeletben meghatározott képesítésnek a megváltozott előírások miatt nem felel meg, és e rendelet hatálybalépésekor a pedagógusnak
a) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél kevesebb ideje van, legfeljebb a nyugdíjkorhatár eléréséig változatlan munkakörben tovább foglalkoztatható;
b) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél több ideje van, e rendelet hatálybalépésének napjától számított öt év után csak akkor foglalkoztatható tovább pedagógus-munkakörben, ha tanulmányait a felsőfokú pedagógus-szakképzettséget nyújtó oktatásban megkezdte.”

24. § A Rendelet a következő 44/B. §-sal egészül ki:

44/B. § (1) A 7. melléklet alapján az Intézményben foglalkoztatottak megyei bontásban meghatározott minimális létszámát a tankerületek közti bontásban a tankerületek sajátosságainak figyelembevételével kell meghatározni azzal, hogy valamennyi tankerületi tagintézménynek – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – teljes körűen el kell látnia az e rendeletben a tankerületi tagintézményre meghatározott szakszolgálati feladatokat.
(2) Mentesül a tankerületi tagintézmény egyes szakszolgálati feladatok ellátása alól, ha az adott szakszolgálati feladatot ugyanabban a tankerületben más, szakosított tagintézmény vagy más, szakosított tagintézmény tagintézményi telephelye teljes körűen ellátja.
(3) A tankerületi tagintézmény a (2) bekezdésben meghatározott esetben a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, a konduktív pedagógiai ellátás és a logopédiai ellátás szakszolgálati feladatok ellátása alól mentesülhet.”

25. § A Rendelet 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

45. § A pedagógiai szakszolgálati intézményben az intézményvezetői pályázattal összefüggésben a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 189–191. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a) a nevelőtestület alatt a szakalkalmazotti értekezlet kell érteni,
b) az előkészítő bizottság tagjait az intézményvezető jelöli ki,
c) a szakalkalmazotti értekezlet és az alkalmazotti közösség véleményét részértekezleteken is kialakíthatja,
d) a részértekezletek az intézmény vezetésére vonatkozó program és a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról szóló, titkos szavazással kialakított véleménye csak valamennyi részértekezlet lebonyolítása után összesíthető és hozható nyilvánosságra.”

26. § A Rendelet 17. alcíme a következő 45/A. §-sal egészül ki:

45/A. § Az Nkt. és az EMMI rendelet gyermek, tanuló felügyeletére és a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó szabályait a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása során az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) gyermek, tanuló felügyelete a pedagógiai szakszolgálati intézményben, illetve a szakszolgálati tevékenység ellátása alatt: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, azon idő alatt, amíg a gyermek a pedagógiai szakszolgálati tevékenységet ellátó szakember tényleges jelenlétében a szakszolgálati ellátásban részesül, függetlenül attól, hogy az ellátás mely helyszínen valósul meg,
b) tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a gyermeket, a tanulót az alatt az idő alatt vagy tevékenység során éri, amikor a szakszolgálati intézmény szakemberének felügyelete alatt áll.”

27. § A Rendelet 5. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

28. § A Rendelet 6. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

29. § A Rendelet 8. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

30. § A Rendelet 9. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

31. § A Rendelet

1. 5. § (2) bekezdésében az „az illetékes megyei szakértői bizottságnak” szövegrész helyébe az „a megyei szakértői bizottságnak” szöveg,

2. 16. § (2) bekezdésében a „szerint illetékes” szövegrész helyébe a „szerinti” szöveg,

3. 20. § (2) bekezdésében a „megyeközponti tankerület vezetőjének” szövegrész helyébe a „megyeközponti tankerület igazgatójának, a főváros esetében a Központ központi szervének” szöveg,

4. 20. § (2) bekezdésében a „megyeközponti tankerület vezetője” szövegrészek helyébe a „megyeközponti tankerület igazgatója, a főváros esetében a Központ központi szerve” szöveg,

5. 20. § (3) bekezdésében az „az illetékes szakértői bizottságot” szövegrész helyébe az „a szakértői bizottságot” szöveg,

6. 31. § (5) bekezdésében az „A főigazgató a pedagógiai szakszolgálati intézmény, ezen belül a székhellyel azonos tankerület, mint székhelyintézmény ellátási körzetében, a tagintézmény igazgatója a tagintézmény ellátási körzetében felel” szövegrész helyébe az „A főigazgató a pedagógiai szakszolgálati intézmény, a székhelyintézmény által ellátott szakmai feladatok végrehajtását irányító főigazgató-helyettes a székhelyintézmény, a tagintézmény igazgatója a tagintézmény működési körzetében felel” szöveg,

7. 33. § (4) bekezdésében az „SZMSZ-e” szövegrész helyébe a „szervezeti és működési szabályzata” szöveg,

8. 42. § (1) bekezdésében az „A megyei szakértői bizottság adhat szakértői véleményt” szövegrész helyébe az „A megyei szakértői bizottság – mozgásszervi, érzékszervi (a látási, a hallási), valamint a beszédfogyatékosság esetén az országos szakértői bizottság – adhat szakértői véleményt” szöveg,

9. 1. melléklet 3.1. pontjában foglalt táblázatában a „szakértői vélemény/szakértői vélemény” szövegrész helyébe a „szakvélemény/szakértői vélemény” szöveg,

10. 1. melléklet 4. pontjában foglalt táblázatában az „az illetékes szakértői bizottsághoz” szövegrész helyébe az „a szakértői bizottsághoz” szöveg,

11. 1. melléklet 4. pontjában foglalt táblázatában a „tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság” szövegrész helyébe a „szakértői bizottság” szöveg,

12. 2. melléklet 2. pontjában az „– amennyiben a vizsgálaton való részvételre közigazgatási hatósági eljárás keretében hozott döntés kötelezte a szülőt, a döntést kiadó kormányhivatal,” szövegrész helyébe az „– amennyiben a vizsgálaton való részvételre közigazgatási hatósági eljárás keretében hozott döntés kötelezte a szülőt, a döntést kiadó járási hivatal,” szöveg,

13. 2. melléklet 2. pontjában az „Amennyiben a második vizsgálati időpontban sem jelenik meg a szülő gyermekével, – a gyermek, tanuló érdekében – a bizottságvezető közigazgatási hatósági eljárás megindítását kezdeményezi a gyermek lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalnál.” szövegrész helyébe az „Amennyiben a második vizsgálati időpontban sem jelenik meg a szülő gyermekével, – a gyermek, tanuló érdekében – a szakértői bizottság vezetője közigazgatási hatósági eljárás megindítását kezdeményezi a gyermek lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál.” szöveg,

14. 3. melléklet 2. pontjában az „A komplex szakértői vizsgálatot végzők illetékességi köre” szövegrész helyébe az „A komplex szakértői vizsgálatot végzők kompetenciaköre” szöveg,

15. 3. melléklet 2. pont 2.2. alpontjában az „A pszichológus további illetékességei:” szövegrész helyébe az „A pszichológus további kompetenciái:” szöveg,

16. 7. mellékletében foglalt táblázatban a „Megyenév” szövegrész helyébe a „Megyenév, főváros” szöveg és

17. 7. mellékletében foglalt táblázatban a „Budapest” szövegrész helyébe a „Főváros” szöveg

lép.

32. § Hatályát veszti a Rendelet

33. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelethez

A megyében, fővárosban az Intézményben alkalmazott vezetők kötelező létszáma

 

A

B

C

1.

Magasabb vezetői, vezetői megbízás

Feltétel

Létszám

2.

Intézményvezető
(főigazgató)

Intézményenként

1

3.

Intézményvezető-helyettes
(főigazgató-helyettes)

Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszáma legfeljebb 300 fő

2

4.

Intézményvezető-helyettes
(főigazgató-helyettes)

Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszáma több mint 300 fő

3

5.

Tagintézmény-igazgató
(Tagintézmény-vezető)

Tagintézményenként

1

6.

Tagintézményigazgató-helyettes
(Tagintézményvezető-helyettes)

Tankerületi tagintézményenként, ha a foglalkoztatottak száma a tizenöt főt eléri

1

2. melléklet a 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelethez

1.     A Rendelet 6. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat
a)    1–4. sora helyébe a következő sorok lépnek:

 

[A

B

C

 

A pedagógiai szakszolgálati tevékenység

Pedagógus munkakör megnevezése

A tevékenység ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség]

„1.

gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás

gyógypedagógus

gyógypedagógus

pszichológus

klinikai gyermek szakpszichológus

tanácsadó szakpszichológus

konduktor

konduktor

2.

fejlesztő nevelés

gyógypedagógus

gyógypedagógus

konduktor

konduktor

3.

szakértői bizottsági tevékenység

pszichológus

klinikai gyermek szakpszichológus

pedagógiai szakpszichológus

óvoda- és iskola szakpszichológus

tanácsadó szakpszichológus

gyógypedagógus

gyógypedagógus

konduktor

konduktor

4.

nevelési tanácsadás

fejlesztő pedagógus

bármely pedagógus, és a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók szűrésére, csoportos és egyéni foglalkoztatására jogosító szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség

oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, tanulásban akadályozottak pedagógiája vagy logopédia vagy pszichopedagógia szakos gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, gyógypedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája vagy logopédia vagy pszichopedagógia szakirányon

gyógypedagógus

oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, tanulásban akadályozottak pedagógiája vagy logopédia vagy pszichopedagógia szakos gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, gyógypedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája vagy logopédia vagy pszichopedagógia szakirányon

pszichológus

klinikai gyermek szakpszichológus

tanácsadó szakpszichológus

pedagógiai szakpszichológus

óvoda- és iskola szakpszichológus

klinikai és mentálhigiénés (felnőtt) szakpszichológus”

b)    6. sora helyébe a következő sor lép:

 

[A

B

C

 

A pedagógiai szakszolgálati tevékenység

Pedagógus munkakör megnevezése

A tevékenység ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség]

„6.

továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

pszichológus

tanácsadó szakpszichológus

pedagógiai szakpszichológus

óvoda- és iskola szakpszichológus

tanácsadó pedagógus

bármely egyetemi szintű pedagógus végzettség és szakképzettség

bármely főiskolai szintű pedagógus végzettség és szakképzettség, diáktanácsadás, vagy iskolai tanácsadó és konzultáns pedagógus vagy tanulási és pályatanácsadás vagy pályaorientációs tanár szakirányú továbbképzési szakképzettséggel vagy pályaorientáció szakterületen szerzett szakvizsgával”

c)    8–10. sora helyébe a következő sorok lépnek:

 

[A

B

C

 

A pedagógiai szakszolgálati tevékenység

Pedagógus munkakör megnevezése

A tevékenység ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség]

„8.

gyógytestnevelés

gyógytestnevelő tanár

gyógytestnevelő tanár

9.

iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás

iskola- és óvodapszichológia koordinátora

pedagógiai szakpszichológus

óvoda- és iskola szakpszichológus

tanácsadó szakpszichológus

10.

kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása

tehetséggondozó koordinátor

pedagógiai szakpszichológus

óvoda- és iskola szakpszichológus

tanácsadó szakpszichológus

pedagógus, tehetségfejlesztő szakirányú végzettséggel”

2.    A Rendelet 6. melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

1. Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök

fogyatékosság típusának megfelelő szakorvos vagy gyermek- és ifjúsági pszichiátria, csecsemő- és gyermekgyógyászat, illetve gyermekneurológia szakorvos,
gyógytornász,
pedagógiai asszisztens,
gyógypedagógiai asszisztens,
szakszolgálati titkár,
rendszergazda

2. Egyéb munkakörök

ügyviteli dolgozó,
kisegítő dolgozó,
munkaügyi, személyzeti előadó,
gazdasági dolgozó,
műszaki dolgozó

3. melléklet a 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelethez

A Rendelet 8. mellékletében foglalt táblázat
a)    12. sora helyébe a következő sor lép:

[Irattári
tételszám

Ügykör megnevezése

Őrzési idő
(év)

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek]

„12.

Szakértői vélemény, logopédiai vizsgálati vélemény

25”

b)    18. sora helyébe a következő sor lép:

[Irattári
tételszám

Ügykör megnevezése

Őrzési idő
(év)

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek]

„18.

Szaktanácsadói, egyéb szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások

5”

4. melléklet a 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelethez

A Rendelet 9. melléklet IV. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„IV. A GYÓGYTESTNEVELÉS MEGSZERVEZÉSÉNEK ESZKÖZEI

A gyógytestnevelés eszköz- és szerigénye a testnevelés eszköz- és szerigényével megegyezik.

1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2014. február 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére