338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet

a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzéséről

2022.07.05.

A Kormány
a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 18. § és a 20–22. § tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 19. § és a 23. § tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya

a) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott központi kormányzati igazgatási szervekre és ezek területi, helyi szerveire (a továbbiakban együtt: központi kormányzati igazgatási szerv),

b)¹ az a) pont szerinti szerveknél foglalkoztatott szakmai vezetőkre és ügyintézőkre (a továbbiakban együtt: kormánytisztviselő),,

c) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (a továbbiakban: Egyetem) és

d)² a személyügyi központról és a Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 716/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti személyügyi központra (a továbbiakban: személyügyi központ)

terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. belső képzőintézmény: a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott feltételeknek megfelelő, engedéllyel rendelkező felnőttképző;

2. belső továbbképzés: a központi kormányzati igazgatási szerv, valamint a felsőoktatási intézmény vagy felnőttképző által folytatott szakmai vagy nyelvi továbbképzés, konferencia, szakmai tájékoztató, illetve egyéb közösségi és egyéni tanulási forma, amely a kormánytisztviselő számára speciális intézményi vagy álláshellyel összefüggő feladatokhoz szükséges ismereteket, illetve képességeket közvetít;

3. egyéni továbbképzési terv: a kormánytisztviselő tárgyévre meghatározott továbbképzési kötelezettségeinek és egyéni fejlesztési igényeinek teljesítését biztosító képzési terv;

4. központi oktatás-informatikai rendszer: a továbbképzési rendszer digitális tanítási-tanulási portálja;

5. közszolgálati továbbképzés: az Egyetem által fejlesztett és megvalósított általános közigazgatási, szakmai vagy vezetői ismeretek megszerzésére irányuló, a közigazgatási szakvizsgára való felkészülést moduláris rendszerben szolgáló, továbbá a jogalkalmazás javítására irányuló továbbképzés;

6. szakmai tájékoztató, konferencia, egyéb közösségi és egyéni tanulási formák: az álláshelyen ellátandó feladathoz kapcsolódó, a szakmai munka ellátásával összefüggő szakmai, jogi, módszertani továbbképzés;

7. tanulmányi pont: a kormánytisztviselő által teljesített továbbképzés mértékegysége;

8. továbbképzés: a kormánytisztviselő alkalmazásához megkívánt iskolai alapképzettségen, szakképzettségen kívüli minden további iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés, átképzés, vezetőképzés, szakvizsgára való felkészülést moduláris rendszerben szolgáló képzés, szakmai tájékoztató.

2. A kormánytisztviselő továbbképzési kötelezettsége

3. § (1) A kormánytisztviselő a tárgyévi továbbképzési kötelezettségét a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértésével egyéni továbbképzési terv alapján – a 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint – teljesíti.

(2) A kormánytisztviselő az (1) bekezdésben meghatározott továbbképzési kötelezettségét

a) a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott,

b) a központi kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter, valamint

c) a Kormány által előírt

továbbképzéssel teljesíti [a b) és c) pont a továbbiakban együtt: kötelező továbbképzés].

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti továbbképzés közszolgálati vagy belső továbbképzés. A belső továbbképzés aránya a tárgyévi továbbképzési kötelezettség legfeljebb 50%-a lehet.

(4) A továbbképzés teljesítésének mérése tanulmányi pontrendszerrel történik. A munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg a tárgyévi továbbképzési kötelezettség alapján teljesítendő tanulmányi pontok mértékét, valamint a belső továbbképzések tekintetében az egyes továbbképzési programok tanulmányi pontjainak értékét az Egyetem által kiadott módszertani útmutató alapján.

4. § (1) Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól a központi kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott azon kormánytisztviselő, aki esetében a rá irányadó nyugdíjkorhatár eléréséhez öt évnél rövidebb idő van hátra.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója dönthet úgy, hogy az általa meghatározott továbbképzési kötelezettség alól mentesíti a tárgyévben a központi kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott azon kormánytisztviselőt, aki a központi kormányzati igazgatási szervvel kötött tanulmányi szerződés alapján tanulmányokat folytat.

(3) A belső továbbképzések

a) saját vagy más kormányzati igazgatási szerv, vagy az azt kiszolgáló belső képzőintézmény által nyilvántartásba vett továbbképzés lebonyolításával,

b) felsőoktatási vagy felnőttképzési intézmény által biztosított képzési szolgáltatással,

c) a munkáltatói jogkör gyakorlója által támogatott, a kormánytisztviselő által választott egyéni vagy közösségi tanulási formával biztosíthatóak.

(4) A központi kormányzati igazgatási szerv a belső továbbképzési programok megvalósításával összefüggő feladatai körében a belső továbbképzésekről nyilvántartást vezet, a tervezett, illetve a teljesített képzések esetében az 5. § (3) bekezdésében szereplő adatokat rögzíti az Egyetem által biztosított központi oktatás-informatikai rendszerben.

5. § (1) A központi kormányzati igazgatási szerv által szervezett belső továbbképzés a központi kormányzati igazgatási szerv közszolgálati szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint jóváhagyott programokból állhat.

(2) A területi kormányzati igazgatási szerv által irányított szervek belső továbbképzési programjait az irányító kormányzati igazgatási szerv hagyja jóvá.

(3) A (2) bekezdés szerinti jóváhagyás során vizsgálni szükséges a belső továbbképzési program

a) címét,

b) tartalmát,

c) célját, célcsoportját,

d) az általa megszerezhető kompetenciákat,

e) típusát,

f) teljesítendő óraszámát,

g) számonkérésének alkalmazott módját és

h) teljesítésével megszerezhető tanulmányi pontok számát.

(4) A (2) bekezdés szerinti jóváhagyási eljárásban részt vevő hivatali szervezeti egységeket a központi kormányzati igazgatási szerv közszolgálati szabályzata határozza meg.

6. § (1) A kormánytisztviselő továbbképzési kötelezettsége a próbaidő leteltét követő napon kezdődik. Ha próbaidő kikötésére nem kerül sor, a továbbképzési kötelezettség a jogviszony létesítésének napján kezdődik.

(2) Ha a továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselő

a) három hónapot meghaladóan fizetés nélküli szabadságot vagy táppénzellátást vesz igénybe,

b) a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) szerinti felkészülésben vesz részt, vagy

c) a Külszoltv. szerinti tartós külszolgálatot teljesít,

a továbbképzési kötelezettséget a képzési kötelezettsége ismételt visszaállását követően, a tárgyévre vonatkozóan, az éves továbbképzési tervében meghatározottan, időarányosan kell teljesítenie.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója az egyéni továbbképzési tervvel összhangban biztosítja a kormánytisztviselő – különösen a személyes jelenlétet igénylő – továbbképzésben való részvételének feltételeit.

3. A továbbképzés ágazati irányítása és felügyelete

7. § (1)³ A kormánytisztviselők továbbképzésének ágazati irányítása és felügyelete a személyügyi központ vezetőjének feladata.

(2)⁴ A személyügyi központ vezetője különösen

a) irányítja a továbbképzés intézményrendszerét;

b) felügyeli az Egyetem továbbképzés tervezésével összefüggő feladatainak végrehajtását;

c) felügyeli – az Egyetem bevonásával – a központi kormányzati igazgatási szervek éves továbbképzési tervezését, valamint a tervek végrehajtását;

d) jóváhagyja a 11. § (3) bekezdésében meghatározott jelentést.

4. A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium

8. § A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet szerint meghatározott Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: KTK) a rendelet hatálya alá tartozó továbbképzések vonatkozásában

a) meghatározza a közszolgálati továbbképzési programok követelményrendszerét, valamint javaslatot tesz a közszolgálati továbbképzési programok továbbfejlesztésére,

b) ellátja a továbbképzési programok minőségbiztosításával kapcsolatos feladatokat.

5. Az Egyetem

9. § (1) Az Egyetem a továbbképzési rendszer működtetése során az alábbi feladatokat látja el:

a) kifejleszti a KTK által meghatározott követelményrendszer szerinti közszolgálati továbbképzési programokat;

b) képzéseket biztosít a kormánytisztviselők idegennyelvi fejlesztéséhez és nyelvvizsga-felkészüléséhez;

c) működteti és továbbfejleszti a központi oktatás-informatikai rendszert a tematikus, folyamatos és aktív közösségi tanulás és közösségi tudásmegosztás funkcióval;

d) a c) pontban meghatározott tanulóközösségeket működteti, a tanulási munkát tematizálja és orientálja;

e) a központi oktatás-informatikai rendszerben biztosítja a továbbképzések tervezésének adatbázisát, tervezési rendszerét;

f) kidolgozza a tervkészítésre vonatkozó módszertani eljárásokat;

g)⁵ a továbbképzések megvalósításáról nyilvántartást vezet, statisztikai célú adatszolgáltatást végez a személyügyi központ vezetője részére.

(2) A továbbképzési program (1) bekezdés a) pont szerinti fejlesztése magában foglalja a továbbképzési programokban felhasznált szakanyagok létrehozását, továbbá a képzés során alkalmazott oktatásmódszertan, a képzések követelményrendszerének megfelelő tanmenet és a képzésekben felhasznált tananyagok, oktatási segédanyagok fejlesztését.

(3) Az Egyetem a közszolgálati továbbképzési kínálatában a kormánytisztviselőnek a tárgyévre legalább 16 tanulmányi pont és legfeljebb 40 tanulmányi pont értékű képzést köteles biztosítani.

(4) Az Egyetem a központi kormányzati igazgatási szervvel kötött külön megállapodás alapján a 3. § (2) bekezdésében felsorolt képzéseknek nem minősülő egyéb képzéseket biztosíthat.

(5) Az Egyetem működteti a továbbképzésekkel összefüggő tervkészítési feladatok ellátását és az egyéni továbbképzési tervek teljesülésének nyomon követését támogató központi oktatás-informatikai rendszert, valamint kidolgozza a tervkészítéshez szükséges módszertani ajánlásokat.

6. A továbbképzés tervezése

10. § (1) A kormánytisztviselő továbbképzése az egyéni továbbképzési tervek alapján történik.

(2) A tárgyévben meghatározott továbbképzési kötelezettséget tartalmazó egyéni továbbképzési terv elkészítéséről – a 9. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltak figyelembevételével – a tárgyév február 28-áig a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik.

(3) Az egyéni továbbképzési terv tartalmazza a közszolgálati és belső továbbképzéseket, valamint a Kormány és a központi kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter által előírt kötelező képzéseket.

(4) Az éves egyéni továbbképzési tervet a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévben felmerülő továbbképzési igények alapján módosíthatja.

11. § (1) A hivatali szervezet vezetője az egyéni továbbképzési tervek összesítésével készíti el a központi kormányzati igazgatási szerv éves továbbképzési tervét (a továbbiakban: intézményi továbbképzési terv), amelyet tárgyév március 15-éig megküld az Egyetem részére.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a közszolgálati továbbképzési igények tervezését a központi oktatás-informatikai rendszerben rögzíti.

(3)⁶ A központi kormányzati igazgatási szerv az intézményi továbbképzési terv végrehajtásáról tájékoztatót készít, amelyet a tárgyévet követő év március 15-éig megküld az Egyetem részére. A tájékoztató alapján az Egyetem a tárgyévet követő év április 30-áig a személyügyi központ vezetőjének, valamint a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszternek jelentést készít a megvalósított továbbképzésekről, valamint a felhasznált pénzügyi forrásokról.

7. A továbbképzési kötelezettség teljesítésének finanszírozása

12. § (1) A közszolgálati és a belső továbbképzéshez szükséges pénzügyi forrást a központi kormányzati igazgatási szerv biztosítja.

(2) A közszolgálati továbbképzés, az álláshelyen ellátandó feladathoz előírt közigazgatási szakvizsga, valamint a Kormány által előírt továbbképzés költségeit a központi kormányzati igazgatási szerv az Egyetemnek a tárgyév január 1-jén foglalkoztatott kormánytisztviselői létszám alapján továbbképzési hozzájárulásként (a továbbiakban: normatív hozzájárulás) fizeti meg.

(3) A 4. § (2) bekezdésében meghatározott, a központi kormányzati igazgatási szervvel kötött tanulmányi szerződés alapján tanulmányokat folytató, a munkáltatói jogkör gyakorlója által mentesített kormánytisztviselő a normatív hozzájárulás alapját képező létszám tekintetében nem vehető figyelembe.

(4) A normatív hozzájárulás kormánytisztviselőnként 14 000 forint, amelyet a központi kormányzati igazgatási szerv minden év január 31-éig fizet meg az Egyetem részére. Az Egyetem a központi kormányzati igazgatási szerv részére igazolást állít ki a normatív hozzájárulás megfizetéséről.

(5) Ha a központi kormányzati igazgatási szerv a normatív hozzájárulást megfizeti, azonban a kormánytisztviselő nem vesz részt a továbbképzésben, az Egyetem utólag nem számol el a fel nem használt normatív hozzájárulás összegével, a keletkezett többletet az Egyetem a továbbképzési rendszer működtetésére használja fel.

(6) Ha

a) a központi kormányzati igazgatási szerv jogutódlással történő megszűnésére vagy

b) a Kit. 114. § (10) bekezdésében meghatározott jogviszonyváltás következtében a kormányzati szolgálati jogviszony közszolgálati jogviszonnyá alakulására

kerül sor, a jogutód a tárgyévre vonatkozó normatív hozzájárulás időarányos részét megfizeti a jogelőd részére.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni a Kit. 89. § (6) bekezdése, valamint a Kit. 104. § (9) és (10) bekezdése esetén is azzal, hogy a fogadó, illetve az új jogviszony szerinti szerv fizeti meg a tárgyévre vonatkozó normatív hozzájárulás időarányos részét azon központi kormányzati igazgatási szerv részére, amely a kormánytisztviselőt a kinevezés módosítását vagy a jogviszony megszűnését megelőzően foglalkoztatta.

(8) Ha az (5) bekezdésben szabályozott esetek kivételével a központi kormányzati igazgatási szervnél a tárgyév január 1-jét követően keletkezik továbbképzési kötelezettség, akkor a kormánytisztviselő után a központi kormányzati igazgatási szerv a normatív hozzájárulást időarányosan fizeti meg az Egyetem részére a tárgyév végéig.

8. A közigazgatási vezetőképzés

13. § (1) A közigazgatási vezetőképzésre e rendelet szabályait a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A közigazgatási vezetőképzés a vezetői utánpótlás képzéséből, a vezető rendszeres továbbképzéséből és a vezető magas szintű kiválósági képzéséből áll.

(3) A közigazgatási vezetőképzés programjait a továbbképzési programkínálaton belül az Egyetem fejleszti és működteti. A vezetőképzési programok megvalósítására az Egyetem jogosult.

9. Az átképzés

14. § Az átképzés keretében a központi kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselő által betöltött álláshelytől eltérő álláshelyen ellátandó feladatok, illetve a betöltött álláshelyen ellátandó feladatok hatékonyabb ellátását biztosító iskolai végzettség, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges továbbképzést lehetővé teszi.

10. Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet 2020. január 1-jén lép hatályba.

(2) A KTK tagjainak megbízatását a kormányrendelet hatálybalépése nem érinti.

16. §⁷

17. §⁸

17/A. §⁹

18. §¹⁰

19. §¹¹

20. §¹²

21. §¹³

22. §¹⁴

23. §¹⁵