• Tartalom
Oldalmenü

2015. évi CLXVIII. törvény

a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról1

2016.01.01.

1. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 2. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a 2. §-a a következő 7a–7d. pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„7. csomagolás: valamennyi olyan,
a) bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden terméket a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig, továbbá az ugyanilyen célra használt egyutas árucikkek; így:
aa) a fogyasztói vagy elsődleges csomagolás, amely értékesítési egységet képez a fogyasztó számára az értékesítés helyszínén;
ab) a gyűjtő- vagy másodlagos csomagolás, amely az értékesítés helyszínén meghatározott számú értékesítési egységet foglal magában, ha ezeket az egységeket a fogyasztó részére értékesítik, vagy ezek az egységek csupán a polcok feltöltésére szolgálnak, és a csomagolást a termékről a termék tulajdonságainak megváltoztatása nélkül el lehet távolítani, valamint
ac) a szállítási vagy harmadlagos csomagolás, amely megkönnyíti a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás átadását, átvételét és szállítását annak érdekében, hogy a fizikai átadásnál, átvételnél és szállításnál megóvja az árut a károsodástól, ide nem értve a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedésben használatos tartályokat;
b) árucikk, ha a csomagolás fogalom-meghatározásnak a csomagolás által még biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül megfelel, kivéve, ha az adott árucikk a termék szerves részét képezi, és erre az árucikkre a termék tartásához vagy megőrzéséhez a termék teljes élettartama alatt szükség van, valamint az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták,
c) az értékesítés helyén történő megtöltésre tervezett és szánt árucikk, továbbá az értékesítés helyén eladott, megtöltött vagy az értékesítés helyén történő megtöltésre tervezett és szánt egyszer használatos (eldobható) árucikk, ha azok csomagolási funkciót látnak el,
d) a csomagolásba beépülő egyes alkotóelem és kiegészítő elem, amelyet azon csomagolás részének kell tekinteni, amelybe azok beépültek; továbbá a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elem kivéve, ha azok a termék szerves részét képezik, és minden alkotóelem, amelyet együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szántak.
7a. csomagolás alkotóeleme: olyan alkotórész, amelyből a csomagolás vagy a csomagolás-összetevő készül, és amely kézzel vagy egyszerű mechanikai eszközzel a csomagolástól vagy a csomagolás-összetevőtől nem választható el;
7b. csomagolás-összetevő: a csomagolás olyan része, amely kézzel vagy egyszerű mechanikai eszközzel a csomagolástól elválasztható;
7c. csomagolás része: a csomagolás alkotóeleme és a csomagolás összetevője;
7d. csomagolási hulladék: hulladékká vált csomagolás, csomagolószer, ide nem értve az ipari vagy termelési tevékenység során képződő gyártási vagy maradék hulladékot;”

(2) A Ktdt. 2. §-a a következő 13a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„13a. építési termék: a 305/2011/EU rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti építési termék;”

(3) A Ktdt. 2. §-a a következő 14b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„14b. gépjármű: a 8703 vtsz. – kivéve a 8703 10 alszám alá tartozó termékek – és a 8711 vtsz. alá tartozó termék, kivéve a segédmotorral felszerelt kerékpárt és az oldalkocsit;”

(4) A Ktdt. 2. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„19. kereskedelmi csomagolás:
a) a 2009 vámtarifaszámú gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is,
b) a 2106 90 20, 2106 90 30, 2106 90 51, 2106 90 55, 2106 90 59 vámtarifaszámú ízesített vagy színezett cukorszirup,
c) a 2201 vámtarifaszámú (emberi fogyasztásra alkalmas) víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül, kivéve a jég, a hó és a laboratóriumi vizsgálati vízminta,
d) a 2202 vámtarifaszámú víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek és a 657/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete I. és II. kategóriájába tartozó készítmények kivételével,
e) a 2203 vámtarifaszámú malátából készült sör,
f) a 2204 vámtarifaszámú bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével,
g) a 2205 vámtarifaszámú vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve, a 2206 vámtarifaszámú más erjesztett ital (pl. almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei, és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei, a 2207 10 00 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, valamint a 2208 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital
termékek kizárólag fémből készült fogyasztói (elsődleges) közvetlen csomagolása, a záróelem kivételével (ide nem értve a doboz, hordó palásttal egybeépített záróelemét);”

(5) A Ktdt. 2. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„20. kereskedelmi csomagolószer: olyan kizárólag fémből készült csomagolóeszköz, és a doboz, hordópalást lezárására szolgáló záróelem, amely rendeltetésszerű felhasználása esetén és további feldolgozás nélkül – ide nem értve a záróelem doboz, hordópalásttal történő egybeépítését – alkalmas kereskedelmi csomagolás létrehozására, továbbá a csomagolószer ilyen jellege a csomagolószer forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása során megállapítható;”

(6) A Ktdt. 2. §-a a következő 20b és 20c. pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„20b. kézműipari termék: a kézműipari tevékenység keretében előállított termék;
20c. kézműipari tevékenység: olyan termék-előállítási forma, amely során a termék lényeges jellegét a közvetlen emberi tevékenység, megmunkálás adja;”

(7) A Ktdt. 2. §-a a következő 25a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„25a. nagyméretű rögzített ipari szerszám: gépek, berendezések, illetve azok alkatrészeinek nagyméretű összessége, amelyek egy adott alkalmazás céljából működnek együtt, és amelyeket szakemberek állandó jelleggel egy adott helyen beüzemelnek, leszerelnek, használnak, illetve karbantartanak valamely ipari gyártó létesítményben vagy kutatási és fejlesztési létesítményben;”

(8) A Ktdt. 2. § 30. és 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a 2. §-a a következő 30a–30c. pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„30. termékdíjátalány:
a) a csekély mennyiségű kibocsátó,
b) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU Európai Parlament és Tanács rendelete szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett, továbbá
c) a gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíjköteles terméket belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő kötelezett
számára meghatározott díjfizetési kötelezettség;
30a. termékdíjhiány: a kötelezett terhére megállapított termékdíj-különbözet, ha a termékdíj-különbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg. Az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést a termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll.
30b. termékdíj-különbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott és az adó- és vámhatóság által utólag megállapított termékdíj különbözete vagy a büntetőeljárás során jogerősen megállapított – és a bíróság vagy az ügyészség jogerős határozata alapján az adóhatóság által határozattal megfizetni rendelt – termékdíjbevétel-csökkenés, vagyoni hátrány, ide nem értve a következő időszakra átvihető követelés különbözetét,
30c. termékdíj-tartozás: az esedékességkor meg nem fizetett termékdíj;
31. újrahasználható csomagolószer: olyan csomagolószer, amely az MSZ EN 13429:2004 Csomagolás – Újrahasználat szerinti szabvány, vagy azzal egyenértékű megoldás alapján alkalmas csomagolásként történő többszöri felhasználásra;”

(9) A Ktdt. 2. §-a a következő 32a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„32a. vámtarifaszám: a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 2010. január 1-jén hatályos áruosztályozási szabályai alapján megállapított, a tanácsi rendelet I. melléklete szerinti áruazonosító szám;”

2. § A Ktdt. 2. alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:

2/A. § Az e törvényben nem meghatározott fogalmakat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben (a továbbiakban: Ht.) meghatározottak szerint kell értelmezni.”

3. § (1) A Ktdt. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség a termékdíjköteles termék forgalomba hozatala, saját célú felhasználása vagy készletre vétele esetén keletkezik.”

(2) A Ktdt. 3. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a 3. § (2) bekezdés a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(A termékdíj-kötelezettség)

c) bérgyártás esetén a bérgyártatót,
d) a külföldi előállítású csomagolást alkotó termékdíjköteles csomagolószer első belföldi forgalomba hozóját vagy a lebontott csomagolásból képződő csomagolási hulladék első belföldi birtokosát,
e) a 6. § (1) bekezdés alapján készletre vételt végzőt [a továbbiakban a)–e) pontok együtt: kötelezett]”

(terheli.)

(3) a Ktdt. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A csomagolószer saját célú felhasználásának minősül a csomagolás végleges elválasztása a terméktől – kivéve a belföldi gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő külföldről visszahozott újrahasználható csomagolószer elválasztását –, amennyiben a csomagolást alkotó csomagolószer után a termékdíj-kötelezettség nem került korábban teljesítésre vagy a csomagolószer termékdíja visszatérítésre került.”

4. § (1) A Ktdt. 4. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem keletkezik termékdíj-kötelezettség)

h) belföldön lévő termékdíjköteles termék tulajdonjogának belföldön gazdasági céllal letelepedett, vagy belföldön nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet részére történő átruházása esetén, ha külföldi rendeletetési helyre fuvarozásra vagy küldeményként feladott termékdíjköteles termék igazolt módon külföldre kiszállításra került.”
„(2a) A 4. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek teljesítésének hiányában a 366. napon saját célú felhasználással termékdíj kötelezettség keletkezik.”

5. § A Ktdt. 9/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Termékdíj raktár üzemeltetése kérelemre annak a gazdálkodó szervezetnek engedélyezhető
a) amely a termékdíj raktár működésére szolgáló ingatlan jogszerű használója,
b) amely olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, amelynek alapján a felhasznált, előállított, feldolgozott, alkotórészként, tartozékként más termékbe beépített, újbóli felhasználásra előkészített, raktározott termékdíjköteles termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető,
c) amely az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott vám- vagy adótartozással nem rendelkezik kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek,
d) amely nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás alatt,
e) amely – ipari termékdíj raktár esetében – a termékdíj raktári engedély kiadásának évét követő évtől vállalja, hogy független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel rendelkezik,
f) amely termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkezik vagy ilyen szakképesítéssel rendelkező ügyintézőt foglalkoztat, képviselőt alkalmaz a termékdíj raktár ügyeinek intézésére, és
g) amelynek vezetője, vezető tisztségviselője, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó
ga) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,
gb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. vagy XXXVIII–XLIII. Fejezetében meghatározott
bűncselekmény elkövetése miatt nem áll jogerős ítélet hatálya alatt vagy mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.”

6. § (1) A Ktdt. 11. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett a tárgyévet követő év április 20. napjáig teljesíti bevallási kötelezettségét.”

(2) A Ktdt. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kötelezett a bevallás adatait forintban, a tömeg adatokat – a gépjármű alkotórészét, tartozékát képező termékdíjköteles termék kivételével – két tizedes jegy pontossággal kilogrammban tünteti fel. Termékdíjátalány-fizetés választása során a gépjármű alkotórészét, tartozékát képező termékdíjköteles termék esetében a gépjármű mennyiségét kell a bevallásban feltüntetni.”

7. § A Ktdt. 12/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

12/A. § (1) A kötelezettet – a 3. § (7) bekezdése, valamint a 15. § (2) bekezdése szerinti, továbbá az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett kivételével – a tárgyév (adóév) negyedik negyedévére nézve termékdíj-előleg megállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettség terheli.
(2) Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezettet a tárgyévre (adóévre) nézve termékdíj-előleg megállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettség terheli.
(3) A termékdíj-előleg mértéke a tárgyév (adóév) első három negyedéve után fizetett termékdíj harmadának a 80%-a, amelyben figyelembe kell venni az erre az időszakra vonatkozóan elfogadott önellenőrzés, pótlólag benyújtott bevallás alapján befizetett vagy visszafizetett összeget is.
(4) Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett termékdíj-előlegének mértéke a tárgyévet megelőző évre az adott termék- vagy anyagáramra vonatkozóan bevallott termékdíj összegének 95%-a, amelyben figyelembe kell venni az erre az időszakra vonatkozóan elfogadott önellenőrzés, pótlólag benyújtott bevallás alapján befizetett vagy visszafizetett összeget is.
(5) A kötelezett az (1) bekezdésben meghatározott termékdíj-előlegre vonatkozó bevallási kötelezettségének a harmadik negyedévre vonatkozó bevallás benyújtásával együtt tesz eleget.
(6) Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett a termékdíj-előlegre vonatkozó bevallási kötelezettségének tárgyév december 20-ig tesz eleget.
(7) A termékdíj-előleget tárgyév december 20-ig kell megfizetni.
(8) A termékdíj-előleget a kötelezett – az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett kivételével – a negyedik negyedévi bevallásban a ténylegesen megfizetendő termékdíj mértékéig kiegészíti, vagy a különbözetet visszaigényli.
(9) Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett a tárgyévre vonatkozó bevallásában a termékdíj-előleget a ténylegesen megfizetendő termékdíj mértékéig kiegészíti, vagy a különbözetet visszaigényli.”

8. § A Ktdt. 13.§ (1) bekezdés c) és d) pontja helybe a következő rendelkezés lép:

(A számlán)

c) a 3. § (6) bekezdésben foglaltak alkalmazása során, továbbá
d) a termékdíj raktárba a termékdíj visszaigénylésével történő beszállítás során”

[– a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott számla záradékkal megegyező szöveget kell feltüntetni.]

9. § A Ktdt. 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

14/A. § Az átvállalási szerződés hatályosságához, ideértve annak módosítását is, a szerződésnek az állami adó- és vámhatóság részéről történő nyilvántartásba vétele szükséges. Az átvállalónak a nyilvántartásba vételre, módosításra vagy a nyilvántartásból történő törlésre vonatkozó kérelmet, vagy a jogutódlás tényét a szerződés vagy a szerződésmódosítás, továbbá a szerződés megszűnésére vonatkozó dokumentum keltétől számított 15 napon belül kell elektronikus úton megküldenie az állami adó- és vámhatóságnak. A szerződés nyilvántartásba vételéről szóló kérelemhez a szerződést nem kell csatolni. A szerződés az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba vételének napjától, vagy ha a felek a szerződésben későbbi időpontban állapodnak meg, a szerződésben megjelölt időponttól hatályos. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásba vételről mindkét szerződő felet értesíti.”

10. § A Ktdt. 13. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. Termékdíjátalány
15. § (1) E törvény II. Fejezete szerinti termékdíj-kötelezettség teljesítését ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A
a) csekély mennyiségű kibocsátó,
b) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő, és
c) a gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíjköteles terméket belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő
kötelezett termékdíjátalány fizetésére jogosult.
(3) A kötelezett a termékdíjátalány-fizetési kötelezettségre vonatkozó választását – a 15/B. § (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem változtathatja meg a tárgyéven belül.
15/A. § A tárgyévet megelőző évben legfeljebb évi tízmillió forintos értékesítési nettó árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíjátalánya 2000 Ft/év. A tárgyévet megelőző évben évi tízmillió forintot meghaladó, azonban legfeljebb évi ötvenmillió forintos értékesítési nettó árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíjátalánya 7000 Ft/év, a tárgyévben kötelezetté váló mezőgazdasági termelő termékdíjátalánya 5000 Ft/év.
15/B. § (1) A csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett termékdíjátalánya:
a) akkumulátor termékáram esetén 2000 Ft/év;
b) csomagolószer termékáram esetén 12 000 Ft/év;
c) egyéb kőolajtermék termékáram esetén 4000 Ft/év;
d) elektromos, elektronikai berendezés termékáram esetén 10 000 Ft/év;
e) gumiabroncs termékáram esetén 3000 Ft/év;
f) reklámhordozó papír termékáram esetén 8000 Ft/év;
g) egyéb műanyag termék termékáram esetén 4000 Ft/év;
h) egyéb vegyipari termék termékáram esetén 4000 Ft/év;
i) irodai papír termékáram esetén 4000 Ft/év.
(2) Ha a termékdíjátalány-fizetést választó csekély mennyiséget kibocsátó kötelezett a 2. § 6. pontjában meghatározott mennyiségi határt, vagy határokat túllépte, termékdíjátalány-fizetésre már nem jogosult. A túllépés időpontját követően termékdíj-kötelezettségének az általános szabályok szerint tesz eleget.
15/C. § A gépjármű alkotórészét, tartozékát képező termékdíjköteles termékek tömegét és a fizetendő termékdíjátalány összegét a 4. melléklet tartalmazza.”

11. § A Ktdt. 16/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett bevallásában, a bevallás benyújtásáig gyűjtött, és hasznosításra átadott, igazoltan hasznosított mennyiséget, valamint a tárgyévben kibocsátott mennyiséget veszi figyelembe, és ennek megfelelően számolja ki a 3. mellékletben meghatározott eljárás szerint a kötelezettségét.”

12. § A Ktdt. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befizetett termékdíj, a 15/A. és 15/B. §-ban meghatározott termékdíjátalány kivételével
a) a termékdíjköteles termék külföldre történő igazolt kiszállítása;
b) a termékdíjköteles termék változatlan formában, illetve változatlan formában és állapotban más termékbe beépített külföldre történő értékesítése;
c) a nemzetközi szerződés szerint köztehermentes beszerzéssel összefüggő tevékenység;
d) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja megvalósításával összefüggő tevékenység;
e) a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként (alapanyag) felhasznált termékdíjköteles termék felhasználása;
f) a 4. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott csomagolószer termékdíj-megállapítási időszakon túli külföldre történő igazolt visszaszállítása;
g) egyéb csomagolószer esetében, annak – a továbbforgalmazás kivételével – nem csomagolás előállítására való felhasználása;
h) a csomagolás alkotórészeként forgalomba hozott záróelem kereskedelmi csomagolószerként megfizetett termékdíja
esetén visszaigényelhető.”

13. § A Ktdt. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A környezetvédelmi hatóság a kötelezett, vagy a csomagolószer felhasználójának kérelmére akkor veszi fel a csomagolószert az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába, ha az megfelel az újrahasználható csomagolószerre vonatkozóan a 2. § 31. pontban meghatározott feltételeknek.”

14. § A Ktdt. 27/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Amennyiben a közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv szerződéses partnere a nyomda megrendelője, abban az esetben a megrendelőnek az (1) bekezdés szerinti nyilatkozata megtétele előtt be kell szereznie a közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a megrendelt áru a 2. § 26. pont b) alpontjában meghatározott feltételeknek megfelel.”

15. § (1) A Ktdt. 29/A. § (21) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(21) A termékdíjköteles termékekből képződött hulladékokkal kapcsolatos ellenőrzések során a határidők tekintetében az Art. vonatkozó rendelkezései irányadóak.”

(2) A Ktdt. 29/A. § (27) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(27) A vámhatóság az ellenőrzött személy vagy szervezet terhére a jogosulatlanul igénybe vett támogatási összeg kétszerese megfizetésének előírása mellett 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírságot szab ki.”

(3) A Ktdt. 29/A. §-a a következő (28) bekezdéssel egészül ki:

„(28) A (26) és (27) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények tekintetében fizetési könnyítés, mérséklés vagy elengedés nem alkalmazható.”

16. § A Ktdt. 29/B. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (8) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmény tekintetében fizetési könnyítés, mérséklés vagy elengedés nem alkalmazható.”

17. § A Ktdt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

31. § (1) Termékdíjbírságot kell megállapítani
a) termékdíjhiány,
b) a termékdíj jogellenes visszaigényelése, jogosulatlan visszatérítése,
c) egyéni hulladékkezelés teljesítését választó kötelezett nem teljesítése
esetén.
(2) A termékdíjbírság mértéke
a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a hiány 100%-a;
b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a visszaigényléssel vagy visszatérítéssel érintett összeg háromszorosa;
c) az (1) bekezdés c) pontja esetében az egyéni hulladékkezelést végző az általa bevallott hasznosítási mennyiség és a valóságos teljesítmény különbözetével, azaz a nem teljesített mennyiséggel, valamint az 2. mellékletben meghatározott díjtételek figyelembevételével kiszámított termékdíj-különbözet után megállapított hiány háromszorosa szerinti összeg.
(3) Csomagolószerrel kapcsolatosan megállapított termékdíjhiány esetén az egyéb anyagok díjtételének alapulvételével szabja ki az állami adó- és vámhatóság a termékdíjbírságot, ha a kötelezett nyilvántartásaiból a csomagolószer anyagárama tételesen nem állapítható meg.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakra az Art. szabályait a jelen §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(5) A kötelezettet terhelő termékdíj-tartozás, valamint a bírság, vagy pótléktartozás mérséklésére vagy elengedésére az Art. rendelkezései az irányadóak. Nincs helye a termékdíjbírság mérséklésének, ha a termékdíjhiány a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.”

18. § A Ktdt. IX. fejezete a következő 24a. alcímmel egészül ki:

„24a. Késedelmi pótlék
31/A. § (1) A termékdíj késedelmes megfizetése vagy megállapított termékdíjhiány esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek megállapítására az Art. késedelmi pótlékra vonatkozó szabályai értelemszerűen az irányadók.
(2) Az e törvény alapján nyújtható költségvetési támogatás jogosulatlan igénybe vétele esetén a késedelmi pótlékot a költségvetési támogatás igénybe vételének napjától a jogosulatlanul igénybe vett támogatás kétszeresének megfizetése napjáig terjedő időszakra kell fizetni.”

19. § A Ktdt. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

32. § Amennyiben a kötelezett e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerinti kötelezettségeit nem az előírtak szerint teljesíti, az állami adó- és vámhatóság mulasztási bírságot szabhat ki. Az állami adó- és vámhatóság az e törvényben, illetve e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban megállapított kötelezettség az Art. 172. §-ban foglaltak szerinti megszegése esetén a kötelezettet az Art. szerinti, míg az Art. 172. §-ban nem szabályozott kötelezettség megszegése miatt a kötelezettet 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.”

20. § A Ktdt. a következő 40/G. §-sal egészül ki:

40/G. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló 2015. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv. 3.) hatályba lépését megelőző évben egyéni hulladékkezelést választó kötelezettnek a Módtv. 3. hatályba lépését megelőzően hatályos rendelkezések alapján kell teljesítenie a 2015. év negyedik negyedévére vonatkozó termékdíj-kötelezettségét.”

21. § A Ktdt. 3. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

22. § A Ktdt. a 2. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.

23. § A Ktdt.

1. 1. § (4) bekezdésében az „osztályozott körét a 2010. január 1-jén hatályos Kombinált Nomenklatúra szerint az 1. melléklet” szövegrész helyébe az „osztályozott körét az 1. melléklet”,

2. 2. § 1a. pontjában a „másik termékbe, elveszítve” szövegrész helyébe a „másik termékbe, egyéb kőolajtermék esetén elveszítve”,

3. 2. § 14. pont b) alpontjában a „ha a külföldről beszerzett és külföldön” szövegrész helyébe a „ha a külföldön”,

4. 2. § 18. pontjában a „feldolgozható, újbóli felhasználásra előkészíthető” szövegrész helyébe a „feldolgozható, alkotórészként, tartozékként más termékbe beépíthető, újbóli felhasználásra előkészíthető”,

5. 4. § (2) bekezdés d) pontjában az „időpontja szerinti termékdíj-megállapítási időszakban” szövegrész helybe az „időpontját követő 365 napon belül”,

6. 6. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „készletre történő felvételének” szövegrész helyébe a „készletre vételének”, a „készletre történő felvétel” szövegrész helyébe a „készletre vétel”,

7. 9/A. § (6) bekezdés a) pontjában a „feldolgozása, ha” szövegrész helyébe a „feldolgozása, alkotórészként, tartozékként más termékbe beépítése, ha”,

8. 10. § (2) bekezdésében a „nem alkalmazhatja.” szövegrész helyébe a „nem alkalmazhatja és a határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.”,

9. a 10. § (5) bekezdésében a „(3) és (4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(3), (3a) és (4) bekezdésben” szöveg, a „(3) vagy (4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(3), (3a) vagy (4) bekezdésben”,

10. 10. § (8) bekezdésében a „teszi meg.” szövegrész helybe a „teszi meg és a bejelentést tárgyéven belül nem változtathatja meg.”,

11. 11. § (1) bekezdésben a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2) és a (2a) bekezdésben”,

12. 11. § (2) bekezdésében a „jogosult kötelezett,” szövegrész helyébe a „jogosult csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett,”

13. 11. § (3) bekezdésében a „termelőt a (2) bekezdés szerinti bevallási,” szövegrész helyébe a „termelőt bevallási,”,

14. a 13. § (2) bekezdésében a „A termékdíj-átalányfizetést” szövegrész helybe a „A 15/A. és 15/B. § szerint termékdíj-átalányfizetést”,

15. 16. § (1) bekezdésében a „február 20-ig” szövegrész helybe a „március 31-ig”,

16. 16. § (2) bekezdésében a „75%-ot” szövegrész helyébe az „55%-ot”,

17. 16. § (3) bekezdésében a „25%-os” szövegrész helyébe a „45%-os”,

18. 16/A. § (2) bekezdésében a „visszagyűjtésére” szövegrész helyébe a „gyűjtésére”,

19. 16/A. § (3) bekezdésében a „forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált termékdíjköteles” szövegrész helyébe a „forgalomba hozott, saját célra felhasznált vagy készletre vett termékdíjköteles”,

20. 16/A. § (4) bekezdésében a „telephelyén végfelhasználó vevőtől is” szövegrész helyébe a „telephelyén is”,

21. 29. § (7) bekezdésében az „Art. adatgyűjtésre, valamint a gazdasági események valódiságára irányuló ellenőrzési szabályai” szövegrész helyébe az „Art. adatgyűjtésre vonatkozó ellenőrzés szabályai”,

22. 1. melléklet b) pontjába foglalt táblázat

a) C:51. mezőjében az „ex. 7211” szövegrész helyébe az „ex 7211, ex. 7212”,

b) C :62. mezőjében az „ex. 3802” szövegrész helyébe az „ex. 3824 90”,

23. 1. melléklet c) pontjában foglalt táblázat B:12. mezőjében a „Hidraulikusfék-folyadék és más elkészített folyadék hidraulikus hajtóműhöz, amely kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat 70 tömegszázaléknál kisebb arányban tartalmaz” szövegrész helyébe a „Hidraulikus fékfolyadék és más elkészített folyadék hidraulikus hajtóműhöz, amely kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat 70 tömegszázaléknál kisebb arányban tartalmaz”,

24. 1. melléklet e) pontjába fogalt táblázat

a) B:1. mezőjében a „Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek kivéve: kézműipari foglalkozás keretében előállított termékek” szövegrész helyébe a „Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek kivéve: kézműipari termék”,

b) B:2. mezőjében a „Szappan; szappanként használt szerves felületaktív termékek és készítmények rúd, kocka vagy más formába öntve, szappantartalommal is; bőr (testfelület) mosására szolgáló szerves felületaktív termékek és készítmények folyadék vagy krém formájában és a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve, szappantartalommal is; szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta, nemez és nem szőtt textília kivéve: a bruttó 50 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű termékek, illetve kézműipari foglalkozás keretében előállított termékek” szövegrész helyébe a „Szappan; szappanként használt szerves felületaktív termékek és készítmények rúd, kocka vagy más formába öntve, szappantartalommal is; bőr (testfelület) mosására szolgáló szerves felületaktív termékek és készítmények folyadék vagy krém formájában és a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve, szappantartalommal is; szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta, nemez és nem szőtt textília kivéve: a bruttó 50 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű termékek, illetve a kézműipari termék”,

c) B:5. mezőjében a „Szépség- vagy testápoló készítmények kivéve: kézműipari foglalkozás keretében előállított termékek” szövegrész helyébe a „Szépség- vagy testápoló készítmények kivéve: kézműipari termék”,

d) B:6. mezőjében a „Hajápoló szerek, kivéve: kézműipari foglalkozás keretében előállított termékek” szövegrész helyébe a „Hajápoló szerek kivéve: kézműipari termék”,

e) B:7. mezőjében a „Borotválkozás előtti, borotválkozó vagy borotválkozás utáni készítmények, dezodorok, fürdőhöz való készítmények, szőrtelenítők és máshol nem említett illatszerek, szépség- vagy testápolószerek; helyiségszagtalanítók, illatosított vagy fertőtlenítő tulajdonságúak is, kivéve: kézműipari foglalkozás keretében előállított termékek” szövegrész helyébe a „Borotválkozás előtti, borotválkozó vagy borotválkozás utáni készítmények, dezodorok, fürdőhöz való készítmények, szőrtelenítők és máshol nem említett illatszerek, szépség- vagy testápolószerek; helyiségszagtalanítók, illatosított vagy fertőtlenítő tulajdonságúak is kivéve: kézműipari termék”

25. 1. melléklet f) pontjába fogalt táblázatot követő mondatban a „bruttó súlya” szövegrész helyébe a „bruttó tömege”, a „teljesítmény felvétele” szövegrész helyébe az „elektromos teljesítmény felvétele”,

26. 1. melléklet g) pontjába foglalt táblázat B oszlop 2. mezőjében az „Újrafutózott vagy használt gumi légabroncs; tömör vagy kisnyomású gumiabroncs, kivéve a 4012 90 30; 4012 90 90 alá tartozó termékeket” szövegrész helyébe az „Újrafutózott vagy használt gumi légabroncs; tömör vagy kisnyomású gumiabroncs kivéve: a 4012 90 30 és 4012 90 90 vtsz. alá tartozó termék, továbbá a kerékpár gumiabroncs”

szöveg lép.

24. § (1) Hatályát veszti a Ktdt.

(2) Hatályát veszti a Ktdt. 1. melléklet

1. első mondata;

2. b) pontjába foglalt táblázat 15–18. sora.

25. § Ez a törvény 2016. január 1-jén lép hatályba.

26. § E törvény tervezetének

a) a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48//EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke, és

b) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (1) és (2) bekezdése

szerinti bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 2015. évi CLXVIII. törvényhez

Az egyéni hulladékkezelést teljesítőkre vonatkozó egyes termék- és anyagáramok termékdíj tételeinek meghatározása
Egy termékdíjköteles termék- és anyagáramban az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett teljesítési hányada qe, az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet országos átlagos teljesítési hányada qáhksz, az adott termék- és anyagáramra jellemző felső hasznosítási arány pedig qf.
1.    A qf és qáhksz értékeket 2012. évtől az alábbi táblázat tartalmazza:
a)    Akkumulátor

A

B

C

1.

Termékáram

qf felső hasznosítási arány

qáhksz állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet országos átlagos teljesítési hányad

2.

Elektrolittal feltöltött akkumulátor

0,85

0,85

3.

Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor

0,85

0,85

b)    Csomagolószer
ba)    Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

A

B

C

1.

Anyagáram

qf felső hasznosítási arány

qáhksz állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet országos átlagos teljesítési hányad

2.

Műanyag- a műanyag bevásárló-reklám táska kivételével

0,65

0,25

3.

Műanyag bevásárló-reklám táska

0,65

0,15

4.

Társított (kivéve társított rétegzett italkarton)

0,65

0,40

5.

Társított rétegzett italkarton

0,65

0,20

6.

Fém

0,65

0,60

7.

Papír

0,65

0,65

8.

Fa, természetes alapú anyag

0,65

0,15

9.

Üveg

0,65

0,60

10.

Egyéb

0,65

0,25

bb)    Kereskedelmi csomagolószer

A

B

C

1.

Anyagáram

qf felső hasznosítási arány

qáhksz állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet országos átlagos teljesítési hányad

2.

Fém

0,65

0,17

c)    Elektromos, elektronikai berendezés

A

B

C

1.

Termékáram

qf felső hasznosítási arány

qáhksz állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet országos átlagos teljesítési hányad

2.

Nagygépek

0,65

0,41

3.

Kisgépek

0,65

0,20

4.

Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon-készülék

0,65

0,36

5.

Szórakoztató elektronikai cikkek

0,65

0,32

6.

Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok

0,65

0,06

7.

Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

0,65

0,05

8.

Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök

0,65

0,05

9.

Adagoló automaták

0,65

0,06

10.

Rádiótelefon-készülék

0,65

0,36

d)    Gumiabroncs

A

B

C

1.

Termékáram

qf felső hasznosítási arány

qáhksz állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet országos átlagos teljesítési hányad

2.

Gumiabroncs

0,75

0,75

2.    A termékdíj meghatározása:
Az egyéni teljesítő által az adott termék- és anyagáram esetén fizetendő termékdíjat az alábbi általános formula határozza meg:
T=R+E1+K1
ahol
T a megfizetendő fajlagos termékdíj,
R a megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség,
E1 a megfizetendő fajlagos externális költség,
K1 pedig a megfizetendő fajlagos kezelési költség.
3.    Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
A megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség (R) mértékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:
a)    Akkumulátor

A

B

1.

Termékáram

Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)

2.

Elektrolittal feltöltött akkumulátor

44

3.

Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor

44

b)    Csomagolószer
ba)    Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

A

B

1.

Anyagáram

Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)

2.

Műanyag- a műanyag bevásárló-reklám táska kivételével

34

3.

Műanyag bevásárló-reklám táska

1300

4.

Társított (kivéve társított rétegzett italkarton)

34

5.

Társított rétegzett italkarton

12

6.

Fém

12

7.

Papír

16

8.

Fa, természetes alapú anyag

14

9.

Üveg

12

10.

Egyéb

34

bb)    Kereskedelmi csomagolószer

A

B

1.

Anyagáram

Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)

2.

Fém

160

c)    Elektromos, elektronikai berendezés

A

B

1.

Termékáram

Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)

2.

Nagygépek

34

3.

Kisgépek

34

4.

Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon-készülék

34

5.

Szórakoztató elektronikai cikkek

68

6.

Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok

34

7.

Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

34

8.

Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök

34

9.

Adagoló automaták

68

10.

Rádiótelefon-készülék

160

d)    Gumiabroncs

A

B

1.

Termékáram

Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)

2.

Gumiabroncs

35

4.    Externális költség
A megfizetendő externális költség (E1) számítása a qe<qf esetben az
képlet szerint történik, minden más esetben E1 = 0. A képletben szereplő E fajlagos externális alapköltség értékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:
a)    Akkumulátor

A

B

1.

Termékáram

Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)

2.

Elektrolittal feltöltött akkumulátor

24

3.

Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor

24

b)    Csomagolószer
ba)    Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

A

B

1.

Anyagáram

Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)

2.

Műanyag- a műanyag bevásárló-reklám táska kivételével

24

3.

Műanyag bevásárló-reklám táska

774

4.

Társított (kivéve társított rétegzett italkarton)

24

5.

Társított rétegzett italkarton

7

6.

Fém

8

7.

Papír

4

8.

Fa, természetes alapú anyag

4

9.

Üveg

6

10.

Egyéb

24

bb)    Kereskedelmi csomagolószer

A

B

1.

Anyagáram

Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)

2.

Fém

120

c)    Elektromos, elektronikai berendezés

A

B

1.

Termékáram

Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)

2.

Nagygépek

24

3.

Kisgépek

24

4.

Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon-készülék

24

5.

Szórakoztató elektronikai cikkek

46

6.

Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok

24

7.

Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

24

8.

Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök

24

9.

Adagoló automaták

46

10.

Rádiótelefon-készülék

120

d)    Gumiabroncs

A

B

1.

Termékáram

Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)

2.

Gumiabroncs

34

5.    Kezelési költség
A megfizetendő kezelési költség (K1) számítása a qe<qáhksz<qf esetben a
Képlettel történik, a qe<qáhksz és qáhksz=qf esetben a
minden más esetben K1=0. A képletben szereplő K fajlagos kezelési alapköltség értékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:
a)    Akkumulátor

A

B

1.

Termékáram

Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)

2.

Elektrolittal feltöltött akkumulátor

20

3.

Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor

20

b)    Csomagolószer
ba)    Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

A

B

1.

Anyagáram

Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)

2.

Műanyag- a műanyag bevásárló-reklám táska kivételével

30

3.

Műanyag bevásárló-reklám táska

30

4.

Társított (kivéve társított rétegzett italkarton)

30

5.

Társított rétegzett italkarton

10

6.

Fém

10

7.

Papír

5

8.

Fa, természetes alapú anyag

10

9.

Üveg

10

10.

Egyéb

30

bb)    Kereskedelmi csomagolószer

A

B

1.

Anyagáram

Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)

2.

Fém

100

c)    Elektromos, elektronikai berendezés

A

B

1.

Termékáram

Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)

2.

Nagygépek

30

3.

Kisgépek

30

4.

Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon-készülék

30

5.

Szórakoztató elektronikai cikkek

70

6.

Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok

15

7.

Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

15

8.

Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök

15

9.

Adagoló automaták

70

10.

Rádiótelefon-készülék

100

d)    Gumiabroncs

A

B

1.

Termékáram

Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)

2.

Gumiabroncs

30

2. melléklet a 2015. évi CLXVIII. törvényhez

Termékdíjátalány fizetés választása esetén a gépjárművek termékdíjköteles termék alkotórészeinek, tartozékainak átalagos tömege és az átalánydíj összege

 

A

B

C

1.

Vtsz. és HR alszám, megnevezés

a)
akkumulátor
(kg/db)

b)
gumiabroncs
(kg/db)

c)
kenőolaj
(kg/db)

d)
elektromos, elektronikai berendezés
(kg/db)

átalány-termékdíj
(Ft/db)

2.

8703 21 Más szikragyújtású, dugattyús, belső égésű motorral működő jármű legfeljebb 1 000 cm3 hengerűrtartalommal

10

25

7

17

4 000

3.

8703 22 Más szikragyújtású, dugattyús, belső égésű motorral működő jármű 1 000 cm3-t meghaladó, de legfeljebb 1 500 cm3 hengerűrtartalommal

13

35

9

20

5 000

4.

8703 23 Más szikragyújtású, dugattyús, belső égésű motorral működő jármű 1 500 cm3-t meghaladó, de legfeljebb 3 000 cm3 hengerűrtartalommal

15

40

11

23

6 000

5.

8703 24 Más szikragyújtású, dugattyús, belső égésű motorral működő jármű 3 000 cm3-t meghaladó hengerűrtartalommal

15

45

11

35

7 000

6.

8703 31 Más kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel) motorral működő legfeljebb 1 500 cm3 hengerűrtartalommal

18

35

7

17

5 000

7.

8703 32 Más kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel) motorral működő 1 500 cm3-t meghaladó, de legfeljebb 2 500 cm3 hengerűrtartalommal

20

40

9

22

6 000

8.

8703 33 Más kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel) motorral működő 2 500 cm3-t meghaladó hengerűrtartalommal

22

45

11

30

7 000

9.

8703 90 Más (elektromotoros motorral, más)

12

40

2

60

7 000

10.

8711 10 Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), oldalkocsival is; legfeljebb 50 cm3 hengerűrtartalmú, dugattyús, belső égésű motorral működő

3

6

1

2

1 000

11.

8711 20 Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), oldalkocsival is; 50 cm3-t meghaladó, de legfeljebb 250 cm3 hengerűrtartalmú, dugattyús, belső égésű motorral működő

4

10

2

6

1 500

12.

8711 30 Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), oldalkocsival is; 250 cm3-t meghaladó, de legfeljebb 500 cm3 hengerűrtartalmú, dugattyús, belső égésű motorral működő

4

10

3

10

2 000

13.

8711 40 Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), oldalkocsival is; 500 cm3-t meghaladó, de legfeljebb 800 cm3 hengerűrtartalmú, dugattyús, belső égésű motorral működő

4

11

4

14

2 500

14.

8711 50 Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), oldalkocsival is; 800 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú, dugattyús, belső égésű motorral működő

4

14

5

18

3 000

1

A törvényt az Országgyűlés a 2015. november 3-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2015. november 13. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2016. január 2. napjával.