• Tartalom

17/2015. (IV. 9.) FM rendelet

az egyes agrár-támogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról1

2015.04.10.

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés k) és l) pontjában,

a 2–6. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 7. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. A kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet módosítása

1. § A kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban: EMVA) és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott alábbi intézkedésekben részt vevő ügyfelek esetében kell vizsgálni:
a) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti közvetlen kifizetések, a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer kivételével,
b) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet 46. és 47. cikke szerinti szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállításának, valamint a zöldszüret támogatása,
c) az EMVA-ból a 2007–2013 programozási időszak forrása tekintetében, az 1698/2005/EK tanácsi rendelet alapján nyújtott alábbi támogatások:
ca) a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás,
cb) az agrár-környezetgazdálkodási támogatás,
cc) az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatás,
cd) a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás,
ce) a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás,
cf) a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás,
cg) a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére nyújtandó támogatás,
ch) növényi genetikai erőforrások megőrzéséhez nyújtandó támogatás,
ci) állat genetikai erőforrások megőrzéséhez nyújtandó támogatás, és
cj) a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás,
d) az EMVA-ból a 2014–2020 programozási időszak forrása tekintetében az 1305/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikk (1) bekezdés a) és b) pontja, a 28–31. cikk, valamint a 33–34. cikk szerinti támogatások, a 28. cikk (9) bekezdése kivételével,
e) minden egyéb támogatás, amelyekre vonatkozóan az adott támogatás részletes feltételeit meghatározó jogszabály az e rendelet szerinti előírások alkalmazását írja elő.”

2. § Az R1. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzése során megállapított meg nem feleléseket az arányos jogkövetkezmény megállapítása érdekében a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 38. cikkében leírtak szerint, a súlyosság és tartósság tekintetében az 1. mellékletben bemutatott elvek, a mérték vonatkozásában a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 38. cikke figyelembevételével értékeli.”

3. § (1) Az R1. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az alkalmazandó jogkövetkezmény mértékének kiszámításához meg kell állapítani az egyes meg nem felelések jogkövetkezményét, a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 64. cikk b) pontja szerinti jogi aktusok jogkövetkezményét és a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 64. cikk d) pontja szerinti kölcsönös megfeleltetési területek jogkövetkezményét. Gondatlanság, szándékosság, illetve ismétlés esetén a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 73–75. cikkében, valamint a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 39. és 40. cikkében foglaltakat kell alkalmazni. Az ismétlést az adott meg nem felelés szándékos vagy gondatlan mivoltától függetlenül kell megállapítani.”

(2) Az R1. 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 99. cikk (2) bekezdésének második albekezdése értelmében, a szarvasmarhafélék tenyészetbe történő bekerülésének, illetve tenyészetből történő kikerülésének a központi adatbázisba történő késedelmes bejelentésére tekintettel első alkalommal megállapított meg nem felelés esetén támogatáscsökkentés nem alkalmazandó, amennyiben a meg nem felelés a késedelem mértékét, illetve a késedelmes bejelentések számát figyelembe véve elenyésző. Ebben az esetben a hatáskörrel rendelkező hatóság előzetes figyelmeztetést küld a kedvezményezettnek, értesítve őt a megállapított szabálytalanságról, és arról, hogy amennyiben egy következő – az előzetes figyelmeztetés évét követő két éven belüli –, a kölcsönös megfeleltetés szabályainak betartására irányuló ellenőrzés során ugyanilyen típusú meg nem felelés kerül megállapításra, visszamenőleges hatállyal az előzetes figyelmeztetés évére vonatkozóan 1%-os támogatáscsökkentést kell alkalmazni, illetve a tárgyévre vonatkozóan az ismétlődés szabályait kell érvényesíteni.”

4. § Az R1. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

8. § (1) Ez a rendelet
a) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet,
b) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet,
c) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
d) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11-i 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
e) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) Ez a rendelet
a) a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló, 1998. július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelvnek,
b) a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 2008/119/EK tanácsi irányelvnek,
c) a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 2008/120/EK tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.”

5. § (1) Az R1. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az R1. 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

6. § Az R1.

a) 3. §-ában az „az 1122/2009/EK bizottsági rendelet 51. cikkében” szövegrész helyébe az „a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 69. cikkében” szöveg,

b) 4. § (3) bekezdésében az „az 1122/2009/EK rendelet 54. cikk (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 72. cikk (2) bekezdése” szöveg,

c) 4. § (5) bekezdésében az „A 73/2009/EK rendelet 4. cikk (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 91. cikke” szöveg, valamint a „jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények” szövegrész helyébe a „jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (a továbbiakban: JFGK)” szöveg,

d) 4. § (6) bekezdésében az „A 73/2009/EK rendelet 4. cikk (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 91. cikke” szöveg, valamint a „jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények” szövegrész helyébe a „JFGK” szöveg,

e) 5. § (2) bekezdésében a „2. számú melléklet” szövegrész helyébe a „2. melléklet” szöveg,

f) 5. § (4) bekezdés a) pontjában a „2. számú melléklet” szövegrész helyébe a „2. melléklet” szöveg

lép.

7. § Hatályát veszti az R1. 1. § (3) bekezdése.

2. Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2015. (II. 19.) FM rendelet módosítása

8. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2015. (II. 19.) FM rendelet (a továbbiakban: R2.) 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatására az a mezőgazdasági termelő jogosult, akinek
a) a 2015. március 31-én hatályos, a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet [a továbbiakban: 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet] szerint rendelkezésre álló egyéni referenciamennyisége és a gazdasági társaságba vagy szövetkezetbe vagyoni hozzájárulásként bevitt, vagy részükre használatba adott kvótamennyiségének összege nem haladja meg a 120 000 kg-ot, vagy
b) a 2015. március 31-én hatályos 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet szerint rendelkezésre álló egyéni referenciamennyisége és a gazdasági társaságba vagy szövetkezetbe vagyoni hozzájárulásként bevitt, vagy részükre használatba adott kvótamennyiségének összege meghaladja a 120 000 kg-ot, és a támogatási kérelemben feltüntetett összes állatát tejtermelést nem folytató tenyészetben tartja és azok a tárgyévet megelőző év április 1-jétől nem állnak tejtermelési ellenőrzés alatt, továbbá vállalja, hogy azokat a továbbiakban tejtermelésre nem hasznosítja.”

(2) Az R2. 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 2016. támogatási évtől kezdődően anyatehéntartás termeléshez kötött támogatására az a mezőgazdasági termelő jogosult, akinek
a) a gazdaságából – Magyarország területén található összes termelőegységéből – értékesített tej, illetve tejtermékek alapanyagtejre átszámított mennyisége a (6) bekezdés szerint benyújtott havi és összesített tejértékesítési jelentések alapján nem haladja meg a 120 000 kg-ot a támogatási évet megelőző év április 1. és a támogatási év március 31. közötti időszakra vonatkozóan, vagy
b) a gazdaságából – Magyarország területén található összes termelőegységéből – értékesített tej, illetve tejtermékek alapanyagtejre átszámított mennyisége a (6) bekezdés szerint benyújtott havi és összesített tejértékesítési jelentések alapján meghaladja a 120 000 kg-ot, és a támogatási kérelemben feltüntetett összes állatát tejtermelést nem folytató tenyészetben tartja és azok a támogatási évet megelőző év április 1-jétől nem állnak tejtermelési ellenőrzés alatt, továbbá vállalja, hogy azokat a továbbiakban tejtermelésre nem hasznosítja.”

(3) Az R2. 13. §-a a következő (6)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 2016. támogatási évtől kezdődően a támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő a támogatási évet megelőző év április 1. és a támogatási év március 31. közötti időszakra vonatkozó havi és összesített tejértékesítési jelentéseket az MVH által rendszeresített és az MVH honlapján közzétett nyomtatványon benyújtsa. A havi tejértékesítési jelentés benyújtási határideje a tárgyhót követő hónap 15. napja, az összesített tejértékesítési jelentés benyújtási határideje a támogatási évet követő év május 15. napja.
(7) A (6) bekezdés szerinti nyomtatvány az ügyfél azonosításához szükséges adatokat és az értékesített tejmennyiségre vonatkozó adatokat tartalmazza.
(8) A havi és összesített tejértékesítési jelentések hiánytalan benyújtásának elmaradása esetén az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatására irányuló támogatási kérelmet az MVH elutasítja.
(9) Az (1) és (1a) bekezdés vonatkozásában a tejegyenérték számítást a 2. melléklet szerint kell elvégezni.”

9. § Az R2. 17. § (1) bekezdésében a „tárgyév június 1. és július 31. között” szövegrész helyébe a „tárgyévente az egységes kérelem benyújtásának kezdő napja és május 15. között” szöveg lép.

10. § Az R2. a 3. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

11. § Hatályát veszti az R2. 1. § 7. pontja.

3. A termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló
9/2015. (III. 13.) FM rendelet módosítása

12. § A termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendelet (a továbbiakban: R3.) a következő 3/A. §-sal egészül ki:

3/A. § Támogatás igénybevételére jogosult az a mezőgazdasági termelő is, aki felszámolási, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás alatt áll feltéve, hogy a támogatás feltételeinek egyébként megfelel.”

13. § Az R3. 11. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következdő rendelkezés lép:

(Anyatehéntartás támogatására az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely)

b) gondoskodik a tenyészetében lévő állatállománynak a Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti, de legkésőbb tárgyév május 15-ig megvalósuló jelöléséről, folyamatos nyilvántartásáról és az adatok bejelentéséről,”

14. § (1) Az R3. 12. § (1) bekezdése helyébe a következdő rendelkezés lép:

„(1) A hízottbika-tartás támogatása azon, az a) pont szerinti vágás vagy b) pont szerinti export napján kilenc hónapos vagy annál idősebb hímivarú szarvasmarhák vagy bivalyok után igényelhető, amelyeket a tárgyévet megelőző év április 1. és tárgyév március 31. között
a) vágóhídon levágtak, vagy
b) élő állatként Európai Unión kívüli harmadik országba exportáltak vagy másik európai uniós tagállamba szállítottak (a továbbiakban együtt: export).”

(2) Az R3. 12. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Hízottbika-tartás támogatására az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely)

b) legkésőbb a birtokon tartás megkezdésének első napjáig gondoskodik a tenyészetében lévő szarvasmarha-állománynak a Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti jelöléséről és nyilvántartásáról, és”

15. § Az R3. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Támogatás azon (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelő tejhasznú tehenek után igényelhető, amelyek a tárgyév március 31-én a mezőgazdasági termelő tenyészetében találhatóak, de nem tárgyév március 31-én kerültek a mezőgazdasági termelő tenyészetébe, és
a) hivatalos tejtermelés-ellenőrzés alatt állnak, vagy
b) az ENAR-nyilvántartásban bejelentett tejhasznú fajtakódon szereplő tejhasznú tehenek, vagy
c) amelyek tartója megfelel a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak.”

16. § Az R3.

a) 10. § (6) bekezdésében a „birtokon tartási időszak alatt” szövegrész helyébe a „birtokon tartási időszak első napját megelőző naptól a birtokon tartási időszak alatt”,

b) 11. § (3) bekezdésében a „tárgyév június 1. és július 31. között” szövegrész helyébe a „tárgyévente az egységes kérelem benyújtásának kezdő napja és május 15. között”,

c) 12. § (3) bekezdésében a „tárgyévet követő év január 1. és február 15. között” szövegrész helyébe a „tárgyévente az egységes kérelem benyújtásának kezdő napja és május 15. között”

szöveg lép.

4. Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről szóló 10/2015. (III. 13.) FM rendelet módosítása

17. § Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről szóló 10/2015. (III. 13.) FM rendelet (a továbbiakban: R4.) 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Támogatás igénybevételére jogosult az a mezőgazdasági termelő is, aki felszámolási, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás alatt áll feltéve, hogy a támogatás feltételeinek egyébként megfelel.”

18. § Az R4. 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A nitrogénmegkötő növényfajok esetében a termesztési időszak az évelő növények esetében május 1-jétől szeptember 30-ig, az egynyári növények esetében április 1-jétől május 31-ig – szója esetében május 15-től július 15-ig, zöldborsó és lóbab esetében május 1-jétől május 31-ig – tart. Az ökológiai jelentőségű területen vetett nitrogénmegkötő növénykultúrának ezen időszakok teljes tartamában – évelő növények esetében a növénykultúra telepítésének és kiforgatásának évében is – jelen kell lennie a mezőgazdasági termelő földterületén.”

5. Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2015. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 12/2015. (III. 30.) FM rendelet módosítása

19. § Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2015. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 12/2015. (III. 30.) FM rendelet 11. § (1) bekezdésében az „egységes kérelemmel” szövegrész helyébe az „egységes kérelemmel kapcsolatos és az egységes kérelem benyújtására szolgáló, az MVH honlapján keresztül elérhető elektronikus űrlapkitöltő felületen történő támogatási és kifizetési kérelem beadással kapcsolatos” szöveg lép.

6. Záró rendelkezések

20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

21. § Ez a rendelet

a) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet,

b) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet,

c) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, az 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

d) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-ei 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

e) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11-i 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

f) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg.

1. melléklet a 17/2015. (IV. 9.) FM rendelethez

Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmény esetében megállapított meg nem felelések értékelési szempontjai
    1.    JFGK 1.
1.1.    Cél
1.1.1.    A nitrátérzékeny területeken a mezőgazdasági forrásokból származó nitrátok által okozott vagy indukált vízszennyezés csökkentése.
1.2.    Súlyosság
1.2.1.    Enyhe: A mezőgazdasági tevékenység során nem megfelelően kijuttatott nitrogén vegyületekkel közvetlen vagy közvetett módon terhet róttak a felszíni, felszín alatti vizekre.
1.2.2.    Közepes: A mezőgazdasági tevékenység során kijuttatott nitrogén vegyületek kis mértékben szennyezték a felszíni, felszín alatti vizeket.
1.2.3.    Súlyos: A helyes mezőgazdasági gyakorlat előírásainak figyelmen kívül hagyásával a felszíni, felszín alatti vizekben jelentős nitrát szennyeződés következett be.
1.3.    Tartósság
1.3.1.    Rövid távon helyrehozható: A keletkezett nitrát szennyezés rövid határidőn belül csökkenthető vagy szüntethető meg.
1.3.2.    Hosszú távon helyrehozható: A keletkezett nitrát szennyezés csak hosszú távon csökkenthető vagy szüntethető meg.
1.3.3.    Maradandó: A nitrát szennyezéssel maradandó károsodás keletkezett a felszíni, felszín alatti vizekben.
    2.    JFGK 2.
2.1.    Cél
2.1.1.    A vadon élő madarak védelme.
2.2.    Súlyosság
2.2.1.    Enyhe: A tevékenység eredményeképpen érdemben nem károsodott az élőhely, nem szűnt meg fészkelőhely, táplálkozóhely.
2.2.2.    Közepes: A tevékenység eredményeképpen érdemben károsodott az élőhely, fészkelőhely, táplálkozóhely, de annak nincs jelentős kihatása a védett/jelölő fajok/élőhelyek térségbeli előfordulására, állománynagyságára.
2.2.3.    Súlyos: A tevékenység hatására a térségben élő védett/jelölő fajok/élőhelyek előfordulása, állománynagysága jelentősen csökken.
2.3.    Tartósság
2.3.1.    Rövid távon helyrehozható: A tevékenység hatásai, a károsított élőhely/faj természeti értékei rövid határidőn belül helyreállíthatók, a megváltoztatott élőhely ezután újra teljes mértékben képes betölteni korábbi funkcióját.
2.3.2.    Hosszú távon helyrehozható: A tevékenység hatásai, a károsított élőhely/faj természeti értékei helyreállíthatók, de ehhez több évre van szükség.
2.3.3.    Maradandó: A tevékenység hatásai, a károsított élőhely/faj természeti értékei nem állíthatók vissza az eredeti állapotukba.
    3.    JFGK 3.
3.1.    Cél
3.1.1.    A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme.
3.2.    Súlyosság
3.2.1.    Enyhe: A tevékenység eredményeképpen érdemben nem károsodott az élőhely, nem szűnt meg fészkelőhely, táplálkozóhely.
3.2.2.    Közepes: A tevékenység eredményeképpen érdemben károsodott az élőhely, fészkelőhely, táplálkozóhely, de annak nincs jelentős kihatása a védett/jelölő fajok/élőhelyek térségbeli előfordulására, állománynagyságára.
3.2.3.    Súlyos: A tevékenység hatására a térségben élő védett/jelölő fajok/élőhelyek előfordulása, állománynagysága jelentősen csökken.
3.3.    Tartósság
3.3.1.    Rövid távon helyrehozható: A tevékenység hatásai, a károsított élőhely/faj természeti értékei rövid határidőn belül helyreállíthatók, a megváltoztatott élőhely ezután újra teljes mértékben képes betölteni korábbi funkcióját.
3.3.2.    Hosszú távon helyrehozható: A tevékenység hatásai, a károsított élőhely/faj természeti értékei helyreállíthatók, de ehhez több évre van szükség.
3.3.3.    Maradandó: A tevékenység hatásai, a károsított élőhely/faj természeti értékei nem állíthatók vissza az eredeti állapotukba.
    4.    JFGK 4.
4.1.    Cél
4.1.1.    Annak biztosítása, hogy a gazdálkodó által felhasznált anyagok és az általa forgalomba hozatalra kerülő termékek élelmezési és takarmányozási szempontból biztonságosak, azonosíthatók legyenek.
4.2.    Súlyosság
4.2.1.    Enyhe: A nem megfelelően végzett tevékenység alapvetően nem veszélyezteti az emberi és állati egészséget, nem növeli az élelmiszerbiztonsági kockázatot.
4.2.2.    Közepes: A nem megfelelően végzett tevékenység veszélyezteti az emberi és állati egészséget, növeli az élelmiszerbiztonsági kockázatot.
4.2.3.    Súlyos: A nem megfelelően végzett tevékenység nagy mértékben növeli az élelmiszerbiztonsági kockázatot, ezáltal az emberi és állati egészségre közvetlen veszélyt jelent.
4.3.    Tartósság
4.3.1.    Rövid távon helyrehozható: A nem megfelelően végzett tevékenység hiányosságai olyan időintervallumon belül megszüntethetőek, hogy azok nem veszélyeztetik az élelmiszerbiztonságot.
4.3.2.    Hosszú távon helyrehozható: A nem megfelelően végzett tevékenység hiányosságai csak olyan időintervallumon belül szüntethetők meg, hogy azok veszélyeztethetik az élelmiszerbiztonságot.
4.3.3.    Maradandó: A nem megfelelően végzett tevékenység hiányosságai nem szüntethetők meg, így azok veszélyeztetik az élelmiszerbiztonságot.
    5.    JFGK 5.
5.1.    Cél
5.1.1.    Az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalom betartatása annak érdekében, hogy az emberre kockázatos anyagok élelmiszerbe való átkerülése megakadályozható legyen.
5.2.    Súlyosság
5.2.1.    Enyhe: Az előírások olyan fokú megsértése, amely az emberi egészséget még nem veszélyezteti.
5.2.2.    Közepes: Az előírások olyan fokú megsértése, amely az emberi egészséget veszélyeztetheti.
5.2.3.    Súlyos: Az előírások olyan fokú megsértése, amely az emberi egészséget veszélyezteti.
5.3.    Tartósság
5.3.1.    Rövid távon helyrehozható: Az előírások megsértése következében fennálló veszélyhelyzet rövid határidőn belül megszüntethető.
5.3.2.    Hosszú távon helyrehozható: Az előírások megsértése következében fennálló veszélyhelyzet hosszú időhatáron belül csökkenthető vagy megszüntethető.
5.3.3.    Maradandó: Az előírások megsértése következében kialakult veszélyhelyzet a gazdálkodó által nem megszüntethető.
    6.    JFGK 6.
6.1.    Cél
6.1.1.    Állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági okokból alapvető fontosságú a sertésszállítások nyilvántartása, azonosíthatósága és nyomon követhetősége.
6.2.    Súlyosság
6.2.1.    Enyhe: A sertésszállítások azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes sertés számához viszonyítva csekély mértékű hiányosságokat mutat, amely alapvetően nem veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nem növeli az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot.
6.2.2.    Közepes: A sertésszállítások azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes sertés számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal növeli az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot.
6.2.3.    Súlyos: A sertésszállítások azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes sertés számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely meghiúsítja a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nagymértékben növeli az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot.
6.3.    Tartósság
6.3.1.    Rövid távon helyrehozható: Az állatok azonosíthatóságának és nyilvántartásának a hiányosságai olyan időintervallumon belül megszüntethetőek, hogy nem veszélyeztetik a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.
6.3.2.    Hosszú távon helyrehozható: Veszélyeztetheti a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.
6.3.3.    Maradandó: Nem teszi lehetővé a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.
    7.    JFGK 7.
7.1.    Cél
7.1.1.    Állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági okokból alapvető fontosságú, hogy valamennyi szarvasmarhaféle azonosítható, nyilvántartható és nyomon követhető legyen.
7.2.    Súlyosság
7.2.1.    Kis jelentőségű: Az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes szarvasmarhaféle számához viszonyítva elenyésző hiányosságokat mutat, amely alapvetően nem veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nem növeli az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot.
7.2.2.    Enyhe: Az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes szarvasmarhaféle számához viszonyítva csekély mértékű hiányosságokat mutat, amely alapvetően nem veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nem növeli az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot.
7.2.3.    Közepes: Az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes szarvasmarhaféle számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal növeli az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot.
7.2.4.    Súlyos: Az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes szarvasmarhaféle számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely meghiúsítja a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nagymértékben növeli az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot.
7.3.    Tartósság
7.3.1.    Rövid távon helyrehozható: Az állatok azonosíthatóságának és nyilvántartásának a hiányosságai olyan időintervallumon belül megszüntethetőek, hogy nem veszélyeztetik a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.
7.3.2.    Hosszú távon helyrehozható: Veszélyeztetheti a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.
7.3.3.    Maradandó: Nem teszi lehetővé a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.
    8.    JFGK 8.
8.1.    Cél
8.1.1.    Állategészségügyi, állattenyésztési és élelmiszer-biztonsági okokból alapvető fontosságú, hogy valamennyi juh és kecske azonosítható, nyilvántartható és nyomon követhető legyen.
8.2.    Súlyosság
8.2.1.    Enyhe: Az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes juh vagy összes kecske számához viszonyítva csekély mértékű hiányosságokat mutat, amely alapvetően nem veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nem növeli az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot.
8.2.2.    Közepes: Az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes juh vagy összes kecske számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal növeli az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot.
8.2.3.    Súlyos: Az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes juh vagy összes kecske számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely meghiúsítja a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nagymértékben növeli az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot.
8.3.    Tartósság
8.3.1.    Rövid távon helyrehozható: Az állatok azonosíthatóságának és nyilvántartásának a hiányosságai olyan időintervallumon belül megszüntethetőek, hogy nem veszélyeztetik a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.
8.3.2.    Hosszú távon helyrehozható: Veszélyeztetheti a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.
8.3.3.    Maradandó: Nem teszi lehetővé a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.
    9.    JFGK 9.
9.1.    Cél
9.1.1.    Szivacsos agyvelőbántalmak elleni védekezés.
9.2.    Súlyosság
9.2.1.    Enyhe: Az előírások olyan fokú megsértése, amely a járványügyi védekezést még nem veszélyezteti.
9.2.2.    Közepes: Az előírások olyan fokú megsértése, amely a járványügyi védekezést veszélyeztetheti.
9.2.3.    Súlyos: Az előírások olyan fokú megsértése, amely a járványügyi védekezést veszélyezteti.
9.3.    Tartósság
9.3.1.    Rövid távon helyrehozható: Az előírás megsértésből adódó hiányosság azonnal vagy rövid időhatáron belül megszüntethető.
9.3.2.    Hosszú távon helyrehozható: Az előírás megsértésből adódó hiányosság hosszú időhatáron belül megszüntethető.
9.3.3.    Maradandó: Az előírás megsértésből adódó hiányosság nem szüntethető meg.
    10.    JFGK 10.
10.1.    Cél
10.1.1.    A növényvédő szer kijuttatása, tárolása során fellépő veszélyek megelőzése, az ember és az állat egészségét, a környezet és természet védelmét szolgáló intézkedések biztosításával, illetve növényvédelemmel összefüggő kémiai biztonságra vonatkozó általános szabályok betartásával.
10.2.    Súlyosság
10.2.1.    Enyhe: A növényvédő szer tárolására, kijuttatására, felhasználására stb. vonatkozó előírások olyan kismértékű megsértése, amely a környezet és az emberi egészségre ártalmatlan.
10.2.2.    Közepes: A növényvédő szer tárolására, kijuttatására, felhasználására stb. vonatkozó előírások olyan mértékű megsértése, amely a környezet és az emberi egészséget közvetetten veszélyezteti.
10.2.3.    Súlyos: A növényvédő szer tárolására, kijuttatására, felhasználására stb. vonatkozó előírások olyan mértékű megsértése, amely a környezet és az emberi egészséget közvetlenül veszélyezteti.
10.3.    Tartósság
10.3.1.    Rövid távon helyrehozható: A növényvédő szer tárolása, kijuttatása, felhasználása stb. során keletkezett káros hatásokat ésszerű időhatáron belül meg lehet szüntetni.
10.3.2.    Hosszú távon helyrehozható: A növényvédő szer tárolása, kijuttatása, felhasználása stb. során keletkezett káros hatás hosszú időhatáron belül csökkenthető, vagy megszüntethető.
10.3.3.    Maradandó: A növényvédő szer tárolása, kijuttatása, felhasználása stb. során maradandó károsodás következett be.
    11.    JFGK 11.
11.1.    Cél
11.1.1.    A borjak védelme az állatok élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételek biztosításának ellenőrzése révén.
11.2.    Súlyosság
11.2.1.    Enyhe: Az előírás megszegése a borjak jóllétére nincs hatással vagy legfeljebb a borjak jó közérzetét veszélyezteti, de az alapvető, létfenntartáshoz nélkülözhetetlen szükségleteiket nem érinti, biztonságukra és egészségükre nézve ártalmatlan.
11.2.2.    Közepes: Az előírás megszegése a borjak biztonságát, egészségét közvetetten veszélyezteti vagy veszélyeztetheti, illetve az állatoknak szükségtelen szenvedést, fájdalmat okozhat.
11.2.3.    Súlyos: Az előírás megszegése a borjak biztonságát, egészségét közvetlenül veszélyezteti, illetve veszélyeztetheti.
11.3.    Tartósság
11.3.1.    Rövid távon helyrehozható: Az állatjólléti hiányosság okozta káros hatás azonnal vagy rövid időn belül megszüntethető.
11.3.2.    Hosszú távon helyrehozható: Az állatjólléti hiányosság megszüntetése, illetve az előírás megszegése által kiváltott hatás helyrehozatala az ésszerű lehetőségek figyelembevételével csak hosszú távon lehetséges.
11.3.3.    Maradandó: Az előírás megszegése nem szüntethető meg, az az állatok egészségének maradandó károsodását okozza, illetve okozhatja.
    12.    JFGK 12.
12.1.    Cél
12.1.1.    A sertések védelme az állatok élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételek biztosításának ellenőrzése révén.
12.2.    Súlyosság
12.2.1.    Enyhe: Az előírás megszegése a sertések jóllétére nincs hatással vagy legfeljebb a sertések jó közérzetét veszélyezteti, de az alapvető, létfenntartáshoz nélkülözhetetlen szükségleteiket nem érinti, biztonságukra és egészségükre nézve ártalmatlan.
12.2.2.    Közepes: Az előírás megszegése a sertések biztonságát, egészségét közvetetten veszélyezteti vagy veszélyeztetheti, illetve az állatoknak szükségtelen szenvedést, fájdalmat okozhat.
12.2.3.    Súlyos: Az előírás megszegése a sertések biztonságát, egészségét közvetlenül veszélyezteti, illetve veszélyeztetheti.
12.3.    Tartósság
12.3.1.    Rövid távon helyrehozható: Az állatjólléti hiányosság okozta káros hatás azonnal vagy rövid időn belül megszüntethető.
12.3.2.    Hosszú távon helyrehozható: Az állatjólléti hiányosság megszüntetése, illetve az előírás megszegése által kiváltott hatás helyrehozatala az ésszerű lehetőségek figyelembevételével csak hosszú távon lehetséges.
12.3.3.    Maradandó: Az előírás megszegése nem szüntethető meg, az az állatok egészségének maradandó károsodását okozza, illetve okozhatja.
    13.    JFGK 13.
13.1.    Cél
13.1.1.    A mezőgazdasági haszonállatok védelme az állatok élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételek biztosításának ellenőrzése révén.
13.2.    Súlyosság
13.2.1.    Enyhe: Az előírás megszegése a mezőgazdasági haszonállatok jóllétére nincs hatással vagy legfeljebb azok jó közérzetét veszélyezteti, de az alapvető, létfenntartáshoz nélkülözhetetlen szükségleteiket nem érinti, biztonságukra és egészségükre nézve ártalmatlan.
13.2.2.    Közepes: Az előírás megszegése a mezőgazdasági haszonállatok biztonságát, egészségét közvetetten veszélyezteti vagy veszélyeztetheti, illetve azoknak szükségtelen szenvedést, fájdalmat okozhat.
13.2.3.    Súlyos: Az előírás megszegése a mezőgazdasági haszonállatok biztonságát, egészségét közvetlenül veszélyezteti, illetve veszélyeztetheti.
13.3.    Tartósság
13.3.1.    Rövid távon helyrehozható: Az állatjólléti hiányosság okozta káros hatás azonnal vagy rövid időn belül megszüntethető.
13.3.2.    Hosszú távon helyrehozható: Az állatjólléti hiányosság megszüntetése, illetve az előírás megszegése által kiváltott hatás helyrehozatala az ésszerű lehetőségek figyelembevételével csak hosszú távon lehetséges.
13.3.3.    Maradandó: Az előírás megszegése nem szüntethető meg, az az állatok egészségének maradandó károsodását okozza, illetve okozhatja.

2. melléklet a 17/2015. (IV. 9.) FM rendelethez

A jogkövetkezmény mértékének számítási alapjai
    1.    Az egyes meg nem felelések 1. melléklet szerinti értékelése alapján a következő besorolást kell elvégezni:

 

A. Súlyosság szerint

B. Mérték szerint

C. Tartósság szerint

 

Kis
jelentőségű

Enyhe

Közepes

Súlyos

Gazdaságon belüli vagy kismértékű

Gazdaságon kívüli vagy nagymértékű

Rövid távon helyrehozható

Hosszú távon helyrehozható

Maradandó

1.

0

1

3

5

1

5

1

3

5

    2.    Az adott gondatlannak minősülő meg nem felelés jogkövetkezményét az 1. pont szerinti besorolásnak megfelelően az alábbi kombinációk alkalmazásával kell meghatározni. A kombináció kialakításánál az „1” és az „5” besorolási érték a súlyosságot, a mértéket és a tartósságot, a „3” besorolási érték a súlyosságot és a tartósságot, valamint a „0” besorolási érték csak a súlyosságot jelenti.

 

A. Kombinációk (súlyosság szerint, mérték szerint, tartósság szerint)

B. A meg nem felelés jogkövetkezménye

1.

0

1

1

0% (előzetes figyelmeztetés)

2.

1

1

1

1%

3.

1

1

3

4.

1

3

3

3%

5.

1

1

5

6.

1

3

5

7.

1

5

5

8.

3

3

5

9.

3

5

5

5%

10.

5

5

5

    3.    Az adott szándékosnak minősülő meg nem felelés jogkövetkezményét az 1. pont szerinti besorolásnak megfelelően az alábbi kombinációk alkalmazásával kell meghatározni. A kombináció kialakításánál az „1”, a „3” és az „5” besorolási érték bármely értékelési szempontot, a súlyosságot, a mértéket és a tartósságot is jelentheti.

 

A. Kombinációk (súlyosság szerint, mérték szerint, tartósság szerint)

B. A meg nem felelés jogkövetkezménye

1.

1

1

1

15%

2.

1

1

3

3.

1

3

3

4.

1

1

5

20%

5.

1

3

5

6.

3

3

5

7.

1

5

5

50%

8.

3

5

5

9.

5

5

5

100%

3. melléklet a 17/2015. (IV. 9.) FM rendelethez

Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatásához kapcsolódó tejértékesítés során jelentett értékesített tej, illetve tejtermékek mennyisége számítása során alkalmazandó átváltási képletek
1. 1 liter értékesített tej= 0,971 kg tej
2. 1 kg vaj= 22,5 kg tej
3. 1 kg tejszín= 0,263 kg tej x tejszín zsírtartalma (tömeg%)
4. 1 kg tejföl= 0,263 kg tej x tejföl zsírtartalma (tömeg%)
5. 1 kg túró= 5 kg tej
6. 1 kg joghurt= 1 kg tej
7. 1 kg sajt= 10 kg tej”
1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2015. április 11. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére