• Tartalom
Oldalmenü

52/2016. (XII. 16.) BM rendelet

az igazságügyi szakértői intézménynél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak részére adható juttatásokról, támogatásokról és a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatokról

2021.08.29.

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában

1. alapellátó orvos: az igazságügyi szakértői intézménynél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak egészségügyi alkalmasságáról szóló miniszteri rendelet szerinti alapellátó orvos,

2. főigazgató: az igazságügyi szakértői intézmény vezetője,

3.1 igényjogosult: az e rendeletben meghatározottak szerint szociális és kegyeleti gondoskodásban részesíthető és a támogatás jogosultsági feltételeivel rendelkező

a) igazságügyi alkalmazott,

b) – a rá vonatkozó mértékben – az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 136. § b) pontja szerinti nyugalmazott igazságügyi alkalmazott (a továbbiakban: nyugalmazott),

c) – a rá vonatkozó mértékben – az igazságügyi alkalmazott Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozója, valamint

d) – a rá vonatkozó mértékben – a nyugalmazott Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozója.

4. illetményalap: a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, a kormánytisztviselőkre vonatkozó illetményalap,

5. igazságügyi alkalmazott: az igazságügyi szakértői intézménnyel igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban álló személy,

6. személyügyi szerv: az igazságügyi szakértői intézménynél működő személyügyi feladatokat ellátó munkaszervezet.

2. § (1) Az igazságügyi szakértői intézmény önálló költségvetési szervként az éves költségvetésében a szociális és kegyeleti gondoskodás pénzügyi fedezetére külön keretet (a továbbiakban: szociális és kegyeleti keret) köteles képezni. Ennek mértéke az éves rendszeres személyi juttatásainak legalább 0,3%-a, legfeljebb 0,5%-a.

(2) A rendészetért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szociális és kegyeleti gondoskodás pénzügyi fedezetére a központi igazgatás cím költségvetésében kell fedezetet biztosítani.

(3) Az igazságügyi szakértői intézmény pénzügyi szerve és a személyügyi szerv az éves költségvetés összeállítása során együttesen gondoskodik a szociális és kegyeleti feladatok ellátásához szükséges források tervezéséről. A költségvetés jóváhagyása után az elfogadott előirányzat alapján az elemi költségvetés tervezésénél kerül megállapításra a szociális és kegyeleti kiadásokra rendelkezésre álló keret. A főigazgató az elfogadott keretről tájékoztatja a szociális bizottságot.

II. Fejezet

SZOCIÁLIS ÉS KEGYELETI GONDOSKODÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK

1. Szociális bizottság

3. § (1)2 Az igazságügyi szakértői intézménynél az igazságügyi alkalmazottal, nyugalmazottal valamint a közeli hozzátartozókkal kapcsolatos szociális és kegyeleti feladatok körültekintő végrehajtásának elősegítésére javaslattevő jogkörrel a főigazgató mellett működő szociális bizottságot kell létrehozni.

(2)3 A főigazgató az igazságügyi alkalmazottat, nyugalmazottat, illetve a közeli hozzátartozót érintő pénzbeli szociális támogatásról szóló döntést csak a szociális bizottság véleményének kikérése után hozhat. A szociális bizottság javaslatától eltérő döntését a főigazgatónak írásban indokolnia kell.

4. § (1) A szociális bizottságot 9 fővel kell létrehozni és működtetni.

(2) A szociális bizottság tagjait a főigazgató nevezi ki azzal, hogy legalább 1 fő a személyügyi szerv állományának tagja.

(3) A szociális bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A titkári teendőket a szociális bizottságnak a személyügyi szerv állományába tartozó tagja látja el.

(4) A szociális bizottság tagjai a főigazgató által visszahívhatóak. A pénzbeli szociális támogatásról szóló döntés meghozatalát megelőző öt napon belül a szociális bizottság tagja csak kivételesen indokolt esetben hívható vissza. A megüresedett helyek betöltésekor a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(5) A szociális bizottság ügyrendjét az igazságügyi szakértői intézmény sajátosságainak megfelelően a főigazgató hagyja jóvá.

2. Szociális gondoskodás

5. § (1)4 Az igazságügyi alkalmazott, nyugalmazott, valamint a közeli hozzátartozó a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli szociális támogatásban részesíthető. A rászorultság egyedileg, a tényleges szociális helyzet figyelembevételével állapítható meg.

(2) A szociális és kegyeleti keret terhére a következő pénzbeli szociális támogatások nyújthatóak:

a) szociális segély,

b) családalapítási támogatás,

c) beiskolázási támogatás, valamint

d)5 temetési segély.

6. § (1)6 A pénzbeli szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosításáról, az igazságügyi alkalmazott, nyugalmazott, valamint a közeli hozzátartozók szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kíséréséről, az igényjogosultság megállapításáról és elbírálásáról – a szociális bizottsággal együttműködve – a főigazgató a személyügyi szerv útján intézkedik.

(2)7 A személyügyi szerv az (1) bekezdésben meghatározott feladatai keretében felvilágosítást ad az igazságügyi alkalmazott, nyugalmazott, valamint a közeli hozzátartozók részére a szociális ügyeik intézéséhez.

3. Szociális segély

7. § (1)8 Szociális segélyben azt az igazságügyi alkalmazottat, valamint nyugalmazottat lehet részesíteni, akinek jövedelemcsökkenés vagy váratlan, nagy összegű kiadások miatt a megélhetése átmenetileg – önhibáján kívüli okból – veszélybe került.

(2) A szociális segély egyszeri, bruttó összege – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – legfeljebb az illetményalap 600%-a. A szociális segély folyósításáról

a) az illetményalap 480%-át meg nem haladóan a főigazgató,

b) az illetményalap 480%-át meghaladóan, de az illetményalap 600%-át meg nem haladóan a rendészetért felelős miniszter

a részére biztosított keret terhére dönt.

(3) Kivételesen méltányolható esetben a rendészetért felelős miniszter az illetményalap 800%-ának megfelelő összegű szociális segélyt adhat.

(4) Az ugyanazon személynek juttatott szociális segélyek éves bruttó összege nem haladhatja meg az illetményalap 800%-ának megfelelő összeget.

4. Családalapítási támogatás

8. § (1) Családalapítási támogatásban részesíthető az igazságügyi alkalmazott, ha gyermeke született és annak ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik.

(2) A családalapítási támogatás összegét az igazságügyi alkalmazott szociális helyzetétől függően kell megállapítani úgy, hogy a családalapítási támogatás bruttó összege – gyermekenként – legalább az illetményalap felét elérje, de ne haladja meg az illetményalap 150%-át.

5. Beiskolázási támogatás

9. § (1) Az igazságügyi alkalmazott a tankötelezettség alapján oktatásban részt vevő, vagy középfokú köznevelési intézményben nappali tanulmányokat folytató tanuló, vele egy háztartásban élő gyermeke – ideértve a nevelt és az örökbefogadott gyermeket is – után beiskolázási támogatásban részesíthető.

(2) A beiskolázási támogatás bruttó összege az illetményalap legalább 30%-a, de legfeljebb 50%-a.

(3) Beiskolázási támogatásban kell részesíteni az igazságügyi alkalmazottat, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, és

a) 3 vagy több gyermeket nevel,

b) fogyatékkal élő gyermeket, továbbá tartósan beteg gyermeket nevel,

c) emelt összegű családi pótlékra jogosult, vagy

d) gyermekét egyedül neveli.

6. 9 Temetési segély

10. § (1)10 Temetési segélyben részesíthető szociális helyzetének figyelembevételével az igazságügyi alkalmazott és a nyugalmazott közeli hozzátartozója vagy más olyan hozzátartozója halála esetén, akinek eltartására kötelezett volt, feltéve, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján nem részesült temetési segélyben.

(2)11 Temetési segélyben részesíthető az elhunyt igazságügyi alkalmazott közeli hozzátartozója vagy az elhunyt nyugalmazott közeli hozzátartozója, ha a temetéssel járó kiadások elsődlegesen rá hárulnak.

(3)12 Csak különösen indokolt esetben folyósítható temetési segély akkor, ha az igazságügyi szakértői intézmény a temetés költségeit legalább 50%-ban átvállalta.

(4)13 A temetési segély legkisebb bruttó összege az illetményalap 75%-a, legmagasabb bruttó összege az illetményalap 280%-a. A temetési segély odaítéléséről

a) az illetményalap 150%-áig a főigazgató,

b) az illetménylap 150%-át meghaladóan, de az illetményalap 280%-át meg nem haladóan a rendészetért felelős miniszter

dönt.

7. A pénzbeli szociális támogatások közös szabályai

11. § (1) A pénzbeli szociális támogatások odaítélésénél előnyben kell részesíteni

a) azt, akinek rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultságát foglalkozási megbetegedés vagy üzemi baleset miatt állapították meg, valamint

b) a foglalkozási megbetegedésben vagy üzemi balesetben elhunyt igazságügyi alkalmazott közeli hozzátartozóit.

(2)14 Azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni azt az igazságügyi alkalmazottat, nyugalmazottat, valamint közeli hozzátartozót, aki

a) 3 vagy több gyermeket nevel,

b) fogyatékkal élő gyermeket nevel, vagy

c) gyermekét egyedül neveli.

(3) A pénzbeli szociális támogatásokat terhelő közterheket a szociális és kegyeleti keretből kell fedezni.

(4) Pénzbeli szociális támogatásban csak az részesíthető, aki a szociális helyzete megítéléséhez és az igazságügyi szakértői intézményt terhelő befizetések elszámolásához szükséges adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja és igazolja.

8. A kegyeleti gondoskodás

12. § (1) Igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonnyal összefüggőnek kell tekinteni azt a halálesetet, amely

a) a jogviszonnyal összefüggő kötelezettségek teljesítése, a munkaköri feladatok ellátás során a munkavégzés helyén vagy máshol, vagy

b) a munkaköri feladatellátással összefüggő utazás közben – ideértve a munkavégzés helyére vagy a munkavégzés helyéről történő utazást is –

következett be, kivéve, ha a bekövetkezett haláleset nincs összefüggésben a munkaköri feladatok ellátásával.

(2)15 Az elhunyt igazságügyi alkalmazott, továbbá az elhunyt nyugalmazott az igazságügyi szakértői intézmény halottjává minősíthető, ha legalább 15 év tényleges igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkezett, feladatait átlag feletti eredményességgel látta el, magatartása példamutató volt, és jelentősen hozzájárult az igazságügyi szakértői intézmény eredményes működéséhez.

(3)16 A (2) bekezdés szempontjából szolgálati jogviszonyban töltött időként figyelembe vehető az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél töltött hivatásos szolgálati, kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti, valamint a szakértői intézmény állományában munkaviszonyban eltöltött idő.

13. § Az igazságügyi szakértői intézmény halottjává minősítésre a főigazgató jogosult.

14. § (1) A kegyeleti kiadásokra vonatkozó költségnormákat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az igazságügyi szakértői intézmény halottjává minősített elhunyt, illetve a nem minősített elhunyt esetében a kegyeleti költségeket – a halottszállítás költségére, a sírhelyköltségre, valamint a szolgáltatási költségekre és a kellékekre vonatkozó korlátozások figyelembevételével – a szolgáltató által kiállított eredeti számla alapján, legfeljebb 50%-ban lehet megtéríteni.

III. Fejezet

EGYÉB JUTTATÁSOK, KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK, KEDVEZMÉNYEK, TÁMOGATÁSOK

15. § (1) Az igazságügyi alkalmazott

a) fogászati ellátással,

b) a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (IX. 3.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet) 2. § d) pontjában meghatározott szemüveg (a továbbiakban: képernyős szemüveg) készítésével, valamint

c) a képernyős szemüveggel történő ellátásba nem tartozó látásjavító szemüveg, kontaktlencse (a továbbiakban: látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse) készítésével

kapcsolatos költségtérítésre jogosult.

(2) Az igazságügyi alkalmazott a próbaidő tartama alatt nem jogosult az (1) bekezdésben meghatározott költségtérítésre.

9. Fogászati ellátással kapcsolatos költségtérítés

16. § (1) Az igazságügyi alkalmazott akkor jogosult fogászati költségei megtérítésére, ha a fogászati ellátás igénybevételét megelőző egy éven belül fogászati szűrővizsgálaton vett részt, és erről igazolást kapott.

(2) Fogászati költségtérítésként a fogászati szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató által megállapított költség 75%-a, de évente összesen legfeljebb az illetményalap 150%-ának megfelelő összeg téríthető meg.

17. § (1) Az igazságügyi alkalmazott fogászati költségeinek megtérítése iránti, 2. melléklet szerinti kérelmét az igazságügyi szakértői intézmény munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjénél terjesztheti elő. A kérelemhez mellékelni kell a fogászati szűrővizsgálaton való részvételről kiállított igazolást, a fogászati ellátást végző orvos igazolását az elvégzett beavatkozásról, valamint az igazságügyi szakértői intézmény nevére és címére kiállított, az igazságügyi alkalmazott nevével ellátott, a beavatkozás szerint részletezett számlát.

(2) Az igazságügyi szakértői intézmény munkáltatói jogkört gyakorló vezetője az igazságügyi alkalmazott kérelme alapján, a fogászati ellátást végző orvos igazolása és a részletes számla benyújtását követő 30 napon belül intézkedik a kifizetésről.

10. Látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse, valamint képernyős szemüveg készítésével kapcsolatos költségtérítés

18. § (1) A látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse esetében évente összesen legfeljebb az illetményalap 30%-ának megfelelő összeg téríthető meg.

(2) Az igazságügyi alkalmazott a látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse költségeinek megtérítése iránti, 2. melléklet szerinti kérelmét az igazságügyi szakértői intézmény munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjénél terjesztheti elő. A kérelemhez csatolni kell az alapellátó orvos igazolását a látásjavítószemüveg- vagy kontaktlencse-használat indokoltságáról, valamint az igazságügyi szakértői intézmény nevére és címére kiállított, az igazságügyi alkalmazott nevével ellátott részletes számlát.

(3) A kifizetésre a 17. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

19. § (1) Ha az alapellátó orvos által végzett látásvizsgálat eredményeként az igazságügyi alkalmazott részére képernyős szemüveget kell biztosítani, az alapellátó orvos az EüM rendelet 1. számú melléklete szerinti beutalóval szemészeti szakvizsgálatra utalja be az igazságügyi alkalmazottat.

(2) A szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott képernyős szemüveget az igazságügyi alkalmazott készítteti el. A képernyős szemüveg-készítés költségeinek megtérítésére irányuló, 2. melléklet szerinti kérelemhez csatolni kell az igazságügyi szakértői intézmény nevére és címére kiállított, az igazságügyi alkalmazott nevével ellátott, a szemüveglencse és a keret árát külön-külön feltüntető részletes számlát, valamint az alapellátó orvos által a képernyős szemüveg viselésének indokoltságáról szóló igazolást.

(3) Az igazságügyi alkalmazott a képernyős szemüveg költségeinek megtérítése iránti kérelmet az igazságügyi szakértői intézmény munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjénél terjesztheti elő.

(4) A képernyős szemüveg esetében a szemüveglencse, a becsiszolás, a felületkezelés és az optikai szolgáltatások teljes ára, valamint a keret árából az illetményalap 10%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb összesen az illetményalap 150%-ának megfelelő összeg téríthető meg. A költségtérítési igény legfeljebb kétévente terjeszthető elő.

(5) A kifizetésre a 17. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

20. § Ha az igazságügyi alkalmazott egyidejűleg készíttet látásjavító szemüveget és képernyős szemüveget is, és azt egy szemüveglencsébe csiszoltan készítteti el – feltéve, hogy az alapellátó orvos mind a kettő szemüveg viselésének indokoltságát igazolja –, az elkészíttetett szemüveg költségtérítésekor a képernyős szemüvegre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

11. 17 Cafetéria-juttatás

20/A. § (1) Az igazságügyi alkalmazott – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – cafetéria-juttatásra jogosult, amelynek éves összege bruttó 200 000 Ft/fő. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.

(2) Az igazságügyi alkalmazott az (1) bekezdés szerinti keretösszeg mértékéig cafetéria-juttatásként a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel jogosult.

(3) Nem jogosult cafetéria-juttatásra az igazságügyi alkalmazott azon időtartam vonatkozásában, amely alatt illetményre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. A harminc napot meghaladó távollét esetében az igazságügyi alkalmazottat a távollét első napjától kezdve nem illeti meg a juttatás. A távollétek időtartamát – a jogosultság szempontjából – nem lehet összeszámítani.

(4) A részmunkaidőben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott a cafetéria-juttatásra időarányosan jogosult.

20/B. § (1) A cafetéria-juttatásokra vonatkozó választás Cafetéria Nyilatkozattal történik, amelynek érvényessége a tárgyévre szól.

(2) Az igazságügyi alkalmazott írásban vagy elektronikus úton az igazságügyi szakértői intézmény munkáltatói jogkör gyakorló vezetőjének erre irányuló felhívását követő 15 napon belül, illetve a jogviszony létesítését követő 15 napon belül nyilatkozik a tárgyérvre vonatkozóan a részére megállapított keretösszeg felhasználásáról, az általa választott cafetéria-juttatási elemekről és azok mértékéről.

(3) Ha az igazságügyi alkalmazott önhibájából nem nyilatkozik határidőben az általa választott cafetéria-juttatásról, akkor – ha annak egyéb feltételei fennállnak – az igazságügyi szakértői intézmény munkáltatói jogkört gyakorló vezetője által meghatározott juttatásra jogosult.

20/C. § (1) Az éves cafetéria keretösszeget – az adott év naptári napjai számának figyelembevételével – az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani, ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati jogviszonya a tárgyévben keletkezik vagy szűnik meg.

(2) A 20/A. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, vagy ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon vagy a jogviszony megszűnésekor nettó összegben vissza kell fizetni. Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a jogosult halála miatt szűnik meg.

(3) Az igazságügyi alkalmazott által fel nem használt cafetéria keretösszeg pénzben nem váltható meg.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.

22. § E rendelet hatálybalépése nem érinti az igazságügyi alkalmazott részére e rendelet hatálybalépését megelőzően megállapított szociális vagy kegyeleti gondoskodást. Az az igazságügyi alkalmazott, aki e rendelet hatálybalépésekor szociális vagy kegyeleti gondoskodásban részesül, arra a 2017. január 1-jét megelőzően megállapítottak szerint továbbra is jogosult.

23. §18 Az igazságügyi szakértői intézmény jogelőd szerveitől nyugállományba helyezettek szociális gondozási feladatait a jogutód szerv látja el.

24. §19 Az igazságügyi szakértői intézménynél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak részére adható juttatásokról, támogatásokról és a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatokról szóló 52/2016. (XII. 16.) BM rendelet módosításáról szóló 29/2021. (VIII. 26.) BM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított

a) és a Módr. hatálybalépését megelőzően 2021. évben már kifizetett cafetéria-juttatás esetében nem kell ismételten nyilatkozni,

b) és a Módr. hatálybalépését megelőzően még ki nem fizetett cafetéria-juttatás felhasználásáról az igazságügyi alkalmazott az igazságügyi szakértői intézmény munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjének ezirányú felhívásától számított 15 napon belül köteles nyilatkozni.

1. melléklet az 52/2016. (XII. 16.) BM rendelethez

I. Kegyeleti kiadásként elszámolható költségnormák

1. Halottszállítás költsége: a temetőn kívüli helyi és helyközi szállítás számlával igazolt összege. E szállítási költség – a temetőn belüli szállítást kivéve – nem terheli a 3. pont szerinti szolgáltatási költségeket.

2. Sírhelyköltség:

a) A sírhely (urnasírhely, urnafülke) költségeit a ténylegesen felmerült, számlával igazolt, legfeljebb azonban az illetményalap kétszeresének megfelelő összeg képezi.

b) Templomban vagy kápolnában elhelyezett urnasírhely (urnakripta) esetén a számla szerinti összeg, legfeljebb azonban az illetményalap kétszeresének megfelelő összeg.

c) Kettős sírhely (többes urnasírhely) váltása esetén az 1 sírhelyre eső, de legfeljebb az a) alpont szerint maximált összeg.

3. Szolgáltatási költségek és kellékek: számlával igazolt, legfeljebb azonban az illetményalap négyszeresének megfelelő összeg.

II. A kegyeleti költségnormát nem terhelő kiadások

1. Koszorúköltségek: az igazságügyi szakértői intézmény halottja és nem minősített elhunyt temetésén 1 db koszorú.

2. Gyászközlemény költsége: az igazságügyi szakértői intézmény halottja temetése esetén a sajtóban történő közzétételének számla szerinti összege.

3. A tiszteletadás költségei (ideértve az igazságügyi szakértői intézmény temetéssel összefüggő utazási költségeit).

2. melléklet az 52/2016. (XII. 16.) BM rendelethez


KÉRELEM
szemüveg/fogászati ellátás árának megtérítése iránt

Név:     
Hivatali egység:     
Telefonszám:     
Adóazonosító jel: .    

A vonatkozó jogszabály és a mellékelt számla alapján kérem szemüvegem/kontaktlencsém/fogászati kezelésem árának részbeni megtérítését.

Kijelentem, hogy tárgyévben fogászati/látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse/képernyős szemüveg költségtérítésben:
a)    nem részesültem
b)    ............. forint összegben részesültem.

Melléklet: ....................... db
.............................................................
aláírás

JAVASOLOM:
P. H.
.............................................
vezető
Pénzügyi ellenjegyzés:
...........................................
P. H.
1

Az 1. § 3. pontja a 29/2021. (VIII. 26.) BM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 3. § (1) bekezdése a 29/2021. (VIII. 26.) BM rendelet 7. § a) pontja szerint módosított szöveg.

3

A 3. § (2) bekezdése a 29/2021. (VIII. 26.) BM rendelet 7. § b) pontja szerint módosított szöveg.

4

Az 5. § (1) bekezdése a 29/2021. (VIII. 26.) BM rendelet 7. § c) pontja szerint módosított szöveg.

5

Az 5. § (2) bekezdés d) pontja a 29/2021. (VIII. 26.) BM rendelet 7. § d) pontja szerint módosított szöveg.

6

A 6. § (1) bekezdése a 29/2021. (VIII. 26.) BM rendelet 7. § c) pontja szerint módosított szöveg.

7

A 6. § (2) bekezdése a 29/2021. (VIII. 26.) BM rendelet 7. § c) pontja szerint módosított szöveg.

8

A 7. § (1) bekezdése a 29/2021. (VIII. 26.) BM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

9

A 6. alcím címe a 29/2021. (VIII. 26.) BM rendelet 7. § d) pontja szerint módosított szöveg.

10

A 10. § (1) bekezdése a 29/2021. (VIII. 26.) BM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

11

A 10. § (2) bekezdése a 29/2021. (VIII. 26.) BM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

12

A 10. § (3) bekezdése a 29/2021. (VIII. 26.) BM rendelet 7. § d) pontja szerint módosított szöveg.

13

A 10. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 29/2021. (VIII. 26.) BM rendelet 7. § e) pontja szerint módosított szöveg.

14

A 11. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 29/2021. (VIII. 26.) BM rendelet 7. § b) pontja szerint módosított szöveg.

15

A 12. § (2) bekezdése a 29/2021. (VIII. 26.) BM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

16

A 12. § (3) bekezdése a 29/2021. (VIII. 26.) BM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

17

A 11. alcímet (20/A–20/C. §) a 29/2021. (VIII. 26.) BM rendelet 5. §-a iktatta be.

18

A 23. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 29/2021. (VIII. 26.) BM rendelet 6. §-a iktatta be.

19

A 24. §-t a 29/2021. (VIII. 26.) BM rendelet 6. §-a iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás