• Tartalom
Oldalmenü
A 2015. évi CV. törvény indokolása
A TERMÉSZETES SZEMÉLYEK ADÓSSÁGRENDEZÉSÉRŐL
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A magyar jogrendszer még nem ismeri a magáncsőd jogintézményét, azaz a magánszemélyek csődvédelmet a most hatályos szabályozás szerinti nem kérhetnek.
A törvényjavaslat a magáncsőd jogintézményének magyarországi bevezetésére, azaz a lakossági csődvédelemre tesz javaslatot.
A magáncsődeljárást már szinte minden európai ország és a fejlett országok jó része bevezette, ezért azok tapasztalatait hasznosítva a törvényjavaslat olyan eljárásra tesz javaslatot, amely egyaránt alkalmas a fizetőképesség helyreállításra, másfelől a már adósságcsapdában lévő magánszemélyek és családok számára védelem biztosítására a hitelezők adós számára „káros versengésével” szemben.
A magáncsődeljárás lényege abban fogalmazható meg, hogy az adósnak jogi keretet biztosít a tartozásai rendezésére vonatkozóan a hitelezőivel történő megállapodásra. A tervezett magáncsődeljárás elsősorban a hiteladósok; illetve a többfelé fizetési késedelmet felhalmozó személyek adósságcsapdából való kikerülését tűzi ki célul, tekintettel arra, hogy ezeket a lakossági csoportokat a végrehajtási és kényszerértékesítési eljárásokban történő adósságrendezés csődvédelem nélkül nehéz helyzetbe sodorja.
A magáncsőd-szabályozás az eddig bevezetett, banki adósokat segítő állami intézkedéseket követi, azokkal koherens rendszert alkotva. A fizetési nehézségekkel küzdő családok (elsősorban a hiteladósok) problémáinak megoldását – amennyiben legalább minimális vagyonnal és törlesztőképességgel rendelkeznek – a magáncsődeljárásnak nevezett adósságrendezési eljárás hatékonyan tudja elősegíteni, végső soron az adósságcsapdából való kikerülést lehet vele elérni.
Magáncsődvédelmet az olyan adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme nem elégséges a felhalmozott adósságával kapcsolatos törlesztési kötelezettségének teljesítésére. A magáncsődtörvény ugyanakkor nem célozhatja a többszörös túladósodottsággal rendelkezők megmentését, ezen élethelyzetek kezelésére ugyanis a magáncsődtörvény – adós és hitelezői érdekek egyensúlyát célzó – jogi megoldásai nem alkalmasak. Erre tekintettel nem kezdeményezhet eljárást az, akinek a felhalmozott tartozása több mint a kétszerese a csődvagyonának. A magáncsődtörvény továbbá nem szolgálhatja az átlagosat jelentősen meghaladó mértékű és értékű vagyonnal rendelkező lakossági csoportok megmentését sem, hiszen ez az adósság elengedésének várható nagysága miatt a hitelezőkkel szemben lenne méltánytalan, és rombolná a fizetési fegyelmet.
A magáncsődvédelem alatt úgy történik meg az adósságok rendezése, hogy az adós fizetési képességének helyreállítása és az adósságcsapdából történő kikerülés a cél.
Magáncsődeljárást csak az adós kezdeményezhet, saját döntésétől függ, vállalja-e az eljárásból fakadó előnyöket, kötöttségeket. Az eljárás kétségtelen előnye az adós számára az, hogy a csődvédelem alatt nem kell számolnia végrehajtási, zálogtárgy kényszerértékesítési és egyéb igényérvényesítésekkel, tetemes végrehajtói költségekkel, továbbá nem kell tartania attól, hogy ·a hitelezők versengése rövid időn belül megfosztja az értékesíthető vagyonától, azaz lakóingatlanát sem tarthatja meg, és kilakoltatásnak néz elébe.
A törvénytervezet a „magáncsőd” jogintézményét úgy vezeti be, hogy bíróságon kívüli és bírósági eljárásra egyaránt lehetőséget ad. A sikeres bíróságon kívüli adósságrendezés feleslegessé teszi a felek számára költségesebb és kötöttebb bírósági eljárást.
A tervezet arra ösztönzi az adóst és hitelezőit, hogy az adósságrendezést először bírósági eljáráson kívül, rugalmasabb, kötetlenebb és költségtakarékos formában, az adós és hitelezők közötti megállapodás megkötésével kíséreljék meg. Ennek során az adós és hitelezői megállapodnak a fizetéskönnyítő megoldásokról, az adós hitelszerződését átstrukturálják, kedvezőbb fizetési ütemezést kaphat az adós, mentesülhet a késedelmi kamat megfizetése alól, sőt részbeni tartozáselengedésben is részesülhet. Az állam szerepe ezekben az esetekben az, hogy az ideiglenes csődvédelmet biztosítja, az erre kijelölt kormányzati szerv ellenőrzi, hogy az adós megfelel-e az eljárás kezdeményezése feltételeinek. Ezt követően a főhitelező koordinálásával történik meg a megállapodás kimunkálása és a hitelezői konszenzus esetén annak létrejötte. A bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás állami regisztrálásra kerül, de bírósági jóváhagyás nem szükséges a megállapodás érvényes létrejöttéhez.
A sikertelen bíróságon kívüli egyezkedés esetén, vagy ha nincs olyan főhitelező, aki képes lenne a bíróságon kívüli egyezségi tárgyalások koordinálására, megindul a bírósági adósságrendezési eljárás. Az adósságrendezés ez esetben bírósági polgári nemperes eljárás keretében történik, elsősorban egyezségkötéssel, egyezségkötés hiányában a törvényben meghatározott követelményeket érvényesítő bírósági határozattal.
A bíróság munkaterhének csökkentése, és az eljárások gyorsítása érdekében fizetésképtelenségi szakértőket foglalkoztató Családi Csődvédelmi Szolgálat vizsgálja meg előzetesen az eljárásba kerülés egyes jogszabályi feltételeit. A bírósági adósságrendezés elrendelését követően az adós mellé kirendelt fizetésképtelenségi szakértő, a családi vagyonfelügyelő látja el az adós gazdálkodásának felügyeletét, támogatja az adóst az eljárási kötelezettségei és jogai gyakorlásában. A családi vagyonfelügyelő feladata rokonítható a vállalkozói csődeljárásokban közreműködő vagyonfelügyelőhöz, hiszen az eljáró bíróság számára döntés-előkészítő teendőket és a bírósági döntések végrehajtását felügyelő szerepet is szán neki a jogalkotó.
A bírósági adósságrendezési eljárás célja elsősorban szintén az egyezségkötés, még akkor is, ha bíróságon kívül, korábban nem jött létre az adós és hitelezői között megállapodás. Az egyezségkötés a jelzáloghitelezés biztonságosságához fűződő szempontokat tiszteletben tartja, ugyanakkor az adós számára méltányos fizetéskönnyítéseket tartalmazhat. Teljes hitelezői konszenzus itt már nem szükséges, de az eljárás mindegyik hitelezői csoport számára biztosítja az érdemi beleszólást az egyezség tartalmába. Ha az egyezség tartalma és létrehozatalának rendje a jogszabályi feltételeknek megfelel, a bíróság azt jóváhagyja. Ha az adós az egyezséget végrehajtja, nem kell többé számolnia azzal, hogy megindul vagy újraindul ellene a végrehajtás.
A bírósági adósságrendezési eljárás célja az adós és a hitelezők között az egyezség létrehozása a fizetési könnyítésekről. Ha az egyezség nem jön létre, a bíróság dönt az adósságtörlesztési határozatról, amely nemcsak az adós törlesztési kötelezettségét szabja meg, hanem az adós és családja elemi létfenntartása szempontjából nélkülözhető vagyontárgyak értékesítését és az értékesítésből származó bevétel hitelezők közötti felosztását is elrendeli. A fegyelmezett adósságtörlesztési szakasz lejártát követően az adóst a bíróság a fennmaradó adósságai megfizetése alól mentesíti.
A fentiekből látható, hogy a bírósági adósságrendezés is számos előnnyel járhat az adós számára, de ennek ára az, hogy az adós együttműködik a családi vagyonfelügyelővel, a hitelezőkkel és a mellette kötelezettségvállalóként belépő zálogkötelezettel és kezesekkel” betartja az egyezséget, vagy végrehajtja a bíróság adósságtörlesztés tárgyában hozott határozatát.
Mind az egyezségkötés, mind az adósságtörlesztés időszakában a jogalkotó a méltánylást érdemlő, váratlanul bekövetkező rendkívüli körülmények esetén az adós védelmét szem előtt tartva, kivételes jelleggel lehetőséget ad az egyezségmódosításra vagy az adósságtörlesztő végzés adós javára történő megváltoztatására. Ha az adós az eljárás időtartama alatt nagy összegű rendkívüli pénzbevételhez vagy vagyonjuttatáshoz jut (pl. öröklés), köteles ezt az adósságrendezésre fordítani.
Említést érdemel végül, hogy a jogalkotó a magáncsődeljárásban a méltányolható mértékű és értékű lakóingatlan megtartása érdekében előtérbe helyezi az ún. zálogtárgy elkülönítési egyezség megkötését, éz a jelzáloghitel-adós családok számára a most hatályos szabályozáshoz képest jóval kedvezőbb feltételeket teremt.
Otthonvédő és családbarát megoldások más helyen is fellelhetők a törvényben.
A fentiekre tekintettel az a jogalkotói cél, hogy a tervezett szabályozás az adós és hitelezői érdekek összeegyeztethetőségét tűzze ki célul. Az adósi és hitelezői motivációk, érdekek közötti, a lehetőségek szerint optimális egyensúly megteremtésével a hitelezői követeléseket az adós vagyonából és jövedelméből az előírt módon és mértékben rendezni kell, ugyanakkor az eljárás végső célja a szabályokat betartó, fegyelmezett adós rehabilitálása. Az adós tehát az egzisztenciális ellehetetlenülést okozó végrehajtásokat el tudja kerülni vagy azok törvényi szüneteltetésével kap csődvédelmet annak érdekében, hogy az adósságrendezési kötelezettségeit az előírt módon teljesíteni tudja.
A hitelezők számára a magáncsődeljárás azért lesz előnyös, mert a hosszadalmas, drága, és sokszor eredménytelen behajtási eljárások helyett rövidebb, belátható időn belül jutnak kiszámítható mértékű megtérüléshez. Az adósok fizetési fegyelmét a bírósági adósságrendezési eljárásban az állami felügyelet biztosítja, ezért a hitelezőknek nem kell az adósok visszaélésszerű intézkedéseitől tartaniuk.
A csalárd vagyonelvonást és jövedelemeltitkolást, a hamis jognyilatkozatokat a törvény szigorúan szankcionálja, a magáncsődvédelem nem járhat ugyanis a fizetési fegyelmet romboló hatással.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. cím 1–4. §-hoz
törvény céljai, alapelvei
A legfontosabb alapelvek és keretszabályok a következők: az adós, adóstárs és a hitelezők kölcsönös együttműködése, egy közös eljárásban az adósságok koordinált kifizetése, hitelezők és adó méltányos érdekeinek összeegyeztetése, adós törlesztési készségének és képességének erősítése, a szabályokat tiszteletben tartó, jóhiszeműen eljáró adósok számára – a tartozásaik elvárt mértékű teljesítését követően – a még fennmaradó tartozások megfizetése alól bírósági mentesítés, az adósság rendezésére az adós, adóstárs vagyona és jövedelme felhasználásával kerül sor, az eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettek (kezes, dologi kötelezett) feltétes csődvédelemmel párosuló helytállási kötelezettségével. Mentesek az adósságrendezési eljárás alól az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozók alapvető létfenntartásához szükséges vagyontárgyak és bevételek. Az adósságrendezési eljárásban az adósnak, adóstársnak tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely az adósságrendezés célját veszélyezteti. A bírósági adósságrendezési eljárás alatt az adós, adóstárs gazdálkodása a családi vagyonfelügyelő felügyelete, ellenőrzése alatt áll.
2. cím 5. §-hoz
értelmező rendelkezések
A részletes fogalmi definíciók a törvényjavaslat elején kaptak helyet, így azok áttanulmányozása a későbbi jogszabályszöveg megértését, értelmezését nagymértékben megkönnyíti, másfelől a későbbi jogszabályszöveg így egyszerűbb, áttekinthetőbb, mert az egyes §-okban feleslegessé válik a fogalmak külön magyarázata. Különösen említést érdemelnek az 5. §-ban az adósságrendezés szakaszai, az adós, adóstárs, egyéb kötelezett, főhitelező, az egyes hitelezői kategóriák (kiemelt, privilegizált, egyéb és hátrasorolt hitelezők).
3. Cím 6. §-hoz
adósságrendezési eljárásba vonható vagyon, bevétel és tartozások
Az adósságrendezésbe tartozik az adós és adóstárs induló vagyona és bevétele, továbbá az is, amit az eljárás alatt szerez. Végrehajtási rendelet tartalmazza azon kisebb értékű vagyoni kategóriákat és vagyoni elemeket, amelyek – hasonlóan a végrehajtáshoz – nem képezik a tartozások megfizetésének forrását.
A vállalkozói csődtörvényhez hasonlóan nem tartozik a csődvagyonba az óvadék.
Az adósságrendezés célját szolgálja azonban a zálogjogosultak és a kezesek által az adósságrendezés érdekében átengedett pénz, ha az említettek úgy döntenek, hogy az adós mellett részt vállalnak az egyezség vagy a bírósági törlesztési határozat végrehajtásában.
4. alcím 7–9. §-hoz
az adósságrendezés kezdeményezésének feltételei
A törvényjavaslat feltételeket szab a vagyon és az eladósodottság mértéke, és a tartozásállomány összetétele szempontjából. Akiknek a tartozásállománya kétszerese, mint a vagyona, azok számára a magáncsődeljárás már nem járna előnnyel, ezen élethelyzetek kezelésére ugyanis a törvényjavaslat – adós és hitelezői érdekek egyensúlyát célzó – jogi megoldásai nem alkalmasak. A magáncsődtörvény továbbá nem szolgálhatja az átlagosat jelentősen meghaladó mértékű és értékű vagyonnal rendelkező lakossági csoportok megmentését sem, mert ilyen vagyonérték esetén magáncsődvédelem nélkül is rendezhető az adósság.
Azok a hiteladósok, akik lakását a Nemzeti Eszközkezelő megvásárolja és hiteladós a lakásban bérlőként marad, a törvényjavaslat nem jogosítja fel az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére.
A kizáró okok között van továbbá a korábbi adósságrendezés, ennek lezárásától számítva csak 10 évet követően lehet újra csődvédelmet kérni. Ez a szabály a visszaélések megelőzését és fizetési fegyelem megtartását célozza.
Az eljárásba belépés sajátos feltételei 2016. október l-je előtt kezdeményezhető eljárásokban nem itt, hanem az átmeneti rendelkezések között kaptak helyet.
5. alcím 10. §-hoz
az egyéb kötelezettek részvétele az adósságrendezési eljárásban
Az egyéb kötelezettek (zálogkötelezett, kezes, ún. külső – az adóssal vagyonközösségben, közös háztartásban már nem élő – adóstárs, akinek egyetemleges felelőssége van az adóssal a korábbi tartozások megfizetéséért) a hatályos jogelvek szerint az adós helyett bármikor felszólítható a teljesítésre, és az adós tartozásai velük szemben egy összegben behajtható lenne. A törvényjavaslat azonban a végrehajtások tekintetében feltételes csődvédelmet biztosít ezeknek a személyeknek, és a végrehajtást velük szemben se lehet megindítani vagy folytatni, ha az adós mellett az adósságrendezési eljárásba a saját elhatározásuk szerint belépnek, és részt vállalnak az adós törlesztési kötelezettségéből.
5. alcím 11–15. §-hoz
Családi Csődvédelmi Szolgálat, családi vagyonfelügyelő
A Családi Csődvédelmi Szolgálat központi szerve az Igazságügyi Hivatal szervezeti egysége, a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei, a kormányhivatalokba integrálódott területi igazságügyi szolgálatok szervezeti egységei.
A családi vagyonfelügyelők a Családi Csődvédelmi Szolgálattal jogviszonyban álló személyek, tehát kormánytisztviselők. A kinevezési és összeférhetetlenségi szabályok biztosítják az elvárt szakértelmet, továbbá a családi vagyonfelügyelő pártatlan eljárását.
A családi vagyonfelügyelőnek kulcsszerepe lesz az adósságrendezési eljárások sikeres lefolytatásában. A családi vagyonfelügyelő tulajdonképpen fizetésképtelenségi szakértő, a bírósági adósságrendezés során a bíróság számára szakmai előkészítő és közreműködő feladatokat lát el, felügyeli az adós gazdálkodását, és számos jogi, szervezési és pénzügyi feladatot lát el, az eljárásokban döntés-előkészítő, továbbá a bíróság határozatainak végrehajtását ellenőrzi. Jelentős szerepe van a bírósági egyezség előkészítésében, és ha ez nem vezet eredményre a bírósági adósságtörlesztési terv kidolgozása is a feladatát képezi, csakúgy, mint a nagy értékű vagyontárgyak értékesítésének lefolytatása.
A bírósági adósságrendezési eljárás csak akkor zárulhat mentesítéssel, ha a családi vagyonfelügyelő által összeállított záró beszámoló adatai alapján az adós teljesítette a bíróságnak az adósságrendezés módjairól, ütemezéséről és a hitelezők minimális megtérülési igényéről hozott határozatát.
Ha az adós az eljárás szabályait megszegi, elvonja vagy eltitkolja a vagyonát és a bevételeit, a hitelezőkön kívül a családi vagyonfelügyelő is kezdeményezi az adósságrendezési eljárás megszüntetését, ami egyben a csődvédelem megszűnésével is jár.
7. alcím 16. §-hoz
adósságrendezési nyilvántartás
Az adósságrendezési nyilvántartás a magáncsődeljárások hatálya alatt álló személyek adatairól vezetett olyan központi, közhiteles hatósági nyilvántartás, amely az adósságrendezés kezdeményezésére, az adósságrendezés kezdeményezésének, illetve lefolytatásának sikertelenségére, a bírósági adósságrendelés elrendelésére, az adósságrendezési eljárás szakaszaira, a bírósági adósságrendezés elrendelésének elutasítására, a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére, az eljárás során hozott érdemi határozatokra, valamint az eljárás hatálya alá tartozó személyekre vonatkozóan az alapvető információkat tartalmazza. A nyilvántartást a Családi Csődvédelmi Szolgálat Központi Hivatala vezeti, de az adatokat az eljáró családi vagyonfelügyelők töltik fel a rendszerbe. Az adatkör meghatározása és az adatok megőrzésének időtartama törvényi szabályozást igényel.
8. cím 17–25. §-hoz
bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése
Az adósságrendezés kezdeményezésének eljárásrendjét adminisztratív tudnivalóit tartalmazza. Ekkor még nem tudható, hogy a főhitelezővel és a többi hitelezővel sikerül-e az előírt határidőn belül a konszenzus kialakítása a fizetési könnyítésekről, és ennek alapján az adósságrendezési megállapodás megkötése. Ezért az adósnak minden dokumentumot és teljes vagyonleltárt is csatolni kell. Ha a bíróságon kívüli megállapodás nem jön létre, akkor ugyanezen dokumentumok kerülnek továbbításra a bírósági eljáráshoz is.
Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adósnak számos nyilatkozatot kell tennie annak érdekében, hogy ezek a főhitelezőt orientálják a lehetőség szerint optimálisabb adósságrendezési megállapodás megszervezésében.
A törvényi feltételek meglétét és az egyes vagyoni adatok ellenőrzését (pl. közhiteles nyilvántartásokból, központi hitelinformációs rendszerből) a családi vagyonfelügyelő végzi a bíróságon kívüli, egyszerűsített adósságrendezés megindulásakor. Ezeket a vizsgálatokat és az adóssal a szükségessé váló adategyeztetést, hiánypótoltatást a Családi Csődvédelmi Szolgálat végzi, annak érdekében, hogy azt rendezettebben és megbízhatóbban, a hitelezők méltányolható érdekeit szem előtt tartva lehessen lefolytatni a bíróságon kívüli adósságrendezést, és csak olyan személyek kapjanak ily módon csődvédelmet, akik a jogszabályi feltételeknek megfelelnek.
A Családi Csődvédelmi Szolgálat hirdetményt tesz közzé a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről, az ismeretlen hitelezők tájékoztatására és igényeik bejelentésére történő felhívásuk céljából.
A bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezését a Családi Csődvédelmi Szolgálat bejegyzi a központi hitelinformációs rendszerbe is.
9. címhez 26–29. §-hoz
az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének joghatásai
Az előzetes csődvédelem hatálya az adósságrendezés kezdeményezésekor áll be, ettől kezdve mind az adóst, mind a hitelezőket, mind harmadik személyeket köti az a szabály, hogy az adóssal szembeni igényérvényesítés kizárólag az adósságrendezési eljárások keretén belül történhet.
Nem indulhat tehát az adós ellen végrehajtás, a folyamatban lévő végrehajtás szünetel. Nem lehet folytatni a bírósági végrehajtáson kívüli zálogértékesítéseket sem.
Az adós korábbi nemfizetésére tekintettel nem lehet felmondani az alapvető közszolgáltatásokat biztosító szerződéseket.
Az adósnak pedig az a kötelezettsége, hogy vagyonát, jövedelmét az adósságrendezés céljára tartsa rendelkezésre, újabb kötelezettségeket ne vállaljon, a vagyonát ne terhelje meg, ne értékesítse, ne vonja el a hitelezői igények fedezetét.
A közhiteles nyilvántartásokba történő bejegyzés, a csődvédelemmel összefüggő anyagi és eljárási jogok és kötelezettségek, azok elmulasztásának következményei részletezésre kerülnek.
A csődvédelemnek az az ára, hogy az adós addig is törleszt valamennyit, amíg ki nem derül, hogy kap-e átütemezést, fizetési könnyítést. Az adósnak a vagyonát, jövedelmét az adósságrendezés céljára rendelkezésre kell tartania, azt nem vonhatja el, és nem részesítheti előnyben egyes hitelezőit sem.
10. címhez 30. §-hoz
a bíróságon kívüli adósságrendezés lefolytatása, adósságrendezési megállapodás
Az adós és hitelezői között a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás akkor jön létre, ha annak szövegére valamennyi érintett hitelező és az adós, adóstárs, valamint az adósságrendezésben kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett érvényes elfogadó nyilatkozatot tett. A Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli sikeres adósságrendezés tényét bejegyzi az adósságrendezési nyilvántartásba, és a magállapodás szövegét elhelyezi annak dokumentumtárában.
11. címhez 31. §-hoz
sikertelen bíróságon kívüli adósságrendezés
Ha nem jön létre bíróságon kívül a hitezőkkel a megállapodás, az eljárás „átfordul” bírósági adósságrendezési eljárásba. Ezt a tényt is be kell jegyezni az adósságrendezési eljárásba.
Sikertelenné válik akkor is a bíróságon kívüli adósságrendezés, ha a megállapodásban foglaltakat az adós nem tartja be.
12. címhez 32–34. §-hoz
a bírósági adósságrendezés iránti kérelem elutasítása
A bíróság által figyelembe veendő elutasító ok lehet a törvényi feltételek teljesítésnek hiánya, az adós részéről az együttműködési kötelezettség megszegése, a kötelességek elmulasztása, és az esetleges visszaélések. Ezekben a kérdésben a bíróság dönt, megszűnik a csődvédelem, ha az eljárás feltételei nem állnak fenn,
13. címhez 35. §-hoz
a bírósági adósságrendezés elrendelése
Ha a bírósági adósságrendezés iránti kérelem megfelel a jogszabályi feltételeknek, a bíróság elrendeli az adósságrendelést, megtörténik a csődnyitás. A bírósági adósságrendelés adatai bekerülnek az adósságrendezési nyilvántartásba és a központi hitelinformációs rendszerbe, továbbá a közhiteles hatósági nyilvántartásokba (ingatlan-nyilvántartás, gépjármű-nyilvántartás) figyelemmel a hitelezők ezen adatok ismeretéhez fűződő méltányolható érdekeire.
14. címhez 36–38. §-hoz
a bírósági adósságrendezési eljárás általános szabályai
Itt kerülnek szabályozásra a Pp.-től mint mögöttes jogszabálytól való eltérések, sajátos szabályok, a később kötelezővé váló elektronikus kapcsolattartás a jogi személyek és a bíróság, tovább a családi vagyonfelügyelő között, valamint a bírósági titkár önálló jogköre viszonylag széles körben lesz engedélyezve.
15. alcímhez
39–40. §-hoz hitelezők bevonása az adósságrendezésbe
Az ismeretlen hitelezők bevonása az eljárásban hirdetménnyel történik. A törvény határidőt szab annak érdekében, hogy minden releváns szereplő az eljárásba belépjen és gyakorolhassa jogait. Az a hitelező, aki passzív marad, nem jelenti be és nem igazolja a családi vagyonfelügyelőnek a követelése jogcímét és összegét, nem vehet részt az egyezségkötésben, és az eljárás alatt az adóstól nem követelhet kifizetést, a csődvédelem vele szemben is fennáll.
16. alcímhez 41–44. §-hoz
a bírósági adósságrendezés elrendelésének joghatásai
A bírósági adósságrendezés elrendelésének joghatása az adós csődvédelmének fenntartása, továbbá az adós korlátozása a vagyonával, jövedelmével történő rendelkezésben. Az adósnak a csökkentett mértékű törlesztési részleteket fizetnie kell, nem részesíthet egyes hitelezőket előnyben a többi ellenében.
A korábban megindított végrehajtási eljárások szünetelnek, és bár a foglalás hatálya nem szűnik meg nem folytathatók a végrehajtási árverések.·
Ha az adós vagy adóstárs elhalálozik, és az örökös be kíván lépni az eljárásba jogutódként, ezt megteheti, és őt is megilleti ezt követően a csődvédelem és ha van rá lehetőség és törlesztőképesség, a lakóingatlant is meg tudja tartani.
17. alcímhez 45. §-hoz
az adós kötelezettségei a bírósági adósságrendezés alatt
A csődvédelmi rendelkezéseken kívül a bankszámla feletti rendelkezési jogok, az adós csökkentett mértékű törlesztési kötelezettségével kapcsolatos szabályok kerülnek részletezésre.
18–21. alcímhez 46–56. §-hoz
hitelezői igények besorolása, bírósági adósságrendezési egyezség előkészítése, megkötése
Az egyezségi javaslat szavazásra bocsátása érdekében az egyes hitelezői követeléseket különféle kategóriákba és osztályokba kell sorolni, ennek alapján történik az adós számára akár jelentős kedvezményeket biztosító egyezségi javaslat megszavaztatása a hitelezőkkel. A szavazás történhet távszavazással, de ha ezt a hitelezők nem kívánják, akkor egyezségi tárgyaláson. A távolmaradás nem befolyásolja a szavazatképességet, a szavazásra lehet megbízást is adni. A hitelezői osztályok a következők: kiemelt hitelezői követelések jelzálogjogosultak), privilegizált hitelezői követelések (pl. tartásdíj, közműdíjak, államot megillető köztartozások, társasházi közös költség). Hátrasoroltak azonban a rokonok, a cégkapcsolati követelések.
A vitatott követelésekre tartalékot kell elkülöníteni.
A konszenzus érdekében több fordulóban is lehet egyezkedni, az egyezségi javaslatot a családi vagyonfelügyelő a konszenzus érdekében alakítja.
A törvény nagyfokú rugalmasságot enged az egyezség tartalmának meghatározásában. Az egyezség keretében az adós és az adóstárs megállapodik a hitelezőkkel az adósságrendezés feltételeiről, így különösen a fizetési engedményekről (a tőketartozásra és/vagy annak kamataira és egyéb járulékaira vonatkozóan) a fizetési átütemezésekről, a tartozásállomány devizáról forintra történő esetleges átváltásáról, annak árfolyamáról, az árfolyamkockázat további viselésének megosztásáról, a már folyamatban lévő végrehajtási eljárások, illetve zálogtárgy értékesítési eljárások során beszedett – az adósságrendezés kezdő időpontja előtt a jogosultnak még ki nem fizetett – összegek adósságrendezésre fordításának módjáról, továbbá mindazon feltételről, amelyet az adós és az adóstárs vállal a bírósági adósságrendezéssel összefüggésben a fizetőképessége helyreállítására.
Lehetséges olyan egyezség megkötése is, ahol a záloghitelező türelmi időt ad az adósnak, hogy az egyéb tartozásokat részben rendezze, és azt követően teljesíti az adós a jelzáloghitel tőkerészének havi részleteit.
22–23. alcímhez 57–68. §-hoz
bírósági döntés az adósságrendezési egyezségről adósságrendezési egyezség végrehajtása, módosítása
Ha az egyezség tartalma és annak létrehozása, dokumentálása megfelel a jogszabályi feltételeknek, azt a bíróság jóváhagyja. Az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés tényét be kell jegyezni az adósságrendezési nyilvántartásba.
A bíróság által jóváhagyott egyezség hatálya az eljárásban részt vevő valamennyi hitelezőkre kiterjed, a szavazásban való részvétel és a leadott szavazat tartalmától függetlenül (kényszeregyezség). Az egyezség az azt meg nem szavazó hitelezőkre sem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint az ugyanazon hitelezői osztály többi hitelezőjére.
Az egyezség végrehajtása során az egyezségbe bevont hitelezők jogaikat az egyezségben foglaltak szerint gyakorolhatják, az adóst az egyezség végrehajtásában támogatni kötelesek.
Az egyezségkötési szakasz végén a családi vagyonfelügyelő záró elszámolást készít, ennek alapján lehet az eljárás szabályait betartó adóst a fennmaradó tartozások alól mentesíteni. A mentesítésről kizárólag bíróság dönthet, ezt a végzést csak bíró hozhatja meg.
Ha az adós az egyezséget nem tartja be, vagy késlekedik a törlesztő részletekkel, a bíróság megszünteti az adósságrendezési eljárást, és így megszűnik az adós csődvédelme.
Az egyezség módosítására akkor kerülhet sor, ha az adós pénzügyi helyzete rajta kívülálló okból jelentősen romlik. Az egyezségmódosítás meg kell szavaztatni a hitelezőkkel.
Ha azonban az adós pénzügyi helyzete jelentős mértékben javulna, az örökségből származó jövedelmet adósságrendezésre kell fordítani. Ez okból a hitelezők is kezdeményezhetik az egyezség módosítását.
25–30. alcímhez (69–82. §-hoz) adósságtörlesztési eljárás, adósságtörlesztési terv,
adósságtörlesztési végzés jóváhagyása
Ha a bírósági egyezségkötés nem jön létre a bírósági adósságrendezési eljárásnak egy új szakasza kezdődik, amelynek célja az adós vagyonának, jövedelmének az adósságrendezésre fordításáról egy bírósági döntés előkészítése és meghozatala. A bírósági döntést a családi vagyonfelügyelő készíti elő, az adós és a hitelezők bevonásával. A bírósági döntésre benyújtandó, a családi vagyonfelügyelő által készítendő jövedelemfelosztási és vagyonfelosztási terv meghatározza az adósnál visszahagyható vagyont és bevételeket, megállapítja az adósságtörlesztésre fordítandó vagyontárgyak értékesítésének szabályait, meghatározza az értékesítésből származó bevétel, valamint és az adós pénzeszközei, és az adósságrendezés alatt kapott bevétele hitelezők közötti felosztásának szabályait, valamint a családi vagyonfelügyelő, az adós, adóstárs és a hitelezők feladatait az adósságtörlesztés végrehajtása során.
Az adósságtörlesztési terv összeállításánál az adós, adóstárs írásbeli kérelmére a családi vagyonfelügyelő az adós és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók lakhatását biztosító lakóingatlannak az adós tulajdonában való megtartására tesz javaslatot, ha az ingatlan e törvény és e törvény végrehajtási rendelete által meghatározott feltételek szerint a lakhatási feltételek megtartására szolgáló ingatlannak minősül, és az adós vagy az adóstárs már nem aktív korú, és/vagy a lakóingatlanban közös háztartásban együtt élő hozzátartozók között van kiskorú, tartósan és súlyosan beteg, fogyatékkal élő, vagy 70 év feletti személy.
Ilyen döntés akkor hozható, ha az adós az előírt törlesztési feltételeket teljesíteni tudja.
Az adósságtörlesztési terv összeállításánál a családi vagyonfelügyelő olyan javaslatot terjeszt elő, amely biztosítja az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő, nem aktív korú közeli hozzátartozók mindennapi életvezetésével összefüggő legszükségesebb kiadások fedezetét.
Az adósságtörlesztési tervben javaslatot kell tenni a vagyonértékesítés ütemezésére, módjára. Az értékesítés eljárásrendje végrehajtási rendeletben lesz lefektetve. Az értékesítési bevételeket és az adós jövedelméből a törlesztésre fordítandó összegeket egy külön számlán kell kezelni, ebből történik a hitelezők számára a kifizetés.
Az adósságtörlesztési tervben az adós számára vissza kell hagyni a foglalkozása, illetve egyéni vállalkozása gyakorlásához szükséges ingóságokat, a jogszabályban meghatározott értékhatárig.
Az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során az adós gazdálkodását, pénzügyi kihatású intézkedéseit a családi vagyonfelügyelő felügyeli, az adósnak igazolnia kell a törvényben meghatározott és az adósságtörlesztési határozat szerinti kötelezettségek teljesítését.
Az adós az adósságtörlesztési határozat módosítását kivételes esetben, akkor kezdeményezheti, ha személyi, vagyoni körülményeiben, jövedelmi helyzetében – a határozat meghozatalakor előre nem látható – olyan rendkívüli esemény következett be vagy olyan kedvezőtlen változás állt be, ami miatt az adósságtörlesztési terv eredeti feltételekkel történő teljesítésére tartósan nem képes, és ezt a méltányolható körülményt igazolja. Ilyen módosítást legfeljebb kétszer lehet kémi.
31. alcím 83–84. §-hoz
az adósságrendezési eljárás megszüntetése
Az adósságrendezési eljárás megszüntetésére az adós érdekkörében felmerülő okból kerülhet sor. A bíróság az adósságrendezési eljárást akkor is megszünteti, ha az adósságrendezés elrendelése iránti kérelmet a hivatalból el kellett volna utasítani, vagy ha bebizonyosodik, hogy az adós nem teljeskörűen jelentette be a hitelezőket, illetve a hitelezők követeléseit, a hitelezőkre és a hitelezői követelésekre vonatkozó változásbejelentési kötelezettségét elmulasztotta. Ugyancsak megszüntetési ok, ha az adós az adósságrendezéssel összefüggő feladatait nem teljesíti, kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, nem elérhető a bíróság, illetve a családi vagyonfelügyelő számára.
Ezekben az esetekben azért szűnik meg a csődvédelem, mert arra vagy eleve nem volt jogosult az adós, vagy pedig utólag vált érdemtelenné.
Az adósságrendezési eljárás megszüntetésére akkor is sor kerül, ha az adós elhalálozik és az örökös nem kéri, hogy jogutódként az eljárásba beléphessen.
Az adósságrendezési eljárás megszüntetése esetén a bíróság az adósságrendezési egyezséget, (az egyezségmódosítást) jóváhagyó végzést, továbbá az adósságtörlesztési végzést egyidejűleg hatályon kívül helyezi.
Az adós ellen a még ki nem fizetett tartozások miatt a hitelezők végrehajtási eljárást indíthatnak.
32. alcím 85–87. §-hoz
mentesítési eljárás az adósságrendezési eljárás lezárása
Az adósságrendezési eljárás sikeres befejezése a bíróság mentesítő határozata, amelyben a szabályszerűen végrehajtott adósságrendezési megállapodás vagy egyezség, ilyenek hiányában pedig a bíróság adósságtörlesztési végzésében foglaltak megfelelő végrehajtása az adós részéről. Emellett az is szükséges, hogy az adós együttműködjön a hitelezőkkel, a családi vagyonfelügyelővel, és ne merüljön fel arra adat, hogy a vagyonát vagy jövedelmét az eljárás alól kivonta.
Az adósságtörlesztési szakasz lezárultával a családi vagyonfelügyelő záró beszámolót készít az adós bevonásával. Ha ebből az látszik, hogy az adós még nem teljesítette a mentesüléshez szükséges kifizetéseket a hitelezők számára, a minimális megtérülés biztosítása érdekében a bíróság az indokolt esetekben meghosszabbíthatja az adósságrendezés időszakát.
Ha a hitelezők számára az adósságtörlesztés időszaka a követeléseiknek a bírósági határozatban előírt mértékű megtérülést biztosította, az adós fizetési fegyelmének ,,jutalma”, hogy a bíróság határozatban elengedi a még nem rendezett tartozást. Ez azt jelenti, hogy a mentesített tartozást később sem lehet követelni az adóstól.
A fenti szabályokból látható, hogy az adósságrendezési eljárás végén szabadulni tud az adósságcsapdából az eljárási szabályokat betartó, a hitelezőkkel és a családi vagyonfelügyelővel együttműködő adós, amennyiben a fizetési fegyelmet megtartotta, és az eljárásban a hitelezők számára a vagyonértékesítésekből is megtérülés származott.
34. alcím 88–92. §-hoz
az adósságrendezési eljárás költségei
A hitelezők – a Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő e törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges költségekhez való hozzájárulás érdekében – nyilvántartásba vételi és követeléskezelési díjat kötelesek fizetni. A követeléskezelési díjat csak akkor kell leróni, ha a bírósági adósságrendezési eljárás sikerrel zárult. A követeléskezelési díj tehát hasonló a behajtási jutalékhoz. Ezek a díjak a Családi Csődvédelmi Szolgálathoz folynak be, és a törvényben meghatározott feladatok finanszírozására fordíthatók.
35–37. alcím 93–96. §-hoz
bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének bírósági megállapítása,
bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapítása mentesítő határozat hatályon kívül helyezése
Ezek az eljárások akkor kerülnek lefolytatásra, amikor utólag derül ki hitelt érdemlő módon, hogy az adós a vállalt kötelezettségeit nem teljesítette vagy visszaélt a csődvédelemmel.
Bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének bírósági megállapítása: a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban részt vett hitelező kérheti a bíróságtól bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének megállapítását arra hivatkozással, amelynek alapján megállapítható, hogy az adós vagy adóstárs az adósságrendezésbe tartozó vagyont a hitelezők elől elvonta, eltitkolta, vagy valamely hitelezőt az e törvényben foglalt szabályok vagy a bírósági adósságrendezési megállapodásban foglaltak megszegésével előnyben részesített, vagy az adós vagy adóstárs a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban foglalt kötelezettségeit nem teljesítette, ezért a szerződésben a megállapodás hatályának megszűnésére vonatkozóan megállapított feltétel bekövetkezett.
Bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapítása: A bírósági adósságrendezési egyezségkötésben részt vett hitelező bíróság előtt kérheti a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének megállapítását, ha az egyezségben a szerződés futamidejét vagy törlesztési feltételeit úgy határozták meg, hogy az a mentesítő bírósági határozattal lezárt egyezség időtartamán túlnyúlik, és az adós vagy adóstárs ebben az időszakban a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette, ezért az érintett hitelező vonatkozásában az adósságrendezési egyezség hatályának megszűnésére vonatkozóan megállapított feltétel bekövetkezett.
Mentesítő határozat hatályon kívül helyezése: A bírósági adósságrendezési eljárásban részt vett hitelező a jogerős mentesítő határozat hatályon kívül helyezését kérheti a korábban eljáró bíróság előtt, olyan bizonyítékra vagy olyan jogerős bírósági vagy hatósági határozatra történő hivatkozással, amelynek alapján megállapítható, hogy az adós vagy adóstárs a bírósági adósságrendezési eljárás alatt a bírósági adósságrendezésbe tartozó vagyont a hitelezők elől elvonta, eltitkolta, vagy valamely hitelezőt az e törvényben, a bírósági adósságrendezési egyezségben vagy az adósságtörlesztési határozatban foglalt szabályok megszegésével előnyben részesített. A kérelemnek akkor van helye, ha a hitelező az ott említett határozatról, tényről, bizonyítékról a korábbi eljárás során önhibáján kívül nem szerzett tudomást. A kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ha pedig a kérelem okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy a kérelmet előterjeszthesse, ettől az időponttól kell számítani.
38–102. alcím97–102. §-hoz
rendes és rendkívüli jogorvoslatok
A törvényjavaslat értelmében a családi vagyonfelügyelő jogszabálysértései vagy mulasztásai, továbbá az adós vagy a hitelezők érdekeit sértő intézkedései kifogással támadhatók meg az eljáró bíróságnál. A bírósági határozat utasítja a családi vagyonfelügyelőt a jogszabálynak megfelelő intézkedések megtételére, ezenkívül meg is semmisítheti a jogszabálysértő intézkedést a bíróság.
A törvényjavaslat a rendes jogorvoslat (fellebbezés) és rendkívüli jogorvoslatok (felülvizsgálat, perújítás) igénybevételére a Pp.-től eltérő, sajátos szabályokat alkot, ezek az adósságrendezési eljárás nemperes jellegével, illetve az eljárás sajátosságaival függenek össze.
42–43. alcím 103–106. §-hoz
hatályba léptető és átmeneti szabályok, felhatalmazó rendelkezések
A törvény szeptember l-jén lép hatályba.
2016. szeptember 30-áig az első ütemben azok a személyek kérhetnek csődvédelmet, akiknek a lakhatásukra szolgáló ingatlanuk kényszerértékesítésére kerülhet sor, pl. azért, mert a pénzügyi intézmény a hitelszerződést vagy a pénzügyi lízingszerződést felmondta, és ezen hitelügyletekben vagy mint adósok vagy mint dologi kötelezettek vagy kezesek, érintettek. A törvényjavaslat határidőt biztosít számukra a magáncsődeljárás kezdeményezésére, és addig fenntartja számukra a banki elszámolási törvénycsomagban biztosított moratóriumot a kényszerértékesítési intézkedésekre vonatkozóan.
A fenti szabályozásnak az a célja, hogy azok a hiteladósok akik lakhatását veszélyeztetik a moratórium megszűnése után a kényszerértékesítések, még idejekorán csődvédelmet tudjanak kérni. A magáncsődeljárásban ugyanis – ha törlesztőképességük helyreállítható és egyes egyéb vagyontárgyaik értékesítéséből van forrás a hitelezőkkel történő megállapodáshoz – nagyobb eséllyel tartható meg a méltányolható méretű és mértékű lakóingatlan tulajdonjoga a hiteladós családoknál.
A törvényjavaslat felhatalmazást ad a Kormánynak és az igazságügyért felelős miniszternek a törvényi jogforrási szintet nem igénylő részletszabályok megalkotására.
45–65. cím 107–127. §
Jogszabálymódosítások
A jogszabálymódosítások a kapcsolódó törvényeket egészítik ki a magáncsőd új jogintézményének a jogrendszerbe illesztésével összefüggésben.
A pénzügyi jogszabályokban az illetékek mértéke kerül megállapításra. A jövedelemadózásban az adós mentességet kap a vele szemben elengedett követelések adóztatása alól.
Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása az. adóhatóság méltányossági jogkörét bővíti a fizetési nehézségekkel küzdő személyek köztartozásainak könnyített rendezése érdekében.
Egyes pénzügyi törvények kiegészítése az adósságrendezési eljárás adatainak a központi hitelinformációs rendszerbe történő bejegyzése miatt szükséges. A banktitok, értékpapír titok, biztosítási titok... stb, megismerhetővé válik a feladatait ellátó családi vagyonfelügyelő számára.
A gépjármű-nyilvántartásba és az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzésre kerül az adósságrendezési eljárás ténye. Az eljárások befejezését követően ezeket törölni kell.
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) az egyéni vállalkozók nyilvántartása kapcsán modern, teljes körű elektronikus ügyintézési rendszert szabályozott. Sajnálatos módon a korlátozott mértékű pénzügyi források miatt az Evectv.-ben meghatározott teljesen elektronikus ügyintézés backoffice része nem került teljes mértékben, a jogszabályi előírásoknak megfelelően kifejlesztésre, amelyből az egyéni vállalkozó annyit érzékelhetett, hogy az eljárás lassabb volt, valamint a nyilvántartásba vételi eljárás során ügyintézés nehézkes lehetett.
Az elektronikus ügyintézés teljes körű megvalósítása eredményeképpen lehetővé válna, hogy a bejelentés megtétele, a nyilvántartásba vétel és minderről az ügyfél értesítése valóban csak egy-két percet vegyen igénybe, valamint a nyilvántartásba vétel automatizált módon, humán erőforrás igénybevétele nélkül történjen.
Az elektronikus ügyintézés továbbfejlesztéseként, a Javaslat értelmében megvalósul a személyiadat- és lakcímnyilvántartóval a közvetlen kapcsolat, melynek eredményeként az egyéni vállalkozónak természetes személyazonosító adatainak valamint lakcímének változását nem kell bejelenteni, mivel az adatváltozásról az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv közvetlenül, elektronikus adatkapcsolat segítségével értesülni fog. Ezen felül elindul a fenti határidővel a webes ügysegéd program, amely szintén az egyéni vállalkozóknak jelent könnyebbséget, az elektronikus ügyintézés során az űrlap kitöltését nagyban megkönnyíti és a hibás űrlapok beküldését minimálisra csökkenti.
A Javaslat további elemeit a jogalkalmazási tapasztalatok indokolják. A módosítások eredményeként az egyéni vállalkozók hatósági ellenőrzésére nagyobb hangsúly helyeződik, amely kiemelt fontosságú, figyelemmel arra, hogy a belső piaci szolgáltatásról szóló 2006/123/EK irányelv rendelkezéseire figyelemmel az egyéni vállalkozó tevékenységének megkezdését bejelenti, majd ennek jogszerűségét – 30 napon belül lefolytatott – hatósági ellenőrzés keretén belül a Hatóság ellenőrzi. Tekintettel arra, hogy a nyilvántartásba vétel az egyéni vállalkozó szempontjából rendkívül egyszerű, adminisztratív terhektől megtisztított, a hatósági eljárásban megfelelő eszközöket kell biztosítani, annak érdekében, hogy az egyéni vállalkozók jogszerű működése garantált legyen.
_