• Tartalom
Oldalmenü

9/2018. (X. 19.) PM rendelet

a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról

2021.07.31.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 14. alpontjában és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Általános rendelkezések

1. §1 E rendelet hatálya

a) a központi költségvetésről szóló törvénynek a XV. Pénzügyminisztérium fejezetében eredeti előirányzatként megállapított fejezeti kezelésű előirányzatokra,

b)2 a központi költségvetésről szóló törvénynek a XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet, 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 5. Gazdaság újraindítását szolgáló pénzügyi fejezeti kezelésű előirányzatok alcíme eredeti előirányzatként megállapított fejezeti kezelésű előirányzatokra,

c) a költségvetési évet megelőző évek központi költségvetéséről szóló törvényeiben az a) pont szerinti fejezetet irányító szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében és a b) pont szerinti alcímben megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára, és

d) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján az a) pont szerinti költségvetési fejezetben és a b) pont szerinti alcímben a költségvetési év során megállapított új fejezeti kezelésű előirányzatokra

[az a)–d) pont a továbbiakban együtt: előirányzatok] terjed ki.

2. §3 (1) Az előirányzatoknak az Áht. 109. § (5) bekezdése szerinti felhasználási szabályait az 1. és 2. melléklet tartalmazza.

(2) A 3. melléklet tartalmazza a „Kárrendezési célelőirányzat és egyéb kártalanítási feladatok” fejezeti kezelésű előirányzatból ár- és belvíz kártalanításra jogosult személyek fizetendő éves díját.

3. §4 (1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében

1.5 az 1. mellékletben foglalt táblázat 4. sora, 6. sora, F:7. mező 3. és 4. pontja, a 2. mellékletben foglalt táblázat F:3. mező 1–6. pontja, F:4. mező 1., 5., 6. és 7. pontja alapján az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás,

2.6 a 2. mellékletben foglalt táblázat F:4. mező 5., 6. és 7. pontja alapján az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatás,

3.7 az 1. mellékletben foglalt táblázat 4. sora, 6. sora, a 2. mellékletben foglalt táblázat F:3. mező 1. pontja, F:4. mező 1., 5., 6. és 7. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13. és 14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás,

4. az 1. mellékletben foglalt táblázat 4. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 16. cikke szerinti regionális városfejlesztési támogatás,

5.8 az 1. mellékletben foglalt táblázat 6. sora, a 2. mellékletben foglalt táblázat F:4. mező 1., 5., 6. és 7. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 17. cikke szerinti kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás,

6.9 az 1. mellékletben foglalt táblázat 4. sora, a 2. mellékletben foglalt táblázat F:4. mező 5., 6. és 7. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 18. cikke szerinti kis- és középvállalkozások részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás,

7. az 1. mellékletben foglalt táblázat 4. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 21. cikke szerinti kockázatfinanszírozási támogatás,

8.10 az 1. mellékletben foglalt táblázat 4. sora, a 2. mellékletben foglalt táblázat F:4. mező 1., 5., 6. és 7. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 22. cikke szerinti induló vállalkozásnak nyújtott támogatás,

9.11 az 1. mellékletben foglalt táblázat 6. sora, a 2. mellékletben foglalt táblázat F:3. mező 2. pontja, F:4. mező 1., 5., 6. és 7. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 25. cikke szerinti kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás,

10.12 az 1. mellékletben foglalt táblázat 4. sora, a 2. mellékletben foglalt táblázat F:4. mező 1., 5., 6. és 7. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 26. cikke szerinti kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás,

11.13 a 2. mellékletben foglalt táblázat F:4. mező 1., 5., 6. és 7. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 28. cikke szerinti kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás,

12.14 a 2. mellékletben foglalt táblázat F:4. mező 1., 5., 6. és 7. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti képzési támogatás,

13.15 a 2. mellékletben foglalt táblázat F:4. mező 1., 5., 6. és 7. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 32. cikke szerinti hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás,

14.16 az 1. mellékletben foglalt táblázat 4. sora, a 2. mellékletben foglalt táblázat F:3. mező 3. pontja, F:4. mező 1., 5., 6. és 7. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 38. cikke szerinti energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás,

15.17 az 1. mellékletben foglalt táblázat 4. sora, a 2. mellékletben foglalt táblázat F:4. mező 6. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 39. cikke szerinti épület-energiahatékonysági projektekre irányuló beruházási támogatás,

16.18 a 2. mellékletben foglalt táblázat F:3. mező 4. pontja, F:4. mező 1., 5., 6. és 7. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 41. cikke szerinti megújuló energia támogatására irányuló beruházási támogatás,

17.19 a 2. mellékletben foglalt táblázat F:4. mező 1., 6. és 7. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 45. cikke szerinti szennyezett terület szennyeződésmentesítéséhez nyújtott beruházási támogatás,

18.20 a 2. mellékletben foglalt táblázat F:4. mező 1., 5., 6. és 7. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 53. cikke szerinti kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás,

19.21 a 2. mellékletben foglalt táblázat F:4. mező 1. és 6. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikk szerinti sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás,

20.22 az 1. mellékletben foglalt táblázat 4. sora, a 2. mellékletben foglalt táblázat F:4. mező 1., 5., 6. és 7. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56. cikke szerinti helyi infrastruktúrára irányuló támogatás,

21.23 az 1. mellékletben foglalt táblázat 4. sora, 6. sora, a 2. mellékletben foglalt táblázat F:3. mező 5. pontja, a 2. mellékletben foglalt táblázat F:4. mező 5. és 6. pontja alapján az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, C(2020) 1863 final számú európai bizottsági közlemény (a továbbiakban: közlemény) 3.1. szakasza szerinti támogatás,

22. az 1. mellékletben foglalt táblázat 6. sora alapján a közlemény 3.6. szakasza szerinti támogatás,

23.24 az 1. mellékletben foglalt táblázat 6. sora és a 2. mellékletben foglalt táblázat F:3. mező 6. pontja alapján a közlemény 3.8. szakasza szerinti támogatás

nyújtható.

4. §25

2. Értelmező rendelkezések

5. § (1) A II. fejezet alkalmazásában:

1. acélipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti ipar;

2. alapkutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 84. pontja szerinti kísérleti vagy elméleti munka;

3. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás;

4. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom;

5. áttelepítés: ha

a) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az EGT megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből (eredeti létesítmény) az EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (támogatott létesítmény),

b) az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és

c) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely, az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg;

6. azonos vagy hasonló tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti tevékenység;

7. bérköltség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 31. pontja szerinti költség;

8. bioüzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 111. pontja szerinti üzemanyag;

9. diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb;

10. egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk 2. pontja, a 717/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti vállalkozás;

11. élelmiszeralapú-bioüzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 113. pontja szerinti üzemanyag;

12. elsődleges mezőgazdasági termelés: az EUMSz I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet;

13. első kereskedelmi értékesítés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 75. pontja szerinti értékesítés;

14. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség;

15. energiahatékonyság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103. pontja szerint megtakarított energiamennyiség;

16. energiahatékonysági alap: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 105. pontja szerinti alap;

17. energiahatékonysági alap kezelője: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 106. pontja szerinti személy;

18. észszerű nyereség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 142. pontja szerinti nyereség;

19. feldolgozás és forgalmazás: a 717/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 1. pont (1) bekezdés c) pontja szerinti művelet;

20. fenntartható bioüzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 112. pontja szerinti üzemanyag;

21. fizikai átengedés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 136. pontja szerinti függetlenítés;

22. foglalkoztatottak számának nettó növekedése: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 32. pontja szerinti növekedés;

23. független harmadik fél: olyan vállalkozás, amely nem minősül egy másik meghatározott vállalkozás vonatkozásában a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (2) bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak;

24. független magánbefektető: olyan magánbefektető, aki a befektetés tárgyát képező kis- és középvállalkozásnak nem részvényese, különösen a tulajdonosi szerkezettől függetlenül az üzleti angyal és a pénzügyi közvetítő, ha az teljes mértékben viseli befektetése kockázatát;

25. halászati és akvakultúra ágazatok: a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1379/2013/EU rendelet) 5. cikk d) pontja szerinti ágazatok;

26. halászati és akvakultúra-termékek: a 717/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 1. pont b) alpontja szerinti termékek;

27. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti munkavállaló;

28. hitel: olyan megállapodás, amelyben a hitelező kötelezi magát, hogy meghatározott pénzösszeget meghatározott időre a hitelfelvevő rendelkezésére bocsát, és amely a hitelfelvevőt arra kötelezi, hogy meghatározott időszakon belül visszafizesse az összeget, különösen kölcsön vagy egyéb finanszírozási eszköz, ideértve a lízinget is, amely a hitelező számára elsődlegesen minimumhozamot nyújt azzal, hogy már meglévő hitel kiváltása nem finanszírozható;

29. hivatásos csapat: olyan sportvállalkozás, amely hivatásos sportolót alkalmaz;

30. hivatásos sportoló: olyan sportoló, aki jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen vagy más módon, ellenszolgáltatás fejében folytat sporttevékenységet, amely során a sportoló részére nyújtott juttatás – a sportrendezvényen való részvételhez kapcsolódó utazási és szállásköltségek kivételével – meghaladja a részvételi költségeket, és az a sportoló jövedelmének legalább 50%-át teszi ki, függetlenül attól, hogy a sportoló és az érintett sportvállalkozás kötött-e egymással munka- vagy más, munkavégzésre irányuló szerződést;

31. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak;

32. induló beruházás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 49. pontja szerinti beruházás;

33. innovációs tanácsadás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 94. pontja szerinti tanácsadás, segítségnyújtás és képzés;

34. innovációs támogató szolgáltatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 95. pontja szerinti szolgáltatás;

35. innovatív vállalkozás: az a vállalkozás, amely

a) független szakértő értékelésével alá tudja támasztani, hogy a belátható jövőben új vagy az iparági legmodernebb technikához képest jelentős javulást eredményező, ugyanakkor technológiai vagy ipari sikertelenség kockázatát is magában hordozó terméket, szolgáltatást vagy folyamatot fejleszt ki, vagy

b) esetén a támogatás nyújtását megelőző három üzleti év legalább egyikében a működési költségek legalább 10%-át kutatásfejlesztési költségek teszik ki;

35a.26 integrált településfejlesztési stratégia: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 12. pontja szerinti stratégia,

36. ipari kutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 85. pontja szerinti tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat;

37. kezességvállalás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 67. pontja szerinti kötelezettségvállalás;

38. kezességvállalási mérték: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 68. pontja szerinti mérték;

39. kiegészítő befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 77. pontja szerinti befektetés;

40. kilépési stratégia: adott részesedésre vonatkozó tulajdonviszony pénzügyi közvetítő vagy befektető általi megszüntetésére vonatkozó terv, különösen kereskedelmi értékesítés, leírás, részvények, kölcsönök visszafizetése, más pénzügyi közvetítő vagy egyéb befektető részére történő eladás, pénzügyi intézmény részére történő eladás, valamint nyilvános forgalomba hozatallal történő értékesítés;

41. kirendelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 98. pontja szerinti alkalmazás;

42. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint meghatározott vállalkozás;

43. kísérleti fejlesztés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti fejlesztés;

44. kiváltási tőke: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 78. pontja szerinti tőke;

45. kockázatfinanszírozási célú befektetés: a végső kedvezményezett kis- és középvállalkozásnak nyújtott sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetés, hitel, kezességvállalás, illetve ezek kombinációja;

45a.27 koronavírus-járvány szempontjából releváns termék: a koronavírussal fertőzöttek kezeléséhez szükséges gyógyszerek, a megelőzéshez szükséges eszközök és oltóanyagok, beleértve az ezek előállításához szükséges hatóanyagokat, alapanyagokat és közbenső termékeket; a koronavírussal fertőzöttek kezeléséhez szükséges diagnosztikai, kórházi és orvostechnikai eszközök, beleértve az ezek előállításához szükséges alapanyagokat; a koronavírus-járvány terjedésének megelőzéséhez szükséges fertőtlenítőszerek, beleértve az ezek előállításához szükséges vegyi anyagokat; a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében felhasználható adatgyűjtési és -feldolgozási eszközök;

46. közvetlenül a beruházási projekt által teremtett munkahely: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 62. pontja szerinti munkahely;

47. kutató-tudásközvetítő szervezet: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 83. pontja szerinti szervezet;

48. kutatási infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti infrastruktúra;

49. kvázisajáttőke-befektetés: a saját tőke és a hitelfinanszírozás közé besorolt finanszírozási forma, amely az elsőhelyi hitelnél magasabb, de a törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár, és a nemfizetéssel szemben nincs biztosítva, valamint amelynek hozama a tulajdonos számára elsősorban a célvállalkozás nyereségétől vagy veszteségétől függ, különösen a biztosíték nélküli és alárendelt kölcsöntőke, ideértve a mezzanin tőkét is, a tőkévé alakítható adósság vagy elsőbbségi tőke;

50. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő- vagy szolgáltatóegység;

51. létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került vagy – ha nem vásárolják meg – bezárásra került volna, és – annak kivételével, ha egy kisvállalkozást az eladónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy korábbi munkavállalója vásárol meg – a felvásárló beruházó a létesítmény tulajdonosától független harmadik fél;

52. magasan képzett munkaerő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 93. pontja szerinti munkaerő;

53. megújuló energia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 109. pontja szerinti energia;

54. megújuló energiaforrás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 110. pontja szerinti energiaforrás;

55. megváltozott munkaképességű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 3. pontja szerinti munkavállaló;

56. mezőgazdasági ágazat: a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások összessége;

57. mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti termék;

58. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenység;

59. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység;

60. multifunkcionális szabadidős létesítmény: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikk (3) bekezdése szerinti létesítmény;

61. működési eredmény: a beruházásnak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (4) bekezdés 5. pontja szerinti hasznos élettartama alatt elért – a projektkockázat és a tőkeköltség alapján a támogatást nyújtó által jóváhagyott diszkonttényezővel diszkontált – bevételei, csökkentve az ugyanezen diszkonttényezővel diszkontált működési költségekkel, így különösen a személyi jellegű ráfordítással, anyagköltséggel, a szerződéses szolgáltatással, a távközléssel, az energiával és a karbantartással, a bérleti díjjal, az adminisztrációval összefüggő költséggel, kivéve az olyan értékcsökkenési és finanszírozási költséget, amelyet beruházási támogatásból már fedeztek, azzal, hogy ha a számítás eredménye negatív, a működési eredmény értéke nulla;

62. nagyberuházás: az az induló beruházás vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege az összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

63. nagyvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás;

64.28 nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. § (4a) és (4b) bekezdése szerinti vállalkozás;

65. összeszámítási szabály: a nagyberuházás elszámolható költségei kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni a kérelemben szereplő beruházást és a kérelmet benyújtó beruházó, valamint a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a kérelemben szereplő beruházással azonos megyében megkezdett, regionális beruházási támogatásban részesülő beruházást;

66. pénzügyi közvetítő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 34. pontja szerinti pénzügyi intézmény;

67. regionális beruházási támogatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 41. pontja szerinti támogatás;

68. saját forrás: a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett, állami támogatást, valamint az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a tagállam ellenőrzése alá közvetlenül vagy közvetve nem tartozó európai uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás;

69. súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 99. pontja szerinti munkavállaló;

70. személyi jellegű ráfordítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 88. pontja szerinti ráfordítás;

71.29 szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított és a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozatban (a továbbiakban: 2010/787/EU tanácsi határozat) pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység;

72. szennyezett terület: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 121. pontja szerinti terület;

73. szennyezés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 123. pontja szerinti tevékenység vagy mulasztás;

74. szennyező: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 125. pontja szerinti személy;

75. szennyező fizet elve: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 122. pontja szerinti elv;

76. szinten tartást szolgáló eszköz: olyan eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné;

77. szintetikusszál-ipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 44. pontja szerinti ipar;

78. szokásos piaci feltételek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 89. pontja szerinti feltétel;

79. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti intenzitás;

80. támogatási program: az Atr. 2. § 16. pontja szerinti program;

81. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti tartalom;

82. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz;

83. tőkebefektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 74. pontja szerinti juttatás;

84. tőkejuttatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 70. pontja szerinti juttatás;

85. tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 76. pontja szerinti kis- és középvállalkozás;

86. új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát vagy meglévő létesítmény tevékenységének olyan új tevékenységgel történő bővítését eredményezi, amely nem minősül a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységnek, valamint az olyan létesítmény eszközeinek független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek;

86a.30 városfejlesztési alap: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 57. pontja szerinti alap,

86b.31 városfejlesztésialap-kezelő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 58. pontja szerinti alapkezelő,

86c.32 városfejlesztési projekt: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 59. pontja szerinti beruházási projekt,

87. végső kedvezményezett: az az első kockázatfinanszírozási célú befektetés időpontjában tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás, amely megfelel az alábbi feltételek legalább egyikének:

a) még egyetlen piacon sem működik,

b) az első kereskedelmi értékesítéstől számítva kevesebb, mint 7 éve működik valamely piacon, vagy

c) új termék- vagy földrajzi piacra való belépés céljából készített üzleti terv alapján az előző 5 évben elért átlagos éves árbevétele 50%-át meghaladó első kockázatfinanszírozási célú befektetést igényel.

(2)33 Az 1. mellékletben foglalt táblázat 3. sora alkalmazásában:

1. az árvízzel kapcsolatos belvíz által veszélyeztetett terület: az a terület, amelyet a felgyülemlett víz által felszíni elöntés veszélyeztethet;

2. hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület;

3. nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti;

4. mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

II. Fejezet

AZ EURÓPAI UNIÓS ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

3. Az egyes támogatási kategóriákra vonatkozó közös szabályok

6. § (1)34 A 651/2014/EU bizottsági rendelet, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet és az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.

(2) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

(3) Nem ítélhető meg támogatás

a)35 – a 4–5. alcím szerinti támogatás kivételével – azon szervezet részére, amely az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget,

b)36 a 10. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a 4–5., 11., 20/A–20/C. alcím szerinti támogatás kivételével – nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére, kivéve azt a vállalkozást, amely 2019. december 31-én nem volt nehéz helyzetben, de 2020. január 1. és 2021. június 30. között nehéz helyzetbe került.

(4) Nem ítélhető meg

a) az 1379/2013/EU rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez a 4., 5., 7–9., 12–13., 17–23. alcím szerinti támogatás,

b)37 elsődleges mezőgazdasági termeléshez a 4., 7., 8., 11., 21–23. alcím szerinti támogatás,

c) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére a 4. alcím szerinti támogatás, illetve az 5. alcím szerinti támogatás, ha

ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

cb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,

d) exporttal kapcsolatos tevékenységhez nyújtott támogatás, ha az az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,

e) import áru helyett hazai áru használatától függővé tett támogatás,

f) olyan feltétellel nyújtott támogatás, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi,

g)38 a 7–23. alcím szerinti támogatás a 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbányák részére.

(5) A 8–10., 14. alcím szerinti támogatás kis- és középvállalkozás vagy a támogatást kis- és középvállalkozásnak továbbadó vállalkozás részére nyújtható.

(6) A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás – a 10., 11., 16. és 21. alcím szerinti támogatás kivételével – csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.

(7) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

(8) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatással.

(9) Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása európai uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó európai uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(10) A 4., 5., 10. és 11. alcím szerinti azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.

(11) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.

(12) A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával.

(13) Az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) nem támogatható, kivéve, ha az az áfára vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében nem igényelhető vissza.

(14)39 Azonos elszámolható költségek esetén a 20/A. alcím szerinti támogatás abban az esetben halmozható csekély összegű támogatással, ha a támogatáshalmozás nem vezet a 48/C. § (1)–(3) bekezdése szerinti maximális támogatási összeg túllépéséhez.

7. § (1) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege

1. regionális beruházási támogatás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt – figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket – meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás az adott régióban kaphat;

2. kis- és középvállalkozásoknak nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

3. kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

4. kockázatfinanszírozási támogatás esetén végső kedvezményezettenként meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

5. induló vállalkozásnak nyújtott támogatás esetén meghaladja a 29–32. §-ban meghatározott mértéket;

6. kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén

a) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 40 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

b) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az ipari kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

c) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

d) meghaladja az a)–c) alpont szerinti összeg kétszeresét EUREKA-projekt vagy az EUMSz 185. cikke vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás által megvalósított projekt esetén,

e) meghaladja az a)–d) alpont szerinti összeg 150%-át, ha a kutatás-fejlesztési projekthez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják, amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában kell kifejezni, továbbá, ha az intézkedés biztosítja, hogy a projekt észszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésekor irányadó diszkont kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre;

7. kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányhoz nyújtott támogatás esetén tanulmányonként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

8. a kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén infrastruktúránként meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

9. a kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

10. képzési támogatás esetén képzési projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

11. hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként meghaladja évente az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

12. energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás és megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházásonként meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

13. épület-energiahatékonysági projektre irányuló beruházási támogatás esetén meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget a 40. § (4) bekezdése szerint;

14. a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási támogatás esetén projektenként meghaladja a 150 millió eurónak megfelelő forintösszeget, kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító működési támogatás esetén vállalkozásonként évente meghaladja a 75 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

15. sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy a projekt teljes költsége meghaladja a 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget, valamint sportlétesítményhez nyújtott működési támogatás esetén infrastruktúránként és évenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

16. helyi infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás esetében meghaladja az egyazon infrastruktúra esetében 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó összköltséget;

17. szennyezett terület szennyeződésmentesítéséhez nyújtott beruházási támogatás esetében vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(2)40 A regionális városfejlesztési támogatás esetén előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a városfejlesztési projektnek biztosított teljes beruházás meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget, amelyet az Európai Bizottság elektronikus bejelentőrendszerén keresztül kell megtenni.

8. § (1) A támogatást nyújtó adatot köteles szolgáltatni a Támogatásokat Vizsgáló Iroda, mint az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából a 7–23. alcím hatálya alá tartozó, 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatás(ok)ról.

(2) A támogatást nyújtó adatszolgáltatásának, illetve a közzétételnek a módját az Atr. 18/A–18/D. §-ai szabályozzák.

9. § E fejezet alapján

a)41 a 7. alcím szerinti regionális beruházási támogatás esetén 2021. december 31-ig,

b)42 az a) pont kivételével az e rendeletben szereplő, a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás esetén 2024. június 30-ig,

c)43 csekély összegű támogatások esetén 2024. június 30-ig,

d)44 mezőgazdasági csekély összegű támogatás esetén 2028. június 30-ig,

e)45

lehet támogatási döntést hozni.

4. Csekély összegű támogatás

10. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 4. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben – nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak, vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.

(5) Nem nyújtható támogatás a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására.

(6) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.

(7) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(8) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

5. Mezőgazdasági csekély összegű támogatás

11. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt mezőgazdasági csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 15 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését és 5. cikkét.

(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén – az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 4. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben – nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak, vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.

(5) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében – a mezőgazdasági termelőágazatra tekintettel – az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében rögzített alkalmazandó felsőhatárig halmozhatók az utóbbi tevékenység(ek)re tekintettel nyújtott csekély összegű támogatásokra, feltéve, ha biztosítva van, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

(6) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint a halászati és akvakultúra ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében – a mezőgazdasági termelő ágazatra tekintettel – az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások a 717/2014/EU bizottsági rendeletben rögzített felsőhatárig halmozhatók az utóbbi tevékenységekre, tekintettel a 717/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban nyújtott csekély összegű támogatásokra, feltéve, ha biztosítva van, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön a 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

(7) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(8) A csekély összegű támogatások nyújtásával kapcsolatos eljárásokra az Atr. 11. és 11/A. §-ában foglaltak az irányadóak.

6.46

12. §

7. A regionális beruházási támogatás

13. § (1) A regionális beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás

a) olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet

aa) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalkozás vagy

ab) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen kis- és középvállalkozás, vagy

b) olyan új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak minősüljön, amelyet az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen nagyvállalkozás

valósít meg.

(2) Nagyvállalkozás esetén a termelési folyamat alapvető megváltoztatását eredményező beruházás esetén a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.

(3) Meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő bővítését eredményező beruházáshoz a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett eszközöknek a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

14. § (1) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.

(2) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy ha a beruházó kis- és középvállalkozásnak minősül.

(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.

(4) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a beruházó az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.

(5) A kedvezményezett – a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg – a támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő legalább két évig nem kerül sor a létesítmény áttelepítésére abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.

(6)47 A 2020. január 1. és 2021. június 30. között megszűnt munkahelyek a 2019. december 31-én vagy azt megelőzően tett, az (5) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás szempontjából nem eredményeznek áttelepítést.

15. § Nem nyújtható támogatás

a) acélipari tevékenységhez,

b) hajógyártási tevékenységhez,

c) szénipari tevékenységhez,

d) szintetikusszál-ipari tevékenységhez,

e) ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához vagy a kapcsolódó infrastruktúrához,

f) energiatermelési, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz,

g) az 1379/2013/EU rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz.

16. § (1) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az egyes régiókban az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (2)–(6) bekezdésben foglaltakra.

(2) A támogatási intenzitás – a nagyberuházások kivételével – kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a beruházó a kérelem benyújtásakor, valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek.

(3) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke nagyberuházás esetén az Atr. 25. § (3) bekezdésében meghatározott mérték.

(4) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos megyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét.

(5) Ha az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (4) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.

(6) Annak kiszámításakor, hogy egy nagyberuházás elszámolható költsége eléri-e a jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás elszámolható költségeibe tartozó tételek vagy a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni.

17. § (1) A támogatás keretében elszámolható

a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,

b) a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége vagy

c) az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat.

(2) Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:

a) tárgyi eszköz esetén az Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

b) immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára,

d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók – Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának – ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket – 24 havi összege a munkakör betöltésének napjától számítva.

(4) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha

a) a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, illetve

b) a pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.

(5) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(6) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha

a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,

b) azok az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esnek,

c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,

d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,

e) azok nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,

f) azok költsége nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teszik ki.

(7) Nem minősül elszámolható költségnek

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költsége,

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyre a beruházó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe,

c) az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyet a beruházó nehéz helyzetben lévő vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló beruházótól szerzett be,

d) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás,

e) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 31/c. pontja szerinti személygépkocsi költsége,

f) nagyvállalkozásnál a korábban már használatba vett vagy harmadik személy által használatba vett tárgyi eszköz költsége, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett eszköz vételárát.

(8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha

a) a beruházás a kedvezményezett vállalkozásnál foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest,

b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik,

c) kis- és középvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja,

d) nagyvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt évig az érintett területen fenntartja.

(9) Ha a tárgyi eszköz és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszköz és immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszköznek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.

18. § A beruházás megkezdésének napja

a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,

b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén

ba) a vállalkozás általi első, jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,

bb) – a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában – az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja,

bc) – a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában – a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon,

c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja,

d) az a)–c) pontok közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont,

azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése.

19. § Kutatási infrastruktúra fejlesztéséhez akkor nyújtható támogatás, ha az infrastruktúrához való hozzáférést több felhasználó számára átlátható és megkülönböztetés-mentes módon biztosítják.

20. § (1) A támogatás szélessávú infrastruktúra kiépítéséhez abban az esetben nyújtható, ha a beruházást olyan területen valósítják meg, ahol nincs azonos kategóriájú infrastruktúra, úgymint szélessávú alaphálózat, újgenerációs hozzáférési hálózat, és ahol a piaci szereplő – egy ebből a célból meghirdetett nyilvános konzultáció keretében – nyilatkozik, hogy a támogatási döntés meghozatalától számított három éven belül piaci feltételek mellett nem tervez azonos kategóriájú infrastruktúrát kiépíteni.

(2) A hálózat üzemeltetője tisztességes és megkülönböztetés-mentes feltételek mellett a lehető legszélesebb körű, aktív és passzív nagykereskedelmi hozzáférést köteles biztosítani a támogatott infrastruktúrához.

(3) A hálózat üzemeltetője a nagykereskedelmi hozzáférést az újgenerációs elérési hálózat esetén fizikai átengedés révén köteles biztosítani.

(4) A kedvezményezettről és a támogatás összegéről a támogatást nyújtó nyílt, átlátható, megkülönböztetés-mentes és a technológiasemlegesség elvén alapuló pályáztatás alapján köteles dönteni.

7/A. 48 A regionális városfejlesztési támogatás

20/A. § (1) A regionális városfejlesztési támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) olyan, az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területeket érintő városfejlesztési projektek esetén nyújtható, amelyek a város integrált településfejlesztési stratégiájának végrehajtását szolgálják.

(2) A városfejlesztési projektbe történő teljes beruházás nem haladhatja meg a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Kölcsön vagy kezességvállalás esetén a beruházási összeg megállapításánál a kölcsön névértékét kell figyelembe venni.

(3) A városfejlesztési alap által a támogatható városfejlesztési projektekhez nyújtott támogatás tőkebefektetés, kvázisajáttőke-befektetés, kölcsön, kezességvállalás vagy ezek kombinációja formájában nyújtható.

(4) A városfejlesztési projekt végrehajtásához a magán- és állami befektetők pénzbeni, természetbeni hozzájárulást vagy ezek kombinációját nyújthatják azzal, hogy a természetbeni hozzájárulást piaci értéken kell figyelembe venni, amelyet független szakértő vagy megfelelően felhatalmazott hivatalos szerv tanúsít.

(5) A városfejlesztési projektet városfejlesztési alapon keresztül kell végrehajtani.

(6) A városfejlesztésialap-kezelőt és a független magánbefektetőt olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás alapján kell kiválasztani, amely megfelel az uniós és nemzeti jogszabályoknak, és amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetések esetén – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az állami és magánbefektető közötti aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat-nyereség megosztási rendszer kialakítása.

(7) Az állami befektetőt terhelő első veszteség nem haladhatja meg a teljes befektetés 25%-át, ha az állami és magánbefektető közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus.

(8) A magánbefektetőnek nyújtott kezességvállalás esetén a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a kezességvállalással biztosított portfólió 80%-át, a tagállamot terhelő teljes veszteség a kezességvállalással biztosított portfólió 25%-át.

(9) A befektetők számára lehetővé kell tenni a városfejlesztési alap irányító testületeiben – így különösen a felügyelőbizottságában vagy a tanácsadó bizottságában – való képviseletet.

(10) A végső kedvezményezett részére nyújtott támogatás esetén a támogatásnak a városfejlesztési alapok vagy a városfejlesztési projektek szintjén további magánbefektetői forrásokkal kell párosulnia oly módon, hogy a bevont magánbefektetői források teljes összege elérje a városfejlesztési projekthez nyújtott teljes finanszírozás 30%-át.

(11) Az elszámolható költség a városfejlesztési projekt teljes költsége, ha az összhangban áll az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. és 65. cikkének rendelkezéseivel.

20/B. § (1) A városfejlesztésialap-kezelő kiválasztása során nem tehető különbség az alapján, hogy azok mely tagállamban vannak letelepedve vagy bejegyezve. A városfejlesztésialap-kezelővel szemben kizárólag olyan feltétel támasztható, amely előre meghatározott és a befektetés jellegével objektív módon indokolható.

(2) A regionális városfejlesztési célú intézkedés megbízott szervezet bevonásával is végrehajtható.

(3) A városfejlesztési alapot üzleti alapon kell irányítani, és biztosítani kell a nyereségorientált befektetési döntések meghozatalát. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a városfejlesztésialap-kezelő

a) jogszabály vagy szerződés alapján, professzionális alapkezelő gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével jár el,

b) javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak, a városfejlesztésialap-kezelőt objektív kritériumokon alapuló, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes pályázati eljárás útján választják ki,

c) teljesítményhez kötött javadalmazásban részesül, vagy saját forrásainak társbefektetése útján részt vállal a befektetési kockázatból, ezáltal biztosítva, hogy érdeke folyamatosan megegyezzen az állami befektető érdekével,

d) a befektetési stratégiáját, a befektetés kritériumait és annak tervezett ütemezését előre meghatározza, és

e) minden egyes tőkebefektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiát dolgoz ki.

8. A kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás

21. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) kis- és középvállalkozás induló beruházásához nyújtható.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át.

(3) A támogatás keretében

a) a tárgyi eszközre és immateriális javakra irányuló beruházási költsége,

b) a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyek két évre számított, becsült bérköltsége,

c) – ha a kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat, akkor – az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja

számolható el.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha a kis- és középvállalkozás a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig fenntartja.

(6) A beruházás megkezdésének napja a 18. § szerint kerül meghatározásra.

9. A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás

22. § (1) A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatás keretében a külső szakértő által nyújtott tanácsadási szolgáltatás költsége számolható el azzal, hogy az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, így különösen folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez.

10. A kockázatfinanszírozási támogatás

23. § (1) A kis- és középvállalkozás pénzügyi forráshoz juttatása érdekében a pénzügyi közvetítő, illetve annak kezelője, független magánbefektető és végső kedvezményezett részére kockázatfinanszírozási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) nyújtható.

(2) A pénzügyi közvetítő részére nyújtott kockázatfinanszírozási célú befektetést szolgáló támogatás formái:

a) tőkebefektetés,

b) kvázisajáttőke-befektetés,

c) tőkejuttatás,

d) kockázatfinanszírozási célú befektetést szolgáló hitel vagy

e) kockázatfinanszírozási célú befektetésekből eredő veszteségek fedezésére nyújtott kezességvállalás.

(3) A független magánbefektető részére támogatás a (2) bekezdés szerinti formában nyújtható.

(4) A végső kedvezményezett részére nyújtott támogatás formái:

a) sajáttőke-befektetés,

b) kvázisajáttőke-befektetés,

c) hitel,

d) kezességvállalás vagy

e) az a)–d) pont szerinti támogatási formák kombinációja.

24. § (1) A 23. § (4) bekezdése szerinti támogatás teljes összege vállalkozásonként nem haladhatja meg a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) A támogatás a következő feltételek együttes fennállása esetén irányulhat – akár az 5. § (1) bekezdés 87. pont b) alpontja szerinti időszak elteltét követően is – a végső kedvezményezett részére történő kiegészítő befektetésre:

a) a támogatás a kiegészítő befektetéssel együtt sem haladja meg az (1) bekezdésben meghatározott összeget,

b) az eredeti üzleti terv tartalmazta a kiegészítő befektetés lehetőségét, és

c) a kiegészítő befektetésben részesülő vállalkozás nem válik a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozássá – ide nem értve a támogatást nyújtó pénzügyi közvetítő vagy a független magánbefektető kapcsolt vállalkozását –, vagy ha a kapcsolt vállalkozások együttesen is kis- és középvállalkozásnak minősülnek.

(3) Végső kedvezményezett részére történő sajáttőke-befektetés és kvázisajáttőke-befektetés esetén kiváltási tőkéhez abban az esetben nyújtható támogatás, ha a kiváltási tőkéhez kapcsolódóan a befektetés valamennyi fordulójában az adott befektetés legalább 50%-ának megfelelő új tőkét is bevonnak.

25. § (1) A 23. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tőkebefektetés és a 23. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kvázisajáttőke-befektetés esetén a pénzügyi közvetítő összesített tőke-hozzájárulásának és jegyzett, de be nem fizetett tőkéjének legfeljebb 30%-a fordítható likviditáskezelési célra.

(2) A végső kedvezményezett részére támogatás nyújtása esetén a pénzügyi közvetítő vagy a végső kedvezményezett szintjén további független magánbefektetői forrást kell bevonni oly módon, hogy az alap szintjén összesített magánbefektetői részvételi arány elérje a kockázatfinanszírozási célú befektetés

a) 10%-át az 5. § (1) bekezdés 87. pont a) alpontja szerinti végső kedvezményezett esetén, amely egyetlen piacon sem hajtotta még végre első kereskedelmi értékesítését,

b) 40%-át az 5. § (1) bekezdés 87. pont b) alpontja szerinti végső kedvezményezett esetén,

c) 60%-át az 5. § (1) bekezdés 87. pont c) alpontja szerinti végső kedvezményezettnél és az 5. § (1) bekezdés 87. pont b) alpontja szerinti időszak eltelte után történő kiegészítő befektetés esetén.

(3) Ha a pénzügyi közvetítő által végrehajtott kockázatfinanszírozási célú befektetés a (2) bekezdésben meghatározott különböző fejlődési szakaszban lévő végső kedvezményezettekre irányul – és a magánbefektetői részvétel az alap szintjén valósul meg –, a pénzügyi közvetítőnek el kell érnie legalább a portfólióban szereplő befektetések vonatkozásában a (2) bekezdés szerinti minimális magánbefektetői arány súlyozott átlagát.

26. § (1) A pénzügyi közvetítő kiválasztása során nem tehető különbség az alapján, hogy a pénzügyi közvetítő mely tagállamban van letelepedve vagy bejegyezve. A pénzügyi közvetítővel szemben kizárólag olyan feltétel támasztható, amely előre meghatározott, és a befektetés jellegével objektív módon indokolható.

(2) A tagállam a kockázatfinanszírozási célú intézkedés végrehajtását megbízott szervezetre bízhatja.

(3) A pénzügyi közvetítő irányítása üzleti alapon történik. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítő, illetve – a kockázatfinanszírozási célú befektetés típusától függően –

a) annak kezelője jogszabály vagy szerződés alapján professzionális alapkezelő gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével jár el,

b) annak kezelője általi alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett zajlik,

c) annak kezelőjének a javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak, mely követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítőt vagy annak kezelőjét tapasztalaton, szakértelmen, valamint operatív és pénzügyi kapacitáshoz kapcsolódó objektív kritiériumon alapuló, nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes pályázati eljárás útján választják ki,

d) annak kezelője teljesítményhez kötött javadalmazásban részesül, vagy saját forrásai társbefektetése útján részt vállal a befektetési kockázatból, ezáltal biztosítva, hogy érdeke folyamatosan megegyezzen az állami befektető érdekével,

e) annak kezelőjének befektetési stratégiája, a befektetés kritériumai és tervezett ütemezése előre meghatározott.

(4) A befektető képviseltetheti magát a befektetési alap irányító testületében, így különösen felügyelőbizottságban, tanácsadó bizottságban.

27. § (1) A kockázatfinanszírozási célú intézkedésnek a következő feltételeket kell teljesítenie:

a) a kockázatfinanszírozási intézkedést egy vagy több pénzügyi közvetítőn keresztül kell végrehajtani,

b) a pénzügyi közvetítőt, a magánbefektetőt, az alapkezelőt olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes eljárás alapján kell kiválasztani, amely megfelel az európai uniós és nemzeti jogszabályoknak, és amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetések esetén – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat-nyereség megosztási rendszer kialakítása,

c) az állami befektetőt terhelő első veszteséget a teljes befektetés 25%-ára kell korlátozni, ha az állami és magánbefektető közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus,

d) a 23. § (2) bekezdés e) pontja szerinti kezességvállalás esetén a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a kezességvállalással biztosított portfólió 80%-át, a tagállamot terhelő teljes veszteség a kezességvállalással biztosított portfólió 25%-át.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várt veszteségét fedező kezességvállalás nyújtható díjmentesen. Ha a kezességvállalás a nem tervezett veszteség fedezésére is szolgál, a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a nem tervezett veszteséget fedező részére piaci mértékű kezességvállalási díjat fizet.

(3) A végső kedvezményezett számára kezességvállalást, hitelt vagy adósságként strukturált kvázisajáttőke-befektetést nyújtó kockázatfinanszírozási célú intézkedésnek a következő feltételeket kell teljesítenie:

a) az intézkedés eredményeként a pénzügyi közvetítő olyan befektetést valósít meg, amely a támogatás elmaradása esetén nem, illetve csak korlátozott vagy eltérő módon valósult volna meg, továbbá a pénzügyi közvetítőnek igazolnia kell, hogy olyan mechanizmust működtet, amely biztosítja, hogy az intézkedés által nyújtott gazdasági előny nagyobb mértékű finanszírozás, kockázatosabb portfólió finanszírozása, a szükséges fedezet mértékének, a kezességvállalási díjnak vagy a kamatlábaknak a csökkentése által a lehető legteljesebb mértékben átadásra kerül a végső kedvezményezettnek,

b) hitel és adósságként strukturált kvázisajáttőke-befektetés esetén a 24. § (1) bekezdése szerinti legmagasabb befektetési összeg nagyságának megállapítása során a hitel névértékét kell figyelembe venni,

c) kezességvállalás esetén a 24. § (1) bekezdése szerinti legmagasabb befektetési összeg nagyságának megállapítása során a hitel névértékét kell figyelembe venni, továbbá a kezességvállalással a fennálló hitel legfeljebb 80%-a biztosítható.

(4) A finanszírozási döntéseket nyereségorientáltan kell meghozni, ami a következő feltételek teljesülése esetén biztosítható:

a) a pénzügyi közvetítőt az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően hozzák létre,

b) a tagállam vagy a megbízott szervezet a pályázati felhívásban meghatározott módon átvilágítja a pénzügyi közvetítőt annak érdekében, hogy biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott befektetési stratégia alkalmazása, beleértve egy olyan megfelelő kockázatdiverzifikációs politikát, amelynek célja a gazdasági megvalósíthatóság és – az adott befektetési portfólió mérete és területi lefedettsége szempontjából – a hatékonyság elérése,

c) a végső kedvezményezettnek biztosított kockázatfinanszírozás olyan megalapozott üzleti terven alapul, amely részletesen ismerteti a terméket, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, előzetesen kimutatva az üzleti terv pénzügyi megalapozottságát,

d) minden tőkebefektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan megalapozott kilépési stratégia kerül kidolgozásra.

11. Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás

28. § Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) azon tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás részére nyújtható, amely legfeljebb öt éve került bejegyzésre, nem összefonódás útján jött létre, nem egy másik vállalkozás tevékenységét vette át, és még nem osztott fel nyereséget. Azon vállalkozás esetén, amely nem kerül hivatalos bejegyzésre, az ötéves periódus kezdete a gazdasági tevékenység megkezdésének az időpontja vagy a gazdasági tevékenységre vonatkozó adófizetés kezdő időpontja.

29. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci kamatozású, legfeljebb tízéves futamidőre nyújtott hitel, annak névértéke nem haladhatja meg

a) az 1 millió eurót,

b) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen letelepedett vállalkozás esetén az 1,5 millió eurót,

c) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a 2 millió eurót.

(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező hitel esetén a névérték legmagasabb összege az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a hitel tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű hitel esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű hitelre vonatkozó legmagasabb összeggel.

30. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci díj ellenében, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott kezességvállalás, a kezességvállalással biztosított hitel névértéke nem haladhatja meg

a) az 1,5 millió eurót,

b) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen letelepedett vállalkozás esetén a 2,25 millió eurót,

c) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a 3 millió eurót.

(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kezességvállalás esetén a kezességvállalással biztosított legmagasabb hitelösszeg az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kezességvállalás esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű kezességvállalásra vonatkozó legmagasabb összeggel.

(3) A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80%-át.

31. § Ha a támogatás formája vissza nem térítendő támogatás – ideértve a sajáttőke-befektetést és a kvázisajáttőke-befektetést is –, kamatlábcsökkentés vagy kezességvállalási díjcsökkentés, annak bruttó támogatási egyenértéke nem haladhatja meg

a) a 0,4 millió eurót,

b) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen letelepedett vállalkozás esetén a 0,6 millió eurót,

c) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a 0,8 millió eurót.

32. § (1) A kedvezményezett támogatásban részesülhet a 29–31. §-ban meghatározott támogatási eszközök kombinációja révén is, ha az egyik támogatási eszközzel nyújtott támogatásnak az adott eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összege alapján kiszámított hányadát figyelembe veszik a kombinált eszköz részét képező másik eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összeg maradványhányadának meghatározásához.

(2) Innovatív kisvállalkozás esetén a 29–31. §-ban meghatározott legmagasabb összegek megkétszerezhetőek.

12. A kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás

33. § (1) A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekt részére nyújtható.

(2) A kutatás-fejlesztési projekt kategóriái:

a) alapkutatás,

b) ipari kutatás,

c) kísérleti fejlesztés,

d) megvalósíthatósági tanulmány.

(3) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (2) bekezdés szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák közé.

(4) Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztés valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni.

(5) A (2) bekezdés a)–c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható

a) a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig,

b) az eszközök, berendezések költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy ahol ezeket az eszközöket és felszereléseket nem a teljes élettartamuk alatt használják a projekthez, csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatóak el,

c) az épületek és a földterület költsége a projekt céljaira való használat mértékéig és idejére azzal, hogy az épületek esetén csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek, földterület esetén a kereskedelmi, illetve a ténylegesen felmerülő beruházási költségek számolhatóak el,

d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe,

e) a további általános és egyéb működési költség, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel.

(6) A (2) bekezdés d) pontja esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el.

34. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át,

b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át,

c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át,

d) megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át.

(2) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

a) 10 százalékponttal növelhető középvállalkozás, 20 százalékponttal növelhető kisvállalkozás esetén,

b) 15 százalékponttal növelhető, ha

ba) a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával vagy legalább két tagállamban vagy egy tagállamban és egy, az EGT megállapodás szerinti szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több mint 70%-át, vagy a projekt legalább egy olyan kutatási és tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más hasonló szervezetekkel közösen az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit, vagy

bb) a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján.

(3) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás az elszámolható költségek 80%-áig növelhető.

(4) Megvalósíthatósági tanulmány esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(5) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve a (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti együttműködési projektben részt vevőket is.

13. A kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás

35. § (1) A kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében az immateriális javak és a tárgyi eszköz költsége számolható el.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(3) A kutatási infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért a szokásos piaci árat kell fizetni.

(4) A kutatási infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetés-mentes módon kell biztosítani. A kutatási infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezőbb feltételekkel járó kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphat. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségnek arányban kell állnia a beruházási költséghez való hozzájárulás mértékével, és a hozzáférés feltételeit közzé kell tenni.

(5) Az (1)–(4) bekezdést csak a gazdasági tevékenység folytatására használt kutatási infrastruktúra megépítése vagy korszerűsítése esetén lehet alkalmazni. Ha a kutatási infrastruktúra gazdasági és nem gazdasági tevékenységre vonatkozóan egyaránt részesül állami finanszírozásban, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozást, költségeket és az azokból származó bevételeket külön kell elszámolni, következetesen alkalmazott és objektíven indokolható számviteli elvek alapján.

(6) A támogatási intenzitás túllépésének elkerülése érdekében ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust kell alkalmazni.

14. A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás

36. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható

a) a szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége,

b) az olyan, kutatási és tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költsége, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységen, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott, nem helyettesítő munkakörben dolgozik,

c) az innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%-áig növelhető, ha a támogatás összege nem haladja meg három év alatt a 200 000 eurót.

15. A képzési támogatás

37. § (1) A képzési támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatási intenzitás

a) megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy hátrányos helyzetű munkavállaló részére nyújtott képzés esetén 10 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal,

c) kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(3) A támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig növelhető.

(4) A támogatás keretében elszámolható

a) az oktatók személyi jellegű ráfordítása, azokra az órákra vonatkozóan, amelyen az oktatók részt vesznek,

b) az oktatók és a képzésben részt vevők közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költsége, így különösen útiköltség, közvetlenül a projekthez kapcsolódó anyagok és fogyóeszközök költsége, valamint az eszközök és berendezések értékcsökkenése kizárólag a képzési projekt keretében történő használatuk mértékéig,

c) a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költsége,

d) a képzésben részt vevők személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek, így különösen adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzésben részt vevők részt vesznek a képzésen,

e) az oktatóknak és a képzés résztvevőinek a közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó szállásköltsége.

(5) Nem nyújtható támogatás a vállalkozások részére a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez, valamint támogatott beruházás esetén a beruházás alapvető működtetéséhez szükséges képzéshez.

16. A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás

38. § (1) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatás keretében a hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő legfeljebb 12 hónap bérköltsége, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló esetén a felvételt követő legfeljebb 24 hónap bérköltsége számolható el.

(3) Ha a foglalkoztatási időszak a hátrányos helyzetű munkavállaló esetén 12 hónapnál, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló esetén 24 hónapnál rövidebb, a támogatást időarányosan csökkenteni kell.

(4) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételének az érintett vállalkozásnál a foglalkoztatottak számának nettó növekedését kell eredményeznie a felvételt megelőző 12 hónap átlagához viszonyítva.

(5) A foglalkoztatottak számának nettó növekedése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azon álláshelyek megüresedését, amely önkéntes kilépés, a munkaképesség megváltozása, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő-csökkentés vagy kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás miatt történik. Ez a szabály nem alkalmazható az álláshely létszámleépítés következtében történt megüresedése esetén.

(6) A hátrányos helyzetű munkavállaló az alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak, a munkaszerződésnek vagy a vállalkozásra nézve kötelező kollektív szerződésnek megfelelő minimális időtartamon keresztül folyamatos foglalkoztatásra jogosult.

17. Az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás

39. § (1) A vállalkozások energiamegtakarítást eredményező beruházásaihoz kapcsolódó energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át.

(2) Nem nyújtható támogatás már elfogadott, de még nem hatályos európai uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

a) középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal,

b) az a) bekezdésben meghatározott mértéken túl – az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal, az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen megvalósuló beruházás esetén 5 százalékponttal

növelhető.

(4) A támogatás keretében a magasabb energiatakarékossági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó többletköltségként elszámolható

a) ha az energiahatékonysági beruházáshoz kapcsolódó költség a beruházás összköltségén belül külön beruházásként meghatározható, ezen beruházás költsége,

b) ha az elszámolható költség az a) bekezdés alapján nem határozható meg, a támogatott beruházás költségének és egy, a támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítható hasonló, kevésbé energiahatékony beruházás költségének a különbsége.

18. Az épület-energiahatékonysági projektre irányuló beruházási támogatás

40. § (1) Az épület-energiahatékonysági projektre irányuló beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) az épület- vagy lakástulajdonosok, továbbá a bérlők (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: kedvezményezett) épület-energiahatékonysági projektjeire kölcsön vagy kezességvállalás formájában nyújtható.

(2) A támogatás energiahatékonysági alapon vagy más pénzügyi közvetítőn keresztül nyújtható.

(3) A támogatás keretében az épület-energiahatékonysági projekt teljes költsége elszámolható.

(4) A kedvezményezett szintjén a kölcsön névértéke vagy a kezességvállalással biztosított összeg nem haladhatja meg projektenként a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön 80%-át.

(5) A kedvezményezett által az energiahatékonysági alap vagy más pénzügyi közvetítő számára visszafizetendő összeg nem lehet alacsonyabb a kölcsön névértékénél.

(6) Nem nyújtható támogatás már elfogadott, de még nem hatályos európai uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.

41. § (1) A támogatásnak az energiahatékonysági alap vagy más pénzügyi közvetítő részére juttatás, tőke, kezességvállalás vagy kölcsön formájában biztosított forrásból kell állnia.

(2) A támogatásnak további magánbefektetői forrásokat kell bevonnia, hogy ezáltal az épület-energiahatékonysági projekt számára nyújtott teljes finanszírozás legalább 30%-a magánforrásból kerüljön finanszírozásra.

(3) Ha a támogatást energiahatékonysági alap nyújtja, a 30%-os magánbefektetői forrás bevonására sor kerülhet az energiahatékonysági alap, illetve az épület-energiahatékonysági projekt szintjén is.

42. § (1) A pénzügyi közvetítő kezelőjét, valamint az energiahatékonysági alap kezelőjét az alkalmazandó európai uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes eljárás alapján kell kiválasztani. A kiválasztás során nem tehető különbség a székhely vagy bejegyzés szerinti tagállam szerint. A pénzügyi közvetítővel és az energiahatékonysági alap kezelőjével szemben a befektetés jellegével objektívan indokolható, előre meghatározott kritériumok támaszthatók.

(2) A független magánbefektetőt olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes eljárás alapján kell kiválasztani, amely megfelel az európai uniós és nemzeti jogszabályoknak, és amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetés esetén – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat-nyereség megosztási rendszer kialakítása. Ha a magánbefektetőt nem ilyen eljárás keretében választják ki, úgy a magánbefektetőnek biztosított méltányos megtérülési rátát nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes eljárás során kiválasztott független szakértőnek kell megállapítania.

(3) Ha az állami és magánbefektető közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami befektetőt terhelő első veszteséget a teljes befektetés 25%-ára kell korlátozni.

(4) Kezességvállalás esetén a kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg a kezességvállalással biztosított portfólió 80%-át, az adott tagállamot terhelő teljes veszteség a kezességvállalással biztosított portfólió 25%-át. Díjmentesen kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várt veszteségét fedező kezességvállalás nyújtható. Ha a kezességvállalás a nem tervezett veszteség fedezésére is szolgál, a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a nem tervezett veszteséget fedező részére piaci mértékű kezességvállalási díjat köteles fizetni.

(5) A befektető képviseltetheti magát az energiahatékonysági alap vagy a pénzügyi közvetítő alap irányító testületében, így különösen felügyelőbizottságban, tanácsadó bizottságban.

(6) Az energiahatékonysági alapot vagy a pénzügyi közvetítőt az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően kell létrehozni.

(7) Annak érdekében, hogy a támogatási intézkedés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia alkalmazása, átvilágítási folyamatot kell létrehozni.

43. § (1) A pénzügyi közvetítőt és az energiahatékonysági alap kezelőjét üzleti alapon kell irányítani, és biztosítani kell a nyereségorientált befektetési döntések meghozatalát. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítő és az energiahatékonysági alap

a) kezelője jogszabály vagy szerződés alapján a legnagyobb gondossággal, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével jár el,

b) kezelője az alapkezelést a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett végzi,

c) kezelőjének a javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak, mely követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha az energiahatékonysági alap kezelőjét és a pénzügyi közvetítőt tapasztalaton, szakértelmen, valamint operatív és pénzügyi kapacitáshoz kapcsolódó objektív kritériumokon alapuló nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes pályázati eljárás útján választják ki,

d) kezelője teljesítményhez kötött javadalmazásban részesül, vagy saját forrásai társbefektetése útján részt vállal a befektetési kockázatból, ezáltal biztosítva, hogy érdeke folyamatosan megegyezzen az állami befektető érdekével.

(2) Az épület-energiahatékonysági projekt keretében folytatandó beruházás beruházási stratégiáját, kritériumait és a tervezett ütemezést előre meg kell határozni, valamint előzetesen ki kell mutatni pénzügyi megalapozottságát és az energiahatékonyságra gyakorolt várható hatását.

(3) Az energiahatékonysági alapban befektetett, illetve a pénzügyi közvetítőnek nyújtott állami forrásra vonatkozóan megalapozott kilépési stratégiát kell készíteni, lehetővé téve, hogy az épület-energiahatékonysági projektet a piac finanszírozza, ha az erre készen áll.

19. A megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás

44. § (1) A megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag új berendezéshez nyújtható.

(2) Bioüzemanyag előállításához abban az esetben nyújtható támogatás, ha a beruházás fenntartható bioüzemanyag előállítására irányul.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően támogatás nyújtható meglévő élelmiszeralapú bioüzemanyag-előállító egység új generációs bioüzemanyag-előállító egységgé történő átalakítására, ha ennek következtében az élelmiszeralapú termelés a kialakítandó új kapacitással arányosan csökken.

45. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek

a) 45%-át a 47. § (2) és (3) bekezdése esetén,

b) 30%-át a 47. § (4) bekezdése esetén.

(2) A támogatási intenzitás a 39. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerint növelhető.

(3) Ha a támogatást egyértelmű, átlátható és megkülönböztetés-mentes kritériumok alapján kidolgozott valódi versenyeztetésen alapuló, megkülönböztetés-mentes, valamennyi érdekelt vállalkozás részvételét lehetővé tevő ajánlattételi eljárás keretében nyújtják, a támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható.

(4) Ha az ajánlattételi eljárás korlátozott költségvetése miatt nem részesülhet valamennyi ajánlattevő támogatásban, a támogatás kizárólag az ajánlattevők ajánlatának megfelelően nyújtható, a későbbi tárgyalás lehetőségének kizárásával.

46. § (1) Nem nyújtható támogatás

a) ellátási vagy bekeverési kötelezettség hatálya alatt álló bioüzemanyagokhoz,

b) a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott feltételeket nem teljesítő vízerőművekhez.

(2) Nem ítélhető meg támogatás a létesítmény működésének megkezdését követően, és a támogatás nem függhet a termelés eredményétől.

(3) Nem ítélhető meg támogatás működési célra.

47. § (1) A támogatás keretében a magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költség számolható el.

(2) Ha a környezetvédelmi beruházási költség a beruházás összköltségén belül külön beruházásként vagy egy már működő létesítmény új, jól azonosítható többletkomponenseként meghatározható, ezen beruházás költsége számolható el.

(3) Ha az elszámolható költség a (2) bekezdés szerint nem határozható meg, a támogatott beruházás költségének és egy, a támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítható hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás költségének a különbsége számolható el.

(4) Ha kisméretű létesítmény esetén nem létezik a (3) bekezdés szerinti hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás, a magasabb környezetvédelmi szintet megvalósító teljes beruházási költség számolható el.

20. A szennyezett terület szennyeződésmentesítéséhez nyújtott beruházási támogatás

48. § (1) A szennyezett terület szennyeződésmentesítéséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) a környezeti károk helyreállításához nyújtható.

(2) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható.

(3) A szennyező fizet elvvel összhangban támogatás akkor nyújtható, ha – az európai uniós környezetvédelmi felelősségi szabályok sérelme nélkül – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 101. §-a alapján nem állapítható meg a szennyezésért felelős személy kiléte, vagy az nem kötelezhető a költségek viselésére. A támogatás a helyreállítási vagy szennyezésmentesítési munkák elvégzéséért felelős személy részére nyújtható.

(4) A támogatás keretében a terület szennyeződésmentesítéséhez kapcsolódó, a szennyeződésmentesített földterület független szakértő által meghatározott értéknövekedésével csökkentett költsége számolható el, függetlenül attól, hogy az adott költség tárgyi eszközként feltüntethető-e a kedvezményezett mérlegében.

20/A. 49 Átmeneti támogatás

48/A. § (1) Az átmeneti támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és a közlemény 3.1. szakaszának szabályaival összhangban nyújtható.

(2) A támogatás vissza nem térítendő támogatás, hitel és tőke formájában nyújtható, azzal, hogy hitel és tőke formájában nyújtott támogatás esetén a hitel teljes névértéke vagy a tőke teljes összege tekintendő a 48/C. § (1)–(3) bekezdés szerinti támogatástartalomnak.

(3) A támogatás a 6. § (7)–(10) bekezdése szerint halmozható egyéb állami támogatással.

(4)50 A támogatásról támogatási döntés 2021. december 31-ig hozható.

(5)51 A hitel formájában vagy egyéb visszatérítendő formában nyújtott támogatás más, a (2) bekezdésben meghatározott támogatási formává alakítható 2022. december 31-ig úgy, hogy az átalakított támogatás összegét az átalakításkor nem kell újból figyelembe venni a 48/A. § (1)–(3) bekezdése szerinti támogatási értékhatárok vizsgálatakor.

48/B. §52 (1) Az a vállalkozás részesülhet a támogatásban, amely 2019. december 31-én nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően támogatás nyújtható a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti azon mikro- vagy kisvállalkozás számára, amely 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült, feltéve, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll a csődeljárásról és felszámolási eljárásáról szóló törvény hatálya alá tartozó fizetésképtelenségi eljárás, így különösen felszámolási- és csődeljárás alatt, továbbá az Atr. 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn.

48/C. § (1)53 A támogatás támogatástartalma a közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve, a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem haladhatja meg az 1 800 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(2)54 A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások esetén az e tevékenységhez nyújtott támogatás támogatástartalma a közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 225 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(3)55 A halászati és akvakultúra-ágazatban tevékeny vállalkozások esetén az e tevékenységhez nyújtott támogatás támogatástartalma a közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 270 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(4) Ha a támogatás mellett a kedvezményezett az Atr. 2. § 1. pontja szerinti rendeletekben meghatározott csekély összegű támogatásban is részesül vagy részesült, az igénybe veendő vagy igénybe vett csekély összegű támogatás nem csökkenti a támogatás (1)–(3) bekezdés szerinti legmagasabb mértékét.

48/D. § (1) A mezőgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozások számára a 48/C. § (1) bekezdése szerinti maximális támogatástartalommal nyújtható támogatás, ha a támogatás mértéke nem függ a támogatás mezőgazdasági termék elsődleges termelője részére történő teljes vagy részleges átadásától, és a támogatás mértékét nem az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.

(2) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott 48/C. § (2) bekezdése szerinti támogatás összege nem határozható meg a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján.

(3)56 A mezőgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozások számára nyújtott támogatás mértéke az (1) bekezdéstől eltérően meghatározható az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az elsődleges termelők által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján, ha a kérdéses termékeket az elsődleges termelő nem élelmiszeripari célokra vagy egyáltalán nem hozta volna forgalomba.

48/E. §57 Ha egy vállalkozás több ágazatban is folytat gazdasági tevékenységet, és ezekre a 48/C. § (1) bekezdése és a 48/C. § (2) és (3) bekezdése szerint eltérő maximális összegek vonatkoznak, a vállalkozás a támogatásokról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely biztosítja az érintett tevékenységekre vonatkozó felső határok betartását és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – ne haladja meg az 1 800 000 eurónak megfelelő forintösszeget. Ha egy vállalkozás a 48/C. § (2) és (3) bekezdése szerinti ágazatokban tevékenykedik, a teljes maximális összeg vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 270 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

48/F. §58 A 100 000 eurónak – mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások, továbbá halászati- és akvakultúra-ágazatban tevékeny vállalkozások esetén a 10 000 eurónak – megfelelő forintösszeget meghaladó támogatástartalmú egyedi támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait a közlemény 4. szakasza alapján közzé kell tenni az Európai Bizottság közzétételi adatbázisában. Erre figyelemmel a támogatást nyújtó a 2020. december 31-ig odaítélt támogatások esetén 2021. február 1-jéig, az ezt követően odaítélt támogatások esetén pedig a támogatás odaítélésétől számított hat hónapon belül továbbítja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait.

20/B. 59 A koronavírus-járvány szempontjából releváns termékek előállítására irányuló beruházási támogatás

48/G. § (1) A koronavírus-járvány szempontjából releváns termékek előállítására irányuló beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és a közlemény 3.8. szakaszának szabályaival összhangban nyújtható.

(2) A támogatás vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható.

(3) A támogatás halmozható azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező, illetve más elszámolható költségekhez nyújtott állami támogatással. Azonos elszámolható költségek vonatkozásában a támogatás más európai uniós tagállam hatósága által nyújtott támogatást kivéve nem halmozható más állami támogatással.

(4)60 A támogatásról támogatási döntés 2021. december 31-ig hozható.

48/H. § (1) Az a vállalkozás részesülhet a támogatásban, amely 2019. december 31-én nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően támogatás nyújtható a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti azon mikro- vagy kisvállalkozás számára, amely 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült, feltéve, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll a csődeljárásról és felszámolási eljárásáról szóló törvény hatálya alá tartozó fizetésképtelenségi eljárás, így különösen felszámolási- és csődeljárás alatt, továbbá az Atr. 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn.

48/I. § (1) A támogatás keretében elszámolható költségek a koronavírus-járvány szempontjából releváns termékek előállítására irányuló beruházáshoz (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: beruházás) kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak, továbbá a termelési kapacitások próbaüzemének költségei.

(2) Ha a beruházás a 18. § szerint megkezdődött 2020. február 1-jét megelőzően, támogatás a beruházáshoz csak abban az esetben nyújtható, ha a támogatás a beruházás üzembe helyezésének felgyorsításához vagy a beruházás megkezdésekor tervezett kapacitásának növeléséhez szükséges. Ebben az esetben az elszámolható költségek a felgyorsítást szolgáló intézkedésekhez vagy a kapacitásnöveléshez szükséges többletköltségek.

48/J. § (1) A támogatás csak akkor ítélhető oda, ha a kedvezményezett vállalja, hogy a beruházást a támogatás odaítélésétől számított hat hónapon belül a támogatás odaítélésekor vállalt feltételeknek megfelelően befejezi. A támogatást nyújtó köteles ellenőrizni, hogy a beruházás befejezése a vállalt feltételeknek megfelelően megtörtént-e, és mely időpontban került sor a beruházás befejezésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő túllépésekor a késedelem minden megkezdett hónapja után az eredetileg megítélt támogatás 25%-át – a támogatói döntéstől számított 5 éven belül, évente egyenlő részletekben – vissza kell fizetni, kivéve, ha a késedelem a támogatás odaítélésekor előre nem látható, elháríthatatlan, a kedvezményezett érdekkörén kívül felmerült, és rendkívüli körülménynek tudható be.

48/K. § A maximális támogatási intenzitás a 48/I. § szerinti elszámolható költségek 80%-a, ami legfeljebb 95%-ig növelhető, ha a beruházást az odaítéléstől számított két hónapon belül a kedvezményezett a támogatás odaítélésekor vállalt feltételeknek megfelelően befejezi, vagy ha a beruházáshoz más európai uniós tagállam hatósága is nyújt támogatást.

48/L. § A közlemény alapján fennálló közzétételi kötelezettségre figyelemmel, a támogatást nyújtó a 48/F. § szerinti tartalommal és határidő szerint adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a támogatásokról.

20/C. 61 A koronavírus-járvány szempontjából releváns kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott támogatás

48/M. § (1) A koronavírus-járvány szempontjából releváns és más antivirális készítményekkel kapcsolatos kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) az EUMSz 107. cikk (1) bekezdés szerinti állami támogatásnak minősül, és a közlemény 3.6. szakaszának szabályaival összhangban nyújtható a koronavírus-járvánnyal összefüggő vagy más antivirális rendeltetésű oltóanyagokkal, gyógyszerekkel és kezelésekkel, orvostechnikai eszközökkel, valamint kórházi és orvostechnikai felszerelésekkel, fertőtlenítőszerekkel, védőruházatokkal és védőeszközökkel, továbbá ezen termékek hatékony gyártása szempontjából releváns eljárási innovációval kapcsolatos kutatás-fejlesztési projektekhez, ideértve azokat a projekteket is, amelyek a Horizont 2020 keretprogram kkv-támogató eszköze keretében koronavírus-járvány specifikus „kiválósági pecsét” minőségi védjegyben részesültek (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: kutatás-fejlesztési projekt).

(2) A támogatás vissza nem térítendő támogatásként nyújtható.

(3) A támogatás halmozható azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező, illetve más elszámolható költségekhez nyújtott állami támogatással. Azonos elszámolható költségek vonatkozásában a támogatás a 48/Q. § (1) és (2) bekezdése szerinti maximális mértékéig halmozható más állami támogatással.

(4)62 A támogatásról támogatási döntés 2021. december 31-ig hozható.

48/N. § (1) Az a vállalkozás részesülhet a támogatásban, amely 2019. december 31-én nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően támogatás nyújtható a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti azon mikro- vagy kisvállalkozás számára, amely 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült, feltéve, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll a csődeljárásról és felszámolási eljárásáról szóló törvény hatálya alá tartozó fizetésképtelenségi eljárás, így különösen felszámolási- és csődeljárás alatt, továbbá az Atr. 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn.

48/O. § (1) A támogatás keretében elszámolható a kutatás-fejlesztési projekthez kapcsolódó, annak időtartama alatt felmerült költség, így különösen a személyzeti költségek, a digitális és informatikai, diagnosztikai, valamint adatgyűjtési és -feldolgozási eszközök beszerzésével és használatával kapcsolatos költségek, a kutatás-fejlesztési szolgáltatások, preklinikai vizsgálatok és klinikai vizsgálatok költségei, a szabadalmak és más immateriális javak megszerzésével, validálásával és védelmével kapcsolatos költségek, továbbá az új és továbbfejlesztett oltóanyagok és gyógyszerek, kórházi és orvostechnikai eszközök, felszerelések, fertőtlenítőszerek és egyéni védőeszközök forgalmazásához szükséges megfelelőségértékelések és engedélyek megszerzésének költségei. A IV. fázisú klinikai vizsgálathoz kapcsolódó költségek akkor számolhatóak el, ha igazolható, hogy a vizsgálat további tudományos vagy technológiai haladást tesz lehetővé.

(2) Ha a kutatás-fejlesztési projekt a 18. § szerint megkezdődött 2020. február 1-jét megelőzően, támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a támogatás a kutatás-fejlesztési projekt felgyorsításához vagy hatókörének növeléséhez szükséges. Ebben az esetben az elszámolható költségek a felgyorsítást szolgáló intézkedésekhez vagy a kapacitásnöveléshez szükséges többletköltségek.

48/P. § A támogatás kedvezményezettjének kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a támogatásban részesült kutatás-fejlesztési projekt eredményeként létrejött szellemi termék vonatkozásában megkülönböztetésmentesen és piaci feltételek mellett nem kizárólagos hasznosítási engedélyt biztosít bármely, az EGT területén letelepedett jogalany számára.

48/Q. § (1) A maximális támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) alapkutatás esetében az elszámolható költségek 100%-át,

b) ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetében az elszámolható költségek 80%-át.

(2) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetében az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás 15 százalékponttal növelhető, ha

a) a kutatás-fejlesztési projekthez több tagállam hatósága is nyújt támogatást, vagy

b) a kutatás-fejlesztési projektet kutató-tudásközvetítő szervezetekkel vagy vállalkozásokkal folytatott, határokon átnyúló együttműködés keretében hajtják végre.

48/R. § A közlemény alapján fennálló közzétételi kötelezettségre figyelemmel a támogatást nyújtó a 48/F. § szerinti tartalommal és határidő szerint adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a támogatásokról.

21. A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás

49. § (1) A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) beruházási, működési vagy zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatásként nyújtható.

(2) A támogatás – a nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett sajtótermék és magazin kivételével – a következőkhöz nyújtható:

a) muzeális intézmény, levéltár, könyvtár, művészeti vagy közművelődési intézmény – ideértve a közösségi teret –, koncertterem, filmszínház,

b) tárgyi kulturális örökség, régészeti lelőhely, emlékmű, történelmi emlékhely és épület, a kulturális örökséghez kapcsolódó természeti örökség, kulturális vagy természeti örökséggé nyilvánított örökség,

c) a szellemi kulturális örökség valamennyi formája, így különösen népi hagyományok, kézművesség,

d) művészeti vagy kulturális esemény, előadás, fesztivál, kiállítás és hasonló kulturális tevékenység,

e) kulturális és művészeti oktatási tevékenység, a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és támogatásának jelentőségét tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok, ideértve az új technológiák alkalmazását is ezen célokra,

f) zenei és irodalmi alkotások írása, szerkesztése, gyártása, terjesztése, digitalizálása, kiadása és fordítása.

50. § (1) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költség és a beruházás megvalósításából származó működési eredmény közötti különbséget, az infrastruktúra üzemeltetője ugyanakkor – a támogatást nyújtó döntésétől függően – jogosult észszerű nyereséget szerezni.

(2) A működési eredmény mértékét

a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni és előzetesen vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell levonni az elszámolható költségekből.

(3) A beruházási támogatás elszámolható költségei az immateriális javak és a tárgyi eszköz következő költségei:

a) az infrastruktúra építésének, korszerűsítésének, bővítésének, megvásárlásának, megőrzésének és fejlesztésének költsége, ha az infrastruktúra időbeli vagy térbeli kapacitását évente legalább 80%-ban kulturális célra használják,

b) a kulturális örökség megszerzésének költsége, így különösen a lízingdíj, a kapcsolódó illetékek vagy a kulturális örökség áthelyezésének költsége,

c) a tárgyi és szellemi kulturális örökség védelmének, megőrzésének, újjáépítésének és helyreállításának költsége, így különösen a megfelelő körülmények között történő tárolás költsége, a speciális eszközök, anyagok használatából fakadó többletköltség, valamint a dokumentációs, kutatási, digitalizálási és publikációs költsége,

d) a közönség kulturális örökséghez való hozzáférésének javítását szolgáló intézkedések költsége, így különösen a digitalizálással és egyéb új technológiákkal, a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos, valamint a prezentációk, programok és látogatók tekintetében a kulturális sokszínűség elősegítésével kapcsolatos költsége,

e) a kulturális projektek és tevékenységek, együttműködési és csereprogramok, valamint ösztöndíjak költsége, így különösen a kiválasztási eljárással kapcsolatos marketing és a projekt eredményeként közvetlenül felmerülő költsége.

51. § (1) Működési támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg a releváns időszakban keletkező működési veszteséget.

(2) Működési támogatás esetén a támogatás a működési veszteségen felül fedezetet nyújthat az észszerű nyereségre is.

(3) A működésből származó veszteség és észszerű nyereség összegét előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak teljesítése – a (3) bekezdéstől eltérően – visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag is biztosítható.

(5) A működési támogatás elszámolható költségei:

a) a kulturális intézmény vagy örökségi helyszín állandó vagy időszakos tevékenységéhez, így különösen a kiállításokhoz, előadásokhoz, rendezvényekhez és hasonló kulturális tevékenységekhez kapcsolódó, a szokásos üzletmenetben felmerülő költség,

b) a kulturális és művészeti oktatási tevékenység költsége, a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és népszerűsítésének fontosságát tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok költsége, így különösen az új technológiák ezen célokra történő alkalmazásának költsége,

c) a közönség kulturális intézményhez vagy örökségi helyszínhez és tevékenységhez való hozzáférésének javítását szolgáló költség, így különösen a digitalizálással, egyéb új technológiákkal és a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos költség,

d) közvetlenül a kulturális projekthez vagy tevékenységhez kapcsolódó működési költség, így különösen

da) az ingatlanok és kulturális helyszínek bérletének, lízingjének költsége,

db) a kulturális projektekhez vagy tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó utazási, anyag- és felszerelési költség,

dc) a kiállítások és díszletek építészeti elemeinek költsége,

dd) az eszközökhöz, szoftverekhez és felszerelésekhez igénybe vett hitel vagy lízing költsége,

de) az eszközök, szoftverek, felszerelések amortizációja, ha e költséget nem fedezte beruházási támogatás,

df) szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokhoz és egyéb kapcsolódó szellemi tulajdonjogi védelem alatt álló tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozó jogokkal kapcsolatos költség,

dg) a marketing költsége,

dh) a projekt vagy tevékenység eredményeként közvetlenül felmerült költség,

e) a kulturális intézmény, örökségi helyszín vagy projekt személyi jellegű ráfordítása,

f) a külső tanácsadással és külső szolgáltatók által biztosított támogató szolgáltatásokkal kapcsolatos, közvetlenül a projekt eredményeként felmerülő költség.

52. § A kétmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó beruházási vagy működési támogatás esetén a támogatás összege az 50. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az 51. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható akként, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.

53. § (1) A 49. § (2) bekezdés f) pontja szerinti támogatás esetén:

a) a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 70%-át, vagy

b) a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a projektből származó bevételek jelenértékének különbségét azzal, hogy a bevételeket az elszámolható költségekből előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

(2) A zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatás keretében

a) a szerző díjazása, így különösen szerzői joggal kapcsolatos költség,

b) a fordító díjazása,

c) a szerkesztő díjazása,

d) az egyéb szerkesztési költség, így különösen korrektúrázás, javítás, lektorálás,

e) az elrendezés és nyomdai előkészítés költsége és

f) a nyomtatás vagy elektronikus közzététel költsége

számolható el.

22. A sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás

54. § (1) A sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás)

a) beruházási támogatásként sportlétesítmény és multifunkcionális szabadidős létesítmény építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez,

b) működési támogatásként sportlétesítmény működéséhez

nyújtható.

(2) A támogatott sportlétesítmény, multifunkcionális szabadidős létesítmény építésével, bővítésével, korszerűsítésével, működtetésével, üzemeltetésével történő megbízás odaítélése során átlátható és megkülönböztetés-mentes módon, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

(3) A támogatott sportlétesítményhez, multifunkcionális szabadidős létesítményhez a felhasználók számára átlátható és megkülönböztetés-mentes módon kell hozzáférést biztosítani. A beruházási költséget legalább 30%-ban finanszírozó vállalkozás a támogatott létesítményt kedvezőbb feltételek mellett használhatja, ha e feltételeket nyilvánossá teszik.

(4) A támogatott sportlétesítmény nem állhat egyetlen hivatásos sportoló vagy hivatásos csapat kizárólagos használatában. A létesítményt az éves időbeli kapacitás legalább 20%-ában más hivatásos vagy amatőr sportolónak vagy csapatnak kell használnia.

(5) Ha a támogatott sportlétesítményt hivatásos csapat használja, a hivatásos csapat esetén alkalmazott díjszámítási feltételeket nyilvánossá kell tenni.

55. § (1) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.

(2) A működési eredmény mértékét

a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni és előzetesen vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell levonni az elszámolható költségekből.

(3) Működési támogatás esetén a támogatás nem haladhatja meg a keletkező működési veszteséget.

(4) A működési veszteség összegét előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján kell megállapítani.

(5) A (3) bekezdésben meghatározottak teljesítése – a (4) bekezdéstől eltérően – visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag is biztosítható.

(6) A kétmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a támogatás összege az (1)–(5) bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 80%-át.

56. § (1) A beruházási támogatás keretében a tárgyi eszköz és az immateriális javak beruházási költsége számolható el.

(2) A működési támogatás keretében a sportlétesítmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő működési költség, így különösen az igénybevett szolgáltatások és a karbantartás költsége, a bérleti díj, a személyi, az anyag-, a kommunikációs, az energia- és az adminisztrációs költség számolható el.

(3) Működési támogatás esetén az értékcsökkenés és a finanszírozási költségek olyan mértékben nem számolhatóak el, amilyen mértékben az értékcsökkenés, finanszírozás vagy az értékcsökkenéssel, finanszírozással érintett tárgyi eszközök, immateriális javak tekintetében a kedvezményezett beruházási támogatásban részesült.

23. Helyi infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás

57. § (1) Helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) helyi infrastruktúra építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható, ha ezen infrastruktúra helyi szinten hozzájárul az üzleti és a fogyasztói környezet korszerűsítéséhez és ipari bázisok fejlesztéséhez.

(2) A támogatás olyan infrastruktúra-fejlesztésre nyújtható, amelyre – a regionális beruházási támogatás kivételével – nem nyújtható támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet egyéb cikkei alapján. Nem nyújtható támogatás repülőtéri infrastruktúra, kikötői infrastruktúra, valamint dedikált infrastruktúra fejlesztéséhez.

(3) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a megvalósuló infrastruktúrát nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes alapon kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani. Az infrastruktúra használatáért felszámított vagy eladása során meghatározott ár a szokásos piaci ár.

(4) Az infrastruktúra működtetését koncesszióba adni vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes módon, a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet.

58. § (1) A támogatás keretében a beruházáshoz kapcsolódó tárgyi eszköz és immateriális javak beruházási költsége számolható el.

(2) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.

(3) A működési eredmény mértékét

a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni és előzetesen, vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell levonni az elszámolható költségekből.

III. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

59. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

60. §63 (1) Az 1. mellékletben foglalt táblázat

a) 4. sora, 6. sora és F:7. mező 3. és 4. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013. 12. 24., 1. o.),

b) 4. sora és 6. sora a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelettel (HL L 156., 2017. 06. 20., 1. o.) módosított, a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014. 6. 26., 1. o.) I. és II. Fejezete, valamint 13., 14., 16–18., 21., 22., 25., 26., 38., 39. és 56. cikke,

c) 4. sora és 6. sora az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, C(2020) 1863 final számú európai bizottsági közlemény 3.1., 3.6. és 3.8. szakasza

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

(2) A 2. mellékletben foglalt táblázat

a)64 F:3. mező 1–4. pontja, F:4. mező 1., 5., 6. és 7. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013. 12. 24., 1. o.),

b)65 F:4. mező 5., 6. és 7. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013. 12. 24., 9. o.),

c)66 F:3. mező, F:4. mező 1., 5., 6. és 7. pontja a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelettel (HL L 156., 2017. 06. 20., 1. o.) módosított, a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014. 6. 26., 1. o.) I. és II. Fejezete, valamint 13., 14., 17., 18., 22., 25., 26., 28., 31., 32., 38., 41., 45., 53., 55. és 56. cikke,

d)67 F:3. mező 5. pontja és F:4. mező 5. és 6. pontja az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, C(2020) 1863 final számú európai bizottsági közlemény 3.1. szakasza

e)68 F:3. mező 6. pontja az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, C(2020) 1863 final számú európai bizottsági közlemény 3.8. szakasza

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

61. §69 E rendeletnek a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 9/2018. (X. 19.) PM rendeletnek a támogatási célok és uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályok miatti módosításáról szóló 8/2021. (VII. 30.) PM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 48/A. § (4) és (5) bekezdését, 48/C. § (1)–(3) bekezdését, 48/D. § (3) bekezdését, 48/E. §-át, 48/G. § (4) bekezdését és 48/M. § (4) bekezdését a Módr.

a) hatálybalépését70 megelőzően keletkezett támogatási jogviszonyokra, valamint

b) hatálybalépése71 napján megkezdett és folyamatban levő eljárásokban

is alkalmazni kell.

1. melléklet a 9/2018. (X. 19.) PM rendelethez72

XV. Pénzügyminisztérium fejezet 2021. évi fejezeti kezelésű előirányzatainak feladatterve

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

L

M

N

O

1.

Áht. Azonosító

Címnév

Alcím-
név

Jogcím-
csoport név

Jogcímnév

Előirányzat célja

Kifizetésben részesülők köre

Támogatás biztosításának módja

Támoga-
tási előleg

Rendelke-
zésre bocsátás módja

Visszafizetés határideje

Biztosíték

Kezelő szerv

Lebonyo-
lító szerv

Európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás közreműködő szervezete

2.

 

Fejezeti kezelésű előirányzatok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.

31468

 

Kárrendezési célelőirányzat és egyéb kártalanítási feladatok

Az előirányzat
1. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1991. július 1. előtti rendszeréből származó állami kötelezettségek rendezéséről szóló 5/1996. (I. 26.) PM rendelet, a gépjármű-szavatossági károk 1971. január 1. előtti rendszere alapján fizetett baleseti kártérítési járadékokról szóló 12/1998.
(III. 27.) PM rendelet és az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló 33/2010. (VI. 11.)
OGY határozat alapján fedezetet nyújt
a) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1991. július 1-je előtti rendszeréből származó állami kötelezettségekre;
b) a gépjárműszavatossági károk alapján az 1971. január 1. napja előtti rendszer alapján kifizetett kártérítésekre;
c) azon személyek kártérítési igényének megtérítésére, akiknek a 2006. augusztus 20-i budapesti tűzijátékkal összefüggésben alkotmányos alapjoga vagy személyhez fűződő joga sérelmet szenvedett;
d) Magyarország területén ideiglenesen tartózkodott szovjet katonák által szolgálat

1. Az F:3 mező 1. pontja tekintetében természetes személy.
2. Az F:2 mező 2. pontja tekintetében a Magyarországon hullámtérben, nyílt ártérben, az árvízzel kapcsolatos belvíz által veszélyeztetett területen vagy mentesített ártérben lakóingatlan tulajdonnal rendelkező azon természetes személy,
a) aki 2016. december 31-ig a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap kezelőjével szerződést kötött,
b) aki az a) pont szerinti szerződés alapján befizetést teljesít,
c) akinek a tulajdonában lévő lakóingatlanban víztöbblet következtében kára keletkezett,
d) akinek a szerződéses jogviszonya a kár bekövetkezését megelőzően legalább 30 napja fennállt,
e) aki a káresemény bekövetkezését megelőzően 6 hónapnál rövidebb ideig teljesített rendszeres befizetést a kártalanítás 50%-ára jogosult,
f) aki a káreseményt – illetve vészhelyzettel egyidejűleg bekövetkező káresemény esetén a vészhelyzet
elmúltát – követő 15 napon belül a káreseményt írásban bejelenti. (Vészhelyzet esetén a bejelentési határidő azon a

-

-

egyösszegű kifizetéssel részletek-
ben történő kifizetéssel – időarányo-
san vagy teljesítés-
arányosan

-

-

Magyar Állam-
kincstár

-

-

4.

367162

 

A 2007-2013. évek közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközeinek felhasználása és kezelése

Az előirányzat fedezetet nyújt
1. visszatérítendő támogatásként az Irinyi Terv végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről szóló 1442/2016. (VIII. 17.) Korm. határozatban, a Kecskemét Fejlődéséért Alap előkészítési feladatairól szóló 1154/2016. (III. 25.) Korm. határozatban, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. kezelésébe tartozó, egyes kiemelt gazdaságfejlesztési, iparpolitikai és versenyképességi célokat szolgáló tőkealapok létrehozásáról szóló 1599/2016. (XI. 8.)
Korm. határozatban foglaltakra,
2. a 2007-2013. évek közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközei terhére hozott Kormánydöntések végrehajtására,
3. a hazai kis- és középvállalkozási szektor - elsősorban középvállalkozások - pénzügyi ismereteinek, önálló külső finanszírozási képességének növelésére, tőzsdei és nemzetközi piacokon történő jelenlétének erősítésére, valamint nemzetközi hálózatosodásuk elősegítésére az ún. ELITE program hazai implementálásával és felhasználásával,
4. a kis- és középvállalkozások tőzsdei bevezetésének a vissza

helyi önkormányzat, alapkezelő, gazdasági társaság

1. Egyedi döntés vagy jogszabály alapján, pályázati rendszeren kívül –
támogatási szerződés-
sel vagy támogatói okirattal.
2. Egyedi döntés alapján, pályázat útján –
támogatási szerződés-
sel vagy támogatói okirattal.
3. Ávr. 101/A. § alapján támogatói okirattal.

előleg biztosít-
ható

egyösszegű kifize-
téssel, részletek-
ben történő kifizetéssel – időarányo-
san vagy teljesítés-
arányosan

a támogatási szerződésben meghatáro-
zott határidőig

Biztosíték lehet:
a) a kedvezmé-
nyezett valamennyi –
jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhe-
tő – fizetési számlájára vonatkozó,
a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata,
b) zálogjog,
c) garancia,
d) kezesség,
e) óvadék.

-

igénybe vehető

-

 

 

 

 

 

 

visszterhes polgári jogi szerződés alapján

-

 

-

-

 

 

 

5.

348239

 

NER300 projekt megvalósítása

Az előirányzat az Európai Bizottság NER300 programjaiban közvetlenül támogatást nyert hazai projekt megvalósítására nyújt fedezetet, továbbá az ehhez kapcsolódó visszafizetési kötelezettségek teljesítésére szolgál. Az előirányzat tartalmazza a kezelésével és működtetésével járó költségeket is.

gazdasági társaság, Európai Beruházási Bank, Európai Bizottság által meghatározott szervezet

-

-

egyösszegű kifizetéssel

-

-

-

-

-

6.

388417

 

Egészségipari vállalatok versenyképességének javítása

Az előirányzat célja a hazai kis-, közép-, és nagyvállalkozások, minimum 400 millió forint elszámolható összköltségű koronavírus-járvány elleni védekezés szempontjából releváns termék kifejlesztésére vagy előállítására irányuló beruházásainak, továbbá a hazai egészségügyi gyártás megerősítésének támogatása, annak érdekében, hogy járványhelyzetben a globális ellátási láncok megszakadása esetén is biztosítható legyen az egészségügyi ellátás.
Az előirányzat keretében a fenti célt szolgáló beruházás vagy kísérleti-fejlesztési tevékenység részesülhet támogatásban.
Az előirányzat tartalmazza a kezelésével és működtetésével járó költségeket is.

1. A támogatás azon vállalkozások számára nyújtható, amelyek esetében
a) a támogatást igénylő vagy kapcsolt vállalkozása Magyarországon rendelkezik saját tulajdonú székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel,
b) a támogatást igénylő vagy kapcsolt vállalkozása rendelkezik legalább három lezárt (beszámolóval alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel, melybe az előtársaságként való működés időszaka nem számít bele,
c) a beruházás a támogatást igénylőnél az átlagos éves nettó árbevétel növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző üzleti év éves nettó árbevételéhez képest,
d) a támogatást igénylő vállalja, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban meglévő, vagy ha az magasabb, a támogatást igénylő más támogatási szerződésben rögzített létszámvállalásban szereplő foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszámát a támogatott tevékenység lezárásáig fenntartja,
e) a támogatást igénylő vállalja, hogy a beruházást annak befejezését követő legalább 3 éven keresztül vagy ha a támogatás biztosítása szerinti egyes állami támogatási kategóriák vonatkozásában e rendelet
II. fejezetében ennél hosszabb határidő kerül megállapításra, akkor ezen időtartamig fenntartja,
f) a támogatást igénylő kapcsolt vállalkozásaival egybeszámított éves átlagos statisztikai állományi létszáma eléri a 10 főt, és a támogatott tevékenység lezárásáig sem csökken 10 fő alá.
2. Nem nyújtható támogatás, ha a támogatási igény
a) benyújtójának lejárt esedékességű,
60 napot meghaladó nyilvántartott adó- vagy egyéb köztartozása van, kivéve, ha a tartozás szerint illetékes hatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
b) benyújtója a beruházást vagy a kísérleti fejlesztést olyan bérelt vagy lízingelt ingatlanon kívánja megvalósítani, amely esetében a bérleti vagy lízingszerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a támogatott tevékenység lezárásáig, vagy a támogatást igénylő nem vállalja, hogy a bérleti vagy a lízingszerződés lejárta előtt a fenti feltételeknek megfelelő helyszín rendelkezésre állását igazolja,
c) benyújtójának kapcsolt vállalkozásaival egybeszámított foglalkoztatotti létszáma eléri az 5 ezer főt,
d. vállalkozásában történő részesedés szerzésre irányul.

1. Egyedi döntés vagy jogszabály alapján, pályázati rendszeren kívül, kérelem útján –
támogatási szerződés-
sel vagy támogatói okirattal.
2. Egyedi döntés alapján, pályázat útján –
támogatási szerződés-
sel vagy támogatói okirattal.
3. Ávr. 101/A. § alapján támogatói okirattal.

előleg
biztosít-
ható

egyösszegű kifizetés-
sel, részletek-
ben történő kifizetéssel – időarány-
osan vagy teljesítés-
arányosan

-

Biztosíték lehet:
a) a kedvezmé-
nyezett valamennyi –
jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó,
a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata,
b) biztosítói- vagy bankgaran-
cia,
c) készfizető kezesség,
d) zálogjog.

-

igénybe vehető

-

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7.

386273

 

Nemzetközi és egyéb kötelezettségek

Az előirányzat célja
1. a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer működtetése érdekében a Magyar Könyvvizsgálói Kamara támogatása,
2. a miniszter és az irányítása alá tartozó intézmények nemzetközi szervezetekben betöltött tagságához kapcsolódó tagdíjfizetési, hozzájárulási kötelezettségeinek finanszírozása,
3. a miniszter felelősségi körébe tartozó feladatellátásainak, szakmai programjainak a támogatása,
4. az év közben előre nem látható kiadások fedezete.
Az előirányzat tartalmazza a kezelésével és működtetésével járó költségeket is.

1. Az F:7 mező 1. pontja tekintetében Magyar Könyvvizsgálói Kamara.
2. Az F:7 mező 2. pontja tekintetében nemzetközi szervezet.
3. Az F:7 mező 3. pontja tekintetében természetes személy, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, civil szervezet, közhasznú
szervezet, szakszervezet, helyi önkormányzat, köztestület, költségvetési szerv.
4. Az F:7 mező 4. pontja tekintetében fejezeti kezelésű előirányzat, költségvetési szerv.

1. Egyedi döntés vagy jogszabály alapján, pályázati rendszeren kívül –
támogatási szerződé-
ssel vagy támogatói okirattal.
2. Egyedi döntés alapján, pályázat útján –
támogatási szerző-
déssel vagy támogatói okirattal.
3. Ávr. 101/A. § alapján támogatói okirattal.

előleg biztosít-
ható

egyösszegű kifizetéssel, részletek-
ben történő kifizetéssel, előirányzat-átcsoporto-
sítással –
időarányo-
san vagy teljesítés-
arányosan

-

A kedvezmé-
nyezett valamennyi –
jogszabály alapján beszedési megbízással megterhel-
hető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata.

-

igénybe vehető

-

8.

390040

 

Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány pénzbeli vagyoni juttatása

Az előirányzat célja a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány részére - a feladatainak ellátása érdekében -
a) a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény 10/A. §-a szerinti támogatásnak nem minősülő pénzbeli vagyoni juttatás,
b) a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény 10/A. §-a szerinti támogatásnak minősülő pénzbeli vagyoni juttatás,
c) tőkeminimum
biztosítása.
Az előirányzat tartalmazza a kezelésével és működtetésével járó kiadásokat, bankköltségeket is.

Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány

1. Az F:8 mező a) és c) pontja esetén megálla-
podással, szerző-
déssel.
2. Az F:8 mező b) pontja esetén egyedi döntés vagy jogszabály alapján pályázati rendszeren kívül, kérelem útján –
támogatási szerződés-
sel vagy támogatói okirattal.

előleg biztosít-
ható

egyösszegű kifizetéssel

-

Támogatás esetén biztosíték lehet
a) a kedvezmé-
nyezett valamennyi –
jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhe-
tő – fizetési számlájára vonatkozó,
a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata,
b) biztosítói- vagy bankgaran-
cia,
c) készfizető kezesség,
d) zálogjog.

-

-

-

2. melléklet a 9/2018. (X. 19.) PM rendelethez73


1X06770M_0

XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 5. Gazdaság újraindítását szolgáló pénzügyi fejezeti kezelésű előirányzatok alcím 2021. évi fejezeti kezelésű előirányzatainak feladatterve

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

L

M

N

O

1.

Áht. Azonosító

Címnév

Alcímnév

Jogcím-
csoport név

Jogcímnév

Előirányzat célja

Kifizetésben részesülők köre

Támogatás biztosításának módja

Támogatási előleg

Rendelkezésre bocsátás módja

Visszafizetés határideje

Biztosíték

Kezelő szerv

Lebonyolító szerv

Európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás közreműködő szervezete

2.

 

Gazdaság újraindítását szolgáló pénzügyi fejezeti kezelésű előirányzatok

 

 

 

 

 

 

 

 

3.

349562

 

 

Nagyvállalati beruházási támogatások

Az előirányzat célja a nagyvállalkozások, a középvállalkozások minimum 100 millió forint elszámolható összköltségű

1. induló vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásainak a támogatása,

2. kutatás-fejlesztési tevékenységének a támogatása,

3. az 1. ponthoz kapcsolódó energiahatékonysági beruházásainak a támogatása,

4. az 1. ponthoz kapcsolódó megújuló energia használatát célzó beruházásainak a támogatása,

5. bővítő vagy pótló beruházásainak támogatása,

a) amennyiben a fejlesztendő tevékenység a gyógyszergyártás (TEÁOR 21), elektronikus orvosi berendezés gyártása (TEÁOR 26.6) orvosi eszköz gyártása (TEÁOR 32.5) (al)ágazatok valamelyikében valósul meg, vagy ezen termékek raktározásához, kereskedelméhez kapcsolódik, vagy

b) amennyiben a támogatást igénylő

ba) igazolja, hogy a koronavírus-járvány következtében pénzügyi vagy gazdasági nehézségei keletkeztek,

bb) igazolja, hogy a koronavírus-járvány miatt, azzal ok-okozati összefüggésben az értékesítés nettó árbevétele vagy a megrendelési állományának értéke legalább 25%-kal visszaesett,

bc) nyilatkozik arról, hogy nem felelős a gazdasági visszaesésért, és a tőle elvárható gondossággal járt el,

6. a koronavírus-járvány elleni védekezés szempontjából releváns termék előállítására irányuló beruházásainak támogatása.

Az előirányzat tartalmazza a kezelésével és működtetésével járó költségeket is.

1. A támogatás nagyvállalkozások és azon középvállalkozások számára nyújtható, amelyek kapcsolt vállalkozásaival egybeszámított éves átlagos statisztikai állományi létszáma legkésőbb a támogatott projekt fizikai befejezését követő második üzleti évben eléri a 150 főt, amennyiben

a) a fejlesztendő tevékenység a támogatást igénylő technológiai korszerűsítését célozza és a Központi Statisztikai Hivatal

által a feldolgozóipari ág (TEÁOR 10-33), építőipari ág (TEÁOR 41-43) körébe sorolt ágazat vagy a raktározás, tárolás alágazat (TEÁOR 52.1) valamelyikébe esik, vagy a nagykereskedelem és kiskereskedelem ágazatok (TEÁOR 46-47) esetén

a fejlesztés élőmunka kiváltását eredményező, saját használatra történő raktárkapacitás bővítésére, automatizálására irányul,

b) a támogatást igénylő vagy kapcsolt vállalkozása Magyarországon rendelkezik saját tulajdonú székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel,

c) a támogatást igénylő vagy kapcsolt vállalkozása rendelkezik legalább három lezárt (beszámolóval alátámasztott), teljes

(365 napot jelentő) üzleti évvel, melybe az előtársaságként való működés időszaka nem számít bele,

d) a támogatást igénylőnek vagy a támogatást igénylőnek a kapcsolt és partnervállalkozásaival egybeszámított, a támogatási igény benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés vagy a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti árbevétele meghaladja a projekt elszámolható összköltségét,

e) a támogatást igénylőnek vagy a támogatást igénylőnek a kapcsolt és partnervállalkozásaival egybeszámított, a támogatási igény benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés vagy a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt,

teljes üzleti év éves beszámoló szerinti mérlegfőösszege meghaladja a projekt elszámolható összköltségét,

f) a beruházás a támogatást igénylőnél az átlagos éves nettó árbevétel növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző üzleti év éves nettó árbevételéhez képest,

g) a támogatást igénylő vállalja az átlagos statisztikai állományi létszám megtartását és a bérköltségként nyilvántartott kifizetéseinek növelését,

1. Egyedi döntés vagy jogszabály alapján, pályázati rendszeren kívül, kérelem útján – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal.

2. Egyedi döntés alapján, pályázat útján – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal.

3. Ávr. 101/A. § alapján támogatói okirattal.

előleg biztosítható

egyösszegű kifizetéssel, részletekben történő kifizetéssel – időarányosan vagy teljesítésará-
nyosan

-

Biztosíték lehet:

a) a kedvez-

ményezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó,

a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata,

b) bankgarancia,

c) biztosítók által vállalt garancia vagy készfizető kezesség,

d) kedvezményezett tulajdonosa

(így különösen anyavállalat, természetes személy) által vállalt készfizető kezesség.

-

igénybe vehető

-

h) a támogatást igénylő az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja és a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja,

i) a támogatást igénylő nagyvállalkozás vállalja, hogy a nagyvállalati méretkategóriát legalább a fenntartási időszak végéig megőrzi,

j) a támogatást igénylő középvállalkozás vállalja, hogy kapcsolt vállalkozásaival egybeszámított éves átlagos statisztikai állományi létszáma a fenntartási időszak alatt nem csökken 150 fő alá.

2. Nem nyújtható támogatás, ha a támogatási igény

a) benyújtójának lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó nyilvántartott adó- vagy egyéb köztartozása van, kivéve,

ha a tartozás szerint illetékes hatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,

b) a d) alpont hatálya alá tartozó vállalkozások kivételével, benyújtójának a kapcsolt vállalkozásaival egybeszámított foglalkoztatotti létszáma eléri a 12 ezer főt,

c) benyújtója a beruházást vagy a fejlesztést olyan bérelt vagy lízingelt ingatlanon kívánja megvalósítani, amely esetében

a bérleti vagy a lízingszerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a kötelező üzemeltetési időszak idejére vagy a befektető nem vállalja, hogy bérleti vagy

a lízingszerződés lejárta előtt a fenti feltételeknek megfelelő helyszín rendelkezésre állását igazolja,

d) benyújtójában a szavazati jogok legalább 25%-át közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy közösen egy vagy több állami szerv irányítja, kivéve az alábbi szak- és alágazati kódú fejlesztendő tevékenységek esetén 10.11. Húsfeldolgozás,

-tartósítás, 10.13. Hús-, baromfihús készítmény gyártása, 10.89. M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása, 15.11. Bőr, szőrme kikészítése, 16.21. Falemezgyártás, 16.22. Parkettagyártás, 16.23. Épületasztalos-ipari termék gyártása, 19.20. Kőolaj-feldolgozás, 20.1. Vegyi alapanyag gyártása, 23.6. Beton-, gipsz-, cementtermék gyártása, 25.11. Fémszerkezet gyártása, 29.10. Közúti gépjármű gyártása, 29.31. Járművillamossági, elektronikai készülékek gyártása, 29.32. Közúti jármű alkatrészeinek gyártása.

4.

280578

 

 

Területfejlesztési feladatok

Az előirányzat fedezetet biztosíthat

1. Pest megye területén megvalósuló alábbi fejlesztésekhez:

a) közvetlen vállalkozásfejlesztést szolgáló, a vállalkozások működési feltételeit és környezetét javító fejlesztésekhez:

aa) mikro, kis- és középvállalkozások telephelyfeltételeinek javításához,

ab) üzleti infrastrukturális fejlesztések támogatásához, kiemelten ipari parkok, iparterületek, logisztikai és technológiai parkok fejlesztéséhez,

ac) barnamezős területek újrahasznosításához,

ad) vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzéséhez,

ae) ipari kapacitások és technológiák fejlesztéséhez,

af) befektetés-ösztönző tevékenység támogatásához,

ag) piacok fejlesztéséhez,

b) turizmus mint stratégiai ágazat fejlesztéséhez,

ba) turisztikai látványosságokhoz, vonzerőkhöz,

bb) szálláshely-kapacitás fejlesztéséhez,

c) Pest megyei lemaradó térségek komplex fejlesztéséhez,

d) munkaerő mobilitását elősegítő közlekedésfejlesztéshez, kiemelten önkormányzati tulajdonú belterületi utak, kerékpárutak fejlesztéséhez,

e) önkormányzati közfeladat-ellátás infrastrukturális feltételeinek javításához, fejlesztéséhez, kiemelten önkormányzati tulajdonú intézmények energetikai megújításához,

ea) a gyermekellátás feltételeinek javításához, önkormányzati ingatlanban működő nevelési, oktatási intézmények – kiemelten óvodák és általános iskolák – infrastrukturális fejlesztéséhez,

eb) önkormányzati tulajdonú egészségügyi alapellátás intézményeinek fejlesztéséhez,

f) kormányhatározat alapján, Pest megye területén működő egészségügyi szakellátást nyújtó intézmények fejlesztéséhez,

g) települések infrastrukturális ellátottságának javításához, fejlesztéséhez,

h) felszíni csapadékvíz-elvezetés létesítményeinek fejlesztéséhez, élővizek és környezetük revitalizációjához;

2. az 1. pont szerinti Pest megye területén megvalósuló fejlesztések kapcsán a Pest Megye Önkormányzata által végzett feladatokhoz;

3. a területfejlesztési intézményrendszeri feladatokra

a) a területi önkormányzatok,

b) a térségi fejlesztési tanácsok részére a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló

1996. évi XXI. törvényben meghatározott feladatokhoz kapcsolódó tevékenységeikhez és egyes szakmai projektjeik végrehajtásához;

4. területfejlesztési szakmai háttérfeladatokra

a) a Nemzeti Programokkal kapcsolatos feladatok ellátásához és fejlesztéséhez,

b) az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer működéséhez és szakmai feladatai ellátásához;

5. a szlovén Rába-vidék térségfejlesztési program megvalósításának támogatásáról szóló 1618/2019. (X. 28.) Korm. határozat [a továbbiakban: 1618/2019. (X. 28.) Korm. határozat]

4. pontjában meghatározott célterületen az 1618/2019.
(X. 28.) Korm. határozat 3. pontjában foglalt célok megvalósításához;

6. a Tokaj-Zemplén Térség fejlesztéséhez szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1791/2020. (XI. 11.) Korm. határozat 1. pontjában elfogadott Tokaj-Zemplén

Térség Fejlesztési Programban foglalt célokra, a program megvalósítása területén;

7. egyéb területfejlesztéshez, fejlesztéspolitikához kapcsolódó feladatok ellátásához és kapcsolódó projektekhez.

Az előirányzat tartalmazza a kezelésével és működtetésével járó költségeket.

1. Az F:4 mező 1. pontja tekintetében Pest megye területén működő helyi önkormányzat, költségvetési szerv, Pest megye területén telephellyel rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, egyéni cég, civil szervezet, szövetkezet, egyház, köztestület.

2. Az F:4 mező 2. pontja tekintetében Pest Megye Önkormányzata.

3. Az F:4 mező 3. és 4. pontja tekintetében helyi önkormányzat, térségi fejlesztési tanács, költségvetési szerv, gazdasági társaság, civil szervezet, természetes személy.

4. Az F:4 mező 5. pontja tekintetében helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, költségvetési szerv, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, egyéni cég, civil szervezet, szövetkezet, egyház, köztestület, természetes személy.

5. Az F:4 mező 6. pontja tekintetében helyi önkormányzat, térségi fejlesztési tanács, költségvetési szerv, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, egyéni cég, civil szervezet, közhasznú szervezet, szövetkezet, egyház, köztestület, természetes személy.

6. Az F:4 mező 7. pontja tekintetében helyi önkormányzat, térségi fejlesztési tanács, költségvetési szerv, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, egyéni cég, civil szervezet, szövetkezet, egyház, köztestület, természetes személy.

1. Egyedi döntés vagy jogszabály alapján, pályázati rendszeren kívül, kérelem útján – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal.

2. Egyedi döntés alapján, pályázat útján – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal.

3. Ávr. 101/A. §-a alapján támogatói okirattal.

előleg biztosítható

egyösszegű kifizetéssel, részletekben történő kifizetéssel, előirányzat-
átcsoportosítás
sal – időarányosan vagy teljesítés-
arányosan

-

Biztosíték lehet:

a) a kedvezmé-
nyezett valamennyi

– jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó,

a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata,

b) zálogjog,

c) garancia,

d) kezesség,

e) óvadék.

-

igénybe vehető

-

Visszterhes polgári jogi szerződés alapján.

-

 

-

5.

359495

 

 

Szentháromság téri ingatlanberuházás

Az előirányzat fedezetet biztosít

1. a Pénzügyminisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházások, felújítások kiadásaira,

2. a Nemzetgazdasági Minisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezéséhez szükséges további intézkedésekről szóló 1097/2017. (III. 2.) Korm. határozat 1. pont b) alpontja szerinti nonprofit korlátolt felelősségű társaság működéséhez, feladatellátásához.

gazdasági társaság, költségvetési szerv

1. Egyedi döntés vagy jogszabály alapján, pályázati rendszeren kívül – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal.

2. Ávr. 101/A. § alapján támogatói okirattal.

előleg biztosítható

egyösszegű kifizetéssel, részletekben történő kifizetéssel, előirányzat-
átcsoportosí-
tással – időarányosan vagy teljesítés-
arányosan

-

Biztosíték lehet:

a) a kedvezményezett valamennyi –
jogszabály alapján beszedési megbízással

megterhelhető –
fizetési számlájára vonatkozó,

a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata,

b) zálogjog,

c) garancia,

d) kezesség,

e) óvadék.

-

-

-

3. melléklet a 9/2018. (X. 19.) PM rendelethez74

A Kárrendezési célelőirányzat és egyéb kártalanítási feladatok előirányzatból ár- és belvíz kártalanításra jogosult személyek fizetendő éves díja

A lakóingatlan (lakás céljára szolgáló felépítmény) szerződésben meghatározott értéke
(Ft)

A lakóingatlan helye szerinti település veszélyeztetettségi besorolása és a fizetendő
éves díj (Ft)

 

„A" kategória

„B" kategória

„C" kategória

0 – 1 000 000

5 000

4 000

3 000

1 000 001 – 2 000 000

6 500

5 200

3 900

2 000 001 – 3 000 000

8 000

6 400

4 800

3 000 001 – 4 000 000

9 500

7 600

5 700

4 000 001 – 5 000 000

11 000

8 800

6 600

5 000 001 – 6 000 000

12 500

10 000

7 500

6 000 001 – 7 000 000

14 000

11 200

8 400

7 000 001 – 8 000 000

15 500

12 400

9 300

8 000 001 – 9 000 000

17 000

13 600

10 200

9 000 001 – 10 000 000

18 500

14 800

11 100

10 000 001 – 11 000 000

20 000

16 000

12 000

11 000 001 – 12 000 000

21 500

17 200

12 900

12 000 001 – 13 000 000

23 000

18 400

13 800

13 000 001 – 14 000 000

24 500

19 600

14 700

14 000 001 – 15 000 000

26 000

20 800

15 600

1

Az 1. § a 24/2020. (XII. 30.) PM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

2

Az 1. § b) pontja a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 7. § a) és c) pontja szerint módosított szöveg.

3

A 2. § a 24/2020. (XII. 30.) PM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

4

A 3. § a 24/2020. (XII. 30.) PM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

5

A 3. § (1) bekezdés 1. pontja a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 3. § (1) bekezdés 2. pontja a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 3. § (1) bekezdés 3. pontja a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

8

A 3. § (1) bekezdés 5. pontja a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

9

A 3. § (1) bekezdés 6. pontja a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

10

A 3. § (1) bekezdés 8. pontja a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

11

A 3. § (1) bekezdés 9. pontja a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

12

A 3. § (1) bekezdés 10. pontja a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

13

A 3. § (1) bekezdés 11. pontja a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

14

A 3. § (1) bekezdés 12. pontja a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

15

A 3. § (1) bekezdés 13. pontja a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

16

A 3. § (1) bekezdés 14. pontja a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

17

A 3. § (1) bekezdés 15. pontja a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A 3. § (1) bekezdés 16. pontja a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

19

A 3. § (1) bekezdés 17. pontja a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

20

A 3. § (1) bekezdés 18. pontja a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

21

A 3. § (1) bekezdés 19. pontja a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

22

A 3. § (1) bekezdés 20. pontja a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 3. § (1) bekezdés 21. pontja a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

24

A 3. § (1) bekezdés 23. pontja a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

25

A 4. §-t a 24/2020. (XII. 30.) PM rendelet 8. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

26

Az 5. § (1) bekezdés 35a. pontját a 11/2019. (IX. 4.) PM rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.

27

Az 5. § (1) bekezdés 45a. pontját a 8/2020. (VII. 31.) PM rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.

28

Az 5. § (1) bekezdés 64. pontja a 8/2020. (VII. 31.) PM rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

29

Az 5. § (1) bekezdés 71. pontja a 11/2019. (IX. 4.) PM rendelet 7. § a) pontja szerint módosított szöveg.

30

Az 5. § (1) bekezdés 86a. pontját a 11/2019. (IX. 4.) PM rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

31

Az 5. § (1) bekezdés 86b. pontját a 11/2019. (IX. 4.) PM rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

32

Az 5. § (1) bekezdés 86c. pontját a 11/2019. (IX. 4.) PM rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

33

Az 5. § (2) bekezdése a 24/2020. (XII. 30.) PM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

34

A 6. § (1) bekezdése a 24/2020. (XII. 30.) PM rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

35

A 6. § (3) bekezdés a) pontja a 24/2020. (XII. 30.) PM rendelet 7. § a) pontja szerint módosított szöveg.

36

A 6. § (3) bekezdés b) pontja a 8/2020. (VII. 31.) PM rendelet 3. §-ával megállapított, a 24/2020. (XII. 30.) PM rendelet 7. § a)–b) pontja szerint módosított szöveg.

37

A 6. § (4) bekezdés b) pontja a 11/2019. (IX. 4.) PM rendelet 7. § b) pontja szerint módosított szöveg.

38

A 6. § (4) bekezdés g) pontját a 11/2019. (IX. 4.) PM rendelet 3. §-a iktatta be.

39

A 6. § (14) bekezdését a 24/2020. (XII. 30.) PM rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be.

40

A 7. § (2) bekezdését a 11/2019. (IX. 4.) PM rendelet 4. §-a iktatta be.

41

A 9. § a) pontja a 8/2020. (VII. 31.) PM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

42

A 9. § b) pontja a 8/2020. (VII. 31.) PM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

43

A 9. § c) pontja a 8/2020. (VII. 31.) PM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

44

A 9. § d) pontja a 8/2020. (VII. 31.) PM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

45

A 9. § e) pontját a 24/2020. (XII. 30.) PM rendelet 8. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

46

A 6. alcímet (12. §) a 24/2020. (XII. 30.) PM rendelet 8. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

47

A 14. § (6) bekezdését a 8/2020. (VII. 31.) PM rendelet 5. §-a iktatta be, szövege a 24/2020. (XII. 30.) PM rendelet 7. § b) pontja szerint módosított szöveg.

48

A 7/A. alcímet (20/A–20/B. §) a 11/2019. (IX. 4.) PM rendelet 5. §-a iktatta be.

49

A 20/A. alcímet (48/A–48/F. §) a 2/2020. (V. 22.) PM rendelet 2. §-a iktatta be.

50

A 48/A. § (4) bekezdése a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 7. § d) pontja szerint módosított szöveg.

51

A 48/A. § (5) bekezdését a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 2. §-a iktatta be.

52

A 48/B. § a 8/2020. (VII. 31.) PM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

53

A 48/C. § (1) bekezdése a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 7. § e) pontja szerint módosított szöveg.

54

A 48/C. § (2) bekezdése a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 7. § f) pontja szerint módosított szöveg.

55

A 48/C. § (3) bekezdése a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 7. § g) pontja szerint módosított szöveg.

56

A 48/D. § (3) bekezdését a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 3. §-a iktatta be.

57

A 48/E. § a 8/2020. (VII. 31.) PM rendelet 7. §-ával megállapított, a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 7. § h) pontja szerint módosított szöveg.

58

A 48/F. § a 24/2020. (XII. 30.) PM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

59

A 20/B. alcímet (48/G–48/L. §) a 8/2020. (VII. 31.) PM rendelet 8. §-a iktatta be.

60

A 48/G. § (4) bekezdése a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 7. § d) pontja szerint módosított szöveg.

61

A 20/C. alcímet (48/M–48/R. §) a 8/2020. (VII. 31.) PM rendelet 9. §-a iktatta be.

62

A 48/M. § (4) bekezdése a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 7. § d) pontja szerint módosított szöveg.

63

A 60. § a 24/2020. (XII. 30.) PM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

64

A 60. § (2) bekezdés a) pontja a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 7. § i) pontja szerint módosított szöveg.

65

A 60. § (2) bekezdés b) pontja a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 7. § j) pontja szerint módosított szöveg.

66

A 60. § (2) bekezdés c) pontja a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 7. § i) pontja szerint módosított szöveg.

67

A 60. § (2) bekezdés d) pontja a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 7. § k) pontja szerint módosított szöveg.

68

A 60. § (2) bekezdés e) pontját a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 4. §-a iktatta be.

69

A 61. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 5. §-a iktatta be.

70

A hatálybalépés időpontja 2021. július 31.

71

A hatálybalépés időpontja 2021. július 31.

72

Az 1. melléklet a 24/2020. (XII. 30.) PM rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított, a 8/2021. (VII. 30.) PM rendelet 7. § l) pontja szerint módosított szöveg.

74

A 3. mellékletet a 24/2020. (XII. 30.) PM rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be.