• Tartalom

2015. évi XXXII. törvény

egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról1

2015.04.15.

1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

1. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Közalkalmazotti jogviszony)

d) állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXIV. Fejezet, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezet], igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy közélet tisztasága, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt nem álló”

(személlyel létesíthető.)

(2) A Kjt. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, továbbá, hogy nem áll a (2) bekezdés d) pontja szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, és – ha a (2c) bekezdésben meghatározott közalkalmazotti jogviszonyt kíván létesíteni – vele szemben nem állnak fenn a (2d) és (2e) bekezdésben foglalt kizáró okok.”

(3) A Kjt. 20. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a közalkalmazott igazolja, hogy büntetlen előéletű, nem áll a (2) bekezdés d) pontja szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, nem áll a (6) bekezdésben meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá – a (2c) bekezdésben meghatározott közalkalmazotti jogviszony esetén – nem állnak fenn vele szemben a (2d) és (2e) bekezdésben foglalt kizáró okok, akkor a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a közalkalmazott részére megtéríti.”

2. § (1) A Kjt. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közalkalmazott a munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően, a közérdek figyelembevételével látja el. A közalkalmazott köteles a munkáltatóját tájékoztatni arról, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték. A kötelezett a munkáltatót erről a megalapozott gyanú közlését követő tizenöt napon belül köteles írásban tájékoztatni, e határidő elmulasztása esetén a közalkalmazott igazolással élhet. Igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a munkáltató tudomást szerzett. Ha a közalkalmazott tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tud eleget tenni, ez esetben a határidőt az akadály elhárultát követő naptól kell számítani.”

(2) A Kjt. 39. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a közalkalmazott a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettségét nem teljesíti és mulasztása miatt igazolással nem élt, de a munkáltató tudomására jut, hogy a közalkalmazott ellen közvádra üldözendő bűntett miatt büntetőeljárás indult és a megalapozott gyanú közlése is megtörtént, a munkáltató megvizsgálja a 25. § (2) bekezdésében foglalt munkáltatói intézkedések alkalmazhatóságát.”

3. § A Kjt. a következő 91/E. §-sal egészül ki:

91/E. § (1) E törvénynek az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvénnyel megállapított, a jogviszony létesítésére és fenntartására vonatkozó szabályait az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvény hatálybalépésekor fennálló közalkalmazotti jogviszonyra akkor kell alkalmazni, ha az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvény hatálybalépése után indul büntetőeljárás a 20. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.
(2) Az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvény szerinti tájékoztatási kötelezettség az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvény hatálybalépése után közölt megalapozott gyanú esetében áll fenn.”

4. § A Kjt. 20. § (6) bekezdésében a „hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, illetve” szövegrész helyébe a „hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás, vagy a (2) bekezdés d) pontja szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, illetve” szöveg lép.

5. § A Kjt.

a) 20. § (2d) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény)” szövegrész helyébe az „1978. évi IV. törvény” szöveg,

b) 20. § (2d) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)” szövegrész helyébe a „Btk.” szöveg

lép.

2. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény módosítása

6. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) „Eljárás a szolgálattal össze nem függő bűncselekmény esetén” alcíme a következő 148/A. §-sal és 148/B. §-sal egészül ki:

148/A. § (1) A hivatásos állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója részére köteles írásban bejelenteni azt a tényt, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték.
(2) A hivatásos állomány tagja a megalapozott gyanú közlését követő tizenöt napon belül köteles az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének eleget tenni, e határidő elmulasztása esetén a hivatásos állomány tagja igazolással élhet.
(3) Igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a munkáltató tudomást szerzett, kivéve ha tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tud eleget tenni, ez esetben a (2) bekezdésben foglalt határidőt az akadály elhárultát követő naptól kell számítani.
(4) Fegyelemsértésnek minősül, ha a hivatásos állomány tagja az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztja, mulasztása miatt igazolással nem élt, és a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója tudomására jut, hogy a hivatásos állomány tagja ellen büntetőeljárás indult és a megalapozott gyanú közlése is megtörtént.
148/B. § (1) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a Be. 63/A. § (2a) bekezdése alapján tájékoztatást kap arról, hogy a hivatásos állomány tagjával szemben büntetőeljárás indult, a tájékoztatás során tudomására jutott természetes személyazonosító adatot, valamint a 148/A. § (1) bekezdése szerinti bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás megindításának tényéről szóló adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni.
(2) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a 148/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentés során tudomására jutott személyes adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni.”

7. § A Hszt. a következő 338. §-sal egészül ki:

338. § E törvénynek az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hivatásos állomány tagjával az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvény hatálybalépése után közölt megalapozott gyanú esetében kell alkalmazni.”

8. § A Hszt. 119. § (3) bekezdésében az „az 1978. évi IV. törvény” szövegrész helyébe az „a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény)” szöveg lép.

3. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

9. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 63/A. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha az ügyész, illetve a nyomozó hatóság az eljárása során megállapítja, hogy a terhelttel szemben törvényben meghatározott, kötelező munkáltatói intézkedés alkalmazásának van helye, vagy a terheltet a vele szemben indult büntetőeljárás vonatkozásában törvényben meghatározott, a munkáltató felé fennálló bejelentési kötelezettség terheli, úgy e célból a terhelt munkáltatóját a megalapozott gyanú közlését követően haladéktalanul tájékoztatja, feltéve hogy ez a nyomozás érdekeit nem sérti.
(2b) Ha az eljárás egyéb adatai alapján nem állapítható meg, hogy a (2a) bekezdés szerinti tájékoztatás feltételei fennállnak-e, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság megkeresi az adóhatóságot a terhelt foglalkozásának, munkahelyének, illetve munkáltatójának az azonosítása érdekében szükséges adatok szolgáltatása céljából.”

(2) A Be. 63/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1)–(2b) bekezdés szerinti intézkedés ellen nincs helye jogorvoslatnak.”

10. § A Be. 75. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bizonyítás a büntetőeljárás járulékos kérdéseinek – különösen a polgári jogi igénynek, valamint a bűnözés megelőzésére és más eljárás kezdeményezésére szolgáló intézkedés szükségességének – elbírálásában jelentős tényekre is kiterjedhet.”

4. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

11–12. §2

5. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

13. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 31. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) Az elnök irányítja az MKK Országos Irodáját.”

(2) A Kttv. 31. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A főtitkár ellátja az Alapszabályban meghatározott feladatokat. A főtitkár az MKK-val munkajogviszonyban áll. A munkáltatói jogkört a főtitkár felett az elnök gyakorolja. A főtitkárra nem alkalmazható a 34. § (1) és (2) bekezdése.”

(3) A Kttv. 31. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(16) Etikai vétséget követ el az, aki a 83. § és a 83/A. § (1) bekezdésének, a Kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódex, valamint az Alapszabály rendelkezéseit megszegi. Az etikai eljárásról e törvény, valamint a Kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódex rendelkezik.”

14. § A Kttv. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkáltató a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről és megszűnéséről legkésőbb tizenöt napon belül tájékoztatja az Országos Irodát.”

15. § (1) A Kttv. 34. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az MKK tisztségviselője, ügyintézői testületeinek nem tisztségviselő tagja legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal rendelkező kormánytisztviselő lehet. Az MKK tagja azonos tisztségre legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.
(2) A tisztségviselő és az MKK ügyintézői testületeinek nem tisztségviselő tagja megbízatása megszűnik:
a) az MKK-tagsági jogviszony megszűnésével,
b) lemondással,
c) összeférhetetlenség kimondásával,
d) a megválasztásakor meghatározott időtartam lejártával,
e) ha vele szemben a munkáltató hatályos fegyelmi büntetést szab ki,
f) ha a megválasztásakor nem rendelkezett az (1) bekezdésben előírt közigazgatási gyakorlattal,
g) az Alapszabályban meghatározott más okból.”

(2) A Kttv. 34. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A tisztségviselővel és az MKK ügyintézői testületeinek nem tisztségviselő tagjával szemben alkalmazott fegyelmi büntetésről a munkáltató a büntetés kiszabásától számított tizenöt napon belül értesíti az MKK elnökét.”

(3) A Kttv. 34. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a tisztségviselő és az ügyintézői testületek nem tisztségviselő tagjának a megbízatása a (2) bekezdés e) vagy f) pontja alapján szűnik meg, a kormánytisztviselő öt évig nem választható újra tisztségviselőnek vagy ügyintézői testület nem tisztségviselő tagjának.”

16. § (1) A Kttv. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kormányzati szolgálati jogviszony
a) büntetlen előéletű,
b) cselekvőképes,
c) legalább középiskolai végzettséggel rendelkező
magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn. Nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony azzal, aki állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXIV. Fejezet, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezet], igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy közélet tisztasága elleni, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll.”

(2) A Kttv. 39. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételek alól – a 41. § (1) bekezdés a) pontja kivételével – felmentés nem adható. A kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek.”

17. § (1) A Kttv. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy a kinevezést megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, továbbá nem áll a 39. § (1) bekezdése szerinti büntetőeljárás hatálya alatt.”

(2) A Kttv. 42. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a kormánytisztviselő igazolja, hogy)

a) büntetlen előéletű és nem áll a 39. § (1) bekezdése szerinti büntetőeljárás hatálya alatt,”

(az államigazgatási szerv a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a kormánytisztviselő részére megtéríti.)

(3) A Kttv. 42. § (5a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha a 39. § (1a) bekezdése szerinti államigazgatási szervnél foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy igazolja, hogy]

a) büntetlen előéletű és nem áll a 39. § (1) bekezdése szerinti büntetőeljárás hatálya alatt,”

(az államigazgatási szerv a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a kormánytisztviselő részére megtéríti.)

18. § (1) A Kttv. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott okból a kinevezést abban az esetben módosíthatja a munkáltató a kormánytisztviselő belegyezése nélkül, ha az új munkahely és a lakóhely között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetében a két órát nem haladja meg.”

(2) A Kttv. 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A kormánytisztviselőt a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott okból történő kinevezés-módosítás közlésétől számított négy munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére a 63. § (2) bekezdés d) pontja alapján – a nyilatkozattétel időpontjával kezdődően – fel kell menteni, ha
a) az új munkaköre szerinti illetmény összege nem éri el a korábbi illetménye 80%-át, illetve
b) vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe történő helyezésre kerül sor.”

(3) A Kttv. 48. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A kormánytisztviselő (7) bekezdés szerinti felmentése esetén a kinevezés-módosítást megelőzően betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor.”

19. § A Kttv. a következő alcímmel és 53/A. §-sal egészül ki:

„A fővárosi és megyei kormányhivatalok közötti kirendelés
53/A. § (1) A kormánytisztviselő a munkáltatói jogkört gyakorló fővárosi és megyei kormányhivataltól (a továbbiakban: kirendelő) másik fővárosi és megyei kormányhivatalnál történő munkavégzésre kirendelhető akkor, ha a kirendelés helye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal valamely szakkérdéssel összefüggő hatósági feladatát más módon nem tudja hatékonyan ellátni. A kirendelés során a munkavégzés helye csak akkor változhat, ha az a kirendelés helye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal feladatának ellátásához elengedhetetlenül szükséges. A fővárosi és megyei kormányhivatalok közötti kirendeléshez a kormánytisztviselő beleegyezése nem szükséges.
(2) A kirendelés a fővárosi és megyei kormányhivatalok közötti megállapodás alapján, az 53. § megfelelő alkalmazásával történik azzal, hogy
a) az alapvető munkáltatói jogokat a kirendelő hivatali szervezetének vezetője gyakorolja a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel,
b) a megállapodás alapján a kirendelés a feladat ellátásáig, de legfeljebb naptári évenként hat hónapig tarthat, ha a munkavégzés helye nem változik; ha a szakkérdéssel összefüggő hatósági feladat ellátása hosszabb idő alatt biztosítható, a kirendelés a feladatkör ellátásáig meghosszabbodik,
c) ha a szakkérdéssel összefüggő hatósági feladat ellátása más helységben lévő fővárosi és megyei kormányhivatalnál történő munkavégzéssel oldható csak meg, a kirendelés időtartama – az 51. § (4) bekezdésétől eltérően – nem haladhatja meg a naptári évenkénti ötven munkanapot. A fővárosi és megyei kormányhivatalok közötti kirendelés történhet keretmegállapodás formájában is.
(3) A fővárosi és megyei kormányhivatalok közötti kirendelés során az alapvető munkáltatói jogokat a kirendelő hivatali szervezetének vezetője és a kirendelés helye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal az alábbiak szerint gyakorolja:
a) ha a kormánytisztviselő a kirendelés alatt olyan magatartást tanúsít, amely fegyelmi, kártérítési vagy sérelemdíj megfizetésére irányuló eljárás megindítását alapozza meg, a kirendelés helye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal hivatali szervezetének vezetője jogosult a kirendelő hivatali szervezetének vezetőjénél az eljárás megindítását kezdeményezni,
b) ha a kirendelés helye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal hivatali szervezetének vezetője tudomást szerez a foglalkoztatást kizáró okról, köteles kezdeményezni a kirendelő hivatali szervezetének vezetőjénél a 63. § (2) bekezdés g) pontja szerinti megszüntetést,
c) ha a kormánytisztviselő a 83/A. § (1) bekezdése alapján a kirendelés helye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal hivatali szervezetének vezetőjét tájékoztatja, e vezető köteles – a kormánytisztviselő egyidejű tájékoztatása mellett – a tudomására jutott adatokat a kirendelő hivatali szervezete vezetőjének haladéktalanul továbbítani,
d) a kirendelés helye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal hivatali szervezetének vezetője az (1) bekezdés szerinti feladat ellátásával kapcsolatban jogosult utasítást adni,
e) ha a kirendelés időtartama meghaladja a két hónapot, a szabadság kiadására a kirendelés helye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal hivatali szervezetének vezetője jogosult,
f) rendkívüli munkavégzés elrendelésére a kirendelés időtartama alatt a kirendelés helye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal hivatali szervezetének vezetője jogosult.
(4) A fővárosi és megyei kormányhivatalok közötti megállapodásnak tartalmaznia kell
a) az (1) bekezdésnek megfelelő, a kirendelést megalapozó feladatot,
b) a kirendelés időtartamát,
c) a munkavégzés helyét (ha ez nem állandó, akkor ennek feltüntetését),
d) az (1) bekezdés szerinti feladattal kapcsolatban felmerülő bér- és egyéb költségek viselésének részletes szabályait.
(5) A fővárosi és megyei kormányhivatalok közötti megállapodásban a (3) bekezdésben foglalt szabályoktól eltérően nem rendelkezhetnek, a (4) bekezdésben foglaltak hiányában a kirendelésről szóló megállapodás semmis. Vita esetén vagy megállapodás hiányában a munkáltatói jogok és a jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése a kirendelő hivatali szervezetének vezetőjét illetik meg és terhelik.”

20. § (1) A Kttv. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nem kell a kormánytisztviselő beleegyezése, ha – a kormányzati szolgálati jogviszony és a munkavégzés helye szerinti település megváltozása nélkül – az államigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás indokolja a kinevezés módosítását.”

(2) A Kttv. 58. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a jogutódlás következtében a kormánytisztviselő feladatköre, munkaköre, illetménye vagy – az (1) bekezdésben foglaltak szerint – munkavégzésének helye megváltozik, az átvevő munkáltató az átszállást követő negyvenöt napon belül módosítja a kormánytisztviselő kinevezését.
(6) A kormánytisztviselőt az (5) bekezdésben meghatározott okból történő kinevezés-módosítás közlésétől számított négy munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére a 63. § (2) bekezdés d) pontja alapján – a nyilatkozattétel időpontjával kezdődően – fel kell menteni, ha
a) az új munkaköre szerinti illetmény összege nem éri el a korábbi illetménye 80%-át, illetve
b) vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe történő helyezésre kerül sor.”

21. § (1) A Kttv. 63. § (2) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(A kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha)

g) a foglalkoztatást kizáró ok jut a munkáltató tudomására;
h) azt a kormánytisztviselő a 64/A. § (2) bekezdése vagy a 155/A. § (2) bekezdése alapján kéri.”

(2) A Kttv. 63. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés g) pontja alapján az államigazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszonyt – a (2b) bekezdésben foglalt kivétellel – azonnali hatállyal megszünteti.
(2b) A (2) bekezdés g) pontja alapján az államigazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszonyt a 25. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal megszünteti és az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazza,
a) ha a kormánytisztviselő a 42. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető okból történt, vagy
b) ha a foglalkoztatást kizáró és a 42. § (1)–(3) bekezdése alapján vizsgálandó követelményeknek való megfelelést a kormánytisztviselő a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni vagy a foglalkoztatást kizáró ok egyéb módon a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudomására jut.
(2c) A kormányzati szolgálati jogviszonynak a (2a) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetése esetén a kormánytisztviselőt felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg. A megszüntetés okát és jogkövetkezményeit közölni kell a kormánytisztviselővel.”

22. § A Kttv. a következő 64/A. §-sal egészül ki:

64/A. § (1) Ha a kormánytisztviselő a 83/A. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás során arról értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlóját, hogy az ott megjelölt bűncselekményi körben indult büntetőeljárás és a megalapozott gyanút közölték a kormánytisztviselővel, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles méltatlansági eljárást indítani.
(2) A kormánytisztviselő a méltatlansági eljárás megindulásától kezdődően – a (6) bekezdés szerinti felfüggesztés esetén annak időtartama alatt – kérheti azonnali hatályú felmentését. Ebben az esetben végkielégítés nem illeti meg a kormánytisztviselőt.
(3) A méltatlansági eljárás során a 64. § (3) bekezdésében meghatározott határidőt a 83/A. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatást követő naptól kell számítani. A méltatlansági eljárást annak megindításától számított harminc napon belül kell lefolytatni.
(4) Nincs helye a méltatlansági eljárás megindításának, ha a cselekményt korábbi méltatlansági eljárás során már elbírálták, a cselekmény elévült vagy fegyelmi vétségnek minősül.
(5) A méltatlansági eljárás célja annak megállapítása, hogy a büntetőeljárásban vizsgált cselekmény összefüggésben áll-e és ha igen, milyen mértékben a kormánytisztviselő munkakörével, továbbá a tanúsított magatartás alkalmas-e arra, hogy a kormánytisztviselő által betöltött munkakör tekintélyét, a munkáltató jó hírnevét vagy a jó közigazgatásba vetett közbizalmat súlyosan rombolja. Önmagában az a tény, hogy büntetőeljárás van folyamatban, nem alapozza meg a méltatlanság megállapítását.
(6) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a méltatlansági eljárás eredményeképpen azt állapítja meg, hogy
a) a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekményt a kormánytisztviselő nem követte el vagy annak elkövetése nem bizonyítható, vagy a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekmény nem valósítja meg a munkáltató (5) bekezdésben foglalt érdeksérelmét, akkor az eljárást megszünteti;
b) a kormánytisztviselő hivatalára méltatlan, de a méltatlanság alapjául szolgáló magatartás nem indokolja a jogviszony megszüntetését, akkor intézkedhet a kormánytisztviselő más munkakörbe történő áthelyezéséről, ennek során az egyoldalú kinevezés-módosítás szabályai irányadók;
c) a kormánytisztviselő hivatalára méltatlan, akkor a kormánytisztviselőt a büntetőeljárás idejére állásából felfüggeszti. A felfüggesztés idejére illetmény jár, a felfüggesztés megszüntetéséig ennek 50%-át vissza kell tartani. A visszatartott összeget a büntetőeljárás lezárását követően ki kell fizetni, kivéve ha az eljárás eredményeképpen a kormánytisztviselő büntetőjogi felelősségének megállapítására kerül sor.
(7) Méltatlansági eljárás lefolytatása esetén nincs helye a 83. § (3) bekezdés szerinti etikai eljárás lefolytatásának.”

23. § (1) A Kttv. 65. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 63. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt felmentésre akkor kerülhet sor, ha]

a) a kormánytisztviselő átlag alatti vagy elfogadhatatlan teljesítményszintet ér el.”

(2) A Kttv. 65. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kormánytisztviselő a teljesítményértékelés vagy minősítés tartalmának vizsgálata iránt a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz fordulhat. A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatával szemben kizárólag jogi tények vizsgálata tekintetében, jogszabálysértésre hivatkozással – hibás vagy valótlan ténymegállapításának megsemmisítése iránt – a kormánytisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet a bíróságnál.”

24. § A Kttv. 70. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt)

g) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság”

(időtartama alatt.)

25. § A Kttv. 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a kormánytisztviselő képzésben – ide nem értve a 80. § (1) bekezdése, valamint a 82. § szerinti képzést – vesz részt és ez érinti a munkaidejét, köteles ezt engedélyeztetni a munkáltatójával. A munkáltató engedélye alapján a kormánytisztviselő mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól a tanulmányok folytatásához szükséges időre, ennek időtartamára illetményre jogosult. A kormánytisztviselő köteles ledolgozni a tanulmányi célú mentesítés időtartamát, kivéve, ha tanulmányi szerződés alapján vesz részt a képzésben.”

26. § A Kttv. „A kormánytisztviselői hivatás etikai alapelvei” alcíme a következő 83/A. §-sal egészül ki:

83/A. § (1) A kölcsönös együttműködési kötelezettség és a 9. §-ban foglalt alapelvek maradéktalan érvényesülése érdekében a kormánytisztviselő köteles a munkáltatóját tájékoztatni arról, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték. A kötelezett a munkáltatót erről a megalapozott gyanú közlését követő tizenöt napon belül köteles írásban tájékoztatni, e határidő elmulasztása esetén a kormánytisztviselő igazolással élhet.
(2) Igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a munkáltató tudomást szerzett, kivéve ha a kormánytisztviselő a tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tud eleget tenni, ez esetben az (1) bekezdésben foglalt határidőt az akadály elhárultát követő naptól kell számítani.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben nincs helye a 83. § (3) bekezdés szerinti etikai eljárás lefolytatásának.”

27. § A Kttv. 126. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A hivatali szervezet vezetője visszavonhatja a közigazgatási tanácsadói, főtanácsadói címet, ha a kormánytisztviselő két egymást követő minősítés alkalmával a korábbinál alacsonyabb teljesítményszintet ér el.”

28. § A Kttv. 127. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A hivatali szervezet vezetője visszavonhatja a szakmai tanácsadói, főtanácsadói címet, ha a kormánytisztviselő két egymást követő minősítés alkalmával a korábbinál alacsonyabb teljesítményszintet ér el.”

29. § A Kttv. 141. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a kormánytisztviselő ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult. Ha ugyanazon idegen nyelvből különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, alap- és középfok esetén az illetményalap 20%-ának, közép- és felsőfok esetén az illetményalap 40%-ának megfelelő mértékű pótlékra jogosult.”

30. § A Kttv. a következő 155/A. §-sal egészül ki:

155/A. § (1) Fegyelmi vétséget követ el az is, aki a 83/A. § (1) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, mulasztása miatt igazolással nem élt, és a munkáltató tudomására jut, hogy a kormánytisztviselő ellen büntetőeljárás indult és a megalapozott gyanú közlése is megtörtént.
(2) A fegyelmi eljárás szabályait azzal kell alkalmazni, hogy a kormánytisztviselő a fegyelmi eljárás megindulásától kezdődően – a (3) bekezdés szerinti felfüggesztés esetén annak időtartama alatt – kérheti azonnali hatályú felmentését. Ebben az esetben végkielégítés nem illeti meg a kormánytisztviselőt.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt a büntetőeljárás idejére állásából felfüggesztheti. A felfüggesztés idejére illetmény jár, a felfüggesztés megszüntetéséig ennek 50%-át vissza kell tartani. A visszatartott összeget a büntetőeljárás lezárását követően ki kell fizetni, kivéve ha az eljárás eredményeképpen a kormánytisztviselő büntetőjogi felelősségének megállapítására kerül sor.
(4) Az e § szerinti fegyelmi eljárás lefolytatása esetén nincs helye a 83. § (3) bekezdés szerinti etikai eljárás lefolytatásának.”

31. § A Kttv. „Adatkezelés” alcíme a következő 183/C. §-sal egészül ki:

183/C. § (1) Ha a munkáltató a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 63/A. § (2a) bekezdése alapján tájékoztatást kap arról, hogy e törvény hatálya alatt állóval szemben büntetőeljárás indult, a tájékoztatás során tudomására jutott természetes személyazonosító adatot, valamint a 83/A. § (1) bekezdése szerinti bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás megindításának tényéről szóló adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni.
(2) A munkáltató a 83/A. § szerinti tájékoztatás során tudomására jutott személyes adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni. Ezt követően az adatokat törölni kell.”

32. § A Kttv. 190. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (2) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a sérelmezett intézkedés, továbbá a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozat – kivéve a hivatalvesztés fegyelmi büntetést kiszabó fegyelmi határozatot – a bíróság jogerős döntéséig nem hajtható végre.”

33. § A Kttv. 207. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kormányzati szolgálati jogviszony kormányzati ügykezelői munkakörre
a) büntetlen előéletű,
b) cselekvőképes, valamint
c) legalább középszintű szakképesítéssel rendelkező
magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn. Nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony azzal, aki állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény X. fejezet), igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy közélet tisztasága elleni, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll.”

34. § A Kttv. 208. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A hivatali szervezet vezetője a kormányzati ügykezelő munkakörét a közszolgálati szabályzatban kiemelt munkakörré minősítheti. A kiemelt munkakörben foglalkoztatott kormányzati ügykezelő legalább az illetményalap háromszorosának, de legfeljebb hatszorosának megfelelő illetményre jogosult, amelyet a hivatali szervezet vezetője állapít meg.”

35. § A Kttv. 231. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal köztisztviselője nem lehet az őt foglalkoztató helyi önkormányzatnál helyi önkormányzati képviselő vagy a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja.”

36. § A Kttv. 241. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Közszolgálati jogviszony közszolgálati ügykezelői munkakörre
a) büntetlen előéletű,
b) cselekvőképes, valamint
c) legalább középszintű szakképesítéssel rendelkező
magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn. Nem létesíthető közszolgálati jogviszony azzal, aki állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény X. Fejezet), igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy közélet tisztasága elleni, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll.”

37. § A Kttv. 258. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkaviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, a munkakör betöltésére külön jogszabályban megállapított képesítési követelménynek, illetve biztonsági feltételeknek megfelelő személlyel létesíthető. Nem létesíthető közigazgatási szervnél munkaviszony azzal, aki állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény X. fejezet), igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy közélet tisztasága elleni, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll. A munkavállaló írásbeli titoktartási nyilatkozatot tesz, amelynek megtételéig nem állítható munkába.”

38. § A Kttv.

a) 29. § (6) bekezdés a) pontjában az „érdekképviseletet” szövegrész helyébe az „általános érdekképviseletet” szöveg,

b) 31. § (14) bekezdésében az „az Alapszabályban meghatározott számú tagból álló Becsületbíróságként” szövegrész helyébe a „Becsületbíróságként” szöveg,

c) 32. § (1) bekezdésében az „Országos Közgyűlés és a Területi Közgyűlés tagja” szövegrészek helyébe az „Országos Közgyűlés tagja, tisztségviselő, valamint ügyintézői testület nem tisztségviselő tagja” szöveg,

d) 39. § (1b) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény)” szövegrész helyébe az „az 1978. évi IV. törvény” szöveg,

e) 39. § (1b) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)” szövegrész helyébe a „Btk.” szöveg,

f) 51. § (1), (2) és (6)–(7) bekezdésében az „ideértve” szövegrész helyébe az „ideértve a fővárosi és megyei kormányhivatalok közötti kirendelést és” szöveg,

g) 51. § (4) és (5) bekezdésében a „kirendelés” szövegrészek helyébe a „kirendelés, fővárosi és megyei kormányhivatalok közötti kirendelés” szöveg,

h) 63. § (2) bekezdés d) pontjában a „c) és d) pontjában” szövegrész helyébe a „d) pontjában, valamint az 58. § (6) bekezdésében” szöveg,

i) 64. § (1) bekezdésében az „összefüggésben” szövegrész helyébe az „ , akár a kormánytisztviselői jogviszonyából adódó kötelezettség megszegésével összefüggésben” szöveg,

j) 69. § (9) bekezdés e) pontjában a „méltatlanság” szövegrész helyébe a „méltatlanság vagy bizalomvesztés” szöveg,

k) 79. § i) pontjában a „bíróság vagy hatóság vagy Kormánytisztviselői Döntőbizottság” szövegrész helyébe a „bíróság, hatóság, Kormánytisztviselői Döntőbizottság vagy etikai eljárás lefolytatása során az MKK” szöveg,

l) 85. § (4) bekezdés c) pontjában a „többségi tulajdonban” szövegrész helyébe a „többségi tulajdonban, vagy a 87. § (2) bekezdés f) pontja szerinti szervezet közvetlen vagy közvetett tulajdonában” szöveg,

m) 87. § (1) bekezdésében a „gyakorolható tevékenység végzésére” szövegrész helyébe a „gyakorolható tevékenység, valamint a 85. § (4) bekezdés c) pontja szerint kivételesen folytatható tevékenység végzésére” szöveg,

n) 133. § (5) bekezdésében a „minisztériumok” szövegrész helyébe a „134. § (1) bekezdésében felsorolt szervek” szöveg,

o) 133. § (8) bekezdésében a „szakigazgatási szerv kormánytisztviselője” szövegrész helyébe a „járási (fővárosi kerületi) hivatal kormánytisztviselője” szöveg,

p) 133. § (8) bekezdésében a „szakigazgatási szerv vezetője” szövegrész helyébe a „járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetője” szöveg,

q) 133. § (8) bekezdésében a „szakigazgatási szerv vezetőjének” szövegrész helyébe a „járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetőjének” szöveg,

r) 198. § (5) bekezdésében a „közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter” szövegrészek helyébe a „közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter” szöveg

lép.

39. § Hatályát veszti a Kttv.

a) a 9. § (1) bekezdésében, a 10. § (2) bekezdésében, valamint a 64. § (1) bekezdésében a „társadalmi” szövegrész,

d) 48. § (5) bekezdésében a „beosztására, besorolására,” szövegrész,

6. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény módosítása

40. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 1. alcíme a következő 19/J–N. §-sal egészül ki:

19/J. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatallal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselők vonatkozásában a hivatali szervezet vezetője a 2015. évben az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvény hatálybalépését követő egy hónapon belül
a) teljesítményértékelést folytathat le, és
b) ennek alapján megváltoztathatja, illetve meghozhatja a Kttv. 133. § (3) bekezdésében meghatározott, alapilletmény-eltérítésről szóló döntését.
(2) A hivatali szervezet vezetője az (1) bekezdésben foglalt intézkedések megtételével egyidejűleg jogosult a tárgyévet megelőző év minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján a kormánytisztviselő alapilletményének eltérítéséről dönteni, ha a kormánytisztviselői jogviszony a Kttv. 72. §-a alapján jön létre.
19/K. § (1) Az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvény alapján megvalósuló külső és belső szervezeti integrációját követően a hivatali szervezet vezetője jogosult a szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói, közigazgatási tanácsadói, közigazgatási főtanácsadói címmel rendelkező kormánytisztviselő tekintetében két rendkívüli teljesítményértékelést lefolytatni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti teljesítményértékeléseket 2015. április és 2015. július hónapban kell lefolytatni.
(3) A hivatali szervezet vezetője a (2) bekezdés szerinti rendkívüli teljesítményértékelés alapján visszavonhatja a szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói, közigazgatási tanácsadói, közigazgatási főtanácsadói címet, ha a kormánytisztviselő a rendkívüli teljesítményértékelések alkalmával a korábbinál alacsonyabb teljesítményszintet ér el.
19/L. § Az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvény szerinti tájékoztatási kötelezettség az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvény hatálybalépése után közölt megalapozott gyanú esetében áll fenn.
19/M. § A Kttv.-nek az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvénnyel megállapított, a jogviszony létesítésére vonatkozó szabályait az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvény hatálybalépésekor fennálló kormányzati szolgálati, valamint közszolgálati jogviszonyra akkor kell alkalmazni, ha az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvény hatálybalépése után indul büntetőeljárás a közszolgálati tisztviselővel szemben a Kttv. 39. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.
19/N. § A Kttv.-nek az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvénnyel megállapított 34. § (3) bekezdés d) pontját az MKK-nak az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvény hatálybalépését követő általános választásától kell alkalmazni.”

7. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

41. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 146. § (5) bekezdésében a „14/A-19. alcím” szövegrész helyébe a „14/A–16. alcím, a 44. §, a 18–19. alcím” szöveg lép.

8. A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény módosítása

42. § (1) A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Járástv.) 7/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal állományába átkerült köztisztviselő az (1) bekezdésben meghatározott illetményre – ide nem értve a fegyelmi büntetés miatti illetménycsökkentést – az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvény hatálybalépése hónapjának utolsó napjáig jogosult, kivéve, ha a Kttv. alapján a besorolása szerinti illetménye – az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvény hatálybalépését követően bekövetkező ok miatt – meghaladja az (1) bekezdés szerinti illetmény összegét.”

(2) A Járástv. 7/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A kormánytisztviselő illetményét az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvény hatálybalépését követő hónap első napjától a Kttv. kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezése alapján történő besorolás szerint, a Kttv. rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani.”

9. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása

43. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 92. alcíme a következő 160/A. §-sal és 160/B. §-sal egészül ki:

160/A. § (1) Az állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló részére köteles írásban bejelenteni azt a tényt, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték.
(2) Az állomány tagja a megalapozott gyanú közlését követő tizenöt napon belül köteles az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének eleget tenni, e határidő elmulasztása esetén az állomány tagja igazolással élhet.
(3) Igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a munkáltató tudomást szerzett, kivéve ha az állomány tagja a tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tud eleget tenni, ez esetben az (1) bekezdésben foglalt határidőt az akadály elhárultát követő naptól kell számítani.
(4) Fegyelmi vétségnek minősül, ha az állomány tagja az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztja, mulasztása miatt igazolással nem élt, és a munkáltatói jogkört gyakorló tudomására jut, hogy az állomány tagja ellen büntetőeljárás indult és a megalapozott gyanú közlése is megtörtént.
160/B. § (1) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló a büntetőeljárásról szóló törvény 63/A. § (2a) bekezdése alapján tájékoztatást kap arról, hogy az állomány tagjával szemben büntetőeljárás indult, a tájékoztatás során tudomására jutott természetes személyazonosító adatot, valamint a 160/A. § (1) bekezdése szerinti bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás megindításának tényéről szóló adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni.
(2) A munkáltatói jogkört gyakorló a 160/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentés során tudomására jutott személyes adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni.”

44. § A Hjt. 141. alcíme a következő 247/C. §-sal egészül ki:

247/C. § E törvénynek az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az állomány tagjával az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi XXXII. törvény hatálybalépése után közölt megalapozott gyanú esetében kell alkalmazni.”

10. Záró rendelkezések

45. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1–10. § és a 13–44. § 2015. április 15. napján lép hatályba.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2015. március 31-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2015. április 7. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2015. április 16. napjával.

2

A 11–12. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére