• Tartalom

65/2016. (IX. 21.) FM rendelet

a földművelésügyi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, egyes agrárágazati tárgyú támogatásokat szabályozó rendeletek módosításáról1

2016.09.22.

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (5) bekezdésében,

a 4. alcím tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés a)–d), j) és k) pontjában,

a 6., 7. és 10. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az 1–3. és az 5–10. alcím tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 7. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet módosítása

1. § Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet [a továbbiakban: 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet] 2. §-a a következő h) és i) ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

h) vágóhíd: az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. számú mellékletének 1. pont 16. alpontja alapján olyan állatok levágására és zsigerelésére szolgáló létesítmény, amelyek húsát emberi fogyasztásra szánják, és az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 35. § (1) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező létesítmény;
i) vemhes üsző: tejhasznú vagy kettőshasznú fajtához tartozó, legalább huszonnégy hónapos, vemhes, nőivarú szarvasmarha.”

2. § (1) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 6. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Sertés állatfaj (tenyészkoca) kivételével az engedélyesnek az 1. számú mellékletben C001 technikai kóddal jelölt kapcsolódó állat-egészségügyi szolgáltatás igényléséhez baromfi állatfaj esetében az 5. számú melléklet, szarvasmarha állatfaj esetében a 6. számú melléklet szerinti adattartalmú, az MVH által rendszeresített és az MVH honlapján közzétett nyilatkozat eredeti példányát kell csatolnia. Az MVH az 5. és a 6. számú mellékletben feltüntetett adatokat a Baromfi Információs Rendszer (a továbbiakban: BIR), az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (a továbbiakban: ENAR), illetve a Tenyészet Információs Rendszer (a továbbiakban: TIR) alapján ellenőrzi. Eltérés esetén az MVH a BIR-ben, az ENAR-ban és a TIR-ben szereplő adatok alapján hozza meg a döntését.”
„(3c) A vemhes üsző egyed vonatkozásában az 1. számú mellékletben C001 technikai kóddal jelölt kapcsolódó állat-egészségügyi szolgáltatás első alkalommal történő igénylésekor az engedélyesnek az egyed három hónapos vemhességéről és a tejhasznú hasznosításáról szóló, kezelő állatorvos által kiállított igazolást kell csatolnia, amely tartalmazza az egyed ENAR azonosítóját.”

3. § (1) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 7. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A 2016. évben rendelkezésre álló keret összege 9000 millió forint, amelyből 2500 millió forint a baromfi ágazatban, 6500 millió forint az egyéb állattenyésztési ágazatban kerül felhasználásra. Ha a baromfi ágazatban vagy az egyéb állattenyésztési ágazatban a jóváhagyott támogatás mértéke meghaladja az adott ágazatra a 2016. évben rendelkezésre álló keretből felhasználható összeget, akkor a 2016. évben elvégzett szolgáltatásokra vonatkozóan benyújtott támogatási kérelmekben foglalt jogos igények a másik ágazatban felhasználható keret terhére is teljesíthetőek. A 2016. évben rendelkezésre álló keret terhére a 2016. évben elvégzett szolgáltatásokra benyújtott támogatási kérelmekben foglalt jogos igények és a 2015. évben elvégzett szolgáltatásokra vonatkozóan benyújtott támogatási kérelmekben foglalt, de még ki nem fizetett jogos igények teljesíthetők.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott keretek 50%-os kihasználtságáról és minden további 10%-os mértékű felhasználásáról az MVH köteles a minisztert és a NÉBIH elnökét is tájékoztatni. A miniszter a keretek várható kimerüléséről közleményt ad ki.”
„(5) A 2017. évben rendelkezésre álló keret összege 10500 millió forint, amelyből 2500 millió forint a baromfi ágazatban, 6500 millió forint az egyéb állattenyésztési ágazatban, 1500 millió forint pedig vemhes üszők állat-egészségügyi szolgáltatására, gyógykezelésére és immunizálására kerülhet felhasználásra. Ha a baromfi ágazatban vagy az egyéb állattenyésztési ágazatban jóváhagyott támogatás mértéke meghaladja az adott ágazatra a 2017. évben rendelkezésre álló keretből felhasználható összeget, akkor a 2016. évben elvégzett szolgáltatásokra vonatkozóan benyújtott támogatási kérelmekben foglalt jogos igények a másik ágazatokban felhasználható keretek terhére is teljesíthetőek. E keretek terhére a 2017. évben elvégzett szolgáltatásokra benyújtott támogatási kérelmekben foglalt jogos igények és a 2016. évben elvégzett szolgáltatásokra vonatkozóan benyújtott támogatási kérelmekben foglalt, de még ki nem fizetett jogos igények teljesíthetők.”

4. § A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet a következő 17. §-sal egészül ki:

17. § E rendeletnek a földművelésügyi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, egyes agrárágazati tárgyú támogatásokat szabályozó rendeletek módosításáról szóló 65/2016. (IX. 21.) FM rendelettel [a továbbiakban: 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet] megállapított 7. § (2) és (3) bekezdését, valamint 1. számú mellékletét a 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

2. Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében nyújtott de minimis támogatásokról szóló 39/2011. (V. 18.) VM rendelet módosítása

6. § (1) Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében nyújtott de minimis támogatásokról szóló 39/2011. (V. 18.) VM rendelet [a továbbiakban: 39/2011. (V. 18.) VM rendelet] 1. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

b) de minimis támogatás:
ba) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szerinti támogatás,
bb) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1408/2013/EU bizottsági rendelet) szerinti támogatás, továbbá
bc) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 717/2014/EU bizottsági rendelet) szerinti támogatás;”

(2) A 39/2011. (V. 18.) VM rendelet 1. §-a a következő m) ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

m) egy és ugyanazon vállalkozás: a Korm. rendelet 2. § 5a. pontjában meghatározott vállalkozás.”

7. § A 39/2011. (V. 18.) VM rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MVH a kamattámogatásról, a kezelési költségtámogatásról és a kezességi díjtámogatásról támogatástartalom-igazolást állít ki, amelyet a hitelszerződés hatálybalépését követő harminc napon belül megküld a mezőgazdasági vállalkozás részére. A 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet hatálybalépését megelőzően hatályba lépett hitelszerződés, továbbá az egyes agrártámogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 25/2016. (IV. 11.) FM rendelettel [a továbbiakban: 25/2016. (IV. 11.) FM rendelet] meghatározott település valamelyikén, mint székhelyen, telephelyen vagy fióktelepen a 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet 2. mellékletében meghatározott TEÁOR' 08 szerinti tevékenység valamelyikét a hitelkérelem benyújtásának időpontjában főtevékenységként folytató vagy a hitelkérelemben hitelcél szerinti tevékenységként megjelölő mezőgazdasági vállalkozásnak a 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet hatálybalépésének napjától a 25/2016. (IV. 11.) FM rendelet hatálybalépése napját megelőző napig hatályba lépett hitelszerződése esetén a 2. § (8a) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában foglalt támogatásról, valamint a 2. § (8a) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában foglalt kezelési költségtámogatásról a támogatástartalom-igazolást az MVH a KAVOSZ Zrt. által megküldött adatok alapján, azok beérkezésétől számított harminc napon belül állítja ki és küldi meg a mezőgazdasági vállalkozás részére. A 2. § (8a) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt támogatásról, a bc) és bd) alpontjában foglalt kezelési költségtámogatásról az 51/2016. (VII. 21.) FM rendelet hatálybalépése előtt hatályba lépett hitelszerződés esetén, valamint a 2. § (8a) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt támogatásról, a bc) és bd) alpontjában foglalt kezelési költségtámogatásról a földművelésügyi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, egyes agrárágazati tárgyú támogatásokat szabályozó rendeletek módosításáról szóló 65/2016. (IX. 21.) FM rendelettel [a továbbiakban: 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet] meghatározott település valamelyikén mint székhelyen, telephelyen vagy fióktelepen működő mezőgazdasági vállalkozás a 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet hatálybalépése előtt hatályba lépett hitelszerződése esetén az MVH a KAVOSZ Zrt. által megküldött adatok alapján, azok beérkezésétől számított harminc napon belül állítja ki és küldi meg a támogatástartalom-igazolást a mezőgazdasági vállalkozás részére. A 2. § (8a) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában, valamint a b) pont bc) és bd) alpontjában foglalt, kezelési költségen kívüli költségtámogatás esetén az MVH a kérelem beérkezésétől számított hatvan napon belül tájékoztatja a mezőgazdasági vállalkozást a támogatástartalomról.”

8. § A 39/2011. (V. 18.) VM rendelet 7. § (1b) és (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1b) A 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet 2015. december 6-án hatályos 1. mellékletében szereplő település valamelyikén mint székhelyen, telephelyen vagy fióktelepen a 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet 2. mellékletében meghatározott TEÁOR' 08 szerinti tevékenység valamelyikét a hitelkérelem benyújtásának időpontjában főtevékenységként folytató vagy a hitelkérelemben hitelcél szerinti tevékenységként megjelölő mezőgazdasági vállalkozásnak a 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet hatálybalépését megelőzően hatályba lépett hitelszerződése vonatkozásában a 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet hatálybalépését követően esedékessé váló, továbbá a 25/2016. (IV. 11.) FM rendelettel meghatározott település valamelyikén mint székhelyen, telephelyen vagy fióktelepen a 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet 2. mellékletében meghatározott TEÁOR' 08 szerinti tevékenység valamelyikét a hitelkérelem benyújtásának időpontjában főtevékenységként folytató vagy a hitelkérelemben hitelcél szerinti tevékenységként megjelölő mezőgazdasági vállalkozásnak a 25/2016. (IV. 11.) FM rendelet hatálybalépése napját megelőző napig hatályba lépett hitelszerződése vonatkozásában a 25/2016. (IV. 11.) FM rendelet hatálybalépését követően esedékessé váló, a hitelintézet által nem megelőlegezett, a 2. § (8a) bekezdés a) pontjában foglalt kamattámogatást, kezességi díjtámogatást és kezelési költségtámogatást a hitelintézet hívja le a mezőgazdasági vállalkozás 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozattételét követő bármely kamattámogatás, illetve kezességi díjtámogatás lehívási időpontban, de legkésőbb 2016. október 31-ig. Az 51/2016. (VII. 21.) FM rendelet hatálybalépése napját megelőző napig hatályba lépett hitelszerződés, valamint a 65/2016. (IX. 21.) FM rendelettel meghatározott település valamelyikén mint székhelyen, telephelyen vagy fióktelepen működő mezőgazdasági vállalkozás 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet hatálybalépése előtt hatályba lépett hitelszerződése esetén a hitelintézet által nem megelőlegezett és a 7. § (1) bekezdése szerinti támogatáslehívási időpontokban a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat hiányában le nem hívott 2. § (8a) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt támogatást, valamint a 2. § (8a) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontjában foglalt kezelési költségtámogatást a hitelintézet hívja le a mezőgazdasági vállalkozás 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozattételét követő bármely kamattámogatás, illetve kezességi díjtámogatás lehívási időpontban, de legkésőbb 2017. január 31-ig.
(1c) A hitelintézet legkésőbb a 2016. második negyedévi kamatfizetési időponttól és a 2017. évre esedékes kezességi díjfizetés időpontjától kezdődően megelőlegezi és az aktuális kamattámogatás, illetve kezességi díjtámogatás lehívási időpontban lehívja a 2. § (8a) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában foglalt támogatást, valamint a 2. § (8a) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában foglalt kezelési költségtámogatást. A hitelintézet a 2. § (8a) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt támogatásból a 2. § (8) bekezdés a) és b) pontja szerinti összeget a fizetések esedékességekor megelőlegezi a hitelfelvevő számára és az aktuális kamattámogatás, illetve kezességi díjtámogatás lehívási időpontban lehívja a 2. § (8a) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt teljes támogatást, valamint a 2. § (8a) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontjában foglalt kezelési költségtámogatást.”

9. § A 39/2011. (V. 18.) VM rendelet 7. § (1) bekezdésében a „2. § (8a) bekezdés” szövegrész helyébe a „2. § (8) bekezdés” szöveg lép.

10. § A 39/2011. (V. 18.) VM rendelet a következő 6a. alcímmel egészül ki:

„6a. A de minimis támogatásokra vonatkozó szabályok
7/A. § (1) A de minimis támogatások nyújtásával kapcsolatos eljárásokra a Korm. rendelet 11–11/A. §-ában foglaltak az irányadók.
(2) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet), az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1408/2013/EU bizottsági rendelet), valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 717/2014/EU bizottsági rendelet) hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.
(3) Nem nyújtható az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti általános de minimis támogatás
a) olyan vállalkozás számára, amely a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedik;
b) a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével kapcsolatos tevékenység finanszírozására;
c) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak a következő esetekben:
ca) ha a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,
cb) ha a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadás;
d) harmadik országba vagy tagállamba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekre, nevezetesen az exportált mennyiségek támogatására, valamint értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás céljából;
e) importáru helyett belföldi áru használatához;
f) a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozás számára teherszállító jármű megvásárlására;
g) hitel vagy kezességvállalás formájában, amennyiben a kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.
(4) Nem nyújtható az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági de minimis támogatásként olyan támogatás,
a) amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;
b) amely a harmadik országba vagy tagállamba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységre irányul, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, valamint az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás céljából;
c) amely az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött.
(5) Nem nyújtható a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti halászati de minimis támogatásként olyan támogatás,
a) amelynek összegét a piacon beszerzett vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján állapították meg;
b) amelynek célja
ba) halászhajó vásárlása,
bb) halászhajó főhajtóművének vagy kiegészítő hajtóművének korszerűsítése vagy cseréje,
bc) hajó halászati kapacitásának növelését célzó műveletek vagy halfelderítési képesség növelését célzó berendezés vásárlása,
bd) új halászhajó építése vagy halászhajó behozatala,
be) halászati tevékenység ideiglenes vagy végleges szüneteltetése, kivéve ha az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet erről kifejezetten rendelkezik,
bf) felderítő halászat,
bg) vállalkozás tulajdonjogának átadása,
bh) közvetlen újratelepítés, kivéve, ha azt valamely uniós jogi aktus állományvédelmi intézkedésként kifejezetten előírja, illetve kísérleti újratelepítés,
bi) a harmadik országba vagy tagállamba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, valamint az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás céljából;
c) amely az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött.
7/B. § (1) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti általános csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható.
(2) Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján mezőgazdasági csekély összegű támogatás esetén, a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelőágazatra tekintettel az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében rögzített alkalmazandó felső határig halmozhatóak az utóbbi tevékenységekre tekintettel nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.
(3) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint a halászati és akvakultúra ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelőágazatra tekintettel az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások a 717/2014/EU bizottsági rendeletben rögzített felső határig halmozhatóak az utóbbi tevékenységekre tekintettel a 717/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön a 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.
(4) Amennyiben a halászati és akvakultúra-ágazatban működő valamely vállalkozás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban vagy egyéb tevékenységi körökben is folytat tevékenységet, a halászati és akvakultúra-ágazatba tartozó tevékenységek tekintetében a 717/2014/EU bizottsági rendeletnek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatások az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében rögzített felső határig halmozhatóak az utóbbi ágazat vagy ágazatok, tevékenységi körök vonatkozásában nyújtott csekély összegű támogatással, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy a halászati és akvakultúra-ágazatban végzett tevékenységek ne részesüljenek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.
(5) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet és a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek kapcsán vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés kapcsán nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget. A nem konkrét elszámolható költségekre nyújtott vagy azokhoz hozzá nem rendelhető csekély összegű támogatás halmozható más, az Európai Bizottság által elfogadott csoportmentességi rendelet vagy határozat alapján nyújtott állami támogatással.
7/C. § (1) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(2) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
(3) Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján Magyarországon odaítélt mezőgazdasági csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 15 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve ugyanezen rendelet 3. cikk (3) bekezdésében foglalt felső határt.
(4) A 717/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti egy és ugyanazon halászati és akvakultúra-ágazati vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján Magyarországon odaítélt halászati csekély összegű támogatás támogatástartalma nem haladhatja meg a 30 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve ugyanezen rendelet 3. cikke (3) bekezdésében foglalt felső határt.”

3. A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelezésének elősegítése érdekében a kezességvállalási díjak költségvetési támogatásáról szóló 94/2013. (X. 10.) VM rendelet módosítása

11. § (1) A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelezésének elősegítése érdekében a kezességvállalási díjak költségvetési támogatásáról szóló 94/2013. (X. 10.) VM rendelet [a továbbiakban: 94/2013. (X. 10.) VM rendelet] 1. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„4. kedvezményezett: a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti vállalkozás,”

(2) A 94/2013. (X. 10.) VM rendelet 1. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„8. támogatási intenzitás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet] 2. § 15. pontjában meghatározott intenzitás;”

(3) A 94/2013. (X. 10.) VM rendelet 1. §-a a következő 12. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„12. egy és ugyanazon vállalkozás: a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 5a. pontjában meghatározott vállalkozás.”

12. § A 94/2013. (X. 10.) VM rendelet 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kedvezményezett a kezességi díjtámogatással csökkentett díjat a pénzügyi intézmény által meghatározott módon, a pénzügyi intézményen keresztül fizeti meg a kezességvállaló intézmény részére. A kezességvállaló intézmény a kedvezőtlen időjárással érintett vállalkozás részére járó, a kezességvállaló intézmény által nem megelőlegezett kezességi díjtámogatást a 3. § (4) bekezdése szerinti támogatás esetén legkésőbb 2016. március 31-ig, a 3. § (4a) bekezdése szerinti támogatás esetén legkésőbb 2016. december 31-ig átutalja a pénzügyi intézmény részére, amely az összeg beérkezését követő nyolc napon belül jóváírja a kezességi díjtámogatást a kedvezőtlen időjárással érintett vállalkozás fizetési számláján.”

13. § A 94/2013. (X. 10.) VM rendelet a következő 7/A–7/C. §-sal egészül ki:

7/A. § (1) A csekély összegű támogatások nyújtásával kapcsolatos eljárásokra a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11–11/A. §-ában foglaltak irányadók.
(2) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet), az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1408/2013/EU bizottsági rendelet), valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 717/2014/EU bizottsági rendelet) hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.
(3) Nem nyújtható általános csekély összegű támogatás
a) olyan vállalkozás számára, amely a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU rendelet szerinti halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedik;
b) a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével kapcsolatos tevékenység finanszírozására;
c) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak a következő esetekben:
ca) ha a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,
cb) ha a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadás;
d) harmadik országba vagy tagállamba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatására, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, valamint értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás céljából;
e) importáru helyett belföldi áru használatához;
f) a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozás számára teherszállító jármű megvásárlására;
g) hitel vagy kezességvállalás formájában, amennyiben a kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.
(4) Nem nyújtható mezőgazdasági csekély összegű támogatásként olyan támogatás,
a) amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;
b) amely harmadik országba vagy tagállamba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekre irányul, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, valamint az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás céljából;
c) amely az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött.
(5) Nem nyújtható halászati csekély összegű támogatásként olyan támogatás,
a) amelynek összegét a piacon beszerzett vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján állapították meg;
b) amelynek célja
ba) halászhajó vásárlása,
bb) halászhajó főhajtóművének vagy kiegészítő hajtóművének korszerűsítése vagy cseréje,
bc) hajó halászati kapacitásának növelését célzó műveletek vagy halfelderítési képesség növelését célzó berendezés vásárlása,
bd) új halászhajó építése vagy halászhajó behozatala,
be) halászati tevékenység ideiglenes vagy végleges szüneteltetése, kivéve, ha az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet erről kifejezetten rendelkezik,
bf) felderítő halászat,
bg) vállalkozás tulajdonjogának átadása,
bh) közvetlen újratelepítés, kivéve, ha azt valamely uniós jogi aktus állományvédelmi intézkedésként kifejezetten előírja, illetve kísérleti újratelepítés,
bi) harmadik országba vagy tagállamba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenység támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, valamint az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez, vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás céljából;
c) amely az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött.
7/B. § (1) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti általános csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható.
(2) Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján mezőgazdasági csekély összegű támogatás esetén, a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelőágazatra tekintettel az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében rögzített felső határig halmozhatóak az utóbbi tevékenységekre tekintettel nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.
(3) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint a halászati és akvakultúra ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelőágazatra tekintettel az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások a 717/2014/EU bizottsági rendeletben rögzített felső határig halmozhatóak az utóbbi tevékenységekre tekintettel a 717/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön a 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.
(4) Amennyiben a halászati és akvakultúra-ágazatban működő valamely vállalkozás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban vagy egyéb tevékenységi körökben is folytat tevékenységet, a halászati és akvakultúra-ágazatba tartozó tevékenységek tekintetében a 717/2014/EU bizottsági rendeletnek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatások az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében rögzített felső határig halmozhatóak az utóbbi ágazat vagy ágazatok, tevékenységi körök vonatkozásában nyújtott csekély összegű támogatással, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel, úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén biztosítja, hogy a halászati és akvakultúra-ágazatban végzett tevékenységek ne részesüljenek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.
(5) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet és a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek kapcsán vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés kapcsán nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget. A nem konkrét elszámolható költségekre nyújtott vagy azokhoz hozzá nem rendelhető csekély összegű támogatás halmozható más, az Európai Bizottság által elfogadott csoportmentességi rendelet vagy határozat alapján nyújtott állami támogatással.
7/C. § (1) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(2) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
(3) Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján Magyarországon odaítélt mezőgazdasági csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 15 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve ugyanezen rendelet 3. cikk (3) bekezdésében foglalt felső határt.
(4) A 717/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti egy és ugyanazon halászati és akvakultúra-ágazati vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során a 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján Magyarországon odaítélt halászati csekély összegű támogatás támogatástartalma nem haladhatja meg a 30 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve ugyanezen rendelet 3. cikk (3) bekezdésében foglalt felső határt.”

4. A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet módosítása

14. § A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet [a továbbiakban: 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet] 7. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az üzemi szintű hozamérték-csökkenés összegét és mértékét a 3. melléklet szerinti számítási módszer alapján úgy kell meghatározni, hogy a tárgyévben negatív előjelű hozamérték-csökkenést produkáló növénykultúrák hozamérték-csökkenésre vonatkozó adatait az üzemi szintű összesítés során nullás értékkel kell figyelembe venni. A tárgyévben pozitív előjelű hozamérték-csökkenést produkáló növénykultúrák hozamérték-csökkenésre vonatkozó adatait az üzemi szintű összesítés során minden esetben figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a hozamérték-csökkenést az Mkk. tv. 2. § 7. pontja szerinti elemi káresemény vagy egyéb körülmény okozta.
(2) A hozamcsökkenés egyes növénykultúrákra vonatkozó mértékének kiszámításánál kizárólag olyan hozamcsökkenés vehető figyelembe, amelyet az Mkk. tv. 2. § 21. pontjában meghatározott mezőgazdasági káresemény okozott.”

15. § (1) A 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság csak abban az esetben állapítható meg, ha az adott kárenyhítési évben a mezőgazdasági termelő
a) adott növénykultúra tekintetében elemi káreseményt és
b) a 7. § (1) bekezdése szerint számított, üzemi szinten 15%-ot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést szenved el, és ezekről az agrárkár-megállapító szerv által a 10. § (1) bekezdése szerint kiállított határozattal rendelkezik.”

(2) A 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a mezőgazdasági termelő olyan mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, amelyről a biztosító az Mkk. tv.-ben, illetve a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról szóló pályázati felhívásban foglalt eljárása során adatszolgáltatási kötelezettség keretében adatokat szolgáltatott az agrárkár-enyhítési szerv részére, akkor a kárenyhítő juttatás kiszámítása során a biztosító által szolgáltatott adatokat is figyelembe kell venni.”

a) 2. § (2) bekezdésében a „július 22-ig” szövegrész helyébe a „július 15-ig” szöveg,

b) 12. § (1) bekezdésében az „azon növénykultúrák hozamérték-csökkenése” szövegrész helyébe az „a növénykultúra azon hozamérték-csökkenése” szöveg,

d) 13. § (2) bekezdésben a „Nemzeti agrárkárenyhítés előirányzatra” szövegrész helyébe a „Nemzeti agrárkár-enyhítés előirányzatra” szöveg

lép.

5. Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2015. (II. 19.) FM rendelet módosítása

18. § Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2015. (II. 19.) FM rendelet [a továbbiakban: 5/2015. (II. 19.) FM rendelet] 7. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A 7. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti támogatási jogcím vonatkozásában kérelmezett állatokra és a tenyészetekre vonatkozó adminisztratív ellenőrzés során kizárólag azon adatok tekinthetőek a támogatás szempontjából elfogadhatónak, és támogatás csak azon adatok figyelembevételével állapítható meg, amelyek az ENAR nyilvántartásba a támogatási kérelem benyújtási időszakának végéig – figyelemmel a juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Juh ENAR rendelet), a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Szarvasmarha ENAR rendelet) szerinti bejelentési határidőkre is – bejelentésre kerültek és az ENAR nyilvántartásban szerepelnek. A birtokon tartási idő alatt történő ellés, termékenyítés és kiesés-pótlás esetében a birtokon tartási időszak lejártát követő, legfeljebb tizenöt napon belül bejelentett és nyilvántartott adatok fogadhatóak el.”

19. § Az 5/2015. (II. 19.) FM rendelet 13. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatásának feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő)

e) a kérelmezett állattól a birtokon tartási idő alatt született borjakat születésük napjától kezdődően legalább egy hónapon keresztül az anyjukkal azonos tenyészetben tartsa.”

20. § Az 5/2015. (II. 19.) FM rendelet 14. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A mezőgazdasági termelő tenyészetében a támogatás alapjául szolgáló állatok esetén az üszők aránya a birtokon tartás teljes ideje alatt legfeljebb 40% lehet.”

21. § Az 5/2015. (II. 19.) FM rendelet a következő 31/D. §-sal egészül ki:

31/D. § E rendeletnek a földművelésügyi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, egyes agrárágazati tárgyú támogatásokat szabályozó rendeletek módosításáról szóló 65/2016. (IX. 21.) FM rendelettel [a továbbiakban: 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet] megállapított 13. § (3) bekezdés e) pontját a 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

6. A termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendelet módosítása

23. § (1) A termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendelet [a továbbiakban: 9/2015. (III. 13.) FM rendelet] 11. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Anyatehéntartás támogatására az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely)

e) a támogatásra bejelentett tenyészetében 50%-ot meghaladó mértékben hústermelés céljára tart borjakat és a tenyészetében a kérelmezett állatok legalább 30%-ának van ellése a tárgyév során, valamint a kérelmezett állattól a birtokon tartás során született borjakat a születésük napjától kezdődően legalább egy hónapon keresztül az anyjukkal azonos tenyészetben tartja, és
f) vállalja, hogy a támogatási kérelemben bejelentett állatokat a támogatási kérelem benyújtását követő naptól számított hat hónapig folyamatosan birtokon tartja.”
„(1a) A mezőgazdasági termelő tenyészetében a támogatás alapjául szolgáló állatok esetén az üszők aránya a birtokon tartás teljes ideje alatt legfeljebb 40% lehet.”

(3) A 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 11. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az (1) bekezdés e) pontja és az (1a) bekezdés szerinti feltételeket három egyed alatti jogosult állatlétszám esetén nem kell betartani.”

24. § A 9/2015. (III. 13.) FM rendelet a következő 22/E. §-sal egészül ki:

22/E. § E rendeletnek a földművelésügyi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, egyes agrárágazati tárgyú támogatásokat szabályozó rendeletek módosításáról szóló 65/2016. (IX. 21.) FM rendelettel [a továbbiakban: 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet] megállapított 11. § (1) bekezdés e) és f) pontját, valamint (9) bekezdését a 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

7. A pénzügyi fegyelem alkalmazásából eredő visszatérítésről szóló 51/2015. (IX. 7.) FM rendelet módosítása

26. § A pénzügyi fegyelem alkalmazásából eredő visszatérítésről szóló 51/2015. (IX. 7.) FM rendelet [a továbbiakban: 51/2015. (IX. 7.) FM rendelet] 1. § 1–3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E rendelet alkalmazásában:)

„1. közvetlen támogatás: a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 73/2009/EK tanácsi rendelet) 1. mellékletében, valamint a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1307/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet) 1. mellékletében nevesített közvetlen támogatási jogcímek;
2. pénzügyi fegyelem: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkében, az 1307/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkében, valamint a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikkében meghatározott kiigazítás;
3. tagállami keret: a 2015/2094/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletében meghatározott összeg;”
„(1a) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaknak megfelelő mezőgazdasági termelő halála vagy jogutódlással történő megszűnése esetén a mezőgazdasági termelő örököse vagy jogutóda akkor jogosult visszatérítésre, ha a támogatásra való jogosultságot alátámasztó jogerős hagyatékátadó végzés, szétválás esetén a támogatásra való jogosultságot alátámasztó okirat a tárgyévet követő év augusztus 31-éig benyújtásra kerül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) részére.
(1b) Nem jogosult visszatérítésre az a mezőgazdasági termelő, aki vagy amely részére a 3. § (3) bekezdése szerinti kifizetés neki felróható okból nem teljesíthető. Ez a jogkövetkezmény kizárólag akkor alkalmazható, ha a 3. § (3) bekezdése szerinti kifizetés napján nincs folyamatban – a mezőgazdasági termelő fizetési számlájára vonatkozó – a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 29. § (1) és (3) bekezdése szerinti változás bejelentés alapján indult eljárás.”

28. § Az 51/2015. (IX. 7.) FM rendelet 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az MVH a visszatérítésből eredő összeget – figyelemmel a 4. § (1) bekezdésében foglaltakra – a tárgyévet követő év október 15-éig fizeti ki a mezőgazdasági termelő ügyfél-nyilvántartási rendszerben szereplő fizetési számlájára.”

29. § (1) Az 51/2015. (IX. 7.) FM rendelet 6. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a rendelet)

a) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

(2) Az 51/2015. (IX. 7.) FM rendelet 6. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet)

d) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke (5) bekezdése értelmében a 2015-ös pénzügyi évről átvitt előirányzatok visszatérítéséről szóló, 2015. november 19-i 2015/2094/EU bizottsági végrehajtási rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

30. § Az 51/2015. (IX. 7.) FM rendelet 3. § (1) bekezdésében az „a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH)” szövegrész helyébe az „az MVH” szöveg lép.

8. A dohány szerkezetátalakítási nemzeti programról és az azzal összefüggésben igényelhető csekély összegű támogatások feltételeinek megállapításáról szóló 53/2015. (IX. 14.) FM rendelet módosítása

31. § (1) A dohány szerkezetátalakítási nemzeti programról és az azzal összefüggésben igényelhető csekély összegű támogatások feltételeinek megállapításáról szóló 53/2015. (IX. 14.) FM rendelet [a továbbiakban: 53/2015. (IX. 14.) FM rendelet] 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szerkezetátalakítási programban – a rendelkezésre álló támogatási jogosultságok mértékéig – kizárólag az a dohánytermelő vehet részt, aki a zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló 29/2010. (III. 30.) FVM rendelet alapján kiosztott támogatási jogosultsággal rendelkezik, vagy részére az ugyanezen rendelet szerinti támogatási jogosultság a 16. § (1) bekezdése szerint átruházásra került.”

(2) Az 53/2015. (IX. 14.) FM rendelet 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A támogatási jogosultság 16. § (1) bekezdése szerinti átruházása esetén az MVH a 16. § (2) bekezdése szerinti átvezetési kérelemről szóló döntésben rendelkezik a támogatási jogosultságot átvevő dohánytermelőnek a szerkezetátalakítási programban való részvételi jogosultságáról.”

32. § Az 53/2015. (IX. 14.) FM rendelet a következő 21. §-sal egészül ki:

21. § E rendeletnek a földművelésügyi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, egyes agrárágazati tárgyú támogatásokat szabályozó rendeletek módosításáról szóló 65/2016. (IX. 21.) FM rendelettel [a továbbiakban: 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet] megállapított 3. § (1) és (4) bekezdését a 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

9. A kedvezőtlen időjárás miatt szükségessé váló támogatásokról és az azokkal összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet módosítása

33. § A kedvezőtlen időjárás miatt szükségessé váló támogatásokról és az azokkal összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet [a továbbiakban: 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet] 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, valamint az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.”

10. A Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2016. évi igénybevételének feltételeiről szóló 30/2016. (IV. 29.) FM rendelet módosítása

35. § A Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2016. évi igénybevételének feltételeiről szóló 30/2016. (IV. 29.) FM rendelet [a továbbiakban: 30/2016. (IV. 29.) FM rendelet] 1. §-a a következő 49. és 50. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„49. csekély összegű támogatás:
a) a mezőgazdasági csekély összegű rendelet 3. cikke,
b) az általános csekély összegű rendelet 3. cikke, vagy
c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: halászati bizottsági rendelet) 3. cikke
alapján nyújtott támogatás;
50. mezőgazdasági termék: az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. mellékletében felsorolt termékek a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-termékek kivételével.”
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti forrásból kerülnek kifizetésre a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2015. évi igénybevételének feltételeiről szóló 35/2015. (VI. 30.) FM rendelet alapján benyújtott és jogorvoslati eljárás során jóváhagyott, támogatásban részesülő pályázatok.
(1b) A miniszter a kormányhivatalok és a járási hivatalok által felmért tanyák adatai feldolgozásának finanszírozását támogatói okirat kiadása útján – az (1) bekezdés szerinti forrás terhére – biztosítja a Herman Ottó Intézet részére.”

37. § A 30/2016. (IV. 29.) FM rendelet 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 2. célterület keretében nyújtott támogatás mezőgazdasági csekély összegű támogatásnak minősül. A mezőgazdasági csekély összegű rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti egy és ugyanazon vállalkozás részére bármely három pénzügyi év időszakában Magyarországon odaítélt mezőgazdasági csekély összegű rendelet alapján nyújtott támogatás összege nem haladhatja meg a 15 000 eurós keretösszegből a vállalkozás rendelkezésére álló szabad csekély összegű támogatás forintösszegét, amelyet a mezőgazdasági csekély összegű rendelet 5. cikkében, illetve 3. cikk (5)–(8) bekezdésében, valamint a halászati bizottsági rendelet 5. cikkében, illetve 3. cikk (5)–(8) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell megállapítani.
(4) A mezőgazdasági csekély összegű rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.”

38. § A 30/2016. (IV. 29.) FM rendelet 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint a halászati és akvakultúra ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelő ágazatra tekintettel a mezőgazdasági csekély összegű rendelet alapján nyújtott támogatások a halászati bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében rögzített felső határig halmozhatók az utóbbi tevékenységekre tekintettel a halászati bizottsági rendelettel összhangban nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, ha biztosítva van, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelési tevékenység ne részesüljön a halászati bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.
(4) Ha egy mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás az általános csekély összegű rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban is egyaránt tevékenységet végez, illetve az általános csekély összegű rendelet hatálya alá tartozó egyéb tevékenységeket folytat, akkor az utóbbi ágazatok vagy tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra az általános csekély összegű rendelet rendelkezései alkalmazandóak.
(5) Ha egy mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás a halászati és akvakultúra ágazatban is tevékenységet végez, akkor az utóbbi tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra a halászati bizottsági rendelet rendelkezései alkalmazandóak.
(6) A mezőgazdasági csekély összegű rendelet alapján nyújtott támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban meghatározott maximális intenzitást vagy összeget.
(7) A feleknek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő tíz évig meg kell őrizniük, és a támogató ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére húsz munkanapon belül információt kell szolgáltatni.
(8) A támogatást nyújtó a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11. § (8) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését az MVH által a Tv. alapján vezetett mezőgazdasági csekély összegű támogatások nyilvántartási rendszere alapján ellenőrzi.”

39. § A 30/2016. (IV. 29.) FM rendelet 6. § (4) bekezdésében az „a felhívásban” szövegrész helyébe az „az egyedi támogatási kérelem benyújtásáról szóló felhívásban (a továbbiakban: felhívás)” szöveg lép.

11. Záró rendelkezések

41. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

42. § A 7. alcím az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke (5) bekezdése értelmében a 2015-ös pénzügyi évről átvitt előirányzatok visszatérítéséről szóló 2015/2094/EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 65/2016. (IX. 21.) FM rendelethez

A

B

C

D

1.

2015–20

2.

Technikai kód

Támogatási jogcím (állatbetegség megnevezése)

Támogatható állatfajok

Támogatható költségek maximális, áfát nem tartalmazó értéke forintban, szolgáltatási egységenként, amely tartalmazza a felhasznált eszközök, állatgyógyászati készítmények, továbbá a mintaküldés költségeit

3.

A001

Szarvasmarha-
tuberkulózis

szarvasmarha, bivaly, szarvasfélék

Allergiás bőrpróba:
Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft
2–5. egyed: 1400 Ft
minden további egyed: 560 Ft

4.

A002

Szarvasmarha-
brucellózis

szarvasmarha, bivaly

Mintavétel:
Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft
2–5. egyed: 1400 Ft
minden további egyed: 560 Ft
Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 1000 Ft

5.

A003

Enzootiás szarvasmarha-
leukózis

szarvasmarha

Mintavétel:
Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft
2–5. egyed: 1400 Ft
minden további egyed: 560 Ft
Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 1000 Ft

6.

B002

IBR/IPV

szarvasmarha, bivaly

Immunizálás:
Kis létszámú állattartó telep:
1400 Ft/egyed/alkalom
Nagylétszámú állattartó telep:
400 Ft/egyed/alkalom
Mintavétel:
Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft
2–5. egyed: 1400 Ft
minden további egyed: 560 Ft
Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat:
Elisa, VN: 1120 Ft, PCR: 5500 Ft

7.

A004

Juh/Kecske Brucellózis
(Brucella melitensis)

juh, kecske

Mintavétel:
Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft
2–5. egyed: 1400 Ft
minden további egyed: 560 Ft
Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 1000 Ft

8.

A005

Aujeszky-féle betegség

sertés, vaddisznó

Mintavétel:
Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft
2–5. egyed: 1400 Ft
minden további egyed: 560 Ft
Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat:
Elisa, VN: 1260 Ft, PCR: 5500 Ft

9.

B003

Salmonella pullorum

házityúk

Mintavétel:
Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft
2–100. egyed: 140 Ft
minden további egyed: 28 Ft
Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 500 Ft

10.

B004

Salmonella gallinarum

házityúk

Mintavétel:
Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft
2–100. egyed: 140 Ft
minden további egyed: 28 Ft
Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 500 Ft

11.

A006

Klasszikus sertéspestis

sertés, vaddisznó

Mintavétel:
Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft
2–5. egyed: 1400 Ft
minden további egyed: 560 Ft
Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat:
Elisa: 1540 Ft, PCR: 5500 Ft

12.

B005

Afrikai sertéspestis

sertés, vaddisznó

Mintavétel:
Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft
2–5. egyed: 1400 Ft
minden további egyed: 560 Ft
Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 9800 Ft

13.

B006

Sertések hólyagos betegsége

sertés

Mintavétel:
Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft
2–5. egyed: 1400 Ft
minden további egyed: 560 Ft
Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat:
Elisa: 1260 Ft, VN: 2000 Ft, PCR: 5500 Ft

14.

A007

Madárinfluenza

valamennyi madárfaj

Mintavétel:
Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft
2–100. egyed: 140 Ft
minden további egyed: 28 Ft
Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat:
HAG próba: 840 Ft, RT PCR: 5500 Ft

15.

B007

Kéknyelv betegség

szarvasmarha, juh, kecske, bivaly

Immunizálás:
Kislétszámú állattartó telep:
1400 Ft/egyed/alkalom
Nagylétszámú állattartó telep:
400 Ft/egyed/alkalom
Mintavétel:
Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft
2–5. egyed: 1400 Ft
minden további egyed: 560 Ft
Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat:
Elisa: 1260 Ft, PCR: 5500 Ft

16.

B008

Paratuberkulózis

szarvasmarha, bivaly

Mintavétel:
Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft
2–5. egyed: 1400 Ft
minden további egyed: 560 Ft
Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 1500 Ft

17.

A008

Szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma vagy súrlókór

valamennyi emlős állatfaj

Mintavétel: 3500 Ft
Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat:
Prion ELISA: 5600 Ft

18.

B009

Campylobacteriosis

valamennyi baromfi faj

Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 7000 Ft

19.

B010

Listeriosis

valamennyi baromfi faj

Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 11 200 Ft

20.

A009

Szalmonellózis

valamennyi gazdasági haszonállat

Immunizálás: 70 Ft/egyed/alkalom
Gyógykezelés: 7 Ft/egyed (csak a nemzeti ellenőrzési terv alá még nem tartozó állományok esetében)
Mintavétel: 7000 Ft/légtér/alkalom
Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat (maximum: 21 000 Ft/légtér/alkalom):
Salmonella kimutatása: 6300 Ft/vizsgálat*
Salmonella szerotipizálása: 7700 Ft/db
Broiler állományból izolált Salmonella törzs szerocsoport szűrővizsgálata: 3500 Ft/db
H antigén meghatározása: 4900 Ft/db
Törzs vakcina eredetének vizsgálata: 3500 Ft/db

21.

A010

Sertés brucellózis

sertés

Mintavétel:
Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft
2–5. egyed: 1400 Ft
minden további egyed: 560 Ft
Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 1000 Ft

22.

A011

PRRS

sertés

Mintavétel:
Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft
2–5. egyed: 1400 Ft
minden további egyed: 560 Ft
Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat:
Elisa: 1820 Ft, PCR: 5500 Ft

23.

C001

Kapcsolódó állat-
egészségügyi szolgáltatás, gyógykezelés, immunizálás

baromfi, szarvasmarha,
sertés (tenyészkoca), házinyúl és
vemhes üsző

Szolgáltatási díj és anyagköltség:
legfeljebb 4200 Ft/vágóhídra szállított állategység (ÁE)**
Legalább egyszer fialt koca után havonta
2100 Ft/egyed
Vemhes üsző esetén legfeljebb: 2610 Ft/egyed/hó

24.

B012

Myxomatózis elleni vakcinázás

házinyúl

Vakcinázás: 250 Ft/alkalom/vakcina

25.

B013

Nyulak vérzéses betegsége (RHDV) elleni vakcinázás

házinyúl

Vakcinázás: 250 Ft/alkalom/vakcina

26.

E001

Takonykór (Malleus)

egypatások

Mintavétel:
Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft
2–5. egyed: 1400 Ft
minden további egyed: 560 Ft
Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat:
KK: 1000 Ft

27.

E002

Lovak fertőző kevésvérűsége (FKV)

egypatások

Mintavétel:
Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft
2–5. egyed: 1400 Ft
minden további egyed: 560 Ft
Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat:
AGID: 2500 Ft

28.

F001

Kecskék arthritis-
encephalitise (CAE)

kecske

Mintavétel:
Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft
2–5. egyed: 1400 Ft
minden további egyed: 560 Ft
Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 1000 Ft

29.

F002

Maedi-visna

juh, kecske

Mintavétel:
Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft
2–5. egyed: 1400 Ft
minden további egyed: 560 Ft
Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 1000 Ft

30.

F003

Mycoplasma agalactiae
(kecske és juh fertőző elapasztása)

kecske (tenyészbak import, bejelentett mentesítés esetén)

Mintavétel:
Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft
2–5. egyed: 1400 Ft
minden további egyed: 560 Ft
Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 1450 Ft

31.

F004

Chlamydophila abortus

juh, kecske (tenyészkos/-bak)

Mintavétel:
Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft
2–5. egyed: 1400 Ft
minden további egyed: 560 Ft
Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 1400 Ft

32.

F005

Juh/Kecske Brucellózis
(Brucella ovis)

juh, kecske (tenyészkos/-bak)

Mintavétel:
Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft
2–5. egyed: 1400 Ft
minden további egyed: 560 Ft
Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 1400 Ft

33.

F006

Lépfene

ló, szarvasmarha, juh, kecske, bivaly

Immunizálás:
Kislétszámú állattartó telep:
1400 Ft/egyed/alkalom
Nagylétszámú állattartó telep:
400 Ft/egyed/alkalom

34.

D001

Koi Herpes Virus (KHV)

közönséges ponty, koi ponty

Mintavétel:
Gazdaságonkénti első egyed: 1500 Ft
2–30. egyed: 100 Ft
Laboratóriumi diagnosztikai
vizsgálat: 5500 Ft/pool (1 pool=5 egyed)

35.

D002

Pontyfélék tavaszi virémiája (SVC)

közönséges ponty, koi ponty, fehér busa, pettyes busa, ezüstkárász, kárász, amur, szürke harcsa, compó

Mintavétel:
Gazdaságonkénti első egyed: 1500 Ft
2–30. egyed: 100 Ft
Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat:
2300 Ft/pool (1 pool=5 egyed)

* Egy vizsgálatnak 1 minta vagy gyűjtőminta vizsgálata számít, ahány szalmonella dúsítás történik, annyiszor 6300 Ft
számolható el a szalmonella kimutatásra (napos állatokból 5 állat vizsgálata=1 minta=6300 Ft).
** Állategység:
–    Szarvasmarha esetében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1974/2006/EK bizottsági rendelet V. melléklete szerint: 6 hónapos kor alatt 0,4 ÁE, 6–24 hó között
0,6 ÁE, illetve 24 hónap felett 1 ÁE.
–    Baromfi esetében (kivéve: pulyka) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1974/2006/EK bizottsági rendelet V. melléklete szerinti felhatalmazás alapján egyéb baromfi: 0,003 ÁE.
–    A pulyka esetében a baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 1. számú melléklete szerint: 0,0067 ÁE.
–    Nyúl esetében az átlagos állatsűrűség megállapításának szabályairól szóló 57/2014. (IV. 30.) VM rendelet 1. mellékletének 12. sora alapján: 0,002 ÁE.
Mintavételi eljárások esetében, amennyiben az állatokat többféle betegség kapcsán szeretnék bevizsgálni, azt csak egyszeri vérvétellel lehet megtenni (többszörös vérvétel nem számolható el).

2. melléklet a 65/2016. (IX. 21.) FM rendelethez

A kárenyhítő juttatás meghatározásának számítási módszere
A területi adatokat (ha), a termésmennyiség adatokat (t), a hozamadatokat (t/ha) és az ár adatokat (Ft) mértékegységben, a területi adatokat négy, a többi adatot két tizedes jegy pontossággal kell kitölteni, és a számított értékeket is két tizedes jegy pontossággal kell kerekíteni és figyelembe venni.
A 6. § (5) bekezdése alapján korábban megadott adatokat az elektronikus felület automatikusan feltölti. A mezőgazdasági termelőnek csak a hiányzó adatokat kell megadnia.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben valamennyi növénykultúra adatait fel kell tüntetni, amelyeket a mezőgazdasági termelő az adott kárenyhítési évben termesztett, beleértve az újravetett, újratelepített és másodvetett növénykultúrákat. Újravetés, újratelepítés és másodvetés esetén meg kell jelölni az előveteményt vagy előültetvényt és annak területét is.
1.    A referencia-időszak három évének meghatározása
A referencia-időszak három éve: a tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év.
Amennyiben a legmagasabb vagy a legalacsonyabb hozam két vagy több évben előfordul, úgy a mezőgazdasági termelőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a referencia-időszak azonos hozamú éveiből melyiket tekinti a legalacsonyabb vagy a legmagasabb hozamú évnek.

növénykultúra hozama

növénykultúra adott évben megtermelt termésmennyisége (t)

adott évben (t/ha) =

növénykultúra adott évi területe (ha)

Azokban az években, amelyekben a termelő nem termesztette az adott növénykultúrát, a növénykultúra adott évi hozamánál az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozamot kell feltüntetni.
2.    A referenciahozam kiszámítása
A referenciahozam: a referencia-időszak 1. pont szerint meghatározott három évére számított hozamok számtani átlaga.

referenciahozam

hozam1 (t/ha) + hozam2 (t/ha) + hozam3 (t/ha)

(t/ha) =

3

ahol
hozamn =    hozam a referencia-időszak n. évében (t/ha)
n = 1, 2, 3.
A referenciahozamot termesztett növénykultúránként külön-külön kell megállapítani.
3.    A referencia-átlagár kiszámítása
Referencia-átlagár: A referencia-időszak 1. pont szerint meghatározott három évében meghirdetett referenciaárak számtani átlaga.

referencia-átlagár

referenciaár1 (Ft/t) + referenciaár2 (Ft/t) + referenciaár3 (Ft/t)

(Ft/t) =

3

ahol
referenciaárn = meghirdetett referenciaár a referencia-időszak n. évében (Ft/t);
n = 1, 2, 3.
Azon növénykultúrák esetében, amelyeknél ársáv közzétételére is sor kerül, a mezőgazdasági termelő a közzétett referenciaár helyett az adott kárenyhítési év értékesítéseinek számlával igazolt ár adatait jogosult felhasználni, amennyiben ezen ár adat a közzétett ársávba esik.
A referencia-átlagárat termesztett növénykultúránként külön-külön kell megállapítani.
4.    A kárenyhítő juttatás összegének meghatározása

növénykultúra tárgyévi hozamértéke
(Ft)

=

növénykultúra tárgyévi vetésterülete
(ha)

x

növénykultúra tárgyévi hozama (t/ha)

x

növénykultúra tárgyévi referenciaára
(Ft/t)

ahol azon növénykultúrák esetében, amelyeknél a tárgyévben ársáv közzétételére is sor kerül, a mezőgazdasági termelő a közzétett tárgyévi referenciaár helyett a tárgyév értékesítéseinek számlával igazolt ár adatait jogosult felhasználni, amennyiben ezen ár adat a közzétett ársávba esik.

növénykultúra referencia hozamértéke (Ft)

=

növénykultúra tárgyévi vetésterülete (ha)

x

növénykultúra referenciahozama
(t/ha)

x

növénykultúra referencia-átlagára (Ft/t)

növénykultúra hozamérték-
csökkenése
(Ft)

=

növénykultúra referencia hozamértéke
(Ft)

növénykultúra tárgyévi hozamértéke
(Ft)

Üzemi szintű hozamérték-csökkenés

egyes növénykultúrák hozamérték-csökkenéseinek
összege (Ft)

= Σ

növénykultúra hozamérték-
csökkenése (Ft)


ahol amennyiben a növénykultúra hozamérték-csökkenése negatív előjelű, úgy az összesítés során a növénykultúra hozamérték-csökkenésénél nullával kell számolni.

üzemi szintű referencia hozamérték (Ft)

=

egyes növénykultúrák referencia hozamértékeinek összege (Ft)

üzemi szintű hozamérték-
csökkenés mértéke (%)

=

egyes növénykultúrák hozamérték-csökkenéseinek összege (Ft)

x 100

üzemi szintű referencia hozamérték (Ft)

Növénykultúrára számított kárenyhítő juttatás maximális összege
Amennyiben a növénykultúra elemi káreseménnyel nem érintett, vagy a növénykultúra hozamérték-csökkenése negatív előjelű, úgy a növénykultúrára számított kárenyhítő juttatás maximális összegénél nullával kell számolni.
Üzemi szintű kárenyhítő juttatás maximális összege
a)     az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítás megléte esetén

üzemi szintű kárenyhítő

 

növénykultúrára számított

 

biztosító által

juttatás maximális összege (Ft)

= Σ

kárenyhítő juttatás

a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben

 

 

maximális összege (Ft)

 

szereplő káresemény miatt kifizetett

 

 

 

 

kártérítés összege (Ft)

b)    az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítás hiányában

üzemi szintű kárenyhítő juttatás maximális összege (Ft)

= Σ

növénykultúrára számított kárenyhítő juttatás maximális összege (Ft)

÷

2

Növénykultúra hozamérték-csökkenéséből levonásra kerülő tételek
a)    Hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege:

Hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege (Ft)

=

növénykultúra tárgyévi vetésterülete (ha)

x

növénykultúra hozamcsökkenése
(t/ha)

x

növény-
csoportonként
meghatározott fajlagos
költség-
megtakarítás (Ft/t)

ahol

növénykultúra hozamcsökkenése
(t/ha)

=

növénykultúra referencia hozama (t/ha)

növénykultúra tárgyévi hozama (t/ha)

a növénycsoportonként meghatározott költségmegtakarítás (Ft/t):
–    szántóföldi növények 1 t terméscsökkenése esetén:    2193,00 Ft,
–    szántóföldi zöldségek 1 t terméscsökkenése esetén:    2990,00 Ft,
–    gyümölcsfélék 1 t terméscsökkenése esetén:    1940,00 Ft,
–    szőlő 1 t terméscsökkenése esetén:    7350,00 Ft.

növénykultúra terméscsökkenése (t)

=

növénykultúra tárgyévi vetésterülete (ha)

x

növénykultúra hozamcsökkenése
(t/ha)

b)    Egyes szántóföldi növénykultúrák tekintetében a mezőgazdasági káresemény miatti teljes kipusztulás vagy ki nem kelés esetén fennálló hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege:
A lent felsorolt szántóföldi növénykultúrák mezőgazdasági káresemény miatti korai teljes kipusztulása, vagy ki nem kelése esetén fennálló hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege:

Korai teljes kipusztulás, vagy ki nem kelés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege (Ft)

=

növénykultúra kipusztult/ki nem kelt területe (ha)

x

növénykultúránként maghatározott fajlagos költség-megtakarítás (Ft/ha)

ahol a növénykultúránként meghatározott fajlagos költségmegtakarítás (Ft/ha):
–    őszi káposztarepce:    102 829 Ft/ha,
–    őszi búza:    91 697 Ft/ha,
–    őszi árpa:    80 084 Ft/ha,
–    zab:    73 281 Ft/ha,
–    triticale:    70 320 Ft/ha,
–    rozs:    55 724 Ft/ha.
A fenti rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben, ha a felsorolt szántóföldi növénykultúrák korai teljes kipusztulását vagy ki nem kelését jelzi az a tény, hogy az adott növénykultúra tárgyévi hozama nulla.
c)    Földbérlet esetén a 12. § (3) bekezdésben meghatározott bérleti díjcsökkenés összege:

Bérleti díjcsökkenés összege (Ft)

=

növénykultúra tárgyévi vetésterülete (ha)

x

[piaci bérleti díj (Ft/ha) – kedvezményes bérleti díj
(Ft/ha)] ”

3. melléklet a 65/2016. (IX. 21.) FM rendelethez

Jóváhagyta:

    .............................

    miniszter

Kifizetési terv (20... . február … -i állapot szerint, forintban) Keltezés: … .

1. Az adott kárenyhítési évben keletkezett kárigényekre és a kapcsolódó tervezett kifizetésre vonatkozó információk

1.1.

A mezőgazdasági termelőknél a 9. § (3) bekezdés b) pontjának és a 12. § (1) bekezdésnek megfelelő hozamérték-csökkenés agrárkár-megállapító szerv által ellenőrzött és igazolt, országosan összesített összege

 

1.2.

A mezőgazdasági termelőknél a termés betakarításához kapcsolódó ráfordítás-csökkenés, valamint az Mkk. tv. 22. §-ában meghatározott haszonbér-mérséklésből eredő bérleti díjcsökkenés országosan összesített összege

 

1.3.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő káresemények után a biztosítók által mezőgazdasági termelők részére kifizetett kártérítés országosan összesített összege

 

1.4.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő káresemények után egyéb támogatási programon keresztül mezőgazdasági termelők részére kifizetett kártérítés országosan összesített összege

 

1.5.

A mezőgazdasági termelők részére számított kárenyhítő juttatás elvi maximumának országosan összesített összege

 

1.6.

Az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítással rendelkező termelők részére az agrárkár-enyhítési szerv által jogosnak megállapított kárenyhítő juttatás országosan összesített összege

 

1.7.

Az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítással nem rendelkező termelők részére az agrárkár-enyhítési szerv által jogosnak megállapított kárenyhítő juttatás országosan összesített összege

 

1.8.

A mezőgazdasági termelők által igényelt kárenyhítő juttatás agrárkár-megállapító szerv által ellenőrzött, és az agrárkár-enyhítési szerv által jogosnak megállapított, kifizetni javasolt országosan összesített összege

 

1.9.

Az adott kárenyhítési év kárenyhítési eljárásának felfüggesztett ügyeihez kapcsolódó kárenyhítő juttatás országosan összesített összege (az 1.8. pont szerinti összegen belül)

 

2. A tárgyévet követő év Nemzeti agrárkár-enyhítés előirányzatának információi

2.1.

A Nemzeti agrárkár-enyhítés előirányzat tárgyév december 31-i egyenlege

 

2.2.

A mindenkori költségvetési törvény alapján a tárgyévet követő évre megállapított költségvetési támogatás összege

 

2.3.

A Kormány egyedi döntése alapján a központi költségvetésből nyújtott, tárgyévet követő évre megállapított többlettámogatás összege [Mkk. tv. 7. §
(1) bekezdés d) pont]

 

2.4.

Fennálló fizetési kötelezettség alapján a termelők által befizetett, behajtott, illetve kompenzáció útján beszedett összegek, (beleértve a jogosulatlan igénybevétel miatti visszakövetelést is) a tárgyévet követő év január 1-től a kifizetési terv elkészítésének időpontjáig

 

2.5.

A kifizetési terv elkészítésének időpontjáig lezárult, az adott kárenyhítési évet megelőző kárenyhítési évek jogorvoslati eljárásainak kifizetett összege, valamint egyéb áthúzódó kifizetéseinek összege a tárgyévet követő év január 1-től a kifizetési terv elkészítésének időpontjáig [Mkk. tv. 15. § (4) bekezdés a) és b) pont]

 

2.6.

Működési és fejlesztési célokra a miniszter által, a tárgyévet követő évben jóváhagyott összeg [a termelői befizetések és az állami hozzájárulás összegének
max. 4%-a, Mkk. tv. 7. § (6) bekezdés]

 

2.7.

A kifizetési terv elkészítésének időpontjáig le nem zárult és ki nem fizetett, az adott kárenyhítési évet megelőző kárenyhítési évek jogorvoslati eljárásaiban és egyéb folyamatban lévő eljárásaiban foglalt tételek összege

 

2.8.

Adott kárenyhítési év kárenyhítő juttatásainak kifizetésére a tárgyévet követő évben, a kifizetési terv elkészítése időpontjában felhasználható forrás összesen

 

2.9.

Az MVH kárenyhítési lebonyolítási számlán az adott kárenyhítési év kárenyhítő juttatása fedezetéül biztosítandó forrás (az 1.8., 2.8., 3.1. és 3.2. pontok figyelembevételével)

 

2.10.

Az MVH kárenyhítési lebonyolítási számlán a 2.7. pont szerinti jogorvoslati és egyéb folyamatban lévő eljárások fedezetéül biztosítandó forrás*

 

3. Az 1.8. pont szerint kifizetésre javasolt kárenyhítő juttatásra vonatkozó egyéb információk

3.1.

Rendelkezésre álló forrást meghaladó kárenyhítési igény esetén a forráshiány összege

 

3.2.

Forráshiány alapján javasolt arányos juttatáscsökkentés mértéke (%)

 

3.3.

Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege jégesőkárra**

 

3.4.

Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege belvízkárra**

 

3.5.

Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege téli fagykárra**

 

3.6.

Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege tavaszi fagykárra**

 

3.7.

Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege őszi fagykárra**

 

3.8.

Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege aszálykárra**

 

3.9.

Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege mezőgazdasági árvízkárra**

 

3.10.

Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege viharkárra**

 

3.11.

Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege felhőszakadáskárra**

 

3.12.

Az Mkk. tv. 6. § (1) bekezdése szerinti termelők részre kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege

 

3.13.

Az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdése szerinti termelők részre kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege

 

3.14.

Mikro-, kis- és középvállalkozásnak (KKV) minősülő mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege***

 

3.15.

Nagyvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege***

 

3.16.

Kifizetéssel érintett termelők száma összesen (fő)

 

3.17.

Kifizetéssel érintett termelők száma, szántóföldi kultúrát (is) tartalmazó kérelem alapján (fő)

 

3.18.

Kifizetéssel érintett termelők száma, szántóföldi zöldségfélét (is) tartalmazó kérelem alapján (fő)

 

3.19.

Kifizetéssel érintett termelők száma, ültetvényterületet (is) tartalmazó kérelem alapján (fő)

 

3.20.

Kifizetéssel érintett termelők száma az Mkk. tv. 6. § (1) bekezdése szerint (fő)

 

3.21.

Kifizetéssel érintett termelők száma az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdése szerint (fő)

 

3.22.

Kifizetéssel érintett, az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítással rendelkező termelők száma (fő)

 

3.23.

Kifizetéssel érintett, az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítással nem rendelkező termelők száma (fő)

 

3.24.

Kifizetéssel érintett, mikro-, kis- és középvállalkozásnak (KKV) minősülő mezőgazdasági termelők száma (fő) ***

 

3.25.

Kifizetéssel érintett, nagyvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelők száma (fő) ***

 

3.26.

Kifizetéssel érintett területek nagysága összesen (ha)****

 

3.27.

Kifizetéssel érintett, ültetvény művelésére szolgáló területek nagysága összesen (ha)

 

3.28.

Kifizetéssel érintett, szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló területek nagysága összesen (ha)

 

3.29.

Kifizetéssel érintett, 3.28. ponttól eltérő szántóföldi növénykultúra művelésére szolgáló területek nagysága összesen (ha)

 

* A jogorvoslati- és az egyéb folyamatban lévő eljárások kifizetésének ütemezéséhez igazodó évközi forráslehívás alapján kerül átadásra.
** A kifizetésre javasolt kárenyhítő juttatás összegét az egyes elemi káresemények szerinti bontásban a kérelmen belüli arányosítással kell kimutatni.
*** A mikro-, kis- és középvállalkozás (KKV) méretkategóriába nem eső mezőgazdasági termelő nagyvállalkozásnak minősül.
**** A kifizetéssel érintett területek nagyságát az egyes növénycsoportok szerinti bontásban a kérelmen belüli arányosítással kell kimutatni.

4. melléklet a 65/2016. (IX. 21.) FM rendelethez

Kamat- és költségmentességben részesülő települések listája
Bács-Kiskun megye (75)
Ágasegyháza
Akasztó
Apostag
Baja
Ballószög
Balotaszállás
Bátmonostor
Borota
Bócsa
Bugac
Bugacpusztaháza
Császártöltés
Csátalja
Csengőd
Csikéria
Csólyospálos
Dávod
Dunapataj
Dusnok
Érsekcsanád
Érsekhalma
Felsőlajos
Felsőszentiván
Fülöpháza
Fülöpjakab
Fülöpszállás
Hajós
Harkakötöny
Harta
Helvécia
Homokmégy
Imrehegy
Izsák
Jakabszállás
Jánoshalma
Jászszentlászló
Kaskantyú
Kecel
Kecskemét
Kéleshalom
Kerekegyháza
Kiskőrös
Kiskunfélegyháza
Kiskunhalas
Kiskunmajsa
Kisszállás
Kunbaja
Kunfehértó
Kunszállás
Ladánybene
Lajosmizse
Lakitelek
Mélykút
Miske
Móricgát
Nagybaracska
Nemesnádudvar
Nyárlőrinc
Orgovány
Páhi
Petőfiszállás
Pirtó
Soltszentimre
Soltvadkert
Sükösd
Szabadszállás
Szank
Szentkirály
Tabdi
Tázlár
Tiszaalpár
Tiszakécske
Tiszaug
Tompa
Városföld
Baranya megye (36)
Almamellék
Baranyajenő
Boda
Bükkösd
Csányoszró
Cserdi
Diósviszló
Dunaszekcső
Gödre
Harkány
Hidas
Kisharsány
Magyarszék
Márfa
Mecsekpölöske
Mekényes
Mindszentgodisa
Mozsgó
Nagyharsány
Nagypeterd
Nagytótfalu
Nyugotszenterzsébet
Orfű
Piskó
Pogány
Sellye
Siklós
Szászvár
Szava
Szederkény
Szigetvár
Túrony
Vékény
Versend
Villány
Vokány
Békés megye (14)
Almáskamarás
Battonya
Békéscsaba
Békéssámson
Biharugra
Csanádapáca
Kaszaper
Kevermes
Körösladány
Lőkösháza
Medgyesbodzás
Mezőberény
Nagykamarás
Szarvas
Borsod-Abaúj-Zemplén megye (42)
Alsóberecki
Alsóvadász
Arka
Baktakék
Bekecs
Berzék
Bodroghalom
Bodrogkeresztúr
Bodrogkisfalud
Bodrogolaszi
Boldogkőváralja
Borsodgeszt
Borsodivánka
Cigánd
Erdőhorváti
Filkeháza
Füzérkajata
Füzérradvány
Györgytarló
Harsány
Karos
Legyesbénye
Mád
Mezőnyárád
Mezőzombor
Nagyrozvágy
Pálháza
Rátka
Ricse
Sárazsadány
Sárospatak
Sátoraljaújhely
Szakácsi
Szegi
Szegilong
Szerencs
Tállya
Tarcal
Tokaj
Tolcsva
Zemplénagárd
Zsujta
Csongrád megye (22)
Apátfalva
Ásotthalom
Balástya
Bordány
Csongrád
Eperjes
Felgyő
Forráskút
Hódmezővásárhely
Mórahalom
Ópusztaszer
Pusztamérges
Pusztaszer
Ruzsa
Sándorfalva
Szatymaz
Szeged
Szentes
Székkutas
Üllés
Zákányszék
Zsombó
Fejér megye (23)
Aba
Alcsútdoboz
Alsószentiván
Csákvár
Csókakő
Etyek
Gárdony
Lepsény
Mány
Mór
Óbarok
Pákozd
Pázmánd
Pusztaszabolcs
Pusztavám
Seregélyes
Söréd
Szabadhídvég
Tabajd
Tác
Velence
Vereb
Zámoly
Győr-Moson-Sopron megye (52)
Abda
Ágfalva
Bakonygyirót
Bezenye
Csikvánd
Csorna
Écs
Egyházasfalu
Felpéc
Fertőboz
Fertőd
Fertőendréd
Fertőrákos
Fertőszentmiklós
Fertőszéplak
Győr
Győrság
Győrszemere
Győrújbarát
Harka
Hegykő
Hidegség
Iván
Jánossomorja
Kajárpéc
Kisfalud
Kópháza
Koroncó
Lövő
Mihályi
Mórichida
Mosonmagyaróvár
Nagycenk
Nyúl
Osli
Pannonhalma
Pázmándfalu
Pér
Pereszteg
Pusztacsalád
Rábacsécsény
Ravazd
Románd
Sarród
Sopron
Sopronkövesd
Szárföld
Tényő
Várbalog
Veszprémvarsány
Völcsej
Zsira
Hajdú-Bihar megye (21)
Álmosd
Bocskaikert
Debrecen
Derecske
Fülöp
Hajdúbagos
Hajdúböszörmény
Hajdúhadház
Hajdúnánás
Hajdúsámson
Kaba
Létavértes
Mikepércs
Nagyrábé
Nyírábrány
Nyíracsád
Nyíradony
Nyírmártonfalva
Sáránd
Téglás
Tiszagyulaháza
Heves megye (15)
Atkár
Ecséd
Eger
Füzesabony
Gyöngyös
Gyöngyössolymos
Gyöngyöstarján
Halmajugra
Hatvan
Heves
Maklár
Markaz
Nagyréde
Szűcsi
Vécs
Jász-Nagykun-Szolnok megye (22)
Alattyán
Cibakháza
Csépa
Cserkeszőlő
Jánoshida
Jászalsószentgyörgy
Jászberény
Jászdózsa
Jászfelsőszentgyörgy
Jászjákóhalma
Jászszentandrás
Jásztelek
Kengyel
Kunszentmárton
Nagykörű
Nagyrév
Szajol
Szolnok
Tiszajenő
Tiszakürt
Tiszasas
Törökszentmiklós
Komárom-Esztergom megye (20)
Baj
Bakonyszombathely
Bana
Bársonyos
Dad
Dunaalmás
Dunaszentmiklós
Ete
Gyermely
Kisbér
Kocs
Komárom
Mocsa
Nagysáp
Neszmély
Süttő
Szomód
Tata
Vérteskethely
Vértesszőlős
Nógrád megye (26)
Buják
Cserhátsurány
Csitár
Ecseg
Egyházasgerge
Érsekvadkert
Erdőkürt
Erdőtarcsa
Kálló
Karancsalja
Kisbárkány
Kozárd
Lucfalva
Magyarnándor
Mátraszőlős
Mohora
Nógrád
Nógrádsipek
Pásztó
Romhány
Salgótarján
Szalmatercs
Szécsény
Szendehely
Szente
Varsány
Pest megye (68)
Albertirsa
Alsónémedi
Bénye
Bernecebaráti
Budakeszi
Budapest XVII.
Cegléd
Ceglédbercel
Csemő
Csévharaszt
Csomád
Dabas
Dánszentmiklós
Dány
Érd
Farmos
Galgamácsa
Gödöllő
Gyömrő
Hernád
Inárcs
Isaszeg
Kakucs
Kartal
Kemence
Kiskunlacháza
Kocsér
Kóka
Kosd
Kóspallag
Letkés
Monor
Nagykőrös
Nyársapát
Ócsa
Örkény
Pécel
Perőcsény
Perbál
Pilis
Pilisvörösvár
Pomáz
Pusztavacs
Püspökhatvan
Ráckeve
Sóskút
Szada
Szentmártonkáta
Szigetcsép
Szigetszentmárton
Szob
Sződ
Táborfalva
Tápiószecső
Tápiószele
Tápiószentmárton
Tápiószőlős
Tatárszentgyörgy
Tóalmás
Tök
Tököl
Törökbálint
Újhartyán
Újlengyel
Vámosmikola
Vecsés
Verseg
Zsámbék
Somogy megye (60)
Ádánd
Balatonberény
Balatonboglár
Balatonlelle
Balatonszemes
Balatonszentgyörgy
Bárdudvarnok
Beleg
Berzence
Csököly
Csömend
Csurgó
Gyékényes
Iharosberény
Kadarkút
Kaposfő
Kaposhomok
Kaposvár
Karád
Kercseliget
Kéthely
Kiskorpád
Kutas
Látrány
Lengyeltóti
Marcali
Mesztegnyő
Mezőcsokonya
Mike
Nagybajom
Nagyberény
Nemesdéd
Nemeskisfalud
Nikla
Ordacsehi
Osztopán
Öreglak
Ötvöskónyi
Porrog
Porrogszentkirály
Pusztakovácsi
Segesd
Siófok
Somogyacsa
Somogydöröcske
Somogysárd
Somogysimonyi
Somogyszentpál
Somogyszob
Somogytúr
Somogyudvarhely
Szenna
Szenyér
Szólád
Szőlősgyörök
Tab
Varászló
Vése
Visnye
Visz
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (202)
Ajak
Anarcs
Apagy
Aranyosapáti
Baktalórántháza
Balkány
Barabás
Bátorliget
Benk
Beregdaróc
Beregsurány
Berkesz
Besenyőd
Biri
Botpalád
Bököny
Buj
Cégénydányád
Csaholc
Császló
Csegöld
Csenger
Csengerújfalu
Csengersima
Darnó
Demecser
Dombrád
Döge
Encsencs
Eperjeske
Érpatak
Fábiánháza
Fehérgyarmat
Fényeslitke
Fülesd
Fülpösdaróc
Gacsály
Garbolc
Gávavencsellő
Gégény
Gelénes
Gemzse
Geszteréd
Gulács
Győrtelek
Gyulaháza
Gyügye
Gyüre
Hermánszeg
Hodász
Ibrány
Ilk
Jánkmajtis
Jármi
Jéke
Kállósemjén
Kálmánháza
Kántorjánosi
Kék
Kékcse
Kemecse
Kisar
Kishódos
Kisléta
Kisnamény
Kispalád
Kisszekeres
Kisvárda
Kisvarsány
Komlódtótfalu
Komoró
Kótaj
Kölcse
Kömörő
Laskod
Levelek
Lónya
Lövőpetri
Mánd
Magosliget
Magy
Mándok
Máriapócs
Márokpapi
Mátészalka
Mátyus
Méhtelek
Mérk
Mezőladány
Nagyar
Nagycserkesz
Nagydobos
Nagyecsed
Nagyhalász
Nagyhódos
Nagykálló
Nagyszekeres
Nagyvarsány
Napkor
Nyírbátor
Nyírbéltek
Nyírbogát
Nyírbogdány
Nyírcsaholy
Nyírcsászári
Nyírderzs
Nyíregyháza
Nyírgelse
Nyírgyulaj
Nyíribrony
Nyírjákó
Nyírkarász
Nyírkáta
Nyírkércs
Nyírlövő
Nyírlugos
Nyírmada
Nyírmeggyes
Nyírmihálydi
Nyírparasznya
Nyírpazony
Nyírpilis
Nyírtass
Nyírtelek
Nyírtét
Nyírtura
Nyírvasvári
Ófehértó
Olcsva
Ópályi
Ököritófülpös
Ömböly
Őr
Pap
Papos
Paszab
Pátroha
Pátyod
Penészlek
Penyige
Petneháza
Piricse
Pócspetri
Porcsalma
Pusztadobos
Rakamaz
Ramocsaháza
Rápolt
Rétközberencs
Rohod
Rozsály
Sényő
Sonkád
Szabolcsbáka
Szabolcsveresmart
Szakoly
Szamosangyalos
Szamosbecs
Szamossályi
Szamosszeg
Szamostatárfalva
Szamosújlak
Szatmárcseke
Székely
Tarpa
Terem
Tiborszállás
Tiszabecs
Tiszabercel
Tiszabezdéd
Tiszadada
Tiszadob
Tiszakanyár
Tiszakerecseny
Tiszalök
Tiszamogyorós
Tiszanagyfalu
Tiszaszentmárton
Tiszatelek
Tiszavasvári
Tisztaberek
Tornyospálca
Tunyogmatolcs
Túristvándi
Túrricse
Tuzsér
Tyukod
Ura
Uszka
Újdombrád
Újfehértó
Újkenéz
Vaja
Vállaj
Vámosatya
Vámosoroszi
Vásárosnamény
Vasmegyer
Záhony
Zajta
Zsarolyán
Zsurk
Tolna megye (27)
Alsónyék
Báta
Bátaapáti
Bátaszék
Bonyhádvarasd
Bölcske
Dunaföldvár
Dúzs
Felsőnyék
Györe
Györköny
Kisdorog
Kisvejke
Lengyel
Madocsa
Magyarkeszi
Mőcsény
Mucsfa
Nagyszokoly
Ozora
Őcsény
Szálka
Szekszárd
Tolna
Tolnanémedi
Závod
Zomba
Vas megye (45)
Alsóújlak
Andrásfa
Bérbaltavár
Bozsok
Bucsu
Cák
Csehi
Csehimindszent
Csepreg
Duka
Felsőcsatár
Felsőszölnök
Gencsapáti
Gór
Gyöngyösfalu
Horvátlövő
Horvátzsidány
Ikervár
Jánosháza
Katafa
Kissomlyó
Kondorfa
Körmend
Kőszeg
Kőszegdoroszló
Kőszegszerdahely
Magyarlak
Nádasd
Nagysimonyi
Ólmod
Oszkó
Perenye
Petőmihályfa
Pornóapáti
Sárvár
Sótony
Szentgotthárd
Szentpéterfa
Szombathely
Tokorcs
Vaskeresztes
Vasvár
Velem
Vép
Vönöck
Veszprém megye (70)
Adorjánháza
Ajka
Alsóörs
Aszófő
Badacsonytomaj
Badacsonytördemic
Balatonakali
Balatonederics
Balatonfüred
Balatonkenese
Balatonrendes
Balatonszőlős
Balatonudvari
Béb
Csabrendek
Csopak
Dabrony
Doba
Dörgicse
Egeralja
Felsőörs
Gyulakeszi
Hegyesd
Hegymagas
Homokbödöge
Kapolcs
Káptalantóti
Kékkút
Kisapáti
Kővágóörs
Köveskál
Kup
Külsővat
Lesencefalu
Lesenceistvánd
Lesencetomaj
Litér
Lovas
Mencshely
Mindszentkálla
Monostorapáti
Monoszló
Nagyalásony
Nagydém
Nagyvázsony
Nemesgulács
Nemesvita
Örvényes
Ősi
Paloznak
Pápa
Pécsely
Pula
Raposka
Somlójenő
Somlószőlős
Somlóvásárhely
Sümeg
Szentbékkálla
Szigliget
Tagyon
Takácsi
Tapolca
Tihany
Tüskevár
Várkesző
Vászoly
Vigántpetend
Zalahaláp
Zánka
Zala megye (68)
Alsószenterzsébet
Bagod
Bak
Balatongyörök
Becsehely
Becsvölgye
Bocfölde
Bödeháza
Cserszegtomaj
Csonkahegyhát
Dióskál
Egeraracsa
Egervár
Eszteregnye
Felsőpáhok
Galambok
Garabonc
Gelse
Gutorfölde
Kehidakustány
Keszthely
Kilimán
Kisgörbő
Kiskutas
Kispáli
Kustánszeg
Lakhegy
Lenti
Miháld
Misefa
Murarátka
Nagygörbő
Nagykanizsa
Nagykutas
Nagypáli
Nagyrada
Nagyrécse
Nemesapáti
Nemesszentandrás
Németfalu
Orosztony
Ortaháza
Pakod
Pethőhenye
Pókaszepetk
Pölöske
Pördefölde
Ramocsa
Rezi
Sand
Surd
Szentgyörgyvár
Szentpéterfölde
Szepetnek
Tekenye
Tormafölde
Türje
Várvölgy
Vasboldogasszony
Vindornyalak
Vonyarcvashegy
Zalabér
Zalaboldogfa
Zalaegerszeg
Zalalövő
Zalasárszeg
Zalaszántó
Zalaszentgrót”
1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2016. szeptember 23. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére