• Tartalom

2015. évi CCXXII. törvény

az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól1

2016.01.01.

Az Országgyűlés az elektronikus ügyintézés széles körű elterjedése, az eljárások gyorsítása és az adminisztratív terhek csökkentése, a magánjogi jogviszonyok, továbbá az állam és polgár közötti jogviszonyok szélesebb körű elektronizálása, az elektronikus ügyintézést biztosító szervek együttműködésének biztosítása, valamint a lakosság számára a korszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatások nyújtása a lakosság számára a korszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatások nyújtása érdekében a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

1. ÁNYK űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás: a jogszabályban meghatározott szerv vagy szolgáltató meghatározott technikai előírásoknak megfelelő elektronikus űrlapok ügyfél általi kitöltését, elektronikus ügyintézést biztosító szervhez való elektronikus azonosítással egybekötött benyújtását biztosító szolgáltatás;

2. archiválási szolgáltatás: az elektronikus dokumentumok hosszú távú megőrzésére vonatkozó szolgáltatás, amely magában foglalja a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: eIDAS Rendelet) 3. cikk 16. pont c) alpontja szerinti bizalmi szolgáltatást is;

3. automatikus információátadás: információátadás az információ átadását biztosító együttműködő szerv részéről emberi beavatkozást nem igénylő módon;

4. automatikus információátadási felület: az információ átadását biztosító együttműködő szerv által létrehozott és üzemeltetett, automatikus információátadást lehetővé tevő műszaki megoldás;

5. azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés: olyan szolgáltatás, amelynek keretében a jogszabályban meghatározott szolgáltató az ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja;

6. belső nyilvántartás: olyan nyilvántartás, amelynek a vezetése kizárólag az azt vezető szerv saját céljait, feladatellátását, ellenőrzési tevékenységét szolgálja, és nem célja, hogy harmadik személy számára adatot adjon át, valamint nem minősül információforrásnak harmadik személy számára;

7. bizalmi szolgáltatás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 16. pontja szerinti szolgáltatás;

8. bizalmi szolgáltatási rend: olyan szabálygyűjtemény, amelyben egy bizalmi szolgáltató, igénybe vevő vagy más személy valamely bizalmi szolgáltatás használatának feltételeit írja elő igénybe vevők valamely közös biztonsági követelményekkel rendelkező csoportja vagy meghatározott alkalmazások számára;

9. bizalmi szolgáltatási ügyfél: a bizalmi szolgáltatóval szolgáltatási szerződést kötő személy;

10. bizalmi szolgáltató: az eIDAS Rendelet 3. cikk 19. pontja szerinti bizalmi szolgáltató;

11. biztonságos kézbesítési szolgáltatás: olyan kézbesítési szolgáltatás, amely az elektronikus küldemény kézbesítésével kapcsolatosan az alábbi feltételek mindegyikének teljesülését biztosítja:

a) ha a küldőtől átvett üzenetet változatlan formában a címzett rendelkezésére bocsátották, akkor erről a küldő számára legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalt igazolás álljon rendelkezésre,

b) az üzenet és a kézbesítést igazoló okirat észrevétlenül nem megváltoztatható sem a kézbesítés során, sem a kézbesítést követően,

c) az üzenet átvevője csak a címzett vagy a feljogosított helyettes átvevő lehet, és a tényleges átvevő személyét az átvétellel kapcsolatos okirat igazolja,

d) a feladónak okirati bizonyíték áll rendelkezésére (tértivevény) arról az esetről is, ha a kézbesítés a megadott időn belül sikertelen; az igazolás a meghiúsulás időpontját és – ha azonosítható – okát tartalmazza;

12. egyszerű információátadás: információ automatikus információátadásnak nem minősülő átadása együttműködő szervek között;

13. elektronikus azonosítás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 1. pontjában meghatározott folyamat;

14. elektronikus fizetés:

a) a pénzforgalmi számláról történő átutalás,

b) az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő átutalás,

c) az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő egyszerűsített elektronikus fizetés,

d) a bankkártyával történő fizetés,

e) az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, POS terminál útján történő bankkártyás fizetés;

15. elektronikus fizetési és elszámolási rendszer: a Kormány által rendeletben meghatározott módon a hozzá csatlakozott elektronikus ügyintézést biztosító szervek és ügyfeleik számára a fizetési számlák közötti elektronikus fizetések lehetőségét biztosító szolgáltatás;

16. elektronikus információs rendszer: az adatok, információk kezelésére használt eszközök (környezeti infrastruktúra, hardver, hálózat és adathordozók) és szoftverek együttese;

17. elektronikus ügyintézést biztosító szerv:

a) az államigazgatási szervek,

b) a helyi önkormányzat,

c) a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb jogalanyok,

d) az Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok, választottbíróságok,

e) az alapvető jogok biztosa,

f) az ügyészség,

g) a közjegyzők,

h) a bírósági végrehajtók,

i) a hegyközségek kivételével a köztestületek,

j) a közüzemi szolgáltatók,

k) a törvényben vagy kormányrendeletben elektronikus ügyintézésre kötelezett közfeladatot ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó jogalanyok, valamint

l) a Kormány által rendeletben meghatározott ügyek e törvény szerinti elektronikus intézését önkéntesen vállaló, az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően biztosító, az a)–k) alpont hatálya alá nem tartozó jogalanyok;

18. Elektronikus Ügyintézési Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet): az elektronikus ügyintézés előmozdításáért, az elektronikus ügyintézés felügyeletéért, az együttműködő szervek együttműködéséért és koordinációjáért felelős, e törvényben és a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feladatokat ellátó, Kormány által kijelölt szerv;

19. elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amelynek keretében a jogszabályban kijelölt szolgáltató biztosítja az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által meghatározott adattartalmú elektronikus űrlapok létrehozását, azok ügyfél általi kitöltésének és benyújtásának lehetőségét;

20. érvényesítési adat: az eIDAS Rendelet 3. cikk 40. pontja szerinti adat;

21. érvényességi lánc: az elektronikus dokumentum vagy annak lenyomata és azon egymáshoz rendelhető információk (így különösen azon tanúsítványok, a tanúsítványokkal kapcsolatos információk, az aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adatok, a tanúsítvány aktuális állapotára, visszavonására vonatkozó információk, valamint a tanúsítványt kibocsátó szolgáltató érvényességi adatára és annak visszavonására vonatkozó információk) sorozata, amelyek segítségével megállapítható, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírás, bélyegző vagy időbélyegző, az aláírás, bélyegző vagy időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt;

22. fokozott biztonságú elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikkének 11. pontja szerinti aláírás;

23. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezetnek minősül valamennyi gazdasági tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező, belföldi székhelyű szervezet;

24. hitelesítési rend: olyan bizalmi szolgáltatási rend, amely bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítványra vonatkozik;

25. információátadás: információk együttműködő szervek közötti átadása és átvétele;

26. információátadási szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amelynek keretében egy együttműködő szerv egyszerű vagy automatikus információátadás útján adatokat vagy iratokat ad át egy másik együttműködő szervnek;

27. információforrás: az a jogalany, akinél az információ rendelkezésre áll;

28. irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények: az eIDAS Rendeletben, az eIDAS Rendelet uniós végrehajtási aktusaiban, az e törvényben, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban, a bizalmi szolgáltató szolgáltatási szabályzatában, bizalmi szolgáltatási rendjében, valamint a bizalmi felügyelet bizalmi szolgáltatóra vonatkozó határozatában meghatározott követelmények;

29. jogi képviselő: jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél képviseletében eljáró ügyvéd, ügyvédi iroda és jogtanácsos;

30. kormányzati célú hírközlési szolgáltatás: az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott kormányzati célú hálózatnak minősülő, jogszabályban meghatározott elektronikus hírközlő hálózat felhasználásával, jogszabályban meghatározott felhasználók részére nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatás;

31. központi dokumentumhitelesítési ügynök: olyan központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás, ahol az ügyfél vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ügyintézője az általa feltöltött iratot a szolgáltatás által felkínált hitelesítési módok közül választva hitelesítheti;

32. közfeladatot ellátó szerv: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott, a 17. pontban foglaltak közé nem tartozó közfeladatot ellátó szerv;

33. közüzemi szolgáltató: az a vállalkozás, amely törvény alapján termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozik, amely e kötelezettség alapján víziközmű-szolgáltatást, távhőszolgáltatást, települési szilárd és folyékony hulladék rendszeres begyűjtésére, gyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló szolgáltatást, kéményseprő-ipari szolgáltatást, egyetemes postai szolgáltatást, villamos energia egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére villamosenergia-vásárlási szerződés vagy hálózathasználati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatást, valamint földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére földgáz-kereskedelmi szerződés vagy elosztóhálózat-használati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatást nyújt és a szolgáltatásaiért a tárgyévet megelőző évben havonta átlagosan legalább 150 000 számlát bocsátott ki;

34. lenyomat: olyan meghatározott hosszúságú, az elektronikus dokumentumhoz rendelt bitsorozat, amelynek képzése során a használt eljárás (lenyomatképző eljárás) a képzés időpontjában teljesíti az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben megfogalmazott követelményeket;

35. minősített adat: a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat;

36. minősített bizalmi szolgáltatás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 17. pontja szerinti szolgáltatás;

37. minősített bizalmi szolgáltató: az eIDAS Rendelet 3. cikk 20. pontja szerinti szolgáltatás;

38. minősített elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 12. pontja szerinti aláírás;

39. összerendelési nyilvántartás: a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényben szabályozott összerendelési nyilvántartás;

40. személyre szabott ügyintézési felület: a jogszabályban kijelölt szolgáltató által nyújtott olyan, az ügyfél által személyre szabható internetes alkalmazás, amely az azonosított ügyfél számára egységesen elérhető lehetőséget biztosít az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatok, eljárási cselekmények és egyéb kötelezettségek teljesítésére, az ügyfél által igénybe vehető elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybevételére;

41. szolgáltatási szabályzat: a bizalmi szolgáltató nyilatkozata az egyes bizalmi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatosan alkalmazott részletes eljárási vagy más működési követelményekről;

42. szolgáltatási szerződés: a bizalmi szolgáltató és a bizalmi szolgáltatási ügyfél között létrejött szerződés, amely a bizalmi szolgáltatás nyújtására és a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó feltételeket tartalmazza;

43. tanúsítvány alany: a tanúsítványban a bizalmi szolgáltató által igazolt azonosságú vagy tulajdonságú személy, így különösen elektronikus aláírás tanúsítványa esetén az aláíró;

44. tanúsítvány: az elektronikus aláírás tanúsítvány, az elektronikus bélyegző tanúsítvány és a weboldal-hitelesítő tanúsítvány, valamint mindazon, a bizalmi szolgáltatás keretében a szolgáltató által kibocsátott elektronikus igazolás, amely tartalmazza a tanúsítványra vonatkozó érvényesítési adatot és a tanúsítvány használatához szükséges kapcsolódó adatokat, és amely elektronikus dokumentum megbízhatóan védve van a kibocsátáskor és az érvényességi ideje alatt rendelkezésre álló technológiákkal elkövetett hamisítás ellen;

45. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. Ilyen eszköz különösen a papír, az USB kulcs, a CD-ROM, a DVD, a memória kártya, a számítógép merevlemeze;

46. természetes személy: nem gazdálkodó szervezetként eljáró, a polgári törvénykönyvről szóló törvény szerinti természetes személy;

47. természetes személy tanúsítvány alany: a tanúsítványban szereplő természetes személy, függetlenül attól, hogy a tanúsítványban egyúttal valamely nem természetes személy képviseletére való jogosultságát vagy azzal való kapcsolatát is igazolják;

48. ügyfél: az elektronikus ügyintézést biztosító szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben ügyfélként, félként vagy az eljárás alanyaként, az eljárás egyéb résztvevőjeként, a szolgáltatás igénybe vevőjeként vagy ezek képviselőjeként részt vevő olyan személy vagy egyéb jogalany, aki vagy amely elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem minősül és az ügyben eljáró elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem tagja vagy alkalmazottja.

MÁSODIK RÉSZ2

2–50. §

HARMADIK RÉSZ3

51–78. §

NEGYEDIK RÉSZ4

79–100. §

ÖTÖDIK RÉSZ

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSRE VONATKOZÓ EGYES HÁTTÉRSZABÁLYOK

101. § (1) Ha a 101–103. §-ban foglalt rendelkezésektől törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az 1. § 17. pont a)–i) alpontjában meghatározott szervek

a) egymás közötti elektronikus kapcsolattartására, valamint

b) a természetes személyekkel vagy gazdálkodó szervezetekkel történő elektronikus kapcsolattartására

az e Részben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az irat és a jognyilatkozat elektronikus kézbesítésére a 14–15. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Ha az elektronikus kézbesítés bármely okból meghiúsul és a kézbesítési vélelem megállapításának jogszabályi feltételei nem állnak fenn, az elektronikus irat hiteles papír alapú kiadmányát kell a címzetthez eljuttatni.

102. § (1) A hiteles elektronikus iratról a kiállító vagy jogutódja az elektronikus irat kinyomtatásával és záradékolásával hiteles papír alapú kiadmányt állíthat elő. Közigazgatási szerv esetében a jogutód szerv az a szerv, akinek az irat kiállítása a hatályos szabályok szerint a feladatkörébe tartozna.

(2) A természetes személy a saját maga által kiállított vagy elektronikusan aláírt elektronikus iratot papír alapon saját nevében záradékolhatja.

(3) Az elektronikus iratról papír alapú kiadmányt a kiállító nem természetes személy nevében

a) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személy,

b) a létesítő okiratban meghatározott személy,

c) a jogi személy képviseletére jogosult személy

záradékolhat.

(4) A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik.

(5) Természetes személy esetén a záradéknak – a (4) bekezdésben foglaltakon túl – tartalmaznia kell két tanú aláírását és az arra való szöveges utalást, hogy a természetes személy a záradékot előttük írta alá vagy az aláírást saját kezű aláírásának ismerte el.

(6) Többoldalú jognyilatkozatról készült papír alapú másolat akkor hiteles, ha a másolatot valamennyi aláíró vagy jogutódja az e §-ban megjelölt módon záradékolta.

(7) Az e § szerint előállított papír alapú kiadmány bizonyító ereje az alapul szolgáló elektronikus irattal megegyezik.

103. § (1) Papír alapú iratról az irat előállítója vagy jogutódja az irat digitalizálásával, a digitalizált irat záradékolásával elektronikusan hitelesített iratot készíthet.

(2) A papír alapú irat elektronikusan hiteles irattá történő átalakítása során aláíró a 102. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott személy lehet.

(3) A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírását és szöveges utalást arra, hogy az elektronikus kiadmány az alapul szolgáló papír alapú irattal megegyezik.

(4) Többoldalú jognyilatkozatról készült elektronikus másolat akkor hiteles, ha a szkennelt iraton a záradék valamennyi aláíró vagy annak jogutódja legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírását tartalmazza.

(5) Többoldalú jognyilatkozat esetén, ha legalább az egyik aláíró az iratot elektronikusan írja alá, az akarategységet hitelesen tükröző kiadmány

a) az az elektronikus kiadmány, amelyen valamennyi aláíró legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírása szerepel, valamint ennek a 102. § alapján készített papír alapú másolata, vagy

b) az a papír alapú kiadmány, amely valamennyi, az iratot elektronikusan aláíró személy legalább fokozott biztonságú aláírását együttesen tartalmazó elektronikus iratról készült és

ba) a 102. § szerinti záradékot, valamint

bb) az iratot nem elektronikusan aláíró személy aláírását

egyidejűleg tartalmazza.

(6) Az e § szerint előállított elektronikus kiadmány bizonyító ereje az alapul szolgáló papír alapú irattal megegyezik.

104. §5

HATODIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

60. Felhatalmazó rendelkezések

105. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a)–f)6

g)7

h)8

i) az összerendelési nyilvántartás működésének és az összerendelési nyilvántartásból történő adatszolgáltatás nyújtásának részletes szabályait,

j)–l)9

m) az országos telefonos ügyfélszolgálat működésének részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a)–d)10

e) az országos telefonos ügyfélszolgálatot működtető szervet.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a)–k)11

l)12

m)–n)13

(4)14

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a)–b)15

c)16

(6)17

106. §18

61. Hatályba léptető rendelkezések

107. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2016. január 1-jén lép hatályba.

62. Átmeneti rendelkezések

108. § (1)–(6)19

(7) E törvény hatálybalépését követően elektronikus ügyintézés céljából az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kizárólag olyan új informatikai rendszereket állíthatnak működésbe, amelyek e törvény szerinti elektronikus ügyintézésre alkalmasak.

(8) 2016. december 31-ig a 101. § (2) bekezdése szerinti irat és jognyilatkozat kézbesítésére a (9)–(16) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) A biztonságos kézbesítési szolgáltatási címre vagy a Kormány által rendeletben meghatározott egyéb típusú elektronikus elérhetőségre (a továbbiakban e § alkalmazásában: hivatalos elérhetőség) kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül,

a) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény a címzett által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban,

b) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldemény átvételét a címzett megtagadta, a megtagadásra vonatkozó igazolásban feltüntetett időpontban, vagy

c) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.

(10) Hivatalos elérhetőségnek olyan elérhetőség minősül, amely

a) egyértelműen azonosíthatóan kizárólag az adott címzett elérhetősége,

b) alkalmas a küldés és fogadás időpontjának, valamint az átvevő személynek egyértelmű elektronikus azonosítására,

c) garantálja a dokumentum sértetlen fogadását,

d) kezeli a sikertelen kézbesítés eseteit, és

e) a (9) bekezdésben foglaltak visszaigazolására alkalmas.

(11) A 101. § (1) bekezdése b) pontja szerinti fél (a továbbiakban e § alkalmazásában: fél) ügyintézési rendelkezésében jogosult megadni olyan hivatalos elérhetőséget, amely tekintetében vállalja a (9) és (10) bekezdés szerinti követelmények teljesítését. Ebben az esetben a kézbesítés időpontja és a kézbesítési vélelem tekintetében a (10) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(12) Ha az eljárást a fél kezdeményezte elektronikusan, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a (11) bekezdés szerinti nyilatkozat hiányában is kézbesítheti a küldeményét a fél általa ismert, a (9) és (10) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelő elérhetőségére. Ebben az esetben a kézbesítés időpontja és a kézbesítési vélelem tekintetében a (9) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a hivatalos elérhetőségre történő kézbesítéssel egyidejűleg – ha az technikailag lehetséges és az a hivatalos elérhetőségtől eltér – a fél kérelménél használt elektronikus kapcsolattartási címen értesíti a felet arról, hogy a kézbesítés a hivatalos elérhetőségre történt.

(13) Ha a fél a (11) bekezdés szerint nem ad meg hivatalos elérhetőséget, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv – ha a fél az ügyintézési rendelkezésében nem zárta ki – megkísérelheti a fél általa ismert elektronikus elérhetőségére kézbesíteni a küldeményt. Ebben az esetben a (9) bekezdés alkalmazandó azzal, hogy a kézbesítés második sikertelen megkísérlését követően az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles más módon intézkedni az irat vagy értesítés kézbesítéséről.

(14) A hivatalos elérhetőségnek nem minősülő elérhetőségek tekintetében jogszabályban előírtak szerint igazolható a kézbesítés ténye, kézbesítési vélelem e kézbesítéshez nem fűződik.

(15) Ha a fél az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek címzett nyilatkozatában elektronikus levelezési címét, rövid szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonszámát vagy más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét feltüntette, és ettől eltérő ügyintézési rendelkezést nem tett, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult ezen az elérhetőségen tájékoztatás jellegű kapcsolatot tartani a féllel. Ha a fél hivatalos elérhetőséggel is rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elsősorban a hivatalos elérhetőségen tart kapcsolatot a féllel, az e bekezdés szerinti elérhetőséget kizárólag a fél értesítése vagy tájékoztatása céljából használja.

(16) Ha az elektronikus ügyintézés nem kötelező, a félnek az elektronikus ügyintézést teljes körben vagy az érintett eljárási cselekmény vonatkozásában kizáró ügyintézési rendelkezése az elektronikus nyilatkozatra vonatkozó kézbesítési vélelem beálltát is kizárja.

109. §20

110. § Azok az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, akik e törvény hatálybalépésekor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartásában bejelentett szolgáltatóként szerepeltek, és az e törvény szerinti bizalmi szolgáltatásra vonatkozóan nem tesznek bejelentést, az Eat. szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásaikat legkésőbb 2017. július 1-jéig kötelesek befejezni, amely kötelezettség teljesítésére az Eat. 16. § és 16/N. § szerinti rendelkezések alkalmazandók azzal, hogy a befejezéssel kapcsolatos kötelezettségeikkel összefüggésben 2017. július 2-át követően a bizalmi felügyelet a 89. §, valamint a 95. § és a 96. § szerint jár el.

63. Az Európai Unió jogának való megfelelés

111. § E törvény a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezetének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

112. § (1) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

64. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések

113. § (1)–(6)21

(7)22

(8) A Pp. 394/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróság a Ket. és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat nyújthatja az ott meghatározott szabályok szerint, valamint a Ket. és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat veheti igénybe az ott meghatározott, az elektronikus ügyintézési felügyelet által nyilvántartásba vett szolgáltatótól.”

114. § (1)23

(2) Az Nytv. 17. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:)

d) a 9. § (2) bekezdés p) pontja, a 11. § (1) bekezdés q) pontja, valamint az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány elhelyezésének ténye kivételével, a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre;”

(3) Az Nytv. 24/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

24/E. § Az anyakönyvvezető az elhalálozott személyek személyazonosító igazolványának, valamint a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványának bevonása céljából a 11. § (1) bekezdés m) pontja és a 17. § (4) bekezdése szerinti adatokat jogosult igényelni, az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány elhelyezésének ténye, valamint az állandó személyazonosító igazolványa elektronikus egyedi azonosítója kivételével.”

(4)–(9)24

(10) Az Nytv.

a)–d)25

e) 47. § (1) bekezdés a) pontjában a „személyazonosító igazolvány, és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásának és nyilvántartásának” szövegrész helyébe a „személyazonosító igazolvány adattartalma megjelenítésének, kiadásának, bevonásának, elvételének, birtokban tartásának, nyilvántartásának és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásának és nyilvántartásának” szöveg

lép.

115. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 69/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtási szervezet a Ket. és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat nyújthatja az ott meghatározott szabályok szerint, valamint a Ket. és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat veheti igénybe az ott meghatározott, az elektronikus ügyintézési felügyelet által nyilvántartásba vett szolgáltatótól.”

(2) A Be.

a) 69/B. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.)” szöveg,

b) 70. § (1) bekezdés f) pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe „a Ket.” szöveg

lép.

116. § (1) Az Eat. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az aláíró, illetve a 10. § szerinti képviselt személy, szervezet kérheti a tanúsítvány visszavonását, illetve ha a hitelesítésszolgáltató ennek lehetőségét biztosítja, a tanúsítvány felfüggesztését.”

(2) Az Eat. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a hitelesítésszolgáltató a szolgáltatás kapcsán biztosítja a tanúsítvány felfüggesztésének lehetőségét, a tanúsítvány érvényességét felfüggeszti és ezt nyilvántartásában haladéktalanul közzéteszi, ha
a) az aláíró, illetve a képviselt személy (szervezet) kéri;
b) a szolgáltatással kapcsolatos – jogszabályban, a szolgáltatási szabályzatban vagy az általános szerződési feltételekben meghatározott – rendellenességről szerez tudomást;
c) megalapozottan feltételezhető, hogy a tanúsítványban foglalt adatok nem felelnek meg a valóságnak, vagy az aláírás-létrehozó adat nem az aláíró kizárólagos birtokában van;
d) a Hatóság jogerős és végrehajtható határozatában így rendelkezik.”

117. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) a 168/B. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás
168/C. § (1) Az állam által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatások igénybe vevőiről a személyazonosság hiteles igazolása érdekében az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást kezelő szerv egységes ügyfél-regisztrációs nyilvántartást (a továbbiakban: Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás) vezet.
(2) Az állam által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatás igénybe vevője kérelme esetén díjmentesen jogosult egy, a Kormány rendeletében meghatározott, valamennyi a Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatáshoz egységesen kapcsolódó biztonságos kézbesítési szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó tárhely használatára.
(3) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás tekintetében az ügyfél-regisztrációs nyilvántartás és a nyilvántartásba történő regisztráció szabályait a (4)–(9) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás célja a Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatások kapcsán az érintett személy azonosításához szükséges adatok és technikai azonosítók közhiteles kezelése az elektronikus azonosítási szolgáltatások hiteles biztosításához és mások jogának vagy jogos érdekének védelme érdekében.
(5) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás az érintett következő adatait tartalmazza:
a) az érintett természetes személyazonosító adatai,
b) az érintett állampolgársága,
c) tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított azonosítási szolgáltatás esetén az okmányszám, az okmány érvényességére vonatkozó adatok, a személyazonosító igazolványhoz rendelt regisztrációs kód visszafejthetetlen lenyomata és – amennyiben az érintett tárhelyet igényel – az érintett elektronikus levelezési címe,
d) ügyfélkapu esetén felhasználói név, a felhasználói névhez tartozó jelszó visszafejthetetlen lenyomata, az érintett elektronikus levelezési címe,
e) részleges kódú telefonos azonosítás esetén az érintett által megadott telefonos elérhetőség, elektronikus levelezési cím, felhasználói azonosító, valamint az ügyfél által az emlékeztető kérdésekre adott válaszok,
f) az érintett egyedi azonosító száma.
(6) A Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatás igénybevétele során az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által igényelt, az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban szereplő
a) adatok ellenőrzéséhez,
b) adatok beszerzéséhez
olyan technológiai megoldást kell alkalmazni, ami garantálja, hogy az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást vezető szerv kizárólag az elektronikus azonosítási szolgáltatás lekérdezéséről értesül, annak címzettje ismeretlen marad számára. A technológiai megoldás kizárólag az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által igényelt adatkérést, az adatkérés által érintett adatokat továbbítja, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által megadott adatoknak az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban szereplő adatokkal történő egyezőségét vizsgálja.
(7) Az (1) bekezdésben megjelölt azonosítási szolgáltatás igénybevételéhez nincs szükség a 168/A. § szerinti regisztrációra, ha az ügyfél a Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében már a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba regisztrált.
(8) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv a természetes személy adatait a regisztráció megszűnését követő 5 év elteltével zárolja. A természetes személy adatait az ügyfél-regisztrációs szerv az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme és érvényesítése érdekében a regisztráció megszűnését követő 20 évig tárolja.
(9) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatást kizárólag az vehet igénybe, aki a 168/A. § (3) bekezdésben megjelölt nyilvántartások valamelyikében szerepel.
168/D. § (1) A tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított azonosítási szolgáltatás olyan Kormány által nyújtandó azonosítási szolgáltatás, amelyre a 168. §-ban foglaltakat a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetében regisztrációs eljárás alatt a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtására irányuló eljárást kell érteni.
(3) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba a 168/C. § (5) bekezdés c) pontja szerinti adatokat a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány kiadásakor kell bejegyezni.
(4) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve értesíti a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást kezelő szervet a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról. A tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány érvénytelenné válásával a regisztráció megszűnik.”

(2) A Ket. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 171/B. §-sal egészül ki:

171/B. § (1) 2016. január 1-jétől a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás a tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány útján biztosított azonosítási szolgáltatás tekintetében tartalmazza az igénybe vevők e törvényben meghatározott adatait.
(2) Az ügyfélkapu és a részleges kódú telefonos azonosítás ügyfél-regisztrációs nyilvántartását az azt kezelő szerv 2016. január 1-jét követően tovább vezeti, és az ügyfélkapuval, illetve részleges kódú telefonos azonosítással rendelkező személyek adatait annak technikai feltételei megvalósulásakor, de legkésőbb 2016. december 31-éig átadja a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást kezelő szervnek.”

(3) A Ket. 175. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)

g) a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szervet.”

118. §26

119. § (1) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.) 1. § (1) bekezdés 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„33. létfontosságú információs rendszerelem: az európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján kijelölt létfontosságú rendszerelemek azon elektronikus információs létesítményei, eszközei vagy szolgáltatásai, amelyek működésképtelenné válása vagy megsemmisülése az európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kijelölt rendszerelemeket vagy azok részeit elérhetetlenné tenné, vagy működőképességüket jelentősen csökkentené;”

(2) Az Ibtv. 2. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:)

c) az európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján kijelölt rendszerelemek”

(elektronikus információs rendszereinek védelmére.)

(3) Az Ibtv. 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1) bekezdés szerinti állami és önkormányzati szervek kivételével, az európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján kijelölt rendszerelemek elektronikus információs rendszerei esetében az e törvény szerinti hatósági feladatokat, a biztonsági felügyeletet a hivatásos katasztrófavédelem szervezetrendszerén belül működő, a Kormány által kijelölt szerv kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el.”

(4) Az Ibtv. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(5) A szervezet vezetője az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, az elektronikus információs rendszerre irányadó biztonsági osztálynál magasabb, kivételes esetben a hatóság előzetes engedélyével, kockázatokra kiterjedő indoklással ellátva alacsonyabb biztonsági osztályt is megállapíthat az elektronikus információs rendszerre vonatkozóan.”

(5) Az Ibtv. 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján kijelölt rendszerelemek elektronikus információs rendszerei tekintetében az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, az elektronikus információs rendszerre irányadó biztonsági osztálynál magasabb, a hatóság előzetes engedélyével, kockázatokra kiterjedő indoklással ellátva alacsonyabb biztonsági osztály is megállapítható.”

(6) Az Ibtv. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján kijelölt rendszerelemek szervezetei tekintetében az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, az adott szervezetre irányadó besorolási szintnél magasabb, a hatóság előzetes engedélyével, kockázatokra kiterjedő indoklással ellátva alacsonyabb szintű besorolás is megállapítható.”

(7) Az Ibtv. 18. § (5) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A sérülékenységvizsgálatot, illetve a biztonsági esemény vizsgálatát)

b) a 2. § (1) bekezdése szerinti állami és önkormányzati szervek európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján kijelölt rendszerelemei elektronikus információs rendszerei, valamint
c) a 2. § (1) bekezdése szerinti, nemzetbiztonsági védelem alá eső állami és önkormányzati szervek”

[vonatkozásában – a (8) bekezdésben foglaltak kivételével – a Kormány rendeletében meghatározott állami szerv végzi el.]

(8) Az Ibtv. 18. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A sérülékenységvizsgálatot, illetve a biztonsági esemény vizsgálatát az (5) bekezdés szerinti állami szerv végzi el, ha az (5) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus információs rendszereken kívüli, európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján kijelölt rendszerelemek elektronikus információs rendszerei tekintetében nincs a sérülékenységvizsgálat, illetve a biztonságiesemény-vizsgálat elvégzésére a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő gazdasági társaság.”

(9) Az Ibtv. 24. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

c) az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy a szervezetek hatósági nyilvántartásba vételének rendjét”

(rendeletben határozza meg.)

(10) Az Ibtv.

a) 18. § (3) bekezdés b) pontjában, (4), (6) és (9) bekezdésében, 22. § (1) és (2) bekezdésében a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „gazdálkodó szervezet” szöveg,

b) 24. § (1) bekezdés j) pontjában a „gazdasági társasággal” szövegrész helyébe a „gazdálkodó szervezettel” szöveg

lép.

120. § Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 13. § (4) bekezdésében az „A kártyakibocsátót” szövegrész helyébe az „Az 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti kártyakibocsátót” szöveg lép.

121. § (1) Hatályát veszti

a)27

b)28

(2)–(3)29

1

A törvényt az Országgyűlés a 2015. december 15-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2015. december 23.

2

A Második Rész (2–50. §) a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.

3

A Harmadik Rész (51–78. §) a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.

4

A Negyedik Rész (79–100. §) a 107. § (3) bekezdése alapján 2016. július 1-jén lép hatályba.

5

A 104. § a 107. § (3) bekezdése alapján 2016. július 1-jén lép hatályba.

6

A 105. § (1) bekezdés a)–f) pontja a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.

7

A 105. § (1) bekezdés g) pontja a 107. § (3) bekezdése alapján 2016. július 1-jén lép hatályba.

8

A 105. § (1) bekezdés h) pontja a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.

9

A 105. § (1) bekezdés j)–l) pontja a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.

10

A 105. § (2) bekezdés a)–d) pontja a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.

11

A 105. § (3) bekezdés a)–k) pontja a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.

12

A 105. § (3) bekezdés l) pontja a 107. § (3) bekezdése alapján 2016. július 1-jén lép hatályba.

13

A 105. § (3) bekezdés m)–n) pontja a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.

14

A 105. § (4) bekezdése a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.

15

A 105. § (5) bekezdés a)–b) pontja a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.

16

A 105. § (5) bekezdés c) pontja a 107. § (3) bekezdése alapján 2016. július 1-jén lép hatályba.

17

A 105. § (6) bekezdése a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.

18

A 106. § a 107. § (3) bekezdése alapján 2016. július 1-jén lép hatályba.

19

A 108. § (1)–(6) bekezdése a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.

20

A 109. § a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.

21

A 113. § (1)–(6) bekezdése a 107. § (3) bekezdése alapján 2016. július 1-jén lép hatályba.

22

A 113. § (7) bekezdése a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.

23

A 114. § (1) bekezdése a 107. § (2) bekezdése alapján 2016. január 2-án lép hatályba.

24

A 114. § (4)–(9) bekezdése a 107. § (2) bekezdése alapján 2016. január 2-án lép hatályba.

25

A 114. § (10) bekezdés a)–d) pontja a 107. § (2) bekezdése alapján 2016. január 2-án lép hatályba.

26

A 118. § a 107. § (3) bekezdése alapján 2016. július 1-jén lép hatályba.

27

A 121. § (1) bekezdés a) pontja a 107. § (3) bekezdése alapján 2016. július 1-jén lép hatályba.

28

A 121. § (1) bekezdés b) pontja a 107. § (4) bekezdése alapján 2017. január 1-jén lép hatályba.

29

A 121. § (2)–(3) bekezdése a 107. § (3) bekezdése alapján 2016. július 1-jén lép hatályba.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére