• Tartalom

2021. évi CXXXII. törvény

egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásával összefüggő törvények módosításáról1

2022.01.02.

1. A Magyar Falu Program hosszú távú programjának elősegítése érdekében egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról

1. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdése alapján a Magyar Falu Program hosszú távú településfejlesztési programjának hatékony megvalósítása érdekében e törvény rendelkezéseinek megfelelően ingyenesen önkormányzati tulajdonba kerülnek azok az állami tulajdonban lévő ingatlanok (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Ingatlanok) és az azokhoz kapcsolódó ingó vagyontárgyak (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Vagyonelemek), amelyeket – a Magyar Falu Program által támogatott települési önkormányzatokkal lefolytatott előzetes egyeztetések alapján – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) által – az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendelet szerint – lefolytatott vizsgálatnak megfelelő ingatlanok köréből a Kormány 2021. december 31-ig nyilvános határozattal kijelöl azzal, hogy a kijelölésre kerülő Ingatlanok összesített nyilvántartási értéke nem haladhatja meg a 2 534 431 474 forintot. A Vagyonelemek 2022. január 1. napján ingyenesen, nyilvántartási értéken kerülnek a Kormány határozatában megjelölt önkormányzatok (a továbbiakban: Önkormányzatok) tulajdonába.

(2) Az Ingatlanok tulajdonjogának változását az eljáró hatóság az Önkormányzatok kérelme alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlan-nyilvántartási kérelemben hivatkozni kell e törvény tulajdonjog-átruházást tartalmazó rendelkezésére, valamint az Ingatlanok helyrajzi számát tartalmazó (1) bekezdés szerinti kormányhatározatra.

(3) Az Ingatlanok birtokának átruházására az Önkormányzatok (1) bekezdés szerinti tulajdonszerzését követően kerül sor. Azon ingatlanok vonatkozásában, amelyek használata, hasznosítása bármely okból – az érintett önkormányzat tulajdonszerzésének időpontjában – korlátozott, birtokátruházási szerződést kell kötni azzal, hogy az ingatlanok korábbi használatából, vagyonkezeléséből eredő esetleges korlátozásokat, tényeket a birtokátruházási szerződésben rögzíteni kell.

(4) A korlátozásokkal nem terhelt ingatlanok birtokának átruházása birtokátruházási jegyzőkönyv felvételével történik.

(5) Az Ingatlanokhoz kapcsolódó fizetési kötelezettség és a kárveszély az Önkormányzatokat a birtokátruházást követően terheli. Ha a Vagyonelemek a tulajdonátszállás időpontjában az Önkormányzatok birtokában vannak, akkor a fizetési kötelezettség és a kárveszély 2022. január 1. napjától terheli az Önkormányzatokat.

(6) Az átszálló Vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, a tulajdonosi joggyakorló könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel, amelyet a birtokátruházási szerződés vagy a birtokátruházási jegyzőkönyv tartalmaz.

(7) Az Önkormányzatok – szükség esetén – elvégzik az Ingatlanok környezeti állapotának felmérését, kármentesítését, továbbá ha a tulajdonba adott ingatlanon tervezett tevékenység engedélyköteles, gondoskodnak az engedélyek megszerzéséről. Az Önkormányzatok az Ingatlanok vonatkozásában az állammal szemben semmilyen követelést nem támaszthatnak.

(8) A Vagyonelemek átadására per-, teher- és igénymentesen kerül sor, ide nem értve az Ingatlanok tekintetében hatályban lévő bérleti szerződéseket és egyéb használati jogviszonyokat, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vezeték-, szolgalmi és használati jogokat és kötelezettségeket.

(9) Az Önkormányzatok a tulajdonukba adott Vagyonelemeket – az (1) bekezdésben foglaltak szerint – a Magyar Falu Program településfejlesztési céljainak megfelelően, azok megvalósításához használhatják vagy hasznosíthatják. Ha az Önkormányzatok a tulajdonukba adott Vagyonelemeket értékesítik – ideértve a cserét is –, a tulajdonjog átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az (1) bekezdés szerinti célok megvalósítására kell fordítani, valamint a Vagyonelemek helyébe lépő vagyontárgyat az (1) bekezdés szerinti célok megvalósítására kell használni.

(10) Ha a Fábiánsebestyén 080/13 helyrajzi számú ingatlan az (1) bekezdés szerint kijelölésre kerül, annak ingyenes tulajdonbaadása során nem kell alkalmazni az Nvtv. 6. § (1) bekezdését.

(11) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatás során nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4), (5), (7) és (8) bekezdését.

(12) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatás során – a Kormány (1) bekezdés szerinti határozatában szereplő védett ingatlanok tekintetében – nem kell alkalmazni a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontját és (4) bekezdését, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (8) bekezdését.

(13) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatás során a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sporttv.) 64. § (3) bekezdése szerint miniszteri egyetértést megadottnak kell tekinteni, valamint nem kell alkalmazni a Sporttv. 64. § (4) bekezdését és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 23. § (1) bekezdését.

(14) A vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdése alapján tulajdont szerző Önkormányzatoknak a megszerzett Ingatlanokra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői joga, vagyonkezelői joga, használati, valamint bérleti szerződése 2022. január 1. napjával megszűnik a tulajdonosi joggyakorló MNV Zrt.-vel történő külön elszámolás, a beruházások vagyon-nyilvántartási átvezetése, rendezése nélkül azzal, hogy az MNV Zrt., a magyar állam és a tulajdont szerző Önkormányzat a tulajdonba adással érintett Vagyonelemek tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezésével érintett Ingatlanok tekintetében az 1. § (3) bekezdése nem alkalmazandó, az 1. § (1) bekezdése szerinti tulajdonszerzést követően állapotfelmérési jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az 1. § (6) bekezdése szerinti nyilvántartási értéket.

2. A „Felzárkózó települések” hosszú távú programjának hatékony megvalósítása érdekében egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról

3. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján a „Felzárkózó települések” hosszú távú programjának hatékony megvalósítása érdekében e törvény rendelkezéseinek megfelelően ingyenesen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (a továbbiakban: MMSZ) tulajdonába kerülnek azok az állami tulajdonban lévő ingatlanok (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Ingatlanok) és az azokhoz kapcsolódó ingó vagyontárgyak (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Vagyonelemek), amelyeket az MMSZ-szel lefolytatott előzetes egyeztetések alapján az MNV Zrt. által – az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendelet szerint – lefolytatott vizsgálatnak megfelelő ingatlanok köréből a Kormány 2021. december 31-ig nyilvános határozattal kijelöl azzal, hogy a kijelölésre kerülő Ingatlanok összesített nyilvántartási értéke nem haladhatja meg a 49 476 370 forintot. A Vagyonelemek 2022. január 1. napján ingyenesen, nyilvántartási értéken kerülnek az MMSZ tulajdonába.

(2) Az eljáró hatóság az Ingatlanok tulajdonjogának változását az MMSZ kérelme alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. A kérelemben hivatkozni kell e törvény tulajdonjog-átruházást tartalmazó rendelkezésére, valamint az Ingatlanok helyrajzi számát tartalmazó (1) bekezdés szerinti kormányhatározatra.

(3) Az Ingatlanok birtokának átruházására az MMSZ (1) bekezdés szerinti tulajdonszerzését követően kerül sor. Birtokátruházási szerződést azoknak az ingatlanoknak a vonatkozásában kell kötni, amelyek használata, hasznosítása bármely okból korlátozott azzal, hogy az ingatlanok korábbi használatából, hasznosításából eredő korlátozásokat, tényeket a birtokátruházási szerződésben kell rögzíteni.

(4) A korlátozásokkal nem terhelt ingatlanok birtokának átruházása birtokátruházási jegyzőkönyv felvételével történik.

(5) Az Ingatlanokhoz kapcsolódó fizetési kötelezettség és kárveszély az MMSZ-t a birtokátruházást követően terheli.

(6) Az átszálló Vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, a tulajdonosi joggyakorló könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel, amelyet a birtokátruházási jegyzőkönyv vagy a birtokátruházási szerződés tartalmaz.

(7) Az MMSZ – szükség esetén – elvégzi az Ingatlanok környezeti állapotának felmérését, kármentesítését, továbbá ha a tulajdonba adott ingatlanon tervezett tevékenység engedélyköteles, gondoskodik az engedélyek megszerzéséről. Az MMSZ az Ingatlanok vonatkozásában az állammal szemben semmilyen követelést nem támaszthat.

(8) A Vagyonelemek átadására per-, teher- és igénymentesen kerül sor, ide nem értve a hatályban lévő bérleti szerződéseket és egyéb használati jogviszonyokat, valamint az érintett ingatlanokon esetlegesen fennálló, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vezeték-, szolgalmi és használati jogokat és kötelezettségeket.

(9) Az MMSZ a tulajdonába adott Vagyonelemeket – az (1) bekezdésben foglaltak szerint – az általa ellátott szociális, társadalmi felzárkózást ösztönző feladatok elősegítésére használhatja vagy hasznosíthatja. Ha az MMSZ a tulajdonába adott Vagyonelemeket értékesíti – ideértve a cserét is –, a tulajdonjog átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az (1) bekezdés szerinti célok megvalósítására kell fordítani, vagy a Vagyonelemek helyébe lépő vagyontárgyat az (1) bekezdés szerinti célok megvalósítására kell használni. Az MMSZ az ingatlanértékesítésből származó bevételt működési költségek finanszírozására nem használhatja fel.

(10) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatás során nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4), (5), (7) és (8) bekezdését.

(11) Ha a Hejőszalonta 1065/1 helyrajzi számú ingatlan az (1) bekezdés szerint kijelölésre kerül, annak ingyenes tulajdonbaadása során nem kell alkalmazni az Nvtv. 6. § (1) bekezdését.

(12) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatás során a – Kormány (1) bekezdés szerinti határozatában szereplő – védett ingatlanok tekintetében nem kell alkalmazni a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontját és (4) bekezdését, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (8) bekezdését.

(13) A vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

3. Záró rendelkezések

4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 22. § 2022. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 7. alcím az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

4. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

6. §2

5. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

7. §3

6. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

8. §4

9. §5

7. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

10. §6

8. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

11. §7

9. Az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény módosítása

12. §8

13. §9

14. §10

15. §11

16. §12

17. §13

18. §14

19. §15

20. §16

21. §17

22. §18

1

A törvényt az Országgyűlés a 2021. december 14-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2021. december 17.

2

A 6. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

A 7. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

A 8. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

A 9. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

6

A 10. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

7

A 11. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

8

A 12. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

9

A 13. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

10

A 14. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

11

A 15. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

12

A 16. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

13

A 17. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

14

A 18. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

15

A 19. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

16

A 20. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

17

A 21. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

18

A 22. § a 2010: CXXX. törvény 12/A. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére