• Tartalom
Oldalmenü

565/2020. (XII. 8.) Korm. rendelet

a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekről és az azokhoz kapcsolódó költségvetési támogatásokról

2020.12.17.

A Kormány
a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (1) bekezdés b) pont br) és bs) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 26. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 27. § tekintetében a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (1) bekezdés b) pont bn) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 28. § tekintetében a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 20. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) az olimpiai sportág felnőtt és az az alatti első utánpótlás-korosztály világbajnoksága,

aa) felnőtt sportesemény esetén, ha az adott sporteseményhez egymilliárd forintot elérő vagy meghaladó mértékű költségvetési támogatást kíván igénybe venni a rendező,

ab) utánpótlás sportesemény esetén, ha az adott sportesemény megrendezéséhez igénybe venni kívánt költségvetési támogatás eléri vagy meghaladja az ötszázmillió forintot, illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény alapján igénybe vehető látvány-csapatsport támogatás hatálya alá tartozó sportág esetén az ötvenmillió forintot;

b) az olimpiai sportág felnőtt és az az alatti első utánpótlás-korosztály Európa-bajnoksága,

ba) felnőtt sportesemény esetén, ha az adott sporteseményhez egymilliárd forintot elérő vagy meghaladó mértékű költségvetési támogatást kíván igénybe venni a rendező,

bb) utánpótlás sportesemény esetén, ha az adott sportesemény megrendezéséhez igénybe venni kívánt költségvetési támogatás eléri vagy meghaladja az ötszázmillió forintot, illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény alapján igénybe vehető látvány-csapatsport támogatás hatálya alá tartozó sportág esetén az ötvenmillió forintot;

c) az adott sportág nemzetközi szövetsége által az éves versenynaptárban Világkupaként meghatározott felnőtt világkupaverseny, ha az adott sporteseményhez egymilliárd forintot elérő vagy meghaladó mértékű költségvetési támogatást kíván igénybe venni a rendező;

d) a nemzetközi multisportesemény legalább egy olimpiai sportággal, ha az adott sportesemény megrendezéséhez igénybe venni kívánt költségvetési támogatás eléri vagy meghaladja az egymilliárd forintot;

e) egyéb felnőtt, jelentős nemzetközi súllyal bíró sportesemény, ideértve különösen a nemzetközi kerékpáros körversenyt, GAISF jogtulajdonában álló multisporteseményeket, Sakkolimpia sporteseményeket, ha az adott sporteseményhez egymilliárd forintot elérő vagy meghaladó mértékű költségvetési támogatást kíván igénybe venni a rendező;

f) a felnőtt olimpiai, paralimpiai kvalifikációs verseny, ha az adott sporteseményhez egymilliárd forintot elérő vagy meghaladó mértékű költségvetési támogatást kíván igénybe venni a rendező;

g) a nemzetközi sportszövetségek, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság honlapján „Recognised Organisation”-ként feltüntetett szervezetek által rendezett kongresszus, konferencia, illetve szövetség irányító és szakmai szerveinek ülése;

h) a g) pont alatti szervezetek által, illetve közreműködésével rendezett kiállítás, ha az adott esemény megrendezéséhez igénybe venni kívánt költségvetési támogatás eléri vagy meghaladja a kettőszázmillió forintot;

i) külföldön megrendezendő magyar sportdiplomáciai esemény; valamint

j) olyan egyéb jelentős esemény, amelynek megpályázása, illetve megrendezése tekintetében a Kormány egyedi határozattal e rendelet szabályait rendeli alkalmazni

kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseménynek (a továbbiakban: esemény) minősül.

(2) E rendelet hatálya a költségvetési támogatással (a továbbiakban: támogatás) megrendezendő esemény megrendezésének megpályázására és megrendezésére, valamint az ilyen eseményhez nyújtott támogatásra terjed ki.

(3) A támogatás nélkül, illetve az (1) bekezdésben meghatározott összegeket el nem érő támogatással megrendezendő sporteseményekre e rendelet hatálya nem terjed ki. E rendelet hatálya nem terjed ki az autó-motor-, ejtőernyős, motorcsónak- és repülősportágak sportrendezvényeire.

2. § A kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események kormányzati felelőse és az ezen eseményekkel kapcsolatos kormányzati tevékenység irányítója a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sporteseményekért felelős kormánybiztos (a továbbiakban: kormánybiztos). Az e rendelet szerinti állami feladatokat a kormánybiztos közreműködésével a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Kft. (a továbbiakban: sportügynökség) látja el.

3. § Az esemény szervezése során az előkészítés időszakában és az esemény megrendezésével a szervezőknek azt kell elősegíteniük, hogy az eseményre való felkészülés és maga az esemény segítse elő

a) a sport szeretetén alapuló, nemzedékeken átívelő közösségi összetartozást és közösségépítést,

b) az aktív bekapcsolódás és részvétel lehetőségét a nézőközönség számára, valamint az önkéntes segítés gyakorlatának terjedését,

c) a sportolás, a rendszeres mozgás és az egészséges életmód népszerűsítését,

d) a magyar versenysport fejlesztését, eredményességének fokozását,

e) Magyarország és kiemelten Budapest kulturális, gazdasági előnyöket eredményező nemzetközi pozicionálását és népszerűsítését,

f) Magyarország nemzetközi sportdiplomáciai kapcsolatainak szélesítését és mélyítését,

g) a járulékos pozitív gazdasági, kulturális és turisztikai hatások érvényesülését.

2. A pályázati folyamat és a rendezési szerződés megkötése

4. § Az esemény megrendezését és ennek érdekében a megrendezésre irányuló pályázat benyújtását sportszövetség, a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) szerinti sportköztestület, a kormánybiztos, a sportpolitikáért felelős miniszter vagy egyéb érdekelt személy vagy szervezet (a továbbiakban együtt: kérelmező) kezdeményezheti. A kormánybiztos kezdeményezése esetén kérelmezőként a sportügynökség jár el.

5. § (1) Az esemény rendezési jogára vonatkozó pályázat benyújtási határidejét megelőzően legalább száznyolcvan nappal a kérelmező az esemény megrendezésének szándékát és a támogatás iránti kérelmét tartalmazó regisztrációs kérelmet nyújt be a sportügynökség útján a miniszter részére. A regisztrációs kérelmet elektronikus úton kell benyújtani.

(2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti határidő eltelte után benyújtott kérelmet is regisztrálhat,

a) ha az esemény rendezési jogára vonatkozó pályázat kiírásának időpontja, vagy

b) ha az adott nemzetközi szövetség vagy az adott esemény jogtulajdonosa (a továbbiakban: jogtulajdonos) az esemény megrendezésére közvetlenül kéri fel a kérelmet benyújtó szervezetet, és

ba) a felkérés időpontja vagy

bb) egyéb, a kérelmező érdekkörén kívüli ok

miatt a regisztrációra az e rendeletben előírt határidőben nem kerülhetett sor.

(3) A regisztrációs kérelemhez mellékelni kell az érintett esemény megrendezésével kapcsolatos előzetes sportesemény stratégiát. A (4) bekezdésben foglaltak kivételével az előzetes sportesemény stratégia tartalmazza

a) az esemény megrendezésére történő felkészülés és annak lebonyolítása során elérni kívánt stratégiai célok megjelölését, különös tekintettel a 3. §-ban meghatározott célokra, és az azok elérését megvalósító legfontosabb eszközök meghatározását, időbeli ütemezését,

b) az esemény és az arra való felkészülés előzetes költségtervét, beleértve a bevételi oldal bemutatását is, így különösen a jegyeladás-bevételt, a kérelmező vállalt önrészének összegét, a szponzoroktól származó bevételt és az eseményhez kapcsolódó hivatalos termékek árusításából származó bevételt,

c) a jogtulajdonos mellett más személyek, különösen a hazai rendezők szponzorációs lehetőségeinek jogi és kereskedelmi keretrendszerét, a vonatkozó szektorális és egyéb korlátozásokat,

d) a legutoljára megvalósított hasonló esemény és a megvalósítani tervezett esemény tekintetében a jegyértékesítés keretrendszerét és tényleges megvalósításának rendjét,

e) a nagyközönség számára vonzó és minél nagyobb számú néző részvételét elősegítő, valamint nagy számú önkéntes segítő bevonását támogató kedvezményekre, ösztönzőkre, közösségi rendezvényekre és programokra, továbbá az adott sportág intézményrendszerében és a közoktatásban megvalósított programokra építő speciális jegyértékesítés és önkéntestoborzás lehetőségeit,

f) a nyújtandó állami garanciákra, illetve kormánygaranciákra vonatkozó követelmények bemutatását, valamint

g) a szükséges létesítmények rendelkezésre állásának bemutatását, illetve a létesítményfejlesztési igényt.

(4) Az 1. § (1) bekezdés g)–i) pontja szerinti esemény esetén az előzetes sportesemény stratégia a 3. §-ban meghatározott alapelvek és célok figyelembevételével tartalmazza

a) az esemény megrendezése kapcsán kívánt stratégiai célok kijelölését, az esemény időbeli ütemezését,

b) a szervezésbe bevonni kívánt sportszakmai szervezetek megnevezését,

c) az esemény és előzetes költségtervének bemutatását a bevételi lehetőségekkel és tervvel,

d) a nyújtandó állami garanciákra, illetve kormánygaranciákra vonatkozó követelmények bemutatását,

e) a szükséges létesítmények rendelkezésre állásának bemutatását,

f) az esemény helyszínének megjelölését, területigénnyel, a kiállítók, résztvevők, látogatók várható számának megjelölésével, valamint

g) az eseményhez kapcsolódó, Magyarországot és Budapestet népszerűsítő programok bemutatását.

(5) A regisztrációs kérelemhez mellékelni kell a sportpolitikáért felelős miniszter állásfoglalását az esemény magyarországi megrendezésének sportpolitikai indokoltságáról.

(6) A miniszter a kormánybiztos véleményét figyelembe véve a regisztrációs kérelmet annak kézhezvételétől számított harminc napon belül elbírálja, dönt annak nyilvántartásba vételéről vagy elutasításáról, amelyről a sportügynökség útján a kezdeményezőt értesíti. Ha a regisztrációs kérelem kiegészítésre vagy kijavításra szorul, azt a miniszter hiánypótlás végett a kérelmezőnek legfeljebb tizenöt napos határidő kitűzésével a sportügynökség útján visszaküldi.

(7) A miniszter a regisztrációs kérelem nyilvántartásba vételéről az előzetes sportesemény stratégia megalapozottsága és megfelelősége, valamint a 3. §-ban rögzített céloknak és alapelveknek történő megfelelés alapján dönt.

(8) A regisztrációs kérelem nyilvántartásba vétele a miniszter részéről támogatással kapcsolatos kötelezettségvállalást nem jelent.

6. § (1) A kormánybiztos koordinálja a pályázattal kapcsolatos kormányzati feladatokat, a Kormány nevében kapcsolatot tart és együttműködik Budapest Főváros Önkormányzatával és az egyéb illetékes önkormányzatokkal, az Stv. szerinti sportköztestületekkel, a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, a hazai és nemzetközi sportági szakszövetségekkel, a külföldi kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események házigazdáival és szervezőbizottságaival, valamint az esemény jogtulajdonosaival és egyéb érdekeltjeivel, és szakmai iránymutatást ad a sportügynökség tevékenységét illetően.

(2) A kormánybiztos a regisztrációs kérelem nyilvántartásba vételéről történő döntéssel egyidejűleg meghatározza, hogy a pályázat, illetve a rendezés folyamatában a sportügynökség közreműködése az állami szerepvállalás mértékére tekintettel indokolt-e.

(3) Ha a regisztráció során a kormánybiztos a pályázat folyamatában a sportügynökség részvételét írta elő, a kérelmezőt a pályázati folyamatban a sportügynökség segíti. Ennek keretében a sportügynökség közreműködik a pályázat összeállításában, és a nemzetközi sportszervezetekkel, jogtulajdonosokkal történő egyeztetésen, prezentációkon a sportügynökség is részt vesz.

7. § (1) Ha a miniszter, a kormánybiztos és a sportpolitikáért felelős miniszter az esemény magyarországi megrendezésével egyetért, a kormánybiztos, a miniszter és a sportpolitikáért felelős miniszter a pályázattal kapcsolatban a Kormány részére előterjesztést készít. Az előterjesztés tartalmazza az esemény előzetes költségtervét évenkénti bontásban, valamint sportesemény esetén a sportesemény tervezett évében megrendezésre kerülő támogatási igényű kiemelt nemzetközi sporteseményekről szóló összefoglaló táblázatot is.

(2) Az előterjesztésben be kell mutatni a garancia nyújtására vonatkozó követelményeket, és az előterjesztés mellékletét képezi a garancianyilatkozatok magyar és a pályázat hivatalos nyelvű szövege is. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló kormányrendelet szabályait a garanciák kiadása tekintetében nem kell alkalmazni.

(3) Nincs szükség a Kormány döntésére, ha az 1. § (1) bekezdés g) és i) pontja szerinti eseményhez igényelt támogatás az ötvenmillió forintot nem haladja meg, és az esemény kapcsán garancia nyújtása nem szükséges. Ebben az esetben a miniszter a kormánybiztos egyetértésével foglal állást arról, hogy az esemény rendezési jogának megpályázásával, illetve az esemény megrendezésével egyetért-e.

8. § (1) Az esemény megrendezésére irányuló pályázat akkor nyújtható be, ha azzal a Kormány, illetve a 7. § (3) bekezdése szerinti esetben a miniszter és a kormánybiztos egyetért.

(2) Az esemény pályázati dokumentációját a kérelmező – a 6. § (3) bekezdése szerinti esetben a sportügynökség részvételével – állítja össze. Az esemény megrendezésére irányuló pályázat az érintett sportszövetség és a kormánybiztos által jóváhagyott tartalommal és formában nyújtható be.

9. § (1) A pályázatot benyújtó szervezet a benyújtott pályázat eredményéről annak kihirdetését követő három napon belül elektronikus úton tájékoztatja a minisztert és a kormánybiztost.

(2) Ha a jogtulajdonos a rendezési szerződésben állami szerv félként történő részvételét kívánja meg, vagy az egyéb szempontok alapján indokolt, az állami szerv részvételét a sportügynökség félként történő részvétele útján kell biztosítani. Ha a sportügynökség a rendezési szerződésben félként nem szerepel, a rendezési szerződést a pályázatot benyújtó szervezet a sportügynökség által előzetesen írásban jóváhagyott tartalommal kötheti meg.

3. A támogatás feltételei

10. § A miniszter támogatást nyújthat az esemény rendezésével összefüggő költségek fedezetéhez. A támogatás sportszövetség, a sportügynökség, illetve az esemény megrendezése céljából létrehozott, vagy az esemény megrendezésében közreműködő bármely jogi személy részére nyújtható.

11. § (1) A rendezési jog elnyerését követően, a döntés kihirdetését követő kilencven napon belül a támogatást igénylő szervezet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 74. §-a szerinti támogatás iránti kérelmet nyújt be a miniszter részére. A támogatás iránti kérelmet elektronikus úton és papír alapon is be kell nyújtani.

(2) Támogatás iránti kérelmet regisztrált esemény megrendezésére lehet benyújtani.

(3) Ha az évenként megrendezendő világkupa rendezési jogára vonatkozóan pályázat nem kerül kiírásra, a kérelmezőnek kizárólag a támogatási kérelmet kell benyújtania.

12. § (1) A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell az adott esemény megrendezésével kapcsolatos részletes sportesemény stratégiát (a továbbiakban: sportesemény stratégia). A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a sportesemény stratégiának – az 5. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl – tartalmaznia kell

a) az elérni kívánt sportszakmai, sportágfejlesztési célok és előnyök meghatározását,

b) a sportdiplomáciai és kommunikációs célok részletes, konkrét és ellenőrizhető rögzítését és az ezek elérésére kidolgozott cselekvési tervet,

c) az adott esemény és az arra való felkészülés részletes költségtervét és részletes beszerzési tervét, az engedélyeztetési eljárások bemutatását,

d) az esemény megszervezésének és lebonyolításának organigramját, a vezetői pozíciók és hatáskörök bemutatását,

e) az esemény szponzorációs tervét, a szponzoráció formáit és céljait, a lehetséges legfontosabb szponzorok gazdasági ágazatait, az együttműködésre felkérendő szponzorok listáját, szponzori szándéknyilatkozatokat,

f) a sportesemény megrendezése tekintetében alkalmazni kívánt biztosítási koncepció és a megkötendő biztosítások bemutatását.

(2) Az 1. § (1) bekezdés g)–i) pontja szerinti esemény esetén a sportesemény stratégiában az 5. § (4) bekezdésében felsorolt követelményeket kell részletesen kidolgozni.

(3) A kérelmező az előzetes költségtervben bemutatott költségek főösszegétől legfeljebb 10%-kal térhet el a részletes költségtervben az eltérés részletes indokolása mellett.

(4) Ha a kormánybiztos – a 6. § (2) bekezdése szerint – előírta a sportügynökség részvételét a pályázat folyamatában, a kérelmező a sportesemény stratégia kidolgozásába a sportügynökséget köteles bevonni.

(5) A kérelmező személyétől függetlenül a sportesemény stratégia az érintett sportszövetség és a sportügynökség által elfogadott tartalommal nyújtható be. A támogatási kérelemhez mellékelt sportesemény stratégiát ennek megfelelően a kérelmező, az érintett sportszövetség és a sportügynökség köteles aláírni. Ha a sportügynökség nem vesz részt a sportesemény stratégia kidolgozásában, annak a sportügynökség általi véleményezésére és jóváhagyására legalább tizenöt napot kell biztosítani.

(6) A benyújtott sportesemény stratégiát a kormánybiztos véleményezés céljából megküldi a sportpolitikáért felelős miniszter részére. A benyújtott sportesemény stratégiát a kormánybiztos megvizsgálja, és ha azt nem tartja megfelelőnek, annak kiegészítését, illetve átdolgozását írja elő. A támogatási szerződés csak azt követően köthető meg, hogy a sportesemény stratégiát a kormánybiztos jóváhagyta.

13. § (1) A kormánybiztos, a miniszter és a sportpolitikáért felelős miniszter a rendezési szerződés megkötését, a támogatási kérelem benyújtását és a sportesemény stratégia rendelkezésre állását követően az esemény megszervezésével kapcsolatos további kormányzati intézkedésekről, a szervezőbizottság feladatairól és összetételéről, a rendezéshez szükséges forrásbiztosításról előterjesztést készít a Kormány részére.

(2) Az előterjesztésben be kell mutatni a sportesemény stratégia lényeges elemeit, és ki kell térni a következő szempontokra is:

a) az esemény hazai megrendezésének eredményességi, kvalifikációs, sportdiplomáciai szerepe,

b) az eseményen részt vevő országok, sportolók, nézők várható létszáma,

c) Magyarország és kiemelten Budapest kulturális, gazdasági és sportpolitikai előnyöket eredményező nemzetközi pozicionálása és népszerűsítése,

d) az eseménnyel összefüggő sportinfrastruktúra-fejlesztés, akadálymentesítés sportágfejlesztési és sportpolitikai, valamint gazdaságösztönző hatása,

e) az esemény, valamint az azzal összefüggő sportlétesítmény-fejlesztés, beruházás hosszú távú – költségvetési éven áthúzódó – hatása,

f) az eseménynek a sportág további fejlődésére gyakorolt, várható hatása,

g) a fogyatékos személyek társadalmi integrációjára gyakorolt hatása, valamint

h) a költséghatékonysági elemzés eredménye.

(3) A Kormány a sportesemény stratégia alapján és a (2) bekezdésben foglalt szempontrendszer figyelembevételével, a beérkezett további támogatási kérelmekre is figyelemmel egyedi határozatában dönt az esemény támogatásának feltételeiről.

(4) Nem szükséges a Kormány döntése a 7. § (3) bekezdése szerinti esetben. Ebben az esetben a miniszter a kormánybiztossal egyetértésben dönt az esemény támogatásának feltételeiről.

4. A támogatási szerződés

14. § A kérelmező az esemény rendezési jogának elnyerését és a Kormány, illetve a miniszter 13. § szerinti döntését követően támogatási szerződés megkötését vagy támogatói okirat kiadását (a továbbiakban a támogatási szerződés és a támogatói okirat együtt: támogatási szerződés) kezdeményezi a miniszternél a támogatás igénylésére szolgáló igénybejelentés és kapcsolódó dokumentáció benyújtásával, amelyet a miniszter által a kérelmező részére megküldött formanyomtatványok felhasználásával kell teljesíteni.

15. § A támogatási szerződés módosítására az Ávr. 95. § (2) bekezdésében meghatározott eseteken túl akkor is sor kerülhet, ha a támogatási összeg a források rendelkezésre állásának megfelelő ütemezésével kerül biztosításra.

16. § A támogatási jogviszony létesítésekor az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény VI. fejezetében foglaltakon túl a miniszter az alábbi szakmai szempontok érvényesüléséről gondoskodik a támogatási szerződés keretében:

a) az esemény megpályázásával és lebonyolításával kapcsolatos 2030-ig tartó időszak kormányzati stratégiájához való illeszkedés, illetve az egyéb sporteseményekhez illeszkedő, egységes arculat kialakítása,

b) az esemény előkészítésével és megrendezéséhez kapcsolódó, egységes, a stratégiába illeszkedő nemzetközi kommunikáció biztosítása,

c) a nemzetközi kommunikáció részeként nemzetközi sajtó- és sportdiplomáciai kapcsolatok, jelentős nemzetközi sportszervezetekkel való kapcsolatok elmélyítése és erősítése,

d) további esemény Magyarországra és különösen Budapestre vonzásának elősegítése,

e) Magyarország és kiemelten Budapest kulturális, gazdasági és sportpolitikai előnyöket eredményező nemzetközi pozicionálása és népszerűsítése,

f) a sportpályázatok során vállalt kötelezettségek teljesülésének nyomon követése,

g) kiemelt vendégek meghívása és magyarországi programjaik szervezése, valamint

h) a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársasággal együttműködésben a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság által kidolgozott országmárka megjelenítése.

17. § A támogatási szerződésben elő kell írni, hogy a kedvezményezett a sportesemény stratégiát köteles megvalósítani, és a támogatást a sportesemény stratégia részét képező költségtervnek megfelelően köteles felhasználni.

18. § A beszámoló részeként a kedvezményezett a támogatási szerződésben megállapított elszámolási határidőig a kormánybiztos útján a miniszter részére köteles megküldeni az esemény szakmai értékelését, amely részletesen bemutatja az eseménystratégia teljesülésének helyzetét is. A szakmai értékelés elkészítését megelőzően a kedvezményezett, a sportügynökség és a kormánybiztos szakmai értékelő értekezletet köteles tartani, és a szakmai értékelésnek az értekezlet megállapításait is tartalmaznia kell.

19. § (1) A támogatás felhasználását és elszámolását a miniszter, valamint a jogszabályban és a támogatási szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik. Azokban az esetekben, ahol a sportügynökség nem kedvezményezett, a miniszter az ellenőrzési feladatok ellátásába a sportügynökséget is bevonhatja.

(2) Ha a támogató az ellenőrzés eredményeként azt állapítja meg, hogy a kedvezményezett a támogatás felhasználása során a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok megsértésével járt el, de a támogatás összegét a támogatási szerződés szerinti célra használta fel, és a támogatás összegével a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően elszámol, a támogató a támogatási összeg közbeszerzést érintő részösszege legfeljebb tizenöt százalékának ügyleti kamattal történő visszafizetését írhatja elő. Az ügyleti kamat számításának kezdő időpontja a támogatás folyósításának napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja.

(3) A (2) bekezdés szerinti visszafizetendő támogatási összeg meghatározásánál a támogató figyelembe veszi

a) a szerződésszegés súlyát,

b) a szükséges közbeszerzés tárgyát és értékét,

c) a szerződésszegés esetleges ismételt tanúsítását és

d) a szerződésszegés nyilvánvalóan szándékos voltát.

5. A rendezéssel összefüggő szabályok

20. § Az esemény lebonyolítását végző társaságot – ha ilyen megalapításra kerül – a rendezési szerződés rendelkezései szerint kell létrehozni. Ha a miniszter döntése értelmében az adott esemény megrendezésében a sportügynökség közreműködése indokolt, és a rendezési szerződés azt nem zárja ki, a társaságot a sportügynökség többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló nonprofit társaságként kell létrehozni, illetve rendező társaságként a sportügynökség is kijelölhető.

21. § (1) Ha az esemény lebonyolítását a rendezési szerződés rendelkezései értelmében a kérelmező és a sportügynökség mint társszervező látja el, – a támogatási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az alábbi tárgykörökben felmerülő minden feladat ellátása és az ezek keretében történő beszerzés és közbeszerzés a sportügynökség feladatkörébe és döntési jogkörébe tartozik, összhangban a Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállását és feladatait szabályozó kormányrendelet rendelkezéseivel:

a) szponzoráció, azzal, hogy a megkereső dokumentáció és a megkötendő szerződések tekintetében a kérelmezőnek jóváhagyási joga van,

b) közvetítés (broadcasting),

c) kommunikáció,

d) kísérőrendezvény szervezése,

e) reprezentáció, fogadások,

f) az eseményhez kapcsolódó hivatalos termékek árusítása,

g) étel-ital szolgáltatás (catering),

h) utazások, szállásszervezés,

i) sportprezentáció, valamint

j) embléma-, logó-, arculattervezés és -jóváhagyás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tárgykörökben történő közbeszerzési eljárás indítása, egyéb beszerzés kezdeményezése, ajánlattételi felhívás kiadása, szerződéskötés vagy egyéb kötelezettségvállalás csak a sportügynökség előzetes írásbeli jóváhagyásával történhet, ha

a) az esemény lebonyolítását a kérelmező a sportügynökség mint társszervező közreműködése nélkül látja el, vagy

b) az e célra létrehozott társaságban a sportügynökség nem rendelkezik részesedéssel, vagy

c) az esemény lebonyolítását a rendezési szerződés rendelkezései értelmében a sportszövetség vagy egyéb kérelmező és a sportügynökség mint társszervező látja el, de a rendezési szerződés alapján az (1) bekezdés szerinti tárgykörökben felmerülő feladat ellátása a sportszövetség vagy egyéb kérelmező feladata.

22. § Az esemény megrendezéséhez szükséges sportlétesítmények rendelkezésre állásáról a kérelmező, illetve a rendező köteles gondoskodni, azzal, hogy a kérelmező a pályázat benyújtása előtt meggyőződik arról, hogy a létesítmény az esemény tervezett időpontjában más rendezvény céljára nem került lefoglalására, és megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a sportlétesítmények az esemény időpontjában szabadon rendelkezésre álljanak.

23. § Az esemény megrendezése tekintetében a rendezés operatív irányítását és ellenőrzését ellátó bizottságot vagy egyéb testületet kell létrehozni. A létrehozott operatív irányító testületben – függetlenül annak elnevezésétől, illetve formájától – a kormánybiztos, a kormánybiztos által delegált személy, illetve a sportpolitikáért felelős miniszter részvételét biztosítani kell, azzal, hogy az ilyen testület társelnökeként minden esetben a kormánybiztos, illetve az általa delegált személy jár el.

6. Záró rendelkezések

24. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

25. § E rendelet rendelkezéseit azokban a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ahol e rendelet hatálybalépéséig a támogatási szerződés nem került megkötésre, és az adott esemény lebonyolítása céljából létrehozandó társaság még nem került megalapításra.

26. §1

27. §2

28. §3

1

A 26. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

2

A 27. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

A 28. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.