• Tartalom

68/2021. (XII. 30.) ITM rendelet

a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás elkerülés kiszámításának szabályairól

2022.01.02.

A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 6. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró agrárminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. § (1) A bioüzemanyag vagy folyékony bio-energiahordozó teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátás (a továbbiakban: ÜHG kibocsátás) értékét és az ÜHG kibocsátás elkerülését a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Kr.) meghatározott fenntarthatósági nyilatkozatot kiállító az 1. melléklet szerint, a következő módszerek egyikével határozza meg:

a) ha az előállítási módra vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás alapértelmezett értéke meghatározásra került a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók kapcsán az 1. melléklet 4. vagy 5. pontjában, és az el érték – e bioüzemanyagokra vagy bio-energiahordozókra az 1. melléklet 1. pont 1.7. alpontjával összhangban számított – értéke nulla vagy annál kevesebb, ennek az alapértelmezett értéknek az alkalmazásával;

b) a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók kapcsán az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges érték alkalmazásával;

c) az 1. melléklet 1. pont 1.1. alpontjában említett képletek tényezőinek összegeként kiszámított érték alkalmazásával, ha egyes tényezők esetében az 1. melléklet 2. pontjában szereplő, diszaggregált alapértelmezett értékek, az összes többi tényező esetében pedig az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges értékek alkalmazhatók.

(2) A biomasszából előállított tüzelőanyagok ÜHG kibocsátásának értékét és az ÜHG kibocsátás elkerülését a Kr.-ben meghatározott fenntarthatósági nyilatkozatot kiállító a 2. melléklet szerint, a következő módszerek egyikével határozza meg:

a) ha az előállítási módra vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás alapértelmezett értéke meghatározásra került, és a biomasszából előállított tüzelőanyagok kapcsán a 2. melléklet 4. pontjában, és az el érték – ennek a biomasszából előállított tüzelőanyagokra a 2. melléklet 1. pont 1.7. alpontjával összhangban számított – értéke nulla vagy annál kevesebb, ennek az alapértelmezett értéknek az alkalmazásával;

b) a biomasszából előállított tüzelőanyagok kapcsán a 2. melléklet 1. pontjában meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges érték alkalmazásával;

c) a 2. melléklet 1. pont 1.1. alpontjában említett képletek tényezőinek összegeként kiszámított érték alkalmazásával, amennyiben egyes tényezők esetében a 2. melléklet 2. pontjában szereplő, diszaggregált alapértelmezett értékek, az összes többi tényező esetében pedig a 2. melléklet 1. pontjában meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges értékek alkalmazhatók.

2. § Az azonos típusú, de eltérő mennyiségű, eltérő kibocsátási értékű termékek összevonása, összekeverése során az összekeveréssel előállított összevont termékmennyiség kibocsátási komponenseit vagy az ÜHG kibocsátás elkerülését tömegmérleg-módszerrel is meg lehet határozni, ha a módszer

a) megengedi az eltérő fenntarthatósági és ÜHG kibocsátás megtakarítási jellemzőkkel rendelkező nyersanyag- vagy üzemanyagszállítmányok összekeverését,

b) lehetővé teszi a különböző energiatartalmú nyersanyagok szállítmányainak összekeverését további feldolgozás céljából, amennyiben a szállítmányok méretét energiatartalmuknak megfelelően igazítják ki,

c) előírja, hogy az a) pontban említett szállítmányok fenntarthatósági és ÜHG kibocsátás megtakarítási jellemzőivel és méretével kapcsolatos információk a keverékhez rendelve maradjanak, valamint

d) biztosítja, hogy a keverékből kivett minden szállítmány összege azonos fenntarthatósági jellemzőkkel kerüljön leírásra és ugyanolyan mennyiségben, mint a keverékhez adott összes szállítmány összege és előírja, hogy ezt az egyensúlyt megfelelő időn belül el kell érni.

3. § A tömegmérleg-rendszer biztosítja, hogy minden egyes szállítmányt csak egyszer vegyenek figyelembe a megújuló forrásokból előállított energia teljes bruttó fogyasztásának kiszámításához, és információt tartalmaz arról, hogy a szállítmány előállítása részesült-e támogatásban, továbbá ha igen, akkor a támogatási rendszer típusáról is.

4. § (1) A feldolgozott szállítmány fenntarthatósági és ÜHG kibocsátás megtakarítási jellemzőit kiigazítják, és a (2) és (3) bekezdés szerint a végtermékhez rendelik.

(2) Ha egyetlen végtermék készül, és azt bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, vagy biomasszából előállított tüzelőanyagok, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó, közlekedési célú üzemanyagok vagy széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előállítására szánják, a szállítmány méretét és fenntarthatósági, valamint ÜHG kibocsátás megtakarítási jellemzőit egy olyan átváltási együtthatóval igazítja ki, amely a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított tüzelőanyagok előállítására szánt végtermék és az eljáráshoz felhasznált nyersanyagok arányát fejezi ki.

(3) Ha több végtermék készül, és azokat bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított tüzelőanyagok, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó, közlekedési célú üzemanyagok vagy széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előállítására szánják, mindegyik végtermékre külön átváltási együtthatót és külön tömegmérleget alkalmaznak.

5. § Tényleges érték alkalmazása esetén a Kr.-ben meghatározott fenntarthatósági nyilatkozatot kiállító a számítás megfelelőségét önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszer keretében független auditot végző tanúsító szerv által kiadott nyilatkozattal (tanúsítvánnyal) igazolja.

6. § Ez a rendelet 2022. január 1-jén lép hatályba.

7. § (1) Ez a rendelet

a) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 30. cikk (1) és (2) bekezdésének, 31. cikk (1) bekezdésének, valamint V. és VI. mellékletének,

b) a benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetőleg az üvegházhatású kibocsátott gázok mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó követelmények tekintetében az 1999/32/EK irányelv módosításáról, valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 5–6. pontjának és IV. mellékletének

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének alkalmazásában a talajban lévő kötöttszén-készletek kiszámításával kapcsolatos iránymutatásról szóló, 2010. június 10-i 2010/335/EU bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

8. §1

1. melléklet a 68/2021. (XII. 30.) ITM rendelethez


1. A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók ÜHG kibocsátás elkerülésének számítási eljárása
1.1. A közlekedési célú üzemanyagok, a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítása és használata által kiváltott ÜHG kibocsátás kiszámítása a következők szerint történik:
1.1.1. A bioüzemanyagok előállítása és használata által kiváltott üvegházhatásúgáz-kibocsátás kiszámítása a következők szerint történik:
E = eec + el + ep + etd + eu – esca – eccs – eccr,
ahol
E = az üzemanyag használata során keletkező összes kibocsátás;
eec = a nyersanyagok kinyerése vagy termelése során keletkező kibocsátások;
el = a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátások;
ep = a feldolgozás során keletkező kibocsátások;
etd = a szállítás és az elosztás során keletkező kibocsátások;
eu = a felhasznált üzemanyagból eredő kibocsátások;
esca = a talaj széntartalmának növekedéséből származó kibocsátásmegtakarítás jobb mezőgazdasági gazdálkodás révén;
eccs = a szén-dioxid-leválasztásból és -tárolásból eredő kibocsátásmegtakarítások; és
eccr = a szén-dioxid-leválasztásból és -helyettesítésből eredő kibocsátásmegtakarítások.
A gépek és berendezések gyártása során keletkező kibocsátásokat nem veszik figyelembe.
1.1.2. A folyékony bio-energiahordozók előállítása és használata által kiváltott ÜHG kibocsátást a bioüzemanyagokéval azonos módon számítandó ki (E), azonban a villamos energiává és/vagy fűtő- és hűtőenergiává való átalakításából származó kibocsátás hozzáadása is szükséges, a következők szerint:
1.1.2.1. Kizárólag hőt előállító energiatermelő berendezések esetében:
1.1.2.2. Kizárólag villamos energiát előállító energiatermelő berendezések esetében:
ahol
EC h,el = A végső energiahordozóból származó összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás.
E = A folyékony bio-energiahordozó végső energiahordozóvá való átalakítása előtti összes üvegházhatásúgáz-kibocsátása.
hel = Elektromos hatásfok, amelyet az éves előállított villamos energiának a felhasznált folyékony bio-energiahordozó energiatartalom alapján számított bevitelével történő elosztásával lehet meghatározni.
hh = Hőtermelési hatásfok, amelyet az éves hasznoshő-termelésnek a felhasznált folyékony bio-energiahordozó energiatartalom alapján számított bevitelével történő elosztásával lehet meghatározni.
1.1.2.3. A hasznos hőt villamos energiával és/vagy mechanikai energiával együtt előállító energiatermelő berendezésekből származó villamos energia vagy mechanikai energia esetében:
1.1.2.4. A hasznos hőt villamos energiával és/vagy mechanikai energiával együtt előállító energiatermelő berendezésekből származó hasznos hő esetében:
ahol:
ECh,el = A végső energiahordozóból származó összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás.
E = A folyékony bio-energiahordozó végső energiahordozóvá való átalakítása előtti összes üvegházhatásúgáz-kibocsátása.
hel = Elektromos hatásfok, amelyet az éves előállított villamos energiának az éves üzemanyag-bevitel energiatartalom alapján számított értékével történő elosztásával lehet meghatározni.
hh = Hőtermelési hatásfok, amelyet az éves hasznoshő-termelésnek az éves üzemanyag-bevitel energiatartalom alapján számított értékével történő elosztásával lehet meghatározni.
Cel = Az exergia aránya a villamos energián és/vagy mechanikai energián belül, 100 %-ban rögzítve (Cel = 1).
Ch = Carnot-hatásfok (az exergia aránya a hasznos hőn belül).
A Carnot-hatásfok (Ch) a hasznos hő esetében különböző hőmérsékleten a következőképpen határozható meg:
ahol
Th = A végponton leadott hasznos hő abszolút hőmérséklete (kelvin).
T0 = A környezet 273,15 kelvinben (azaz 0 °C-ban) rögzített hőmérséklete.
Abban az esetben, ha a többlethőt 150 °C (423,15 kelvin) hőmérséklet alatt épületek fűtésének céljára exportálják, a Ch a következő módon is meghatározható:
Ch = a 150 °C-hoz (423,15 kelvinhez) tartozó Carnot-hatásfok, azaz 0,3546
E számítás céljaira a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
a) „kapcsolt energiatermelés”: egyetlen folyamat során hőenergia és villamos és/vagy mechanikai energia egyszerre történő termelése;
b) „hasznos hő”: a gazdaságilag indokolt mértékű hő-, fűtési és hűtési energiaigény kielégítése céljából termelt hő;
c) „gazdaságilag indokolt igény”: az azt a hő- vagy hűtési energiaigényt meg nem haladó mértékű kereslet, amely egyébként piaci feltételek mellett kielégítésre kerülne.
1.2. A bioüzemanyagokból és folyékony bio-energiahordozókból eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátást a következők szerint kell kifejezni:
1.2.1. a bioüzemanyagokból eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátást (E) az egy MJ üzemanyagra jutó CO2 grammjának egyenértékében kell kifejezni (gCO2eq/MJ);
1.2.2. a folyékony bio-energiahordozókból eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátást (EC) az egy MJ végső fogyasztói energiára (hő vagy villamos energia) jutó CO2 grammjának egyenértékében kell kifejezni (gCO2eq /MJ).
Fűtési és hűtési energiával kapcsolt villamosenergia-termelés esetében a kibocsátást meg kell osztani a hőenergia és a villamos energia között (mint az 1.1. b) alpontban), függetlenül attól, hogy a termelt hő ténylegesen hűtési vagy fűtési célra kerül-e felhasználásra (1).
Ha a mezőgazdasági nyersanyag kinyeréséből vagy termeléséből származó ÜHG kibocsátás (eec) az alapanyag száraz tonnájára jutó gCO2eq-ben kerül kifejezésre, az üzemanyag egy MJ-jára jutó gCO2 -egyenértékre (gCO2eq/MJ) való átszámítást a következőképpen kell végezni (2):
ahol:
Az alapanyag száraz tonnájára jutó kibocsátást az alábbiak szerint kell kiszámítani:
1.3. A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatából eredő üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítást a következők szerint kell kiszámítani:
1.3.1. a bioüzemanyagok használatából eredő üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás:
MEGTAKARÍTÁS = (E F(t) – E B)/E F(t),
ahol
EB = a bioüzemanyag használatából eredő összes kibocsátás; és
EF(t) = a közlekedési célú fosszilisüzemanyag-komparátor használatából eredő összes kibocsátás.
1.3.2. a folyékony bio-energiahordozókból előállított fűtő- és hűtőenergia, valamint villamos energia esetében az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás:
MEGTAKARÍTÁS = (ECF(h&c,el) – ECB(h&c,el))/ECF (h&c,el),
ahol
ECB(h&c,el) = a hő- vagy villamosenergia-termelésből származó összes kibocsátás; és
ECF(h&c,el) = fosszilis üzemanyag-komparátor hasznosításával megvalósított hasznoshő- vagy villamosenergia-termelésből származó összes kibocsátás.
1.4. Az 1.1. pont alkalmazásában a CO2, N2O és CH4 üvegházhatású gázokat kell figyelembe venni. A CO2-egyenérték kiszámításához a fent említett gázokat a következő értékekkel kell figyelembe venni:
CO2 : 1
N2O : 298
CH4 : 25
1.5. A nyersanyagok kinyerése vagy termelése során keletkező kibocsátásokba, eec, beletartoznak a kinyerési vagy a mezőgazdasági termelési eljárás során keletkező kibocsátások; a nyersanyagok begyűjtése, szárítása és tárolása során keletkező kibocsátások; a hulladékokból és a szivárgásokból eredő kibocsátások; és a kinyeréshez vagy a termeléshez használt vegyszerek vagy egyéb termékek előállítása során keletkező kibocsátások. A nyersanyagtermelés vonatkozásában a szén-dioxid-megkötést nem kell figyelembe venni. A mezőgazdasági eredetű biomassza termeléséből eredő kibocsátásokra vonatkozó, a tényleges értékek használatának alternatíváját jelentő becslések levezethetők a termelésből származó kibocsátásokra vonatkozó regionális átlagokból vagy az e mellékletben szereplő, a termelésből származó kibocsátásokra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékekkel kapcsolatos információkból. Amennyiben nincsenek megfelelő információk, a tényleges értékek alternatívájaként átlagokat lehet számítani a helyi szintű gazdálkodási gyakorlatok, például mezőgazdasági üzemek egy adott csoportjára vonatkozó adatok alapján.
1.6. Az 1.1. pont a) alpontjában említett számítás céljaira a jobb mezőgazdasági gazdálkodás esca (például csökkentett talajművelés vagy direktvetésre váltás, fejlett vetésforgórendszerek alkalmazása, takarónövények használata, ezen belül termésszabályozás és szerves talajjavító anyagok, így komposzt vagy trágyaerjesztőkből származó fermentált anyagok használata) révén elért üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás csak akkor vehető figyelembe, ha megalapozott és ellenőrizhető bizonyítékok támasztják alá, hogy az adott alapanyag termesztésének idején a talaj kötöttszénkészlete megnövekedett, vagy ésszerűen feltételezhető, hogy növekedett, figyelembe véve azt a kibocsátást is, amely a szóban forgó gazdálkodási módszerek alkalmazásakor a megnövekedett műtrágya- és gyomirtószer-használatból adódik (3).
1.7. A földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves kibocsátások (el) kiszámításához az összes kibocsátást egyenlően el kell osztani 20 évre. Az ilyen kibocsátások kiszámítása során a következő szabályt kell alkalmazni:
el = (CSR – CSA) ´ 3,664 ´ 1/20 ´ 1/P – eB, (4)
ahol
el = a földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves üvegházhatásúgáz-kibocsátások (a bioüzemanyagból vagy folyékony bio-energiahordozóból származó, megajoule-ban megadott energia egy egységére jutó CO2-egyenérték tömegeként, grammban kifejezve). A „szántó” (5) és az „évelő növényekkel borított szántó” (6) egyazon földhasználatnak tekintendő;
CSR = a referencia-földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). A referencia-földhasználat a 2008. januári vagy – ha az későbbi – a nyersanyag előállítását 20 évvel megelőző földhasználat;
CSA = a tényleges földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). Azokban az esetekben, amikor a szénkészlet egy évnél hosszabb idő alatt halmozódik fel, a CSA értékét a 20 év elteltével vagy – ha az korábbi – a növény kifejlett állapotának elérésekor becsült területegységenkénti szénkészlet adja;
P = a növény produktivitása (a bioüzemanyagokból vagy folyékony bio-energiahordozókból egységnyi területen évente előállított energia); valamint
eB = 29 gCO2eq/MJ értékű bónusz olyan bioüzemanyagokra vagy folyékony bio-energiahordozókra, amelyek esetében a biomasszát helyreállított degradálódott földterületről nyerik, és teljesülnek az 1.8. pontban meghatározott feltételek.
1.8. A 29 gCO2eq/MJ értékű bónusz akkor adható meg, ha bizonyított, hogy az adott földterület:
a) 2008 januárjában nem állt mezőgazdasági vagy más célú használat alatt; és
b) súlyosan degradálódott földterület, beleértve a korábban mezőgazdasági célra használt földterületeket is.
A 29 gCO2eq /MJ értékű bónusz a földterület mezőgazdasági használatra való átállításának időpontjától számított legfeljebb 20 évig érvényes, feltéve hogy a b) pontba tartozó földterületek esetében biztosított a szénkészlet folyamatos növekedése és az erózió jelentős csökkentése.
1.9. „Súlyosan degradálódott földterület”: olyan földterület, amelynek esetében hosszabb időszak során jelentős szikesedés volt tapasztalható, vagy amelynek a szervesanyag-tartalma különösen alacsony, és súlyosan erodálódott.
1.10. A feldolgozás során keletkező kibocsátásokba (ep) beletartoznak a feldolgozás során keletkező kibocsátások; a hulladékokból és a szivárgásokból eredő kibocsátások; és a feldolgozáshoz használt vegyszerek vagy egyéb termékek előállítása során keletkező kibocsátások, beleértve a fosszilis inputanyagok széntartalmának megfelelő szén-dioxid-kibocsátásokat is, függetlenül attól, hogy az anyagokat eljárás során ténylegesen elégetik-e vagy sem.
A nem az üzemanyag-előállító üzemben előállított villamosenergia-fogyasztás elszámolásához ennek a villamos energiának az előállítására és elosztására jellemző üvegházhatásúgáz-kibocsátás-intenzitást úgy kell tekinteni, hogy az megegyezik az egy meghatározott régióban a villamos energia előállítására és elosztására jellemző átlagos kibocsátási intenzitással. E szabály alóli kivételként a termelők átlagértéket is alkalmazhatnak egy egyedi villamosenergia-előállító üzem esetében az ebben az üzemben megtermelt villamos energiára, ha ez az üzem nem csatlakozik a villamosenergia-hálózathoz.
A feldolgozás során keletkező kibocsátásokba beletartoznak adott esetben a félkész termékek és anyagok szárítása során keletkező kibocsátások.
1.11. A szállítás és az elosztás során keletkező kibocsátásokba (etd) beletartoznak a nyersanyagok és a félkész anyagok szállítása és elosztása során keletkező kibocsátások és a késztermékek tárolása és elosztása során keletkező kibocsátások. A közlekedésből és az áruszállításból származó, az 1.5. pont értelmében figyelembe veendő kibocsátás nem tartozik e alpont hatálya alá.
1.12. A használt üzemanyagból eredő kibocsátásokat, eu, a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében nullának kell tekinteni.
A használt üzemanyag használatából adódó, a CO2-tól eltérő üvegházhatású gázok (CH2 és N2O) kibocsátását bele kell számítani a folyékony energiahordozókra vonatkozó eu tényezőbe.
1.13. A szén-dioxid-leválasztásból és -tárolásból eredő, az ep értékbe még nem beszámított kibocsátás-megtakarításokba (eccs) csak azok a kibocsátott CO2 leválasztásával és -tárolásával elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek közvetlenül összefüggnek az üzemanyag kinyerésével, szállításával, feldolgozásával és elosztásával, feltéve, hogy a tárolás a bányászatról szóló törvény III/A. részével és a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló Korm. rendelettel összhangban történik.
1.14. A szén-dioxid-leválasztásából és -helyettesítésből eredő kibocsátásmegtakarításoknak (eccr) közvetlenül kapcsolódniuk kell azon bioüzemanyag vagy folyékony bio-energiahordozó előállításához, amelynek tekintetében figyelembe veszik őket, és e megtakarításokba csak az olyan CO2-leválasztással elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek esetében a szén-dioxid biomassza eredetű és azt a fosszilis CO2 helyettesítésére használják kereskedelmi termékek előállításában és szolgáltatásokban.
1.15. Ha az üzemanyag előállításához kapcsoltan hőt és/vagy villamos energiát előállító olyan kapcsolt energiatermelő egység, amely tekintetében kibocsátást számítanak, villamosenergia- és/vagy hasznoshőtöbbletet termel, akkor az ÜHG kibocsátást meg kell osztani a villamos energia és a hasznos hő között a hő hőmérséklete szerint (ami tükrözi a hő hasznosíthatóságát). Az adott hőmennyiség hasznos részét úgy tudjuk megállapítani, ha energiatartalmát megszorozzuk az alábbiak szerint kiszámított Carnot-hatásfok (Ch) értékével:
ahol
Th = A végponton leadott hasznos hő abszolút hőmérséklete (kelvin).
T0 = A környezet 273,15 kelvinben (azaz 0 °C-ban) rögzített hőmérséklete.
Abban az esetben, ha a többlethőt 150 °C (423,15 kelvin) hőmérséklet alatt épületek fűtésének céljára exportálják, a Ch a következő módon is meghatározható:
Ch = a 150 °C-hoz (423,15 kelvinhez) tartozó Carnot-hatásfok, azaz 0,3546
E számítás céljából a tényleges hatékonysági értékeket kell használni, amelyeket az éves előállított mechanikai energiának, villamos energiának és hőenergiának az éves energiabevitel értékével történő elosztásával kapunk meg.
E számítás céljaira a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
1.15.1. „kapcsolt energiatermelés”: egyetlen folyamat során hőenergia és villamos és/vagy mechanikai energia egyszerre történő termelése;
1.15.2. „hasznos hő”: a gazdaságilag indokolt mértékű hő-, fűtési vagy hűtési energiaigény kielégítése céljából termelt hő;
1.15.3. „gazdaságilag indokolt igény”: az azt a hő- vagy hűtési energiaigényt meg nem haladó mértékű kereslet, amely egyébként piaci feltételek mellett kielégítésre kerülne.
1.16. Ha az üzemanyag-előállítási eljárás kombinálva állítja elő azt az üzemanyagot, amelynek vonatkozásában a kibocsátást számítják, és egy vagy több további terméket („társtermékek”), akkor az üvegházhatásúgáz-kibocsátást meg kell osztani az üzemanyag vagy annak köztes terméke és a társtermékek között azok energiatartalmának arányában (ez utóbbit a villamos energián és a hőenergián kívüli társtermékek esetében az alsó fűtőértéken kell meghatározni). A hasznoshő- vagy villamosenergia-többlet ÜHG kibocsátási intenzitása megegyezik az üzemanyag előállításához használt hő vagy villamos energia ÜHG kibocsátási intenzitásával, és úgy kell meghatározni, hogy ki kell számítani az üzemanyag-előállítási eljáráshoz hő-vagy villamos energiát biztosító kapcsolt energiatermelő egységbe, kazánba vagy más berendezésbe betáplált anyagok, így például az alapanyagok, illetve ezekből eredő kibocsátások (például CH4 és N2O) ÜHG kibocsátási intenzitását. A kapcsolt villamos energia- és hőtermelés esetében a számítás a 15. pontban foglaltak szerint történik.
1.17. Az 1.16. alpontban említett számítás céljaira a szétosztandó kibocsátások az eec + el + esca + az ep, etd, eccs és eccr azon hányada, amelyre az előállítási folyamat azon lépésével bezárólag kerül sor, amikor a társtermékeket állítják elő. Ha az életciklus során a folyamat egy korábbi lépésében a társtermékekhez való hozzárendelésre került sor, akkor azoknak a kibocsátásoknak azt a hányadát kell az összes kibocsátás helyett erre a célra felhasználni, amelyet az utolsó ilyen folyamatlépésben a közbenső üzemanyagtermékhez kiosztottak.
A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók esetében az összes társterméket figyelembe kell venni e számításhoz. A hulladékokhoz és maradványanyagokhoz nem kell kibocsátási értéket rendelni. A negatív energiatartalmú társtermékeket nulla energiatartalommal rendelkezőnek kell tekinteni a számítás során.
A hulladékokat és a maradványanyagokat, beleértve a lombkoronát, az ágakat, a szalmát, a háncsokat és a diófélék héját, a kukoricacsöveket és a dióhéjat, valamint a feldolgozás során keletkező maradványanyagokat, köztük a nyers (nem finomított) glicerint és a kipréselt cukornádat az életciklus alatti üvegházhatású gázkibocsátásuk tekintetében nulla értékkel kell figyelembe venni ezen anyagok begyűjtési folyamatáig, függetlenül attól, hogy a végső termék előállítása előtt azokat félkész termékké alakítják-e.
A kazánokkal, illetve a feldolgozó üzem részére kapcsolt hő- és/vagy villamosenergia-termelést végző egységekkel ellátott feldolgozó üzemektől eltérő finomítókban előállított üzemanyagok esetében az 1.16. alpontban említett számítás céljaira az elemzés egysége a finomító.
1.18. A bioüzemanyagok esetében az 1.3. alpontban említett számítás céljaira a fosszilis üzemanyag-komparátor (EF(t)) 94 gCO2eq/MJ.
A villamosenergia-termelésre használt folyékony bio-energiahordozók esetében az 1.3. alpontban említett számítás céljaira a fosszilis üzemanyag komparátor ECF(e) 183 gCO2eq/MJ.
A hasznos hő, valamint fűtő- és/vagy hűtőenergia termelésére használt folyékony bio-energiahordozók esetében az 1.3. alpontban említett számítás céljaira a fosszilis üzemanyag komparátor ECF(h&c) 80 gCO2eq/MJ.
2. A bioüzemanyagokra és a folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó részekre bontott (diszaggregált) alapértelmezett értékek
2.1. A termelésre vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek: „eec” az e melléklet 1. pontjában meghatározottak szerint, a talajból származó N2O-kibocsátásokat is beleértve

 

A

B

C

1.

Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód

Üvegházhatású gázkibocsátás – jellemző érték
(gCO2eq/MJ)

Üvegházhatású gázkibocsátás – alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)

2.

cukorrépa-etanol

9,6

9,6

3.

kukoricaetanol

25,5

25,5

4.

egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével

27,0

27,0

5.

cukornádetanol

17,1

17,1

6.

az ETBE megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módéval megegyező

7.

a TAEE megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módéval megegyező

8.

repce-biodízel

32,0

32,0

9.

napraforgó-biodízel

26,1

26,1

10.

szójabab-biodízel

21,2

21,2

11.

pálmaolaj-biodízel

26,2

26,2

12.

használt sütőolajból előállított biodízel

0

0

13.

állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel (7)

0

0

14.

hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből

33,4

33,4

15.

hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból

26,9

26,9

16.

hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból

22,1

22,1

17.

hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból

27,4

27,4

18.

hidrogénnel kezelt olaj használt sütőolajból

0

0

19.

állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt olaj

0

0

20.

tiszta növényi olaj repcéből

33,4

33,4

21.

tiszta növényi olaj napraforgóból

27,2

27,2

22.

tiszta növényi olaj szójababból

22,2

22,2

23.

tiszta növényi olaj pálmaolajból

27,1

27,1

24.

tiszta olaj használt sütőolajból

0

0


2.2. A feldolgozásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek: „ep” az e melléklet 1. pontjában meghatározottak szerint

 

A

B

C

1.

Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód

Üvegházhatású gázkibocsátás – jellemző érték
(gCO2eq/MJ)

Üvegházhatású gázkibocsátás – alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)

2.

cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nem, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)

18,8

26,3

3.

cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)

9,7

13,6

4.

cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

13,2

18,5

5.

cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

7,6

10,6

6.

cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

27,4

38,3

7.

cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

15,7

22,0

8.

kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)

20,8

29,1

9.

kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

14,8

20,8

10.

kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

28,6

40,1

11.

kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványanyagok kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

1,8

2,6

12.

egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)

21,0

29,3

13.

egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

15,1

21,1

14.

egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

30,3

42,5

15.

egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványanyagok kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

1,5

2,2

16.

cukornádetanol

1,3

1,8

17.

az ETBE megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módéval megegyező

18.

a TAEE megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módéval megegyező

19.

repce-biodízel

11,7

16,3

20.

napraforgó-biodízel

11,8

16,5

21.

szójabab-biodízel

12,1

16,9

22.

pálmaolaj-biodízel (nyitott szennyvíztisztító medence)

30,4

42,6

23.

pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)

13,2

18,5

24.

használt sütőolajból előállított biodízel

9,3

13,0

25.

állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel (9)

13,6

19,1

26.

hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből

10,7

15,0

27.

hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból

10,5

14,7

28.

hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból

10,9

15,2

29.

hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)

27,8

38,9

30.

hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)

9,7

13,6

31.

hidrogénnel kezelt olaj használt sütőolajból

10,2

14,3

32.

állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt olaj (9)

14,5

20,3

33.

tiszta növényi olaj repcéből

3,7

5,2

34.

tiszta növényi olaj napraforgóból

3,8

5,4

35.

tiszta növényi olaj szójababból

4,2

5,9

36.

tiszta növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)

22,6

31,7

37.

tiszta növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)

4,7

6,5

38.

tiszta olaj használt sütőolajból

0,6

0,8



2.3. A szállításra és az elosztásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek: „etd” az e melléklet 1. pontjában meghatározottak szerint

 

A

B

C

1.

Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód

Üvegházhatású gázkibocsátás – jellemző
(gCO2eq/MJ)

Üvegházhatású gázkibocsátás – alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)

2.

cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nem, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)

2,3

2,3

3.

cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)

2,3

2,3

4.

cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

2,3

2,3

5.

cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

2,3

2,3

6.

cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

2,3

2,3

7.

cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

2,3

2,3

8.

kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

2,2

2,2

9.

kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)

2,2

2,2

10.

kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

2,2

2,2

11.

kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványanyagok kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

2,2

2,2

12.

egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)

2,2

2,2

13.

egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

2,2

2,2

14.

egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

2,2

2,2

15.

egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványanyagok kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

2,2

2,2

16.

cukornádetanol

9,7

9,7

17.

az ETBE megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módéval megegyező

18.

a TAEE megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módéval megegyező

19.

repce-biodízel

1,8

1,8

20.

napraforgó-biodízel

2,1

2,1

21.

szójabab-biodízel

8,9

8,9

22.

pálmaolaj-biodízel (nyitott szennyvíztisztító medence)

6,9

6,9

23.

pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)

6,9

6,9

24.

használt sütőolajból előállított biodízel

1,9

1,9

25.

állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel (9)

1,7

1,7

26.

hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből

1,7

1,7

27.

hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból

2,0

2,0

28.

hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból

9,2

9,2

29.

hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)

7,0

7,0

30.

hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)

7,0

7,0

31.

hidrogénnel kezelt olaj használt sütőolajból

1,7

1,7

32.

állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt olaj (9)

1,5

1,5

33.

tiszta növényi olaj repcéből

1,4

1,4

34.

tiszta növényi olaj napraforgóból

1,7

1,7

35.

tiszta növényi olaj szójababból

8,8

8,8

36.

tiszta növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)

6,7

6,7

37.

tiszta növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)

6,7

6,7

38.

tiszta olaj használt sütőolajból

1,4

1,4


3. A termelésre, előállításra, szállításra és elosztásra vonatkozó összérték:

 

A

B

C

1.

Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód

Üvegházhatású gázkibocsátás – jellemző érték
(gCO2eq/MJ)

Üvegházhatású gázkibocsátás – alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)

2.

cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nem, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)

30,7

38,2

3.

cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)

21,6

25,5

4.

cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (10))

25,1

30,4

5.

cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (10))

19,5

22,5

6.

cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (10))

39,3

50,2

7.

cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (10))

27,6

33,9

8.

kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)

48,5

56,8

9.

kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (10))

42,5

48,5

10.

kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (10))

56,3

67,8

11.

kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványanyagok kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (10))

29,5

30,3

12.

egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)

50,2

58,5

13.

egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (10))

44,3

50,3

14.

egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (10))

59,5

71,7

15.

egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványanyagok kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (10))

30,7

31,4

16.

cukornádetanol

28,1

28,6

17.

az ETBE megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módéval megegyező

18.

a TAEE megújuló energiaforrásokból előállított része

az etanol előállítási módéval megegyező

19.

repce-biodízel

45,5

50,1

20.

napraforgó-biodízel

40,0

44,7

21.

szójabab-biodízel

42,2

47,0

22.

pálmaolaj-biodízel (nyitott szennyvíztisztító medence)

63,5

75,7

23.

pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)

46,3

51,6

24.

használt sütőolajból előállított biodízel

11,2

14,9

25.

állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel (9)

15,2

20,7

26.

hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből

45,8

50,1

27.

hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból

39,4

43,6

28.

hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból

42,2

46,5

29.

hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)

62,1

73,2

30.

hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)

44,0

47,9

31.

hidrogénnel kezelt olaj használt sütőolajból

11,9

16,0

32.

állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt olaj (9)

16,0

21,8

33.

tiszta növényi olaj repcéből

38,5

40,0

34.

tiszta növényi olaj napraforgóból

32,7

34,3

35.

tiszta növényi olaj szójababból

35,2

36,9

36.

tiszta növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)

56,4

65,5

37.

tiszta növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)

38,5

40,3

38.

tiszta olaj használt sütőolajból

2,0

2,2



4. A bioüzemanyagok jellemző és alapértelmezett értékei, ha azokat a földhasználat megváltozásából adódó nettó szénkibocsátás nélkül állítják elő

 

A

B

C

1.

Bioüzemanyag-előállítási mód

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás-megtakarítás -jellemző érték

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás-megtakarítás -alapértelmezett érték

2.

cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nem, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)

67 %

59 %

3.

cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)

77 %

73 %

4.

cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

73 %

68 %

5.

cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

79 %

76 %

6.

cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogáz nélkül, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

58 %

47 %

7.

cukorrépa-etanol (szennyvízből előállított biogázzal együtt, a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

71 %

64 %

8.

kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)

48 %

40 %

9.

kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

55 %

48 %

10.

kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

40 %

28 %

11.

kukoricaetanol (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványanyagok kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

69 %

68 %

12.

egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz hagyományos kazánban)

47 %

38 %

13.

egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag földgáz, kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

53 %

46 %

14.

egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag lignit, kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

37 %

24 %

15.

egyéb gabona-etanol a kukoricaetanol kivételével (a feldolgozáshoz használt üzemanyag erdészeti maradványanyag, kapcsolt energiatermelést végző létesítményben (8))

67 %

67 %

16.

cukornádetanol

70 %

70 %

17.

az etil-terc-butiléter (ETBE) megújuló forrásokból előállított része

az etanol előállítási módéval megegyező

18.

a tercier-amil-etil-éter (TAEE) megújuló forrásokból előállított része

az etanol előállítási módéval megegyező

19.

repce-biodízel

52 %

47 %

20.

napraforgó-biodízel

57 %

52 %

21.

szójabab-biodízel

55 %

50 %

22.

pálmaolaj-biodízel (nyitott szennyvíztisztító medence)

32 %

19 %

23.

pálmaolaj-biodízel (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)

51 %

45 %

24.

használt sütőolajból előállított biodízel

88 %

84 %

25.

állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert biodízel (9)

84 %

78 %

26.

hidrogénnel kezelt növényi olaj repcéből

51 %

47 %

27.

hidrogénnel kezelt növényi olaj napraforgóból

58 %

54 %

28.

hidrogénnel kezelt növényi olaj szójababból

55 %

51 %

29.

hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)

34 %

22 %

30.

hidrogénnel kezelt növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)

53 %

49 %

31.

hidrogénnel kezelt olaj használt sütőolajból

87 %

83 %

32.

állati eredetű kiolvasztott zsírokból nyert, hidrogénnel kezelt olaj (9)

83 %

77 %

33.

tiszta növényi olaj repcéből

59 %

57 %

34.

tiszta növényi olaj napraforgóból

65 %

64 %

35.

tiszta növényi olaj szójababból

63 %

61 %

36.

tiszta növényi olaj pálmaolajból (nyitott szennyvíztisztító medence)

40 %

30 %

37.

tiszta növényi olaj pálmaolajból (az eljárás során metánmegkötés történik az olajsajtolóban)

59 %

57 %

38.

tiszta olaj használt sütőolajból

98 %

98 %

5. Becsült diszaggregált alapértelmezett értékek az olyan jövőbeli bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében, amelyek 2016-ban nem voltak, vagy csak elhanyagolható mennyiségben voltak jelen a piacon
5.1. A termelésre vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek: „eec” az 1. pontban meghatározottak szerint, az N2O-kibocsátásokat is beleértve (a hulladékfa- vagy termesztettfa-nyesedéket is beleértve)

 

A

B

C

1

Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód

Üvegházhatású gázkibocsátás – jellemző érték
(gCO2eq/MJ)

Üvegházhatású gázkibocsátás – alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)

2

búzaszalma-etanol

1,8

1,8

3

hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva

3,3

3,3

4

termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva

8,2

8,2

5

hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva

3,3

3,3

6

termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva

8,2

8,2

7

hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva

3,1

3,1

8

termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva

7,6

7,6

9

hulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva

3,1

3,1

10

termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva

7,6

7,6

11

Fischer–Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával

2,5

2,5

12

Fischer–Tropsch-benzin cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával

2,5

2,5

13

dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával

2,5

2,5

14

metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával

2,5

2,5

15

az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része

a metanol előállítási módjával megegyező


Diszaggregált alapértelmezett értékek a talajból eredő N2O -kibocsátásokra vonatkozóan (ezek már szerepelnek a termelés során keletkező kibocsátásokra vonatkozó diszaggregált értékekben, az „eec” táblázatban)

 

A

B

C

1

Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód

Üvegházhatású gázkibocsátás – jellemző érték
(gCO2eq/MJ)

Üvegházhatású gázkibocsátás – alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)

2

búzaszalma-etanol

0

0

3

hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva

0

0

4

termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva

4,4

4,4

5

hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva

0

0

6

termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva

4,4

4,4

7

hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva

0

0

8

termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva

4,1

4,1

9

hulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva

0

0

10

termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva

4,1

4,1

11

Fischer–Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával

0

0

12

Fischer–Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával

0

0

13

dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával

0

0

14

metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával

0

0

15

az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része

a metanol előállítási módjával megegyező

Diszaggregált alapértelmezett értékek a feldolgozásra vonatkozóan: „ep” az e melléklet C. részében meghatározottak szerint

 

A

B

C

1

Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód

Üvegházhatású gázkibocsátás – jellemző érték
(gCO2eq/MJ)

Üvegházhatású gázkibocsátás – alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)

2

búzaszalma-etanol

4,8

6,8

3

hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva

0,1

0,1

4

termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva

0,1

0,1

5

hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva

0,1

0,1

6

termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva

0,1

0,1

7

hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva

0

0

8

termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva

0

0

9

hulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva

0

0

10

termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva

0

0

11

Fischer–Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával

0

0

12

Fischer–Tropsch-benzin cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával

0

0

13

dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával

0

0

14

metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával

0

0

15

az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része

a metanol előállítási módjával megegyező

A szállításra és elosztásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek: „etd” az e melléklet C. részében meghatározottak szerint

 

A

B

C

1

Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód

Üvegházhatású gázkibocsátás – jellemző érték
(gCO2eq/MJ)

Üvegházhatású gázkibocsátás – alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)

2

búzaszalma-etanol

7,1

7,1

3

hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva

12,2

12,2

4

termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva

8,4

8,4

5

hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva

12,2

12,2

6

termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva

8,4

8,4

7

hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva

12,1

12,1

8

termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva

8,6

8,6

9

hulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva

12,1

12,1

10

termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva

8,6

8,6

11

Fischer–Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával

7,7

7,7

12

Fischer–Tropsch-benzin cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával

7,9

7,9

13

dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával

7,7

7,7

14

metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával

7,9

7,9

15

az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része

a metanol előállítási módjával megegyező

A szállításra és az elosztásra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek csak a végső energiahordozó tekintetében: Ezek már szerepelnek az e melléklet C. részében meghatározott, a szállításból és az elosztásból származó kibocsátásra (etd) vonatkozó táblázatban, azonban a következő értékek hasznosak lehetnek akkor, ha egy gazdasági szereplő kizárólag az alapanyag tényleges szállításából eredő kibocsátásokat kívánja bejelenteni.

 

A

B

C

1

Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód

Üvegházhatású gázkibocsátás – jellemző érték
(gCO2eq/MJ)

Üvegházhatású gázkibocsátás – alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)

2

búzaszalma-etanol

1,6

1,6

3

hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva

1,2

1,2

4

termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva

1,2

1,2

5

hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva

1,2

1,2

6

termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva

1,2

1,2

7

hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva

2,0

2,0

8

termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva

2,0

2,0

9

hulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva

2,0

2,0

10

termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva

2,0

2,0

11

Fischer–Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával

2,0

2,0

12

Fischer–Tropsch-benzin cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával

2,0

2,0

13

Dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával

2,0

2,0

14

metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával

2,0

2,0

15

az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része

a metanol előállítási módjával megegyező

A termelésre, előállításra, szállításra és elosztásra vonatkozó összérték:

 

A

B

C

1

Bioüzemanyag és egyéb folyékony bio-energiahordozó előállítási mód

Üvegházhatású gázkibocsátás – jellemző érték
(gCO2eq/MJ)

Üvegházhatású gázkibocsátás – alapértelmezett érték
(gCO2eq/MJ)

2

búzaszalma-etanol

13,7

15,7

3

hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva

15,6

15,6

4

termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-dízel önálló erőműben előállítva

16,7

16,7

5

hulladékfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva

15,6

15,6

6

termesztettfa alapú Fischer–Tropsch-benzin önálló erőműben előállítva

16,7

16,7

7

hulladékfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva

15,2

15,2

8

termesztettfa-dimetil-éter (DME) önálló erőműben előállítva

16,2

16,2

9

hulladékfa-metanol önálló erőműben előállítva

15,2

15,2

10

termesztettfa-metanol önálló erőműben előállítva

16,2

16,2

11

Fischer–Tropsch-dízel cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával

10,2

10,2

12

Fischer–Tropsch-benzin cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával

10,4

10,4

13

dimetil-éter (DME) cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával

10,2

10,2

14

metanol cellulózgyártáskor keletkező feketelúg gázosításával

10,4

10,4

15

az MTBE megújuló energiaforrásokból előállított része

a metanol előállítási módjával megegyező


Megjegyzések:
(1) A hőt vagy hulladékhőt abszorpciós hűtők segítségével hűtési célra (lehűtött levegő vagy víz előállítására) hasznosítják. Ezért csak az egy MJ hőre jutó előállított hőhöz kapcsolódó kibocsátásokat kell kiszámítani, függetlenül attól, hogy a hő végső felhasználása ténylegesen fűtés vagy abszorpciós hűtők segítségével való hűtés.
(2) A mezőgazdasági nyersanyag kinyeréséből vagy termeléséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás (eec) kiszámításának ez a képlete olyan esetekre vonatkozik, amikor az alapanyagokat egy lépésben alakítják át bioüzemanyaggá. Az összetettebb ellátási láncok esetében a mezőgazdasági nyersanyag kinyeréséből vagy termeléséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást (eec) a köztes termékekre vonatkozó kiigazításokat követően kell kiszámítani.
(3) Ennek ténye például a talaj kötöttszénkészletének összehasonlító mérésével igazolható: ha például az első mérésre a termesztés megkezdése előtt, a későbbiekre pedig rendszeres időközönként, több év távlatában kerül sor. Ebben az esetben mielőtt a második mérés adatai rendelkezésre állnának, a talaj kötöttszénkészletének növekedését reprezentatív kísérletek vagy talajmodellek alapján végzett becsléssel meg lehet adni. A második mérést követően a tényleges mérésekkel nyert adatok szolgálnak alapul a növekedés tényének és nagyságrendjének megállapításához.
(4) A CO2 molekulatömegének (44,010 g/mol) a szén molekulatömegével (12,011 g/mol) való elosztása révén kapott hányados 3,664.
(5) Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület meghatározása szerinti szántó.
(6) Évelő növények: olyan többnyári növények, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma).
(7) Kizárólag az 1069/2009/EK rendelet szerinti 1. és 2. kategóriába tartozó anyagként besorolt állati melléktermékekből előállított bioüzemanyagokra vonatkozik, amelyek esetében a kiolvasztás részét képező higienizáláshoz kapcsolódó kibocsátásokat nem veszik figyelembe.
(8) A kapcsolt energiatermelés során történő feldolgozásra vonatkozó alapértelmezett értékek csak akkor érvényesek, ha a folyamathő teljes egészében kapcsolt termelésből származik.
(9) Kizárólag az 1069/2009/EK rendelet szerinti 1. és 2. kategóriába tartozó anyagként besorolt állati melléktermékekből előállított bioüzemanyagokra vonatkozik, amelyek esetében a kiolvasztás részét képező higienizáláshoz kapcsolódó kibocsátásokat nem veszik figyelembe.
(10) A kapcsolt energiatermelést végző létesítményben történő feldolgozásra vonatkozó alapértelmezett értékek csak akkor érvényesek, ha a folyamathő teljes egészében a kapcsolt energiatermelést végző létesítményből származik.

2. melléklet a 68/2021. (XII. 30.) ITM rendelethez


1. A biomasszából előállított tüzelőanyagok ÜHG kibocsátás elkerülésének számítási eljárása
1.1. A biomasszából előállított tüzelőanyagok előállítása és használata által kiváltott ÜHG kibocsátást a következők szerint kell kiszámítani:
1.1.1. A biomasszából előállított tüzelőanyagok előállítása és használata által kiváltott, a villamos energiává, fűtő- vagy hűtőenergiává való átalakítás előtti ÜHG-kibocsátást a következő képlettel kell kiszámítani:
E = eec + el + ep + etd + eu – esca – eccs – eccr,
ahol
E = az üzemanyag előállítása során, annak energiává való alakítása előtt keletkező összes kibocsátás;
eec = a nyersanyagok kinyerése vagy termelése során keletkező kibocsátások;
el = a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátások;
ep = a feldolgozás során keletkező kibocsátások;
etd = a szállítás és az elosztás során keletkező kibocsátások;
eu = a felhasznált üzemanyagból eredő kibocsátások;
esca = a talaj széntartalmának növekedéséből származó kibocsátásmegtakarítás jobb mezőgazdasági gazdálkodás révén;
eccs = a szén-dioxid-leválasztásból és -tárolásból eredő kibocsátásmegtakarítások; és
eccr = a szén-dioxid-leválasztásból és -helyettesítésből eredő kibocsátásmegtakarítások.
A gépek és berendezések gyártása során keletkező kibocsátásokat nem kell figyelembe venni.
1.1.2. Amennyiben a biogáz vagy biometán előállításához a biogáz-létesítményben több különböző táptalaj kombinált fermentációja történik, az ÜHG kibocsátás jellemző és alapértelmezett értékeit a következők szerint kell kiszámítani:
ahol
E = a meghatározott táptalaj-keverék kombinált fermentációja során előállított biogáz vagy biometán egy MJ-jára jutó üvegházhatásúgáz-kibocsátás
Sn = Az „n” alapanyag részaránya az energiatartalmon belül
En = Kibocsátás gCO2/MJ-ban az „n” módra vonatkozóan, az e melléklet 3. pontjában foglaltak szerint (*)
ahol
Pn = energiahozam [MJ] a nedves „n” alapanyag egy kilogrammjára (**)
Wn = az „n” táptalaj súlyozó tényezője, amelyet az alábbiak szerint kell meghatározni:
ahol:
In = az „n” táptalaj üzembe bevitt éves mennyisége [a friss anyag tonnájára vonatkoztatva]
AMn = az „n” táptalaj átlagos éves nedvességtartalma [kg víz/kg friss anyag]
SMn = szokásos nedvességtartalom az „n” táptalaj esetében (***).
(*) Ha állati eredetű trágyát használnak táptalajként, akkor a jobb mezőgazdasági gazdálkodás és trágyakezelés okán ehhez hozzá kell adni egy 45 gCO2eq/MJ trágya értékű bónuszt (– 54 kg CO2eq/t friss anyag).
(**) A jellemző és alapértelmezett értékek kiszámításához a következő Pn értékeket kell használni:
P(kukorica): 4,16 [MJbiogáz/kg nedves kukorica 65 % nedvességtartalommal]
P(trágya): 0,50 [MJbiogáz/kg nedves trágya 90 % nedvességtartalommal]
P(biohulladék): 3,41 [MJbiogáz/kg nedves biohulladék 76 % nedvességtartalommal]
(***) A táptalaj szokásos nedvességtartalma (SMn) esetében a következő értékeket kell használni:
SM(kukorica): 0,65 [kg víz/kg friss anyag]
SM(trágya): 0,90 [kg víz/kg friss anyag]
SM(biohulladék): 0,76 [kg víz/kg friss anyag]
1.1.3. Amennyiben villamos energia vagy biometán előállításához a biogáz-létesítményben az „n” kombinált fermentációja történik, a biogáz illetve a biometán üvegházhatásúgáz-kibocsátásának tényleges értékeit a következők szerint kell kiszámítani:
ahol
E = a biogáz vagy biometán előállítása során, annak energiává való alakítása előtt keletkező összes kibocsátás;
Sn = az „n” alapanyag részaránya az üzemben felhasznált anyagbevitelen belül;
eec,n = az „n” nyersanyag kinyerése vagy termelése során keletkező kibocsátások;
etd,alapanyag,n = az „n” alapanyagnak az üzembe való szállítása során keletkező kibocsátások;
el,n = a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátások az „n” alapanyag esetében;
esca = az „n” alapanyag esetében a jobb mezőgazdasági gazdálkodásból eredő kibocsátásmegtakarítások (*);
ep = a feldolgozás során keletkező kibocsátások;
etd,termék = a biogáz és/vagy biometán szállítása és elosztása során keletkező kibocsátás;
eu = a felhasznált üzemanyagból eredő kibocsátás, azaz az elégetése során kibocsátott üvegházhatású gázok;
eccs = a szén-dioxid-leválasztásból és -tárolásból eredő kibocsátásmegtakarítások; és
eccr = a szén-dioxid-leválasztásból és -helyettesítésből eredő kibocsátásmegtakarítások.
(*) Az esca esetében ha állati eredetű trágyát használnak táptalajként a biogáz és a biometán előállításához, akkor a jobb mezőgazdasági gazdálkodás miatt figyelembe kell venni egy 45 gCO2eq/MJ trágya értékű bónuszt.
1.1.4. A biomasszából előállított tüzelőanyagok használatából származó ÜHG kibocsátást, amelybe beleértendő a villamos energiává, hő- és/vagy hűtési energiává való átalakításából származó kibocsátás is, a következőképpen kell kiszámítani:
1.1.4.1. Kizárólag hőt előállító energiatermelő berendezések esetében:
1.1.4.2. Kizárólag villamos energiát előállító energiatermelő berendezések esetében:
ahol
ECh,el = A végső energiahordozóból származó összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás.
E = Az üzemanyag végső energiahordozóvá való átalakítása előtti összes üvegházhatásúgáz-kibocsátása.
hel = Elektromos hatásfok, amelyet az éves előállított villamos energiának az éves üzemanyag-bevitel energiatartalom alapján számított értékével történő elosztásával lehet meghatározni.
hh = Hőtermelési hatásfok, amelyet az éves hasznoshő-termelésnek az éves üzemanyag-bevitel energiatartalom alapján számított értékével történő elosztásával lehet meghatározni.
1.1.4.3. A hasznos hőt villamos energiával és/vagy mechanikai energiával együtt előállító energiatermelő berendezésekből származó villamos energia vagy mechanikai energia esetében:
1.1.4.4. A hasznos hőt villamos energiával és/vagy mechanikai energiával együtt előállító energiatermelő berendezésekből származó hasznos hő esetében:
ahol:
ECh,el = A végső energiahordozóból származó összes ÜHG kibocsátás.
E = Az üzemanyag végső energiahordozóvá való átalakítása előtti összes ÜHG kibocsátása.
hel = Elektromos hatásfok, amelyet az éves előállított villamos energiának az éves energia energiatartalom alapján számított értékével történő elosztásával lehet meghatározni.
hh = Hőtermelési hatásfok, amelyet az éves hasznoshő-termelésnek a felhasznált energia energiatartalom alapján számított értékével történő elosztásával lehet meghatározni.
Cel = Az exergia aránya a villamos energián és/vagy mechanikai energián belül, 100 %-ban rögzítve (Cel = 1).
Ch = Carnot-hatásfok (az exergia aránya a hasznos hőn belül).
A Carnot-hatásfok (Ch) a hasznos hő esetében különböző hőmérsékleten a következőképpen határozható meg:
ahol:
Th = A végponton leadott hasznos hőjének abszolút hőmérséklete (kelvin).
T0 = A környezet 273,15 kelvinben (azaz 0 °C-ban) rögzített hőmérséklete.
Abban az esetben, ha a többlethőt 150 °C (423,15 kelvin) hőmérséklet alatt épületek fűtésének céljára exportálják, a Ch a következő módon is meghatározható:
Ch = a 150 °C-hoz (423,15 kelvinhez) tartozó Carnot-hatásfok, azaz 0,3546
E számítás céljaira a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
i. „kapcsolt energiatermelés”: egyetlen folyamat során hőenergia és villamos és/vagy mechanikai energia egyszerre történő termelése;
ii. „hasznos hő”: a gazdaságilag indokolt mértékű hő-, fűtési vagy hűtési energiaigény kielégítése céljából termelt hő;
iii. „gazdaságilag indokolt igény”: az azt a hő- vagy hűtési energiaigényt meg nem haladó mértékű kereslet, amely egyébként piaci feltételek mellett kielégítésre kerülne.
1.2. A biomasszából előállított tüzelőanyagok által kiváltott ÜHG kibocsátást a következők szerint kell kiszámítani:
1.2.1. a biomasszából előállított tüzelőanyagokból eredő ÜHG kibocsátást (E) az egy MJ biomasszából előállított tüzelőanyagra jutó CO2 grammjának egyenértékében kell kifejezni (gCO2eq/MJ);
1.2.2. a biomasszából előállított tüzelőanyagokból nyert hő- vagy villamos energiából eredő ÜHG kibocsátást (EC) az egy MJ végfelhasználói energiára (hő vagy villamos energia) jutó CO2 grammjának egyenértékében kell kifejezni (gCO2eq/MJ).
A fűtési és hűtési energia termelésével járó kapcsolt villamosenergia-termelés esetében a kibocsátást meg kell osztani a hőenergia és a villamos energia között (mint az 1.1.d) pontban), függetlenül attól, hogy a termelt hő ténylegesen hűtési vagy fűtési célra kerül-e felhasználásra. (1)
Ha a mezőgazdasági nyersanyag kinyeréséből vagy termeléséből származó ÜHG kibocsátás (eec) az alapanyag száraz tonnájára jutó gCO2eq-ben kerül kifejezésre, az üzemanyag egy MJ-jára jutó gCO2 -egyenértékre (gCO2eq/MJ) való átszámítást a következőképpen kell végezni (2):
ahol
Az alapanyag száraz tonnájára jutó kibocsátást az alábbiak szerint kell kiszámítani:
1.3. A biomasszából előállított tüzelőanyagok által kiváltott ÜHG kibocsátás-megtakarítást a következők szerint kell kiszámítani:
1.3.1. a biomasszából előállított, közlekedési célú tüzelőanyagok használatából eredő ÜHG kibocsátás-megtakarítás:
MEGTAKARÍTÁS = (EF(t) – EB)/EF(t)
ahol
EB = a közlekedési üzemanyagként használt bioüzemanyagokból eredő összes kibocsátás; és
EF(t) = a közlekedési célú fosszilisüzemanyag-komparátor használatából eredő összes kibocsátás
1.3.2. a biomasszából előállított tüzelőanyagokból előállított fűtő- és hűtőenergia, valamint villamos energia esetében az ÜHG kibocsátás-megtakarítás:
MEGTAKARÍTÁS = (ECF(h&c,el) – ECB(h&c,el))/ECF (h&c,el)
ahol
ECB(h&c,el) = a hő- vagy villamosenergia-termelésből származó összes kibocsátás;
ECF(h&c,el) = fosszilis üzemanyag-komparátor hasznosításával megvalósított hasznoshő- vagy villamosenergia-termelésből származó összes kibocsátás.
1.4. Az 1.1. pont alkalmazásában a CO2, N2O és CH4 üvegházhatású gázokat kell figyelembe venni. A CO2-egyenérték kiszámításához a fent említett gázokat a következő értékekkel kell figyelembe venni:
CO2: 1
N2O: 298
CH4: 25
1.5. A nyersanyagok kinyerése, betakarítása vagy termelése során keletkező kibocsátásokba (eec) beletartoznak a kinyerési, betakarítási vagy termelési eljárás során keletkező kibocsátások; a nyersanyagok begyűjtése, szárítása és tárolása során keletkező kibocsátások; a hulladékokból és a szivárgásokból eredő kibocsátások; és a kinyeréshez vagy a termeléshez használt vegyszerek vagy egyéb termékek előállítása során keletkező kibocsátások. A nyersanyagtermelés vonatkozásában a szén-dioxid-megkötést nem kell figyelembe venni. A mezőgazdasági eredetű biomassza termeléséből eredő kibocsátásokra vonatkozó – a tényleges értékek helyett használható – becslések levezethetők a termelésből származó kibocsátásokra vonatkozó regionális átlagokból vagy az e mellékletben szereplő, a termelésből származó kibocsátásokra vonatkozó diszaggregált értékekkel kapcsolatos információkból. Amennyiben nincsenek megfelelő információk, átlagokat lehet számítani a helyi szintű gazdálkodási gyakorlatok, például mezőgazdasági üzemek egy adott csoportjára vonatkozó adatok alapján.
Az erdőgazdálkodásból származó biomassza termeléséből és betakarításából eredő kibocsátásokra vonatkozó – a tényleges értékek helyett használható – becslések levezethetők a termeléséből és betakarításából eredő kibocsátásokra vonatkozó, nemzeti szinten az egyes földrajzi területekre kiszámított átlagokból.
1.6. Az 1.1. pont a) alpontjában említett számítás céljaira a jobb mezőgazdasági gazdálkodás (például csökkentett talajművelésre vagy direktvetésre váltás, fejlett vetésforgórendszerek alkalmazása, takarónövények használata, ezen belül termésszabályozás és szerves talajjavító anyagok, így komposzt vagy trágyaerjesztőkből származó fermentált anyagok használata) révén elért kibocsátásmegtakarítás (esca) csak akkor vehető figyelembe, ha megalapozott és ellenőrizhető bizonyítékok támasztják alá, hogy az adott alapanyag termesztésének idején a talaj kötöttszénkészlete megnövekedett, vagy ésszerűen feltételezhető, hogy növekedett, figyelembe véve azt a kibocsátást is, amely a szóban forgó gazdálkodási módszerek alkalmazásakor a megnövekedett műtrágya- és gyomirtószer-használatból adódik (3).
1.7. A földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves kibocsátások (el) kiszámításához az összes kibocsátást egyenlően el kell osztani 20 évre. Az ilyen kibocsátások kiszámítása során a következő szabályt kell alkalmazni:
el = (CSR – CSA) ´ 3,664 ´ 1/20 ´ 1/P – eB (4)
ahol
el = a földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves ÜHG kibocsátások (a biomasszából előállított tüzelőanyagból származó energia egy egységére jutó CO2-egyenérték tömegeként kifejezve). A „szántó” (5) és az „évelő növényekkel borított szántó” (6) egyazon földhasználatnak tekintendő;
CSR = a referencia-földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). A referencia-földhasználat a 2008. januári vagy – ha az későbbi – a nyersanyag előállítását 20 évvel megelőző földhasználat;
CSA = a tényleges földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). Azokban az esetekben, amikor a szénkészlet egy évnél hosszabb idő alatt halmozódik fel, a CSA értékét a 20 év elteltével vagy – ha az korábbi – a növény kifejlett állapotának elérésekor becsült területegységenkénti szénkészlet adja;
P = a növény produktivitása (a biomasszából előállított tüzelőanyagokból egységnyi területen évente előállított energia); valamint
eB = 29 gCO2eq/MJ értékű bónusz olyan biomasszából előállított tüzelőanyagokból, amelyek esetében a biomasszát helyreállított degradálódott földterületről nyerik, és teljesülnek a 8. pontban előírt feltételek.
1.8. A 29 gCO2eq/MJ értékű bónusz akkor adható meg, ha bizonyított, hogy az adott földterület:
a) 2008 januárjában nem állt mezőgazdasági célú használat vagy bármely más tevékenység alatt; és
b) súlyosan degradálódott földterület, beleértve a korábban mezőgazdasági célra használt földterületeket is.
A 29 g CO2eq/MJ értékű bónusz a földterület mezőgazdasági használatra való átállításának időpontjától számított legfeljebb tíz évig érvényes, feltéve hogy a b) alpontba tartozó földterületek esetében biztosított a szénkészlet folyamatos növekedése és az erózió jelentős csökkentése.
1.9. „Súlyosan degradálódott földterület”: olyan földterület, amelynek esetében hosszabb időszak során jelentős szikesedés volt tapasztalható, vagy amelynek a szervesanyag-tartalma különösen alacsony, és súlyosan erodálódott.
1.10. A talajban lévő szénkészletek kiszámításának alapjául a 2010/335/EU bizottsági határozat szolgál, amely az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által 2006-ban kiadott, az üvegházhatású gázok kibocsátásának nemzeti jegyzékeire vonatkozó iránymutatások 4. kötetére épül, összhangban az 525/2013/EU rendelettel és az (EU) 2018/841 rendelettel.
1.11. A feldolgozás során keletkező kibocsátásokba (ep) beletartoznak a feldolgozás során keletkező kibocsátások; a hulladékokból és a szivárgásokból eredő kibocsátások; és a feldolgozáshoz használt vegyszerek vagy egyéb termékek előállítása során keletkező kibocsátások, beleértve a fosszilis inputanyagok széntartalmának megfelelő szén-dioxid-kibocsátásokat is, függetlenül attól, hogy az anyagokat eljárás során ténylegesen elégetik-e vagy sem.
A nem szilárd vagy gáznemű biomasszából előállított tüzelőanyagot előállító üzemben előállított villamosenergia-fogyasztás elszámolásához ennek a villamos energiának az előállítására és elosztására jellemző ÜHG kibocsátási intenzitást úgy kell tekinteni, hogy az megegyezik az egy meghatározott régióban a villamos energia előállítására és elosztására jellemző átlagos kibocsátási intenzitással. E szabály alóli kivételként a termelők átlagértéket is alkalmazhatnak egy egyedi villamosenergia-előállító üzem esetében az ebben az üzemben megtermelt villamos energiára, ha ez az üzem nem csatlakozik a villamosenergia-hálózathoz.
A feldolgozás során keletkező kibocsátásokba beletartoznak adott esetben a félkész termékek és anyagok szárítása során keletkező kibocsátások.
1.12. A szállítás és az elosztás során keletkező kibocsátásokba (etd) beletartoznak a nyersanyagok és a félkész anyagok szállítása és elosztása során keletkező kibocsátások és a késztermékek tárolása és elosztása során keletkező kibocsátások. A közlekedésből és az áruszállításból származó, az 1.5. pont értelmében figyelembe veendő kibocsátás nem tartozik e pont hatálya alá.
1.13. A felhasznált üzemanyagból eredő CO2-kibocsátásokat (eu) a biomasszából előállított tüzelőanyagok esetében nullának kell tekinteni. A felhasznált üzemanyag használatából adódó, CO2-től eltérő üvegházhatású gázok (CH4 és N2O) kibocsátását bele kell számítani az eu tényezőbe.
1.14. A szén-dioxid-leválasztásból és -tárolásból eredő, az ep értékbe még nem beszámított kibocsátás-megtakarításokba (eccs) csak azok a kibocsátott CO2 leválasztásával és -tárolásával elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek közvetlenül összefüggnek a biomasszából előállított tüzelőanyag kinyerésével, szállításával, feldolgozásával és elosztásával, feltéve, hogy a tárolás a bányászatról szóló törvény III/A. részével és a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló Korm. rendelettel összhangban történik.
1.15. A szén-dioxid leválasztásából és helyettesítéséből eredő kibocsátásmegtakarításoknak (eccr) közvetlenül kapcsolódniuk kell azon biomasszából előállított tüzelőanyag előállításához, amelynek tekintetében figyelembe veszik őket, és e megtakarításokba csak az olyan CO2-leválasztással elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek esetében a szén biomassza eredetű és azt a fosszilis CO2 helyettesítésére használják kereskedelmi termékek és szolgáltatások előállításához.
1.16. Ha a biomasszából előállított tüzelőanyag előállításához kapcsoltan hőt és/vagy villamos energiát előállító olyan kapcsolt energiatermelő egység, amely tekintetében kibocsátást számítanak, villamosenergia- és/vagy hasznoshőtöbbletet termel, akkor az üvegházhatásúgáz-kibocsátást meg kell osztani a villamos energia és a hasznos hő között a hő hőmérséklete szerint (ami tükrözi a hő hasznosíthatóságát). Az adott hőmennyiség hasznos részét úgy tudjuk megállapítani, ha energiatartalmát megszorozzuk az alábbiak szerint kiszámított Carnot-hatásfok (Ch) értékével:
ahol
Th = A végfelhasználói energia hasznos hőjének abszolút hőmérséklete (kelvin).
T0 = A környezet 273,15 kelvinben (azaz 0 oC-ban) rögzített hőmérséklete.
Abban az esetben, ha a többlethőt 150 oC (423,15 kelvin) hőmérséklet alatt épületek fűtésének céljára exportálják, a Ch a következő módon is meghatározható:
Ch = a 150 oC-hoz (423,15 kelvinhez) tartozó Carnot-hatásfok, azaz 0,3546
E számítás céljából a tényleges hatékonysági értékeket kell használni, amelyeket az éves előállított mechanikai energiának, villamos energiának és hőenergiának az éves energiabevitel értékével történő elosztásával kapunk meg.
E számítás céljából a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
1.16.1. „kapcsolt energiatermelés”: egyetlen folyamat során hőenergia és villamos és/vagy mechanikai energia egyszerre történő termelése;
1.16.2 „hasznos hő”: a gazdaságilag indokolt mértékű hő-, fűtési vagy hűtési energiaigény kielégítése céljából termelt hő;
1.16.3. „gazdaságilag indokolt igény”: az azt a hő- vagy hűtési energiaigényt meg nem haladó mértékű kereslet, amely egyébként piaci feltételek mellett kielégítésre kerülne.
1.17. Ha a biomasszából előállított tüzelőanyag előállítási eljárása kombinálva állítja elő azt az üzemanyagot, amelynek vonatkozásában a kibocsátást számítják és egy vagy több további terméket („társtermékek”), akkor az üvegházhatásúgáz-kibocsátást meg kell osztani az üzemanyag vagy annak köztes terméke és a társtermékek között azok energiatartalmának arányában (ez utóbbit a villamos energián – és a hőenergián – kívüli társtermékek esetében az alsó fűtőértéken kell meghatározni). A hasznoshő- vagy villamosenergia-többlet ÜHG kibocsátási intenzitása megegyezik a biomasszából előállított tüzelőanyag előállításához használt hő vagy villamos energia ÜHG kibocsátási intenzitásával, és úgy kell meghatározni, hogy ki kell számítani a biomasszából előállított tüzelőanyag-előállítási eljáráshoz hő-vagy villamos energiát biztosító kapcsolt energiatermelő egységbe, kazánba vagy más berendezésbe betáplált anyagok, így például az alapanyagok, illetve ezekből eredő kibocsátások (például CH4 és N2O) üvegházhatásúgáz-kibocsátási intenzitását. A kapcsolt villamos energia- és hőtermelés esetében a számítás az 1.16. pontban foglaltak szerint történik.
1.18. Az 1.17. pontban említett számítások során a szétosztandó kibocsátások az eec + el + esca + az ep, etd, eccs és eccr azon hányada, amelyre az előállítási folyamat azon lépésével bezárólag kerül sor, amikor a társtermékeket állítják elő. Ha az életciklus során a folyamat egy korábbi lépésében a társtermékekhez való hozzárendelésre került sor, akkor azoknak a kibocsátásoknak azt a hányadát kell az összes kibocsátás helyett erre a célra felhasználni, amelyet az utolsó ilyen folyamatlépésben a közbenső üzemanyagtermékhez kiosztottak.
A biogáz és a biometán esetében az 1.7. pont hatálya alá nem tartozó összes társterméket figyelembe kell venni e számításhoz. A hulladékokhoz és maradványanyagokhoz nem kell kibocsátási értéket rendelni. A negatív energiatartalmú társtermékeket nulla energiatartalommal rendelkezőnek kell tekinteni a számítás során.
A hulladékokat és maradványanyagokat, beleértve a lombkoronát, az ágakat, a szalmát, a háncsokat és héjakat, a kukoricacsöveket és a diófélék héját, valamint a feldolgozás során keletkező maradványanyagokat, köztük a nyers (nem finomított) glicerint és a kipréselt cukornádat az életciklus alatti üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk tekintetében nulla értékkel kell figyelembe venni ezen anyagok begyűjtési folyamatáig, függetlenül attól, hogy a végső termék előállítása előtt azokat félkész termékké alakítják-e.
A kazánokkal, illetve a feldolgozó üzem részére kapcsolt hő- és/vagy villamosenergia-termelést végző egységekkel ellátott feldolgozó üzemektől eltérő finomítókban előállított, biomasszából előállított tüzelőanyagok esetében a 17. pontban említett számítás céljaira az elemzés egysége a finomító.
1.19. A villamosenergia-termelésre használt, biomasszából előállított tüzelőanyagok esetében az 1.3. pontban említett számítás során a fosszilis üzemanyag komparátor (ECF(el)) 183 g CO2eq/MJ villamos energia vagy a legkülső régiók esetében 212 g CO2eq/MJ villamos energia.
A hasznoshő-termelésre, valamint fűtő- és/vagy hűtőenergia termelésére használt, biomasszából előállított tüzelőanyagok esetében a 3. pontban említett számítás során a fosszilis üzemanyag komparátor (ECF(h)) a következő: 80 g CO2eq/MJ hő.
A hasznoshő-termelésre használt, olyan biomasszából előállított tüzelőanyagok esetében, amelyeknél bizonyítható, hogy azokkal közvetlenül szén került felváltásra, a 3. pontban említett számítás során a fosszilis üzemanyag komparátor (ECF(h)) a következő: 124 g CO2eq/MJ hő.
A közlekedési célú, biomasszából előállított tüzelőanyagok esetében a 3. pontban említett számítás során a fosszilis üzemanyag komparátor (EF(t)) a következő: 94 g CO2eq/MJ.

2. A biomasszából előállított tüzelőanyagokra vonatkozó részekre bontott (diszaggregált) alapértelmezett értékek

2.1. Fabrikett vagy pellet

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

1

A biomasszából előállított tüzelőanyag előállításának módszere

Szállítási távolság

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás - jellemző érték
(g CO2eq/MJ)

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás -alapértelmezett érték
(g CO2eq/MJ)

2

Termelés

Feldolgozás

Szállítás

A felhasznált üzemanyagból eredő, a CO2-től eltérő kibocsátások

Termelés

Feldolgozás

Szállítás

A felhasznált üzemanyagból eredő, a CO2-től eltérő kibocsátások

3

Erdészeti maradványanyagokból származó fanyesedék

1–500 km

0,0

1,6

3,0

0,4

0,0

1,9

3,6

0,5

4

500–2 500 km

0,0

1,6

5,2

0,4

0,0

1,9

6,2

0,5

5

2 500 –10 000 km

0,0

1,6

10,5

0,4

0,0

1,9

12,6

0,5

6

10 000 km felett

0,0

1,6

20,5

0,4

0,0

1,9

24,6

0,5

7

Rövid életciklusú sarjerdőből (Eucalyptus) származó fanyesedék

2 500 –10 000 km

4,4

0,0

11,0

0,4

4,4

0,0

13,2

0,5

8

Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, trágyázott) származó fanyesedék

1–500 km

3,9

0,0

3,5

0,4

3,9

0,0

4,2

0,5

9

500–2 500 km

3,9

0,0

5,6

0,4

3,9

0,0

6,8

0,5

10

2 500 –10 000 km

3,9

0,0

11,0

0,4

3,9

0,0

13,2

0,5

11

10 000 km felett

3,9

0,0

21,0

0,4

3,9

0,0

25,2

0,5

12

Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, nem trágyázott) származó fanyesedék

1–500 km

2,2

0,0

3,5

0,4

2,2

0,0

4,2

0,5

13

500–2 500 km

2,2

0,0

5,6

0,4

2,2

0,0

6,8

0,5

14

2 500 –10 000 km

2,2

0,0

11,0

0,4

2,2

0,0

13,2

0,5

15

10 000 km felett

2,2

0,0

21,0

0,4

2,2

0,0

25,2

0,5

16

Törzsfából származó fanyesedék

1–500 km

1,1

0,3

3,0

0,4

1,1

0,4

3,6

0,5

17

500–2 500 km

1,1

0,3

5,2

0,4

1,1

0,4

6,2

0,5

18

2 500 –10 000 km

1,1

0,3

10,5

0,4

1,1

0,4

12,6

0,5

19

10 000 km felett

1,1

0,3

20,5

0,4

1,1

0,4

24,6

0,5

20

Faipari maradványanyagokból származó fanyesedék

1–500 km

0,0

0,3

3,0

0,4

0,0

0,4

3,6

0,5

21

500–2 500 km

0,0

0,3

5,2

0,4

0,0

0,4

6,2

0,5

22

2 500 –10 000 km

0,0

0,3

10,5

0,4

0,0

0,4

12,6

0,5

23

10 000 km felett

0,0

0,3

20,5

0,4

0,0

0,4

24,6

0,5


2.2. Fabrikett vagy pellet

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

1

A biomasszából előállított tüzelőanyag előállításának módszere

Szállítási távolság

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás - jellemző érték
(g CO2eq/MJ)

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás -alapértelmezett érték
(g CO2eq/MJ)

2

Termelés

Feldolgozás

Szállítás és elosztás

A felhasznált üzemanyagból eredő, a CO2-től eltérő kibocsátások

Termelés

Feldolgozás

Szállítás és elosztás

A felhasznált üzemanyagból eredő, a CO2-től eltérő kibocsátások

3

Erdészeti maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (1. eset)

1–500 km

0,0

25,8

2,9

0,3

0,0

30,9

3,5

0,3

4

500–2 500 km

0,0

25,8

2,8

0,3

0,0

30,9

3,3

0,3

5

2 500 –10 000 km

0,0

25,8

4,3

0,3

0,0

30,9

5,2

0,3

6

10 000 km felett

0,0

25,8

7,9

0,3

0,0

30,9

9,5

0,3

7

Erdészeti maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (2a. eset)

1–500 km

0,0

12,5

3,0

0,3

0,0

15,0

3,6

0,3

8

500–2 500 km

0,0

12,5

2,9

0,3

0,0

15,0

3,5

0,3

9

2 500 –10 000 km

0,0

12,5

4,4

0,3

0,0

15,0

5,3

0,3

10

10 000 km felett

0,0

12,5

8,1

0,3

0,0

15,0

9,8

0,3

11

Erdészeti maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (3a. eset)

1–500 km

0,0

2,4

3,0

0,3

0,0

2,8

3,6

0,3

12

500–2 500 km

0,0

2,4

2,9

0,3

0,0

2,8

3,5

0,3

13

2 500 –10 000 km

0,0

2,4

4,4

0,3

0,0

2,8

5,3

0,3

14

10 000 km felett

0,0

2,4

8,2

0,3

0,0

2,8

9,8

0,3

15

Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett
(Eucalyptus – 1. eset)

2 500 –10 000 km

3,9

24,5

4,3

0,3

3,9

29,4

5,2

0,3

16

Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett
(Eucalyptus – 2a. eset)

2 500 –10 000 km

5,0

10,6

4,4

0,3

5,0

12,7

5,3

0,3

17

Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett
(Eucalyptus – 3a. eset)

2 500 –10 000 km

5,3

0,3

4,4

0,3

5,3

0,4

5,3

0,3

18

Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett
(nyárfa, trágyázott, 1. eset)

1–500 km

3,4

24,5

2,9

0,3

3,4

29,4

3,5

0,3

19

500–10 000 km

3,4

24,5

4,3

0,3

3,4

29,4

5,2

0,3

20

10 000 km felett

3,4

24,5

7,9

0,3

3,4

29,4

9,5

0,3

21

Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett
(nyárfa, trágyázott, 2a. eset)

1–500 km

4,4

10,6

3,0

0,3

4,4

12,7

3,6

0,3

22

500–10 000 km

4,4

10,6

4,4

0,3

4,4

12,7

5,3

0,3

23

10 000 km felett

4,4

10,6

8,1

0,3

4,4

12,7

9,8

0,3

24

Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett
(nyárfa, trágyázott, 3 a. eset)

1–500 km

4,6

0,3

3,0

0,3

4,6

0,4

3,6

0,3

25

500–10 000 km

4,6

0,3

4,4

0,3

4,6

0,4

5,3

0,3

26

10 000 km felett

4,6

0,3

8,2

0,3

4,6

0,4

9,8

0,3

27

Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett
(nyárfa, nem trágyázott, 1. eset)

1–500 km

2,0

24,5

2,9

0,3

2,0

29,4

3,5

0,3

28

500–2 500 km

2,0

24,5

4,3

0,3

2,0

29,4

5,2

0,3

29

2 500 –10 000 km

2,0

24,5

7,9

0,3

2,0

29,4

9,5

0,3

30

Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett
(nyárfa, nem trágyázott, 2a. eset)

1–500 km

2,5

10,6

3,0

0,3

2,5

12,7

3,6

0,3

31

500–10 000 km

2,5

10,6

4,4

0,3

2,5

12,7

5,3

0,3

32

10 000 km felett

2,5

10,6

8,1

0,3

2,5

12,7

9,8

0,3

33

Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett
(nyárfa, nem trágyázott, 3a. eset)

1–500 km

2,6

0,3

3,0

0,3

2,6

0,4

3,6

0,3

34

500–10 000 km

2,6

0,3

4,4

0,3

2,6

0,4

5,3

0,3

35

10 000 km felett

2,6

0,3

8,2

0,3

2,6

0,4

9,8

0,3

36

Törzsfából származó fabrikett vagy pellet (1. eset)

1–500 km

1,1

24,8

2,9

0,3

1,1

29,8

3,5

0,3

37

500–2 500 km

1,1

24,8

2,8

0,3

1,1

29,8

3,3

0,3

38

2 500 –10 000 km

1,1

24,8

4,3

0,3

1,1

29,8

5,2

0,3

39

10 000 km felett

1,1

24,8

7,9

0,3

1,1

29,8

9,5

0,3

40

Törzsfából származó fabrikett vagy pellet (2a. eset)

1–500 km

1,4

11,0

3,0

0,3

1,4

13,2

3,6

0,3

41

500–2 500 km

1,4

11,0

2,9

0,3

1,4

13,2

3,5

0,3

42

2 500 –10 000 km

1,4

11,0

4,4

0,3

1,4

13,2

5,3

0,3

43

10 000 km felett

1,4

11,0

8,1

0,3

1,4

13,2

9,8

0,3

44

Törzsfából származó fabrikett vagy pellet (3 a. eset)

1–500 km

1,4

0,8

3,0

0,3

1,4

0,9

3,6

0,3

45

500–2 500 km

1,4

0,8

2,9

0,3

1,4

0,9

3,5

0,3

46

2 500 –10 000 km

1,4

0,8

4,4

0,3

1,4

0,9

5,3

0,3

47

10 000 km felett

1,4

0,8

8,2

0,3

1,4

0,9

9,8

0,3

48

Faipari maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (1. eset)

1–500 km

0,0

14,3

2,8

0,3

0,0

17,2

3,3

0,3

49

500–2 500 km

0,0

14,3

2,7

0,3

0,0

17,2

3,2

0,3

50

2 500 –10 000 km

0,0

14,3

4,2

0,3

0,0

17,2

5,0

0,3

51

10 000 km felett

0,0

14,3

7,7

0,3

0,0

17,2

9,2

0,3

52

Faipari maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (2a. eset)

1–500 km

0,0

6,0

2,8

0,3

0,0

7,2

3,4

0,3

53

500–2 500 km

0,0

6,0

2,7

0,3

0,0

7,2

3,3

0,3

54

2 500 –10 000 km

0,0

6,0

4,2

0,3

0,0

7,2

5,1

0,3

55

10 000 km felett

0,0

6,0

7,8

0,3

0,0

7,2

9,3

0,3

56

Faipari maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (3a. eset)

1–500 km

0,0

0,2

2,8

0,3

0,0

0,3

3,4

0,3

57

500–2 500 km

0,0

0,2

2,7

0,3

0,0

0,3

3,3

0,3

58

2 500 –10 000 km

0,0

0,2

4,2

0,3

0,0

0,3

5,1

0,3

59

10 000 km felett

0,0

0,2

7,8

0,3

0,0

0,3

9,3

0,3

2.3. Mezőgazdasági előállítási módok

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

1

A biomasszából előállított tüzelőanyag előállításának módszere

Szállítási távolság

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás - jellemző érték
(g CO2eq/MJ)

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás -alapértelmezett érték
(g CO2eq/MJ)

2

Termelés

Feldolgozás

Szállítás és elosztás

A felhasznált üzemanyagból eredő, a CO2-től eltérő kibocsátások

Termelés

Feldolgozás

Szállítás és elosztás

A felhasznált üzemanyagból eredő, a CO2-től eltérő kibocsátások

3

Erdészeti maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (1. eset)

1–500 km

0,0

25,8

2,9

0,3

0,0

30,9

3,5

0,3

4

500–2 500 km

0,0

25,8

2,8

0,3

0,0

30,9

3,3

0,3

5

2 500 –10 000 km

0,0

25,8

4,3

0,3

0,0

30,9

5,2

0,3

6

10 000 km felett

0,0

25,8

7,9

0,3

0,0

30,9

9,5

0,3

7

Erdészeti maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (2a. eset)

1–500 km

0,0

12,5

3,0

0,3

0,0

15,0

3,6

0,3

8

500–2 500 km

0,0

12,5

2,9

0,3

0,0

15,0

3,5

0,3

9

2 500 –10 000 km

0,0

12,5

4,4

0,3

0,0

15,0

5,3

0,3

10

10 000 km felett

0,0

12,5

8,1

0,3

0,0

15,0

9,8

0,3

11

Erdészeti maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (3a. eset)

1–500 km

0,0

2,4

3,0

0,3

0,0

2,8

3,6

0,3

12

500–2 500 km

0,0

2,4

2,9

0,3

0,0

2,8

3,5

0,3

13

2 500 –10 000 km

0,0

2,4

4,4

0,3

0,0

2,8

5,3

0,3

14

10 000 km felett

0,0

2,4

8,2

0,3

0,0

2,8

9,8

0,3

15

Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett
(Eucalyptus – 1. eset)

2 500 –10 000 km

3,9

24,5

4,3

0,3

3,9

29,4

5,2

0,3

16

Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett
(Eucalyptus – 2a. eset)

2 500 –10 000 km

5,0

10,6

4,4

0,3

5,0

12,7

5,3

0,3

17

Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett
(Eucalyptus – 3a. eset)

2 500 –10 000 km

5,3

0,3

4,4

0,3

5,3

0,4

5,3

0,3

18

Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett
(nyárfa, trágyázott, 1. eset)

1–500 km

3,4

24,5

2,9

0,3

3,4

29,4

3,5

0,3

19

500–10 000 km

3,4

24,5

4,3

0,3

3,4

29,4

5,2

0,3

20

10 000 km felett

3,4

24,5

7,9

0,3

3,4

29,4

9,5

0,3

21

Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett
(nyárfa, trágyázott, 2a. eset)

1–500 km

4,4

10,6

3,0

0,3

4,4

12,7

3,6

0,3

22

500–10 000 km

4,4

10,6

4,4

0,3

4,4

12,7

5,3

0,3

23

10 000 km felett

4,4

10,6

8,1

0,3

4,4

12,7

9,8

0,3

24

Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett
(nyárfa, trágyázott, 3 a. eset)

1–500 km

4,6

0,3

3,0

0,3

4,6

0,4

3,6

0,3

25

500–10 000 km

4,6

0,3

4,4

0,3

4,6

0,4

5,3

0,3

26

10 000 km felett

4,6

0,3

8,2

0,3

4,6

0,4

9,8

0,3

27

Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett
(nyárfa, nem trágyázott, 1. eset)

1–500 km

2,0

24,5

2,9

0,3

2,0

29,4

3,5

0,3

28

500–2 500 km

2,0

24,5

4,3

0,3

2,0

29,4

5,2

0,3

29

2 500 –10 000 km

2,0

24,5

7,9

0,3

2,0

29,4

9,5

0,3

30

Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett
(nyárfa, nem trágyázott, 2a. eset)

1–500 km

2,5

10,6

3,0

0,3

2,5

12,7

3,6

0,3

31

500–10 000 km

2,5

10,6

4,4

0,3

2,5

12,7

5,3

0,3

32

10 000 km felett

2,5

10,6

8,1

0,3

2,5

12,7

9,8

0,3

33

Rövid életciklusú sarjerdőből származó fabrikett
(nyárfa, nem trágyázott, 3a. eset)

1–500 km

2,6

0,3

3,0

0,3

2,6

0,4

3,6

0,3

34

500–10 000 km

2,6

0,3

4,4

0,3

2,6

0,4

5,3

0,3

35

10 000 km felett

2,6

0,3

8,2

0,3

2,6

0,4

9,8

0,3

36

Törzsfából származó fabrikett vagy pellet (1. eset)

1–500 km

1,1

24,8

2,9

0,3

1,1

29,8

3,5

0,3

37

500–2 500 km

1,1

24,8

2,8

0,3

1,1

29,8

3,3

0,3

38

2 500 –10 000 km

1,1

24,8

4,3

0,3

1,1

29,8

5,2

0,3

39

10 000 km felett

1,1

24,8

7,9

0,3

1,1

29,8

9,5

0,3

40

Törzsfából származó fabrikett vagy pellet (2a. eset)

1–500 km

1,4

11,0

3,0

0,3

1,4

13,2

3,6

0,3

41

500–2 500 km

1,4

11,0

2,9

0,3

1,4

13,2

3,5

0,3

42

2 500 –10 000 km

1,4

11,0

4,4

0,3

1,4

13,2

5,3

0,3

43

10 000 km felett

1,4

11,0

8,1

0,3

1,4

13,2

9,8

0,3

44

Törzsfából származó fabrikett vagy pellet (3 a. eset)

1–500 km

1,4

0,8

3,0

0,3

1,4

0,9

3,6

0,3

45

500–2 500 km

1,4

0,8

2,9

0,3

1,4

0,9

3,5

0,3

46

2 500 –10 000 km

1,4

0,8

4,4

0,3

1,4

0,9

5,3

0,3

47

10 000 km felett

1,4

0,8

8,2

0,3

1,4

0,9

9,8

0,3

48

Faipari maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (1. eset)

1–500 km

0,0

14,3

2,8

0,3

0,0

17,2

3,3

0,3

49

500–2 500 km

0,0

14,3

2,7

0,3

0,0

17,2

3,2

0,3

50

2 500 –10 000 km

0,0

14,3

4,2

0,3

0,0

17,2

5,0

0,3

51

10 000 km felett

0,0

14,3

7,7

0,3

0,0

17,2

9,2

0,3

52

Faipari maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (2a. eset)

1–500 km

0,0

6,0

2,8

0,3

0,0

7,2

3,4

0,3

53

500–2 500 km

0,0

6,0

2,7

0,3

0,0

7,2

3,3

0,3

54

2 500 –10 000 km

0,0

6,0

4,2

0,3

0,0

7,2

5,1

0,3

55

10 000 km felett

0,0

6,0

7,8

0,3

0,0

7,2

9,3

0,3

56

Faipari maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (3a. eset)

1–500 km

0,0

0,2

2,8

0,3

0,0

0,3

3,4

0,3

57

500–2 500 km

0,0

0,2

2,7

0,3

0,0

0,3

3,3

0,3

58

2 500 –10 000 km

0,0

0,2

4,2

0,3

0,0

0,3

5,1

0,3

59

10 000 km felett

0,0

0,2

7,8

0,3

0,0

0,3

9,3

0,3

2.4. A villamosenergia-termelésre használt biogázra vonatkozó diszaggregált alapértelmezett értékek
1X12908_3

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

L

1

A biomasszából előállított tüzelőanyag előállításának módszere

Technológia

JELLEMZŐ ÉRTÉK [g CO2eq/MJ]

ALAPÉRTELMEZETT ÉRTÉK [g CO2eq/MJ]

2

Termelés

Feldolgozás

A felhasznált üzemanyagból eredő, a CO2-től eltérő kibocsátások

Szállítás

Trágyáért járó jóváírás

Termelés

Feldolgo-
zás

A felhasznált üzemanyag-ból eredő, a CO2-től eltérő kibocsátá-
sok

Szállítás

Trágyáért járó jóváírás

3

Nedves trágya (7)

1. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

0,0

69,6

8,9

0,8

107,3

0,0

97,4

12,5

0,8

– 107,3

4

Fermentáció zárt rendszerben

0,0

0,0

8,9

0,8

– 97,6

0,0

0,0

12,5

0,8

– 97,6

5

2. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

0,0

74,1

8,9

0,8

– 107,3

0,0

103,7

12,5

0,8

– 107,3

6

Fermentáció zárt rendszerben

0,0

4,2

8,9

0,8

– 97,6

0,0

5,9

12,5

0,8

– 97,6

7

3. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

0,0

83,2

8,9

0,9

– 120,7

0,0

116,4

12,5

0,9

– 120,7

8

Fermentáció zárt rendszerben

0,0

4,6

8,9

0,8

– 108,5

0,0

6,4

12,5

0,8

– 108,5

9

Egész kukorica (8)

1. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

15,6

13,5

8,9

0,0 (9)

15,6

18,9

12,5

0,0

10

Fermentáció zárt rendszerben

15,2

0,0

8,9

0,0

15,2

0,0

12,5

0,0

11

2. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

15,6

18,8

8,9

0,0

15,6

26,3

12,5

0,0

12

Fermentáció zárt rendszerben

15,2

5,2

8,9

0,0

15,2

7,2

12,5

0,0

13

3. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

17,5

21,0

8,9

0,0

17,5

29,3

12,5

0,0

14

Fermentáció zárt rendszerben

17,1

5,7

8,9

0,0

17,1

7,9

12,5

0,0

15

Bio-hulladék

1. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

0,0

21,8

8,9

0,5

0,0

30,6

12,5

0,5

16

Fermentáció zárt rendszerben

0,0

0,0

8,9

0,5

0,0

0,0

12,5

0,5

17

2. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

0,0

27,9

8,9

0,5

0,0

39,0

12,5

0,5

18

Fermentáció zárt rendszerben

0,0

5,9

8,9

0,5

0,0

8,3

12,5

0,5

19

3. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

0,0

31,2

8,9

0,5

0,0

43,7

12,5

0,5

20

Fermentáció zárt rendszerben

0,0

6,5

8,9

0,5

0,0

9,1

12,5

0,5

2.5. Diszaggregált alapértelmezett értékek a biometánra vonatkozóan:
1X12908_4

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

L

M

N

O

1

A biometán előállításának módszere

Technológiai lehetőség

JELLEMZŐ ÉRTÉK [g CO2eq/MJ]

ALAPÉRTELMEZETT ÉRTÉK [g CO2eq/MJ]

 

Termelés

Feldolgozás

Minőségjavítás

Szállítás

Tömörítés a töltőállomáson

Trágyáért járó jóváírás

Termelés

Feldolgozás

Minőségjavítás

Szállítás

Tömörítés a töltőállomáson

Trágyáért járó jóváírás

2

Nedves trágya

Fermentáció nyílt rendszer-
ben

a távozó gáz elégetése nélkül

0,0

84,2

19,5

1,0

3,3

– 124,4

0,0

117,9

27,3

1,0

4,6

– 124,4

3

a távozó gáz elégetésével

0,0

84,2

4,5

1,0

3,3

– 124,4

0,0

117,9

6,3

1,0

4,6

– 124,4

4

Fermentáció zárt rendszer-
ben

a távozó gáz elégetése nélkül

0,0

3,2

19,5

0,9

3,3

– 111,9

0,0

4,4

27,3

0,9

4,6

– 111,9

5

a távozó gáz elégetésével

0,0

3,2

4,5

0,9

3,3

– 111,9

0,0

4,4

6,3

0,9

4,6

– 111,9

6

Egész kukorica

Fermentáció nyílt rendszer-
ben

a távozó gáz elégetése nélkül

18,1

20,1

19,5

0,0

3,3

18,1

28,1

27,3

0,0

4,6

7

a távozó gáz elégetésével

18,1

20,1

4,5

0,0

3,3

18,1

28,1

6,3

0,0

4,6

8

Fermentáció zárt rendszer-
ben

a távozó gáz elégetése nélkül

17,6

4,3

19,5

0,0

3,3

17,6

6,0

27,3

0,0

4,6

9

a távozó gáz elégetésével

17,6

4,3

4,5

0,0

3,3

17,6

6,0

6,3

0,0

4,6

10

Bio-
hulladék

Fermentáció nyílt rendszer-
ben

a távozó gáz elégetése nélkül

0,0

30,6

19,5

0,6

3,3

0,0

42,8

27,3

0,6

4,6

11

a távozó gáz elégetésével

0,0

30,6

4,5

0,6

3,3

0,0

42,8

6,3

0,6

4,6

12

Fermentáció zárt rendszer-
ben

a távozó gáz elégetése nélkül

0,0

5,1

19,5

0,5

3,3

0,0

7,2

27,3

0,5

4,6

13

a távozó gáz elégetésével

0,0

5,1

4,5

0,5

3,3

0,0

7,2

6,3

0,5

4,6

3. JELLEMZŐ ÉS ALAPÉRTELMEZETT ÉRTÉKEK A BIOMASSZÁBÓL ELŐÁLLÍTOTT TÜZELŐANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSI MÓDSZEREI ESETÉBEN

 

A

B

C

D

1

A biomasszából előállított tüzelőanyag előállításának módszere

Szállítási távolság

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás -jellemző érték (g CO2eq/MJ)

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás -alapértelmezett érték (g CO2eq/MJ)

2

Erdészeti maradványanyagokból származó fanyesedék

1–500 km

5

6

3

500–2 500 km

7

9

4

2 500 –10 000 km

12

15

5

10 000 km felett

22

27

6

Rövid életciklusú sarjerdőből (Eucalyptus) származó fanyesedék

2 500 –10 000 km

16

18

7

Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, trágyázott) származó fanyesedék

1–500 km

8

9

8

500–2 500 km

10

11

9

2 500 –10 000 km

15

18

10

10 000 km felett

25

30

11

Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, nem trágyázott) származó fanyesedék

1–500 km

6

7

12

500–2 500 km

8

10

13

2 500 –10 000 km

14

16

14

10 000 km felett

24

28

15

Törzsfából származó fanyesedék

1–500 km

5

6

16

500–2 500 km

7

8

17

2 500 –10 000 km

12

15

18

10 000 km felett

22

27

19

Gyártási maradványanyagokból származó fanyesedék

1–500 km

4

5

20

500–2 500 km

6

7

21

2 500 –10 000 km

11

13

22

10 000 km felett

21

25

23

Erdészeti maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (1. eset)

1–500 km

29

35

24

500–2 500 km

29

35

25

2 500 –10 000 km

30

36

26

10 000 km felett

34

41

27

Erdészeti maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (2a. eset)

1–500 km

16

19

28

500–2 500 km

16

19

29

2 500 –10 000 km

17

21

30

10 000 km felett

21

25

31

Erdészeti maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (3a. eset)

1–500 km

6

7

32

500–2 500 km

6

7

33

2 500 –10 000 km

7

8

34

10 000 km felett

11

13

35

Rövid életciklusú sarjerdőből (Eucalyptus) származó fabrikett vagy pellet (1. eset)

2 500 –10 000 km

33

39

36

Rövid életciklusú sarjerdőből (Eucalyptus) származó fabrikett vagy pellet (2a. eset)

2 500 –10 000 km

20

23

37

Rövid életciklusú sarjerdőből (Eucalyptus) származó fabrikett vagy pellet (3a. eset)

2 500 –10 000 km

10

11

38

Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, trágyázott) származó fabrikett vagy pellet (1. eset)

1–500 km

31

37

39

500–10 000 km

32

38

40

10 000 km felett

36

43

41

Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, trágyázott) származó fabrikett vagy pellet (2a. eset)

1–500 km

18

21

42

500–10 000 km

20

23

43

10 000 km felett

23

27

44

Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, trágyázott) származó fabrikett vagy pellet (3a. eset)

1–500 km

8

9

45

500–10 000 km

10

11

46

10 000 km felett

13

15

47

Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, nem trágyázott) származó fabrikett vagy pellet (1. eset)

1–500 km

30

35

48

500–10 000 km

31

37

49

10 000 km felett

35

41

50

Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, nem trágyázott) származó fabrikett vagy pellet (2a. eset)

1–500 km

16

19

51

500–10 000 km

18

21

52

10 000 km felett

21

25

53

Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, nem trágyázott) származó fabrikett vagy pellet (3a. eset)

1–500 km

6

7

54

500–10 000 km

8

9

55

10 000 km felett

11

13

56

Törzsfából származó fabrikett vagy pellet (1. eset)

1–500 km

29

35

57

500–2 500 km

29

34

58

2 500 –10 000 km

30

36

59

10 000 km felett

34

41

60

Törzsfából származó fabrikett vagy pellet (2a. eset)

1–500 km

16

18

61

500–2 500 km

15

18

62

2 500 –10 000 km

17

20

63

10 000 km felett

21

25

64

Törzsfából származó fabrikett vagy pellet (3a. eset)

1–500 km

5

6

65

500–2 500 km

5

6

66

2 500 –10 000 km

7

8

67

10 000 km felett

11

12

68

Faipari maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (1. eset)

1–500 km

17

21

69

500–2 500 km

17

21

70

2 500 –10 000 km

19

23

71

10 000 km felett

22

27

72

Faipari maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (2a. eset)

1–500 km

9

11

73

500–2 500 km

9

11

74

2 500 –10 000 km

10

13

75

10 000 km felett

14

17

76

Faipari maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet (3a. eset)

1–500 km

3

4

77

500–2 500 km

3

4

78

2 500 –10 000 km

5

6

79

10 000 km felett

8

10

Az 1. eset olyan folyamatokra vonatkozik, amikor földgázzal működő kazán biztosítja a folyamathőt a pelletező számára. A folyamathoz szükséges villamos energia beszerzése a hálózatról történik.
A 2a. eset olyan folyamatokra vonatkozik, amikor fanyesedékkel működő kazán biztosítja a folyamathőt a pelletező számára. A folyamathoz szükséges villamos energia beszerzése a hálózatról történik.
A 3a. eset olyan folyamatokra vonatkozik, amikor fanyesedékkel működő kapcsolt energiatermelést végző létesítmény biztosítja a hő- és villamos energiát a pelletezőnek.

 

A

B

C

D

1

A biomasszából előállított tüzelőanyag előállításának módszere

Szállítási távolság

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás jellemző értéke (g CO2eq/MJ)

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás alapértelmezett értéke (g CO2eq/MJ)

2

0,2 t/m3-nél kisebb sűrűségű mezőgazdasági maradványanyagok (10)

1–500 km

4

4

3

500–2 500 km

8

9

4

2 500 –10 000 km

15

18

5

10 000 km felett

29

35

6

0,2 t/m3-nél kisebb sűrűségű mezőgazdasági maradványanyagok (11)

1–500 km

4

4

7

500–2 500 km

5

6

8

2 500 –10 000 km

8

10

9

10 000 km felett

15

18

10

Szalmapellet

1–500 km

8

10

11

500–10 000 km

10

12

12

10 000 km felett

14

16

13

Kipréselt cukornád brikett

500–10 000 km

5

6

14

10 000 km felett

9

10

15

Pálmamagdara

10 000 km felett

54

61

16

Pálmamagdara (az olajsajtolóban nincs CH4-kibocsátás)

10 000 km felett

37

40

3.1. A villamosenergia-termelésre használt biogázra vonatkozó jellemző és alapértelmezett értékek
1X12908_7

 

A

B

C

D

E

1

A biogáz előállításának módszere

Technológiai lehetőség

Jellemző érték

Alapértelmezett érték

2

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás

[g CO2eq/MJ]

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás

[g CO2eq/MJ]

3

Villamosenergia-termelésre használt, nedves trágyából származó biogáz

1. eset

Fermentáció nyílt rendszerben (12)

–28

3

4

Fermentáció zárt rendszerben (13)

–88

– 84

5

2. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

– 23

10

6

Fermentáció zárt rendszerben

– 84

– 78

7

3. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

– 28

9

8

Fermentáció zárt rendszerben

– 94

– 89

9

Villamosenergia-termelésre használt, egész kukoricából származó biogáz

1. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

38

47

10

Fermentáció zárt rendszerben

24

28

11

2. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

43

54

12

Fermentáció zárt rendszerben

29

35

13

3. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

47

59

14

Fermentáció zárt rendszerben

32

38

15

Villamosenergia-termelésre használt, biohulladékból származó biogáz

1. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

31

44

16

Fermentáció zárt rendszerben

9

13

17

2. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

37

52

18

Fermentáció zárt rendszerben

15

21

19

3. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

41

57

20

Fermentáció zárt rendszerben

16

22


3.2. A biometánra vonatkozó jellemző és alapértelmezett értékek

 

A

B

C

D

1

A biometán előállításának módszere

Technológiai lehetőség

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás - jellemző érték
(g CO2eq/MJ)

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás - alapértelmezett érték
(g CO2eq/MJ)

2

Nedves trágyából származó biometán

Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül (14)

– 20

22

3

Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetésével (15)

– 35

1

4

Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül

– 88

– 79

5

Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetésével

– 103

– 100

6

Egész kukoricából származó biometán

Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül

58

73

7

Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetésével

43

52

8

Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül

41

51

9

Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetésével

26

30

10

Biohulladékból származó biometán

Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül

51

71

11

Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetésével

36

50

12

Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül

25

35

13

Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetésével

10

14

3.3. Villamosenergia-termelésre használt biogáz – trágya és kukorica keverékei: jellemző és alapértelmezett értékek: Az üvegházhatásúgáz-kibocsátási értékek a friss tömegre vonatkoztatva szerepelnek

 

A

B

C

D

E

1

A biogáz előállításának módszere

Technológiai lehetőségek

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás - jellemző érték
(g CO2eq/MJ)

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás - alapértelmezett érték
(g CO2eq/MJ)

2

Trágya – kukorica
80 % – 20 %

1. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

17

33

3

Fermentáció zárt rendszerben

– 12

– 9

4

2. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

22

40

5

Fermentáció zárt rendszerben

– 7

– 2

6

3. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

23

43

7

Fermentáció zárt rendszerben

– 9

– 4

8

Trágya – kukorica
70 % – 30 %

1. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

24

37

9

Fermentáció zárt rendszerben

0

3

10

2. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

29

45

11

Fermentáció zárt rendszerben

4

10

12

3. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

31

48

13

Fermentáció zárt rendszerben

4

10

14

Trágya – kukorica
60 % – 40 %

1. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

28

40

15

Fermentáció zárt rendszerben

7

11

16

2. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

33

47

17

Fermentáció zárt rendszerben

12

18

18

3. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

36

52

19

Fermentáció zárt rendszerben

12

18

Megjegyzések
Az 1. eset olyan módokra vonatkozik, amelyeknél az eljáráshoz szükséges villamos- és hőenergiát maga a kapcsolt energiatermelést végző létesítmény biztosítja.
A 2. eset olyan módokra vonatkozik, amelyeknél a folyamathoz szükséges villamos energiát a hálózat, a folyamathőt pedig maga a kapcsolt energiatermelést végző létesítmény biztosítja. Egyes tagállamokban a gazdasági szereplők nem jogosultak a bruttó termelés alapján igényelni támogatást, és az 1. eset a jellemzőbb.
A 3. eset olyan módokra vonatkozik, amelyeknél a folyamathoz szükséges villamos energiát a hálózat, a folyamathőt pedig biogázkazán biztosítja. Ez az eset egyes olyan létesítmények esetében jellemző, amelyeknél a kapcsolt energiatermelést végző létesítmény nem a létesítmény területén található, és a biogáz értékesítésre kerül (de nem alakítják tovább biometánná).
3.4. Jellemző és alapértelmezett értékek biometán – trágya és kukorica keverékei: Az üvegházhatásúgáz-kibocsátási értékek a friss tömegre vonatkoztatva szerepelnek

 

A

B

C

D

1

A biometán előállításának módszere

Technológiai lehetőségek

Jellemző érték

Alapértelmezett érték

2

(g CO2eq/MJ)

(g CO2eq/MJ)

3

Trágya – kukorica
80 % – 20 %

Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül

32

57

4

Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetésével

17

36

5

Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül

– 1

9

6

Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetésével

– 16

– 12

7

Trágya – kukorica
70 % – 30 %

Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül

41

62

8

Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetésével

26

41

9

Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül

13

22

10

Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetésével

– 2

1

11

Trágya – kukorica
60 % – 40 %

Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül

46

66

12

Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetésével

31

45

13

Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül

22

31

14

Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetésével

7

10

A biometán közlekedési célú üzemanyagként szolgáló sűrített biometánként való használata esetén a jellemző értékekhez 3,3 g CO2eq/MJ értéket, az alapértelmezett értékekhez pedig 4,6 g CO2eq/MJ értéket kell hozzáadni.

4. Az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás jellemző és alapértelmezett értékei a biomasszából előállított tüzelőanyagok esetében, ha azokat a földhasználat megváltozásából adódó nettó szénkibocsátás nélkül állítják elő
I. Fanyesedék

 

A

B

C

D

E

F

1.

A biomasszából előállított tüzelőanyag előállításának módszere

Szállítási távolság

Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás - jellemző érték

Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás -alapértelmezett érték

2.

Villamos energia

Villamos energia

3.

Erdészeti maradványanyagokból származó fanyesedék

1–500 km

93 %

89 %

91 %

87 %

4.

500–2 500 km

89 %

84 %

87 %

81 %

5.

2 500 –10 000 km

82 %

73 %

78 %

67 %

6.

10 000 km felett

67 %

51 %

60 %

41 %

7.

Rövid életciklusú sarjerdőből (Eucalyptus) származó fanyesedék

2 500 –10 000 km

77 %

65 %

73 %

60 %

8.

Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, trágyázott) származó fanyesedék

1–500 km

89 %

83 %

87 %

81 %

9.

500–2 500 km

85 %

78 %

84 %

76 %

10.

2 500 –10 000 km

78 %

67 %

74 %

62 %

11.

10 000 km felett

63 %

45 %

57 %

35 %

12.

Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, nem trágyázott) származó fanyesedék

1–500 km

91 %

87 %

90 %

85 %

13.

500–2 500 km

88 %

82 %

86 %

79 %

14.

2 500 –10 000 km

80 %

70 %

77 %

65 %

15.

10 000 km felett

65 %

48 %

59 %

39 %

16.

Törzsfából származó fanyesedék

1–500 km

93 %

89 %

92 %

88 %

17.

500–2 500 km

90 %

85 %

88 %

82 %

18.

2 500 –10 000 km

82 %

73 %

79 %

68 %

19.

10 000 km felett

67 %

51 %

61 %

42 %

20.

Gyártási maradványanyagokból származó fanyesedék

1–500 km

94 %

92 %

93 %

90 %

21.

500–2 500 km

91 %

87 %

90 %

85 %

22.

2 500 –10 000 km

83 %

75 %

80 %

71 %

23.

10 000 km felett

69 %

54 %

63 %

44 %


II. Falabdacs (Pellet) (16)

1X12908_12

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

A biomasszából előállított tüzelőanyag előállításának módszere

Szállítási távolság

Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás - jellemző érték

Üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás -alapértelmezett érték

2.

Villamos energia

Villamos energia

3.

Erdészeti maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet

1. eset

1–500 km

58 %

37 %

49 %

24 %

4.

500–2 500 km

58 %

37 %

49 %

25 %

5.

2 500 –10 000 km

55 %

34 %

47 %

21 %

6.

10 000 km felett

50 %

26 %

40 %

11 %

7.

2a. eset

1–500 km

77 %

66 %

72 %

59 %

8.

500–2 500 km

77 %

66 %

72 %

59 %

9.

2 500 –10 000 km

75 %

62 %

70 %

55 %

10.

10 000 km felett

69 %

54 %

63 %

45 %

11.

3a. eset

1–500 km

92 %

88 %

90 %

85 %

12.

500–2 500 km

92 %

88 %

90 %

86 %

13.

2 500 –10 000 km

90 %

85 %

88 %

81 %

14.

10 000 km felett

84 %

76 %

81 %

72 %

15.

Rövid életciklusú sarjerdőből (Eucalyptus) származó fabrikett vagy pellet

1. eset

2 500 –10 000 km

52 %

28 %

43 %

15 %

16.

2a. eset

2 500 –10 000 km

70 %

56 %

66 %

49 %

17.

3a. eset

2 500 –10 000 km

85 %

78 %

83 %

75 %

18.

Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, trágyázott) származó fabrikett vagy pellet

1. eset

1–500 km

54 %

32 %

46 %

20 %

19.

500–10 000 km

52 %

29 %

44 %

16 %

20.

10 000 km felett

47 %

21 %

37 %

7 %

21.

2a. eset

1–500 km

73 %

60 %

69 %

54 %

22.

500–10 000 km

71 %

57 %

67 %

50 %

23.

10 000 km felett

66 %

49 %

60 %

41 %

24.

3a. eset

1–500 km

88 %

82 %

87 %

81 %

25.

500–10 000 km

86 %

79 %

84 %

77 %

26.

10 000 km felett

80 %

71 %

78 %

67 %

27.

Rövid életciklusú sarjerdőből (nyárfa, nem trágyázott) származó fabrikett vagy pellet

1. eset

1–500 km

56 %

35 %

48 %

23 %

28.

500–10 000 km

54 %

32 %

46 %

20 %

29.

10 000 km felett

49 %

24 %

40 %

10 %

30.

2a. eset

1–500 km

76 %

64 %

72 %

58 %

31.

500–10 000 km

74 %

61 %

69 %

54 %

32.

10 000 km felett

68 %

53 %

63 %

45 %

33.

3a. eset

1–500 km

91 %

86 %

90 %

85 %

34.

500–10 000 km

89 %

83 %

87 %

81 %

35.

10 000 km felett

83 %

75 %

81 %

71 %

36.

Törzsfa

1. eset

1–500 km

57 %

37 %

49 %

24 %

37.

500–2 500 km

58 %

37 %

49 %

25 %

38.

2 500 –10 000 km

55 %

34 %

47 %

21 %

39.

10 000 km felett

50 %

26 %

40 %

11 %

40.

2a. eset

1–500 km

77 %

66 %

73 %

60 %

41.

500–2 500 km

77 %

66 %

73 %

60 %

42.

2 500 –10 000 km

75 %

63 %

70 %

56 %

43.

10 000 km felett

70 %

55 %

64 %

46 %

44.

3a. eset

1–500 km

92 %

88 %

91 %

86 %

45.

500–2 500 km

92 %

88 %

91 %

87 %

46.

2 500 –10 000 km

90 %

85 %

88 %

83 %

47.

10 000 km felett

84 %

77 %

82 %

73 %

48.

Gyártási maradványanyagokból származó fabrikett vagy pellet

1. eset

1–500 km

75 %

62 %

69 %

55 %

49.

500–2 500 km

75 %

62 %

70 %

55 %

50.

2 500 –10 000 km

72 %

59 %

67 %

51 %

51.

10 000 km felett

67 %

51 %

61 %

42 %

52.

2a. eset

1–500 km

87 %

80 %

84 %

76 %

53.

500–2 500 km

87 %

80 %

84 %

77 %

54.

2 500 –10 000 km

85 %

77 %

82 %

73 %

55.

10 000 km felett

79 %

69 %

75 %

63 %

56.

3a. eset

1–500 km

95 %

93 %

94 %

91 %

57.

500–2 500 km

95 %

93 %

94 %

92 %

58.

2 500 –10 000 km

93 %

90 %

92 %

88 %

59.

10 000 km felett

88 %

82 %

85 %

78 %


III. Mezőgazdasági előállítási módok

 

A

B

C

D

E

F

1.

A biomasszából előállított tüzelőanyag előállításának módszere

Szállítási távolság

Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás - jellemző érték

Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás - alapértelmezett érték

2.

Villamos energia

Villamos energia

3.

0,2 t/m3-nél kisebb sűrűségű mezőgazdasági maradványanyagok (17)

1–500 km

95 %

92 %

93 %

90 %

4.

500–2 500 km

89 %

83 %

86 %

80 %

5.

2 500 –10 000 km

77 %

66 %

73 %

60 %

6.

10 000 km felett

57 %

36 %

48 %

23 %

7.

0,2 t/m3-nél nagyobb sűrűségű mezőgazdasági maradványanyagok (18)

1–500 km

95 %

92 %

93 %

90 %

8.

500–2 500 km

93 %

89 %

92 %

87 %

9.

2 500 –10 000 km

88 %

82 %

85 %

78 %

10.

10 000 km felett

78 %

68 %

74 %

61 %

11.

Szalmapellet

1–500 km

88 %

82 %

85 %

78 %

12.

500–10 000 km

86 %

79 %

83 %

74 %

13.

10 000 km felett

80 %

70 %

76 %

64 %

14.

Kipréselt cukornád brikett

500–10 000 km

93 %

89 %

91 %

87 %

15.

10 000 km felett

87 %

81 %

85 %

77 %

16.

Pálmamagdara

10 000 km felett

20 %

– 18 %

11 %

– 33 %

17.

Pálmamagdara (az olajsajtolóban nincs CH4-kibocsátás)

10 000 km felett

46 %

20 %

42 %

14 %


IV. Villamosenergia-termelésre használt biogáz (19)

 

A

B

C

D

E

1.

A biogáz előállításának módszere

Technológiai lehetőség

Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás - jellemző érték

Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás -alapértelmezett érték

2.

Nedves trágya (20)

1. eset

Fermentáció nyílt rendszerben (21)

146 %

94 %

3.

Fermentáció zárt rendszerben (22)

246 %

240 %

4.

2. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

136 %

85 %

5.

Fermentáció zárt rendszerben

227 %

219 %

6.

3. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

142 %

86 %

7.

Fermentáció zárt rendszerben

243 %

235 %

8.

Egész kukorica (23)

1. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

36 %

21 %

9.

Fermentáció zárt rendszerben

59 %

53 %

10.

2. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

34 %

18 %

11.

Fermentáció zárt rendszerben

55 %

47 %

12.

3. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

28 %

10 %

13.

Fermentáció zárt rendszerben

52 %

43 %

14.

Biohulladék

1. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

47 %

26 %

15.

Fermentáció zárt rendszerben

84 %

78 %

16.

2. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

43 %

21 %

17.

Fermentáció zárt rendszerben

77 %

68 %

18.

3. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

38 %

14 %

19.

Fermentáció zárt rendszerben

76 %

66 %


V. Villamosenergia-termelésre használt biogáz – trágya és kukorica keverékei

 

A

B

C

D

E

1.

A biogáz előállításának módszere

Technológiai lehetőség

Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás - jellemző érték

Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás - alapértelmezett érték

2.

Trágya – kukorica
80 % – 20 %

1. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

72 %

45 %

3.

Fermentáció zárt rendszerben

120 %

114 %

4.

2. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

67 %

40 %

5.

Fermentáció zárt rendszerben

111 %

103 %

6.

3. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

65 %

35 %

7.

Fermentáció zárt rendszerben

114 %

106 %

8.

Trágya – kukorica
70 % – 30 %

1. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

60 %

37 %

9.

Fermentáció zárt rendszerben

100 %

94 %

10.

2. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

57 %

32 %

11.

Fermentáció zárt rendszerben

93 %

85 %

12.

3. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

53 %

27 %

13.

Fermentáció zárt rendszerben

94 %

85 %

14.

Trágya – kukorica
60 % – 40 %

1. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

53 %

32 %

15.

Fermentáció zárt rendszerben

88 %

82 %

16.

2. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

50 %

28 %

17.

Fermentáció zárt rendszerben

82 %

73 %

18.

3. eset

Fermentáció nyílt rendszerben

46 %

22 %

19.

Fermentáció zárt rendszerben

81 %

72 %



VI. Közlekedési célú biometán (24)

 

A

B

C

D

1.

A biometán előállításának módszere

Technológiai lehetőségek

Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás - jellemző érték

Üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás - alapértelmezett érték

2.

Nedves trágya

Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül

117 %

72 %

3.

Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetésével

133 %

94 %

4.

Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül

190 %

179 %

5.

Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetésével

206 %

202 %

6.

Egész kukorica

Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül

35 %

17 %

7.

Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetésével

51 %

39 %

8.

Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül

52 %

41 %

9.

Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetésével

68 %

63 %

10.

Biohulladék

Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül

43 %

20 %

11.

Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetésével

59 %

42 %

12.

Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül

70 %

58 %

13.

Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetésével

86 %

80 %

VII. Biometán – trágya és kukorica keverékei (25)

 

A

B

C

D

1.

A biometán előállításának módszere

Technológiai lehetőségek

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás-megtakarítás - jellemző érték

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás-megtakarítás - alapértelmezett érték

2.

Trágya – kukorica
80 % – 20 %

Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül (26)

62 %

35 %

3.

Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetésével (27)

78 %

57 %

4.

Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül

97 %

86 %

5.

Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetésével

113 %

108 %

6.

Trágya – kukorica
70 % – 30 %

Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül

53 %

29 %

7.

Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetésével

69 %

51 %

8.

Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül

83 %

71 %

9.

Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetésével

99 %

94 %

10.

Trágya – kukorica
60 % – 40 %

Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül

48 %

25 %

11.

Fermentáció nyílt rendszerben, a távozó gáz elégetésével

64 %

48 %

12.

Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetése nélkül

74 %

62 %

13.

Fermentáció zárt rendszerben, a távozó gáz elégetésével

90 %

84 %


Megjegyzések:
(1) A hőt vagy hulladékhőt abszorpciós hűtők segítségével hűtési célra (lehűtött levegő vagy víz előállítására) hasznosítják. Ezért csak az egy MJ hőre jutó előállított hőhöz kapcsolódó kibocsátásokat kell kiszámítani, függetlenül attól, hogy a hő végső felhasználása ténylegesen fűtés vagy abszorpciós hűtők segítségével való hűtés.
(2) A mezőgazdasági nyersanyag kinyeréséből vagy termeléséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás (eec) kiszámításának ez a képlete olyan esetekre vonatkozik, amikor az alapanyagokat egy lépésben alakítják át bioüzemanyaggá. Az összetettebb ellátási láncok esetében a mezőgazdasági nyersanyag kinyeréséből vagy termeléséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást (eec) a köztes termékekre vonatkozó kiigazításokat követően kell kiszámítani.
(3) Ennek ténye például a talaj kötöttszénkészletének összehasonlító mérésével igazolható: ha például az első mérésre a termesztés megkezdése előtt, a későbbiekre pedig rendszeres időközönként, több év távlatában kerül sor. Ebben az esetben mielőtt a második mérés adatai rendelkezésre állnának, a talaj kötöttszénkészletének növekedését reprezentatív kísérletek vagy talajmodellek alapján végzett becsléssel meg lehet adni. A második mérést követően a tényleges mérésekkel nyert adatok szolgálnak alapul a növekedés tényének és nagyságrendjének megállapításához.
(4) A CO2 molekulatömegének (44,010 g/mol) a szén molekulatömegével (12,011 g/mol) való elosztása révén kapott hányados 3,664.
(5) Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület meghatározása szerinti szántó.
(6) Évelő növények: olyan többnyári növények, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma).
(7) A trágyából történő biogáz-előállításra vonatkozó értékek között vannak negatív kibocsátási értékek a nyers trágya használata révén elért kibocsátásmegtakarítás miatt. A figyelembe vett „esca” érték az anaerob fermentáció során felhasznált trágya esetében – 45 g CO2eq/MJ.
(8) Egész kukorica alatt a takarmánynak betakarított és betárolt kukorica értendő.
(9) A mezőgazdasági nyersanyagoknak az átalakító üzembe történő szállítása a „szilárd és a gáznemű biomasszaforrások villamosenergia-termelési, fűtési és hűtési célú hasznosítására vonatkozó fenntarthatósági követelményekről” című, 2010. február 25-i bizottsági közleményben leírt módszertan szerint beleértendő a „termelésre” vonatkozó értékbe. A kukoricaszilázs szállítására vonatkozó érték 0,4 g CO2eq /a biogáz MJ-jára.
(10) Ebbe az anyagcsoportba tartoznak a kis sűrűségű mezőgazdasági maradványanyagok, többek között a szalmabálák, a zabhéj, a rizshéj, a kipréseltcukornád-bálák.
(11) A nagyobb sűrűségű mezőgazdasági maradványanyagok csoportjába többek között olyan anyagok tartoznak, mint a kukoricacső, a diófélék héja, a szójakorpa, a pálmamaghéj.
(12) A fermentációs maradvány nyílt rendszerű tárolásakor további metánkibocsátásra kerül sor, amely az időjárás, a táptalaj és a fermentációs hatékonyság függvényében változik. E számítások során a következő értékek használandók: 0,05 MJ CH4 / MJ biogáz a trágya esetében, 0,035 MJ CH4 / MJ biogáz a kukorica esetében és 0,01 MJ CH4 / MJ biogáz a biohulladék esetében.
(13) A zárt tárolás azt jelenti, hogy a fermentációs folyamat során felszabaduló fermentációs maradványt légmentesen záró tartályban tárolják, és úgy kell tekinteni, hogy a tárolás során felszabaduló további biogáz további villamos energia vagy biometán előállítása céljából hasznosításra kerül.
(14) Ebbe a kategóriába a biogáz biometánná történő alakításának alábbi technológiái tartoznak: nyomásváltó adszorpciós gázszétválasztás (Pressure Swing Adsorption – PSA), nyomásváltó víznyomásos tisztítás (Pressure Water Scrubbing – PWS), membrános eljárás, kriogén eljárás és szerves fizikai tisztítás (Organic Physical Scrubbing – OPS). Magában foglal 0,03 MJ CH4 / MJ biometán kibocsátást a távozó gázban található biometán kibocsátására vonatkozóan.
(15) Ebbe a kategóriába a biogáz biometánná történő alakításának alábbi technológiái tartoznak: nyomásváltó víznyomásos tisztítás (Pressure Water Scrubbing – PWS) ha a víz újrahasznosításra kerül, nyomásváltó adszorpciós gázszétválasztás (Pressure Swing Adsorption – PSA), kémiai tisztítás, szerves fizikai tisztítás (Organic Physical Scrubbing – OPS), membrános eljárás, kriogén eljárás. Ebben a kategóriában nincs metánkibocsátás (a távozó gázban esetleg meglévő metán elégetésre kerül).
(16) Az 1. eset olyan folyamatokra vonatkozik, amikor földgázzal működő kazán biztosítja a folyamathőt a pelletező számára. A pelletező villamosenergia-ellátása a hálózatról történik;
A 2a. eset olyan folyamatokra vonatkozik, amikor szárított nyesedékkel működő kazán biztosítja a folyamathőt. A pelletező villamosenergia-ellátása a hálózatról történik;
A 3a. eset olyan eljárásokra vonatkozik, amikor szárított nyesedékkel működő kapcsolt energiatermelést végző létesítmény biztosítja a villamos- és hőenergiát a pelletezőnek.
(17) Ebbe az anyagcsoportba tartoznak a kis sűrűségű mezőgazdasági maradványanyagok, többek között a szalmabálák, a zabhéj, a rizshéj, a kipréseltcukornád-bálák.
(18) A nagyobb sűrűségű mezőgazdasági maradványanyagok csoportjába többek között olyan anyagok tartoznak, mint a kukoricacső, a diófélék héja, a szójakorpa, a pálmamaghéj.
(19) Az 1. eset olyan módokra vonatkozik, amelyeknél az eljáráshoz szükséges villamos- és hőenergiát maga a kapcsolt energiatermelést végző létesítmény biztosítja.
A 2. eset olyan módokra vonatkozik, amelyeknél a folyamathoz szükséges villamos energiát a hálózat, a folyamathőt pedig maga a kapcsolt energiatermelést végző létesítmény biztosítja. Egyes tagállamokban a gazdasági szereplők nem jogosultak a bruttó termelés alapján igényelni támogatást, és az 1. eset a jellemzőbb.
A 3. eset olyan módokra vonatkozik, amelyeknél a folyamathoz szükséges villamos energiát a hálózat, a folyamathőt pedig biogázkazán biztosítja. Ez az eset egyes olyan létesítmények esetében jellemző, amelyeknél a kapcsolt energiatermelést végző létesítmény nem a létesítmény területén található, és a biogáz értékesítésre kerül (de nem alakítják tovább biometánná).
(20) A trágyából történő biogáz-előállításra vonatkozó értékek között vannak negatív kibocsátási értékek a nyers trágya használata révén elért kibocsátásmegtakarítás miatt. A figyelembe vett „esca” érték az anaerob fermentáció során felhasznált trágya esetében – 45 gCO2eq/MJ.
(21) Nyílt rendszerű fermentáció során további CH4 - és N2O-kibocsátás történik. E kibocsátások mértéke a környezeti feltételek, a táptalaj típusa és a fermentáció hatékonysága szerint változik.
(22) A zárt tárolás azt jelenti, hogy a fermentációs folyamat során felszabaduló fermentációs maradványt légmentesen záró tartályban tárolják, és úgy kell tekinteni, hogy a tárolás során felszabaduló további biogáz további villamos energia vagy biometán előállítása céljából hasznosításra kerül. Ezen eljárás során nincs üvegházhatásúgáz-kibocsátás.
(23) Egész kukorica alatt a takarmánynak betakarított és betárolt kukorica értendő.
(24) A biometánhoz kapcsolódó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás csak a sűrített biometánra vonatkozik, a 94 gCO2eq/MJ közlekedési célú fosszilisüzemanyag-komparátorhoz viszonyítva.
(25) biometánhoz kapcsolódó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás csak a sűrített biometánra vonatkozik, a 94 gCO2eq/MJ közlekedési célú fosszilisüzemanyag-komparátorhoz viszonyítva.
(26) Ebbe a kategóriába a biogáz biometánná történő alakításának alábbi technológiái tartoznak: nyomásváltó adszorpciós gázszétválasztás (Pressure Swing Adsorption – PSA), nyomásváltó víznyomásos tisztítás (Pressure Water Scrubbing – PWS), membrános eljárás, kriogén eljárás és szerves fizikai tisztítás (Organic Physical Scrubbing – OPS). Magában foglal 0,03 MJ CH4 / MJ biometán-kibocsátást a távozó gázban található biometán kibocsátására vonatkozóan.
(27) Ebbe a kategóriába a biogáz biometánná történő alakításának alábbi technológiái tartoznak: nyomásváltó víznyomásos tisztítás (Pressure Water Scrubbing – PWS) ha a víz újrahasznosításra kerül, nyomásváltó adszorpciós gázszétválasztás (Pressure Swing Adsorption – PSA), kémiai tisztítás, szerves fizikai tisztítás (Organic Physical Scrubbing – OPS), membrános eljárás, kriogén eljárás. Ebben a kategóriában nincs metánkibocsátás (a távozó gázban esetleg meglévő metán elégetésre kerül).
1

A 8. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére