• Tartalom

12/2020. (VII. 30.) KKM rendelet

a kihelyező szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett, a kihelyezett és a külképviselet által foglalkoztatott házastárs alkalmassági és pszichológiai alkalmassági vizsgálatának és a kihelyezett hozzátartozójának alkalmassági vizsgálatának, valamint a felülvizsgálat rendjének részletes szabályairól

2022.01.28.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (6a) bekezdésében, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (2) bekezdés q) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 17. § tekintetében a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (2) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 138. § 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Hatály

1. § (1) E rendelet hatálya

a) Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteire, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteire, Magyarország kereskedelmi képviseleteire kihelyezettekre,

b) az a) pont szerinti kihelyezettek kihelyező okiratában szereplő, illetve szerepeltetni kívánt hozzátartozóira,

c) a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) 11. § (3) bekezdése szerinti külföldi felkészülési állományba, a Külszoltv. 21. § (2) bekezdése szerinti belföldi felkészülési állományba (a továbbiakban együtt: felkészülők) kinevezettekre,

d) a tartós külszolgálati kihelyezés előtt álló és kihelyezésre kerülő kormánytisztviselőkre, valamint

e) a Külszoltv. 2. § 16. pont szerinti külképviselet által foglalkoztatott házastársra

terjed ki.

(2) E rendeletnek az (1) bekezdés a) pontja szerinti tartós külszolgálatra kihelyezettekre vonatkozó rendelkezéseit az (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzátartozóra és az (1) bekezdés e) pontja szerinti, a Külszoltv. 2. § 16. pont szerinti külképviselet által foglalkoztatott házastársra megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy a „tartós külszolgálatra való alkalmasság”

a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzátartozó esetében a hozzátartozónak a tartós külszolgálatra kihelyezésre kerülőnek a kihelyező okiratába való felvétele és mindenkori szerepeltetésének, egyúttal a kihelyezettet a hozzátartozó után a Külszoltv. szerint megillető díjazásra való jogosultság feltétele,

b) az (1) bekezdés e) pontja szerinti külképviselet által foglalkoztatott házastárs esetén a munkaviszony külképviselettel történő létesítésének és fenntartásának feltétele.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére kihelyezett, illetve az oda kihelyezés előtt álló kormánytisztviselőkre és hozzátartozóikra.

(4) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) expozíció: a munkavégzés helyén, illetve az állomáshelyen jelenlévő és az e rendelet hatálya alá eső személyt érő kóroki tényező(k) hatásának való kitettség; mennyiségi meghatározása: az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata;

b) pszichoszociális kóroki tényezők: olyan tartós szociális rizikó-szituációk (pl. szociális izoláció, konfliktus munkatárssal vagy vezetővel), illetve kényszerű életmódváltozási esemény és élmény (migráció, kényszerű tárgyvesztés stb.), amelyek úgynevezett rizikódiszpozíció (pl. A-típusú magatartásminta) fennállása esetén pszichés vagy pszichoszomatikus megbetegedéshez, balesethez, társadalmi beilleszkedési zavarhoz vezethetnek;

c) tartós külszolgálatra való alkalmasság vizsgálata: annak megállapítása, hogy a Külszoltv. 1. melléklete szerinti, egy meghatározott külszolgálati munkakörben és állomáshelyen ellátott tevékenység, valamint az adott állomáshelyen történő külképviselet által foglalkoztatott házastársi alkalmazás, illetve az adott állomáshelyen vagy az érintett fogadó országban történő életvitelszerű tartózkodás által okozott fizikai-pszichológiai megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.

3. A tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó vizsgálat

3. § (1) A tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a kihelyezett és annak a kihelyező okiratban szereplő, illetve szerepeltetni kívánt hozzátartozója, valamint a felkészülő, továbbá a tartós külszolgálati kihelyezés előtt álló és kihelyezésre kerülő:

a) a munkavégzésből és a munkakörnyezetből, illetve az állomáshely sajátosságából eredő megterhelés által okozott igénybevétele

aa) egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e,

ab) nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül,

ac) nem okozhatja-e gyermekei testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását;

b) esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása, illetőleg a szakma elsajátítása és gyakorlása, valamint az állomáshelyen történő életvitelszerű tartózkodása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt, vagy egészségkárosodást;

c) milyen munkakörben, és állomáshelyen milyen feltételek mellett foglalkoztatható állapotrosszabbodás veszélye nélkül, illetve milyen állomáshelyen élhet életvitelszerűen, amennyiben átmenetileg vagy véglegesen megváltozott munkaképességű;

d) foglalkoztatható-e tovább jelenlegi munkakörében, állomáshelyén, illetve életvitelszerűen élhet-e állomáshelyén;

e) szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköri feladatának ellátása, illetve az állomáshelyen történő életvitelszerű tartózkodás során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést igényel.

(2) Az alkalmasság véleményezése a kihelyező szerv által megjelölt tartós külszolgálati munkaköri (a továbbiakban: munkakör) feladatra és a Külszoltv. szerinti állomáshelyre történik. Az 1. § (1) bekezdés b) pont szerinti személyek esetén az alkalmasság véleményezése a Külszoltv. szerinti állomáshelyre történik (a továbbiakban együtt: együtt tartós külszolgálatra való alkalmasság).

(3) A tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó vizsgálat lehet előzetes, időszakos és soron kívüli. A tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó vizsgálat és véleményezés a 9. §-ban meghatározott esetben záróvizsgálattal egészül ki.

(4) A tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó vizsgálat

a) az 1. § (1) bekezdés a), valamint c)–e) pontja szerinti személy esetében egészségügyi és pszichológiai,

b) az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy esetében egészségügyi

alkalmassági vizsgálatra terjed ki.

(5) A (4) bekezdés szerinti vizsgálat csak akkor végezhető a területileg illetékes járóbeteg-szakellátó helyen, ha a kihelyező szerv által működtett foglalkozás-egészségügyi szolgálat nem rendelkezik a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, továbbá a térítési díj megfizetése megtörtént.

(6) A tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó vizsgálat, valamint a foglalkoztathatóság szakvéleményezése nem terjed ki a munkaképesség-változás mértékének, a rokkantság fokának meghatározására, valamint a szellemi képesség és az elmeállapot véleményezésére.

4. Az egészségügyi alkalmassági vizsgálat

4. § Az egészségügyi alkalmassági vizsgálat kiterjed

a) a fogászati szűrővizsgálatra,

b) a tüdőszűrésre,

c) nők esetén nőgyógyászati, valamint mammográfiai szűrővizsgálatra,

d) 18 év alatti kihelyező okiraton szereplő, illetve szerepeltetni kívánt hozzátartozó esetén gyermekorvosi vizsgálatra,

e) a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendeletben foglalt életkorhoz kötött szűrővizsgálatokra,

f) a – gondozott betegségeknek is megfelelő – kiterjesztett laboratóriumi vizsgálatokra és azt kiegészítő szakorvosi vizsgálatokra,

g) a gondozott betegségeknek megfelelő időszakos kontrollvizsgálatokra,

h) a célországban várható biológiai ágensekkel szembeni védekezés részeként a szükséges védőoltások meghatározására és szükség szerinti beadására, illetve

i) szükség esetén egyéb a kihelyező szerv foglalkozás-egészségügyi szakorvosa által meghatározott vizsgálatra (pl. szív- és hasi ultrahangvizsgálat).

5. A pszichológiai alkalmassági vizsgálat

5. § (1) A pszichológiai alkalmassági vizsgálat kiterjed az intelligencia, a személyiség, a figyelem és a koncentráció, a pszichés egyensúly, a stresszkezelési képesség, az önismeret és a devianciák vizsgálatára, valamint a pályamotivációra. A pszichológiai alkalmasságot személyiség- és intelligenciatesztek, papíralapú és műszeres figyelemvizsgálatok, és az exploráció komplex értékelése alapján, valamint – ha a vizsgált személy pszichológiai állapota indokolja – kiegészítő vizsgálatok elvégzésével a vizsgálatot végző pszichológus minősíti.

(2) A pszichológiai alkalmassági vizsgálatot az alkalmassági vizsgálatok keretében az egészségügyi alkalmassági vizsgálattól elkülönítetten kell elvégezni.

(3) Ha a pszichológiai alkalmassági vizsgálat során a vizsgálatot végző szakpszichológus olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatok segítségével nem tisztázható, akkor további célzott vizsgálatot, illetve vizsgálatokat kell végezni. Pszichiátriai megbetegedés gyanúja esetén további vizsgálatokat kizárólag pszichiáter szakorvos végezhet.

6. A tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó előzetes vizsgálat

6. § (1)1 Tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó 4. és 5. § szerinti előzetes vizsgálatot kell végezni a Külszoltv. szerinti kihelyezést megelőzően, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastársi alkalmazást megelőzően, azzal, hogy a külképviselet által foglalkoztatott házastárs esetén a vizsgálat – hivatali érdek fennállása esetén – az alkalmazás hatálya alatt, legkésőbb a jogviszony megszűnéséig lefolytatható.

(2) Tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó 4. § szerinti előzetes vizsgálatot kell végezni a kihelyezett kihelyező okiratán szerepeltetni kívánt hozzátartozóján.

7. A tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó időszakos vizsgálat

7. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a), valamint c)–e) pontja szerinti személyek a 4. és 5. § szerinti, az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személyek a 4. § szerinti időszakos alkalmassági vizsgálaton vesznek részt a tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó újbóli véleményezés céljából. Az egészségügyi alkalmassági időszakos vizsgálatokat legalább évente, a pszichikai alkalmassági vizsgálatot legalább kétévente – a kihelyező szerv foglalkozás-egészségügyi szakorvosa javaslatára a kihelyező vezető döntése alapján ennél rövidebb időközönként – kell elvégezni.

(2) Az időszakos alkalmassági vizsgálatot végző orvos a vizsgálati eredmények alapján az (1) bekezdésben előírtnál rövidebb érvényességi időt is megállapíthat.

8. A soron kívüli alkalmassági vizsgálat

8. § (1) Soron kívüli 4. és 5. § szerinti alkalmassági vizsgálatot kell végezni

a) ha a kormánytisztviselő egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakörben és állomáshelyen ellátandó feladat egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására;

b) heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően;

c) a b) pont szerinti heveny foglalkozási megbetegedésen kívül a kormánytisztviselő olyan rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza, illetve 30 napos keresőképtelenséget követően;

d) ha a kormánytisztviselő előre nem várt esemény során expozíciót szenved;

e) ha a kormánytisztviselő munkavégzése – nem egészségi ok miatt – 6 hónapot meghaladóan szünetel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat az 1. § (1) bekezdés b) és e) pontja szerinti személyek esetében is megfelelően alkalmazni kell.

(3) Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet

a) a foglalkozás-egészségügyi orvos,

b) a kihelyező vezető,

c) a felkészülő, a tartós külszolgálati kihelyezés előtt álló és kihelyezésre kerülő, a kihelyezett, valamint annak kihelyező okiraton szereplő hozzátartozója,

d) a pszichikai alkalmassági vizsgálatot végző szakpszichológus, pszichiáter szakorvos.

9. Záróvizsgálat

9. § A kihelyező szerv kezdeményezésére a 4. és 5. § szerinti záróvizsgálatot kell végezni

a)2 a tartós külszolgálat megszűnése, illetve megszüntetése esetén a végleges hazatérést

b) a külképviselet által foglalkoztatott házastársi alkalmazás megszűnését, valamint

c) az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személyek esetében a végleges hazatérést

követően.

10. A vizsgálatokat végző személyek, illetve szervek

10. § (1)3 A tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó egészségügyi vizsgálatot és véleményezést a kihelyező szervvel foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás végzésére szerződött egészségügyi szolgáltatóval jogviszonyban álló foglalkozás-egészségügyi szakorvos végzi.

(2) A tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó pszichikai vizsgálatot és véleményezést a kihelyező szervvel jogviszonyban lévő szakpszichológus végzi.

11. A tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó orvosi vélemény

11. § (1) A tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó orvosi véleményben meg kell határozni, hogy a vizsgált személy az adott munkakör, illetve állomáshely vonatkozásában a tartós külszolgálatra, illetve az állomáshelyen életvitelszerű tartózkodásra alkalmas, ideiglenesen alkalmatlan vagy nem alkalmas.

(2) Az egészségügyi alkalmassági vizsgálat alapján a minősítés lehet:

a) „Egészségileg alkalmas”,

b) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ...-ig”,

c) „Egészségileg alkalmatlan”.

(3) „Egészségileg alkalmas” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy egészséges, vagy csak olyan szervi, szervrendszeri-működési elváltozása van, amely az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, illetve egészségi állapota megfelelő kezeléssel tartósan egyensúlyban tartható, az elváltozás a tartós külszolgálat teljesítésében, illetve az állomáshelyen történő életvitelszerű tartózkodásban nem korlátozza.

(4) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy megbetegedésének, sérülésének gyógyulása 9 hónapon belül várható. A minősítésben megjelölt időtartam lejártát követően az egészségi alkalmassági vizsgálatot ismételten el kell végezni, amelynek során „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” minősítés nem állapítható meg.

(5) „Egészségileg alkalmatlan” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személynek olyan mértékű vagy jellegű egészségkárosodása van, amely a tartós külszolgálattal járó egészségi igénybevételre figyelemmel véglegesen kizárja a tartós külszolgálattal járó kötelezettségek teljesítését.

(6) A pszichológiai alkalmassági vizsgálat alapján a minősítés lehet:

a) „Pszichológiailag alkalmas”,

b) „Pszichológiailag ideiglenesen alkalmatlan ...-ig”,

c) „Pszichológiailag alkalmatlan”.

(7) „Pszichológiailag alkalmas” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy megfelel a tartós külszolgálat ellátásával összefüggésben támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli, és pályamotivációs követelményeknek.

(8) „Pszichológiailag ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” minősítés legfeljebb 6 hónapra adható. „Pszichológiailag ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy átmeneti élethelyzete, aktuális pszichés állapota nem teszi lehetővé képességei, személyiségjegyei megbízható értékelését. A minősítésben megjelölt időtartam lejártát követően a pszichikai alkalmassági vizsgálatot ismételten el kell végezni, amelynek során „Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” minősítés nem állapítható meg.

(9) „Pszichológiailag alkalmatlan” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy nem felel meg a tartós külszolgálat ellátásával összefüggésben támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli, és pályamotivációs követelményeknek.

12. § (1)4 Az 1. § (1) bekezdése szerinti kormánytisztviselő tartós külszolgálatra, illetve a külképviselet által foglalkoztatott házastárs az állomáshelyen életvitelszerű tartózkodásra alkalmas, ha az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton és a pszichikai alkalmassági vizsgálaton külön-külön alkalmasnak minősült. Nem helyezhető ki tartós külszolgálat ellátására az az 1. § (1) bekezdése szerinti kormánytisztviselő, a külképviselet által foglalkoztatni kívánt házastárssal nem köthető munkaszerződés, illetve a külképviselet által foglalkoztatott házastársnak a munkaszerződését meg kell szüntetni, akinek az egészségügyi alkalmassági vizsgálat vagy a pszichológiai alkalmassági vizsgálat alapján a minősítése alkalmatlan vagy ideiglenesen alkalmatlan.

(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti hozzátartozó tartós külszolgálatra alkalmas, ha az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton alkalmasnak, vagy ideiglenesen alkalmatlannak minősült.

(3) A 10. és 11. §-ban foglalt szervek az alkalmassági vélemény közlésén túlmenően a kihelyezéssel, illetve a tartós külszolgálattal kapcsolatos korlátozásokat írhatnak elő a kihelyezett egészségének védelme érdekében.

(4) A tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó vizsgálat eredményének tényét a vizsgált személlyel és a kihelyező szervvel ismertetni kell.

(5) A 10. § (1) bekezdésében megjelölt orvos a nem alkalmasnak véleményezett személyt betegsége esetén vizsgálatra vagy gyógykezelésre az alapellátás orvosához, illetve területileg illetékes szakellátó helyre utalja.

12. Jogorvoslat

13. § (1)5 Ha az 1. § (1) bekezdése szerinti személy az egészségügyi alkalmasság elsőfokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény igazolt kézbesítésének, elektronikus kézbesítés esetén az igazolt hozzáférhetővé válásának a napjától számított 30 napon belül kérheti az egészségügyi alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél.

(2) Az egészségügyi alkalmasság másodfokú vizsgálatát és véleményezését a kihelyező szerv székhelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi.

(3)6 Az elsőfokú szerv által végzett pszichológiai alkalmasság másodfokú vizsgálatát az Információs Hivatal klinikai szakpszichológusa végzi.

(4) A másodfokú szerv döntéséig az elsőfokú szerv véleménye szerint kell eljárni.

13. A kihelyező szerv feladatai

14. § A kihelyező szerv írásban meghatározza a tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó vizsgálatok rendjét.

15. § (1) Az az 1. § (1) bekezdés szerinti kihelyező szerv által foglalkoztatott személy, aki a tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó előzetes, időszakos, soron kívüli vizsgálaton nem vett részt, vagy nem alkalmas minősítést kapott, tartós külszolgálatra nem helyezhető ki, illetve a kihelyezése visszavonásra kerül.

(2) Az e rendelet szerinti alkalmassági vizsgálatot, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokat a kihelyező szerv a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti működése szerinti reláció-specifikus irányításra tekintettel köteles biztosítani. Az e rendelet szerinti szolgáltatások vagy azok egy része a külképviseleti hálózat bevonásával is biztosíthatók.

14. Záró rendelkezések

16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

17. §7

1

A 6. § (1) bekezdése a 2/2022. (I. 27.) KKM rendelet 25. §-ával megállapított szöveg.

2

A 9. § a) pontja a 2/2022. (I. 27.) KKM rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.

3

A 10. § (1) bekezdése a Magyar Közlöny 2020. évi 182. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

4

A 12. § (1) bekezdése a 2/2022. (I. 27.) KKM rendelet 27. §-ával megállapított szöveg.

5

A 13. § (1) bekezdése a 2/2022. (I. 27.) KKM rendelet 28. §-ával megállapított szöveg.

6

A 13. § (3) bekezdése a 2/2022. (I. 27.) KKM rendelet 29. §-ával megállapított szöveg.

7

A 17. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére