• Tartalom
Oldalmenü

123/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet

a perkapu szolgáltatás bevezetéséhez szükséges, valamint egyéb, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról1

2016.07.01.

A Kormány a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (3) bekezdés b) pontjában,

az 1. § (4) bekezdése és a 2. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 175. § (3) bekezdés d) pontjában,

a 3. § (1) és (4) bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 175. § (1) bekezdés c) pontjában,

a 3. § (2) és (3) bekezdése tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 3. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint 175. § (3) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szeüsz. rendelet) 120. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás része]

f) a gazdálkodó szervezeteknek és a jogi képviselőknek a 155/B. § (2) bekezdés szerinti eljárások során történő kapcsolattartását elősegítő perkapu.”

(2) A Szeüsz. rendelet 136. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Fővárosi és megyei kormányhivatal a saját beadványai elkészítésére, illetve a rajta keresztül továbbítandó beadványok fogadására – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kormányhivatal űrlapkezelésre rendszeresített műszaki megoldását alkalmazhatja.”

(3) A Szeüsz. rendelet a következő 43/A. alcímmel egészül ki:

„43/A. Elektronikus kapcsolattartás polgári peres eljárások során
155/A. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szerinti eljárásokban a felek, illetve képviselőik (a továbbiakban együtt: fél) számára a 120. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti szolgáltatások elérésére az elektronikus kapcsolattartás érdekében a perkapu szolgáltatás is igénybe vehető.
(2) A perkapu felhasználója a fél. A perkapun keresztül ténylegesen tevékenységet végző személy kizárólag ügyfélkapuval már rendelkező (azonosított) természetes személy lehet.
(3) A perkapu regisztrációja osztott. A szolgáltató kizárólag a perkapu kezelésére az adott félnél felhatalmazott természetes személyt (a továbbiakban: perkapu-megbízott) tartja nyilván, az adott fél nevében elektronikus kapcsolattartásra jogosult további felhasználók regisztrációját a perkapu-megbízott végzi. Ehhez a szolgáltató egységes eszközrendszert (programrendszert) és megfelelően védett tárhelyet biztosít.
155/B. § (1) A perkapu szolgáltatás igénybe vételéhez a félnek csatlakoznia kell a szolgáltató rendszeréhez.
(2) A csatlakozó felek a csatlakozást követően lehetőséget kapnak a Pp. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályai szerint a bíróságoknak, a Pp. 340/B. § (2) bekezdésében említett közigazgatási szerveknek, a Pp. 341/J. § (3) bekezdésében említett jegyzőknek az ÁBT szolgáltatásban rendszeresített formátumú elektronikus űrlapok továbbítására, azok beküldésével összefüggő elektronikus tértivevények fogadására, illetve a bíróságoktól egyéb elektronikus dokumentumok fogadására.
155/C. § (1) A perkapu-megbízott a részére biztosított regisztrációs felületen a fél képviseletére feljogosított személyek nevét és az ügyfélkapu regisztrációnál megadott elektronikus levelezési címét rögzíti az ügyfélkapujuk egyértelmű hozzárendelése érdekében. A regisztráció eredményeként a perkapu-megbízott átadja a felhasználónak a perkapuhoz tartozó azonosítót és jelszót, illetve – ha ilyen van – azonosító eszközt.
(2) A perkapu-megbízott a fél nevében elektronikus kapcsolattartásra jogosult személyek jogosultságára vonatkozó korlátozásokat, illetve jogosultságokat is rögzíthet. A jogosultság korlátozható időben, a kommunikáció irányára (fogadás vagy küldés) és a kapcsolat alanyára (szervezetre) vagy ezek kombinációjára vonatkozóan.
(3) A fél nevében történő eljárási jogosultság megszűnésekor a perkapu-megbízott törli a nyilvántartásból a korábban feljogosított személy azonosító adatait, illetve a hozzáférési jogosultságait.
(4) A fél a perkapu-megbízott jogosultságának megszűnéséről 5 munkanapon belül, az új perkapu-megbízott bejelentésével egyidejűleg köteles értesíteni a szolgáltatót.
(5) A szolgáltató a perkapu-megbízottakról történeti nyilvántartást vezet, hogy tanúsítani lehessen, hogy adott időszakban ki volt feljogosítva a perkapu kezelésére.
155/D. § (1) A perkapuhoz csak értesítési tárhely tartozik. A fél köteles gondoskodni arról, hogy az értesítési tárhelyre érkezett üzenetek átvételre kerüljenek.
(2) A perkapuba érkezett üzenetek átvételükkel, de legkésőbb az érkezést követő 30. napon törlésre kerülnek azzal, hogy átvétel hiányában az üzenetküldés tényét a perkapuban a kézbesítéstől számított 180. napig a fél lekérdezheti.
(3) Ha a tárhelyen 3 napnál régebben tárolt és át nem vett üzenet van, a következő munkanap kezdetén, illetve – átvétel hiányában – a törlést megelőző munkanapon a szolgáltató üzenetet küld a perkapu-megbízott elektronikus levelezési címére.
155/E. § (1) A perkapu megszűnik, ha
a) a fél ezt kéri,
b) a fél nevében elektronikus kapcsolattartásra jogosult személyek egyike sem használja a perkapu szolgáltatásait 365 napon keresztül és abban át nem vett üzenet nincs.
(2) A perkapu a kapu megszűnésének bejelentésétől, illetve az (1) bekezdés b) pontja szerinti inaktivitási idő leteltét követő naptól nem fogad dokumentumokat.
(3) A szolgáltató a létező és megszűnt perkapuk megnevezését és státuszát a honlapon közzéteszi.
155/F. § A perkapu létesítése és fenntartása díjmentes.
155/G. § (1) A szolgáltató a perkapuval rendelkező fél számára elektronikus szervezeti postafiókot hoz létre.
(2) A szolgáltató a BEDSZ továbbítási szolgáltatás igénybevételével teszi lehetővé az igénybe vevők számára a felhasználói elektronikus űrlap küldését és válaszdokumentum fogadását.
155/H. § A félnek a küldemény átvételére jogosult meghatalmazottjának kell tekinteni azt a dokumentumot vagy tértivevényt (küldeményt) fogadó személyt, aki részére a fél vagy a perkapu-megbízott az adott perkapuhoz hozzáférést biztosított.
155/I. § Ha a perkapu szolgáltatást a fél nem böngészőn keresztül, hanem erre szolgáló, automatizált célrendszerrel használja, a 155/G. § (1) bekezdés szerinti postafiókhoz hozzáférést biztosító azonosító bizalmas kezelése a fél felelősségébe tartozik.
155/J. § Az ezen alcímben nem szabályozott eljárási kérdésekben – a 148. § (3) bekezdés g) pontja kivételével – a 145–150. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a hivatali kapu alatt perkaput, a csatlakozott szervezet alatt a Pp. szerinti felet kell érteni. A 148. § (1) bekezdésének e) pontjában foglaltakkal ellentétben a perkapu vonatkozásában a kulcsgeneráló és titkosító szolgáltatást a szolgáltató nem az általános nyomtatványkitöltő program részeként biztosítja.
155/K. § (1) Ha a Pp. az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás mellett
a) közigazgatási szerv azonosítását biztosító szolgáltatást ír elő, a fél hivatali kaput,
b) a Legfőbb Ügyészség azonosítását biztosító szolgáltatást ír elő, a Legfőbb Ügyészség hivatali kaput,
c) a gazdálkodó szervezet képviseletét ellátó személy teljes körű azonosítását biztosító szolgáltatást ír elő, a fél ügyfélkaput
használ.
(2) Ha a Pp. az (1) bekezdés szerinti azonosítási szolgáltatásokat nem jelöli meg, a fél perkaput is használhat.
(3) Gazdálkodó szervezet a 155/B. § (2) bekezdésében megjelölt eljárásokban a kapcsolattartásra hivatali kaput is használhat, ha azzal 2016. június 30-án rendelkezik.
155/L. § A Pp. 340/B. § (2) bekezdése vonatkozásában űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatásnak minősül a fővárosi és megyei kormányhivatal űrlapkezelésre rendszeresített műszaki megoldása.
155/M. § Nem gazdálkodó szervezetként vagy jogi képviselőként eljáró természetes személy, ha az eljárás során a bírósággal elektronikusan kívánja a kapcsolatot tartani ügyfélkaput és perkaput egyaránt használhat. Perkapu használata esetén a perkapu-megbízott személye azonos a perkapu-felhasználójával.”

(4) A Szeüsz. rendelet 44. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„44. Azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés
156. § (1) Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás.
(2) A szolgáltatás nyújtható
a) az ügyfél nyilatkozatának hitelesítésére,
b) a hatóság nevében eljáró személy nyilatkozatának hitelesítésére.
(3) A szolgáltatás keretében a SZEÜSZ szolgáltató
a) ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja;
b) hivatali programrendszer által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot a programrendszer által igazolt hivatalos személyhez rendeli, és a személyhez rendelést hitelesen igazolja.
(4) A SZEÜSZ szolgáltató a személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba, vagy az igazolást az elektronikus dokumentumhoz kapcsolt záradékba foglalja és azt a rendelkezésre bocsátott nyilatkozattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel és időbélyegzővel hitelesíti.
(5) A személyhez rendelésnél
a) ügyfél esetében a 156/A. §,
b) a hatóság nevében eljáró személy esetében a 156/B. §
rendelkezései alapján kell eljárni.
156/A. § (1) A SZEÜSZ szolgáltató a nyilatkozattevő személyt legalább az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott, névhez kötött azonosítás szabályai szerint azonosítja. A SZEÜSZ szolgáltató által kiállított igazolás vagy záradék tartalmazza
a) a nyilatkozattevő nevét és a rendelkezésére álló további igazolt azonosító adatok közül a nyilatkozattevő által megjelölt és a SZEÜSZ szolgáltató által az azonosítási szolgáltatónál vagy az összerendelési nyilvántartás igénybevételével lekérdezett adatokat, valamint
b) a nyilatkozat további azonosító adatait.
(2) Ha az ügyfél az (1) bekezdés a) pontja alapján valamely azonosító adat feltüntetését igényelte, a hozzájárulása megadottnak tekintendő az érintett adatnak az igénybe vett azonosítási szolgáltatónál, illetve az összerendelési nyilvántartás igénybevételével történő lekérdezéséhez.
(3) Ha a dokumentumot több személyhez kell rendelni, a SZEÜSZ szolgáltató az egyes személyekhez rendelés során az (1) és (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el.
(4) Az (1) bekezdés szerinti igazolást a hatóságok kötelesek elfogadni annak hiteles igazolására, hogy az érintett nyilatkozat a nyilatkozattevőtől származik, a SZEÜSZ szolgáltató által elvégzett azonosítás szintjét is figyelembe véve.
156/B. § (1) A SZEÜSZ szolgáltató részére a nyilatkozattevő személyére vonatkozó azonosító adatokat a hitelesítést kérő hivatali programrendszer adja át a hivatali programrendszerben alkalmazott hivatali felhasználó azonosítási rendszer alapján.
(2) A SZEÜSZ szolgáltató által kiállított igazolás vagy záradék tartalmazza
a) a nyilatkozattevő nevét, beosztását, szervezeti egységét, a szervezet megnevezését és a nyilatkozattevő szervezeten belüli egyedi azonosítóját,
b) a nyilatkozat további azonosító adatait.
(3) Ha a dokumentumot több személyhez kell rendelni, a SZEÜSZ szolgáltató az egyes személyekhez rendelés során az (1) és (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el.
(4) A 156. § (2) bekezdés b) pontja szerint hitelesített okirat közokirat.”

a) 74. § c) pontjában a „gépi elektronikus aláíráshoz kapcsolódó tanúsítvány kibocsátása” szövegrész helyébe az „elektronikus bélyegző tanúsítványának kibocsátása” szöveg,

b) 115. § (1) bekezdésében az „az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól szóló jogszabályban” szövegrész helyébe az „az elektronikus ügyintézés céljára felhasználható elektronikus aláíráshoz és bélyegzőhöz kapcsolódó követelményekről szóló kormányrendeletben” szöveg,

c) 116. § (2) bekezdésében az „A szervezeti tanúsítványokkal” szövegrész helyébe az „Az elektronikus bélyegzőkkel” szöveg,

d) 117. § (3) bekezdésében az „az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről szóló jogszabályban” szövegrész helyébe az „az elektronikus ügyintézés céljára felhasználható elektronikus aláíráshoz és bélyegzőhöz kapcsolódó követelményekről szóló kormányrendeletben” szöveg

lép.

2. Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló
84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása

3. § (1) Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) a következő 5/c. alcímmel egészül ki:

„5/c. A perkapu szolgáltatás szolgáltatója
7/D. § A Kormány a perkapu szolgáltatás szolgáltatójaként a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t jelöli ki.”

(2) Az R1. a következő 5/d. alcímmel egészül ki:

„5/d. Az „eIDAS” csomópont üzemeltetője
7/E. § A Kormány a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 910/2014. európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkének (8) bekezdése szerinti átjárhatósági keretről szóló 2015. szeptember 8-i (EU) 2015/1501 bizottsági végrehajtási rendelete 2. cikkének 2. pontja szerinti csomópont-üzemeltetőként a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t jelöli ki.”

(3) Az R1. a következő 10. §-sal egészül ki:

10. § E rendelet 5/d. alcíme a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 910/2014. európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkének (8) bekezdése szerinti átjárhatósági keretről szóló 2015. szeptember 8-i (EU) 2015/1501 bizottsági végrehajtási rendeletének végrehajtását szolgálja.”

(4)2

3. Az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása

4. § (1) Az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 38. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hatóság az (1) bekezdés szerinti hiteles elektronikus irattá alakítás során az elektronikus dokumentumot
a) legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, vagy
b) a hatóság nevében eljáró személyhez fűzött azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással
hitelesíti.
(5) A hatósági eljárás során – ideértve a hatósági határozat bírósági felülvizsgálatát – (4) bekezdés szerint hitelesített elektronikus irat bizonyító ereje az eredeti irat bizonyító erejével azonos.”

(2) Az R2. 46. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Ha jogszabály a kiadmányozó aláírását, illetve bélyegzőlenyomatát követeli meg, úgy elektronikus formátumban történő kiadmányozás esetében ez az alábbiak szerint teljesíthető:)

d) a kiadmányozó személyéhez fűzött azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással.”

4. Záró rendelkezések

5. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. és 2. §, a 3. § (1)–(3) bekezdése, valamint a 4. § 2016. július 1-jén lép hatályba.

6. § E rendelet 3. § (2) bekezdése a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 910/2014. európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkének (8) bekezdése szerinti átjárhatósági keretről szóló 2015. szeptember 8-i (EU) 2015/1501 bizottsági végrehajtási rendeletének végrehajtását szolgálja.

1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2016. július 2. napjával.

2

A 3. § (4) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.