• Tartalom

785/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet

a kóbor állat befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályairól

2022.01.02.

A Kormány
az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés g) pontjában,
a 15. § és a 20. § tekintetében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya a települési – a főváros belterületén a fővárosi – önkormányzatnak (a továbbiakban: önkormányzat) és az állatvédelmi hatósági jogkörben eljáró jegyzőnek (a továbbiakban: jegyző) az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 48/A. § (3) és (4) bekezdésében foglalt, a település belterületén a 2. § e) pontja szerinti kóbor állatok befogásával, elhelyezésével és tulajdonjogának átruházásával kapcsolatos feladatainak ellátására terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) ebrendész: állatgondozásban jártas természetes személy, aki ebrendészeti, állategészségügyi, állatvédelmi és -higiéniai tevékenységet lát el;

b) ebrendészeti tevékenység: a település belterületén a kóbor állat befogása, gondozása, nyilvántartása, továbbá – a 3. § (4) bekezdése szerinti megállapodás esetén – a kóbor állat örökbeadása, valamint a kóbor állat életének kioltása;

c) ebrendészeti telep: az állatok biztonságos elkülönítésére alkalmas telep, amelyen a kóbor állat elhelyezése és hatósági megfigyelése történik;

d) hatósági megfigyelés ideje: a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti, a veszettség szempontjából aggályos állat hatósági megfigyelésének tizennégy napos időtartama;

e) kóbor állat: a háziasított állatfajok közül a házi kutya (Canis lupus familiaris) és a házi macska (Felis silvestris catus) olyan egyede, amely állattartó felügyelete nélkül, tartási helyétől eltérő területen tartózkodik;

f) örökbeadás: kóbor állat tulajdonjogának átruházása.

3. § (1) Az önkormányzat feladatkörébe tartozó ebrendészeti tevékenység ellátását az önkormányzat,

a) ha rendelkezik ebrendészeti teleppel, akkor saját szervezeti keretei között vagy önkormányzati társulás keretében, illetve

b) ebrendészeti telepet működtető természetes vagy jogi személlyel kötött szerződés keretében

biztosítja.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az önkormányzat köteles a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) részére a 4. § (3) bekezdés b)–e) pontja szerinti adatot átadni, valamint az e rendelet szerinti, az ebrendészeti telep működésére és a kóbor állatok elhelyezésére vonatkozó feltételeket teljesíteni.

(3) Az önkormányzat az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben is felel az Ávtv. 48/A. § (3) bekezdése szerinti feladata ellátásáért, és gondoskodik a feladat megfelelő ellátásának ellenőrzéséről.

(4) Az Ávtv. 48/A. § (3) bekezdése alapján a kóbor állat tulajdonjogának átruházásáról, végleges elhelyezéséről, valamint életének megengedett módon történő kioltásáról a jegyző gondoskodik. A jegyző ezen feladatai ellátására megállapodást köthet az ebrendészeti telep üzemeltetőjével.

(5) A jegyző a (4) bekezdés szerinti megállapodás hiányában is köteles az Ávtv. 48/A. § (3) bekezdése szerinti feladat ellátása során az e rendelet szerinti, az ebrendészeti telepre előírt működési feltételeket biztosítani, valamint a kóbor állatok elhelyezésére vonatkozó előírásoknak megfelelni.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatellátás állatmenhellyel való megállapodás útján is teljesíthető.

(7) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagy az önkormányzat által természetes vagy jogi személlyel kötött szerződés alapján működő ebrendészeti telep, amennyiben az e rendelet szerinti, az ebrendészeti telep működésére és az állatok elhelyezésére vonatkozó feltételeket teljesíti, úgy az önkormányzat döntésétől függően szerződésmódosítást követően folytathatja működését.

2. Az ebrendészeti telep létesítése és működése

4. § (1) Az ebrendészeti tevékenységet a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogviszony alapján feladatot ellátó ebrendészeti telep létesítéséhez és működése megkezdéséhez – az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 34. § (1) bekezdés b) pontja alapján – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalnak (a továbbiakban: járási hivatal) be kell jelenteni.

(2) A járási hivatal az ebrendészeti telep Szolgtv. 27. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételéről értesíti a NÉBIH-et. A NÉBIH az ebrendészeti telep adatait az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben (FELIR) kezeli, és az ebrendészeti telepek listáját, valamint azok honlapjának címét a honlapján közzéteszi.

(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) az ebrendészeti telep tulajdonosa vagy – amennyiben eltérő személy – üzemeltetőjének az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38. § (2) bekezdés c) és d) pontja, valamint a 38/A. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatait,

b) az ebrendész a) pont szerinti adatait,

c) a telephely címét, telefonszámát, valamint az ebrendészeti telep honlapjának vagy az önkormányzat által rendelkezésére bocsátott honlapfelület (a továbbiakban együtt: honlap) címét,

d) a szolgáltató állatorvos a) pont szerinti adatait, valamint

e) állatfajonkénti bontásban a maximálisan elhelyezhető egyedszámot.

5. § (1) Az ebrendészeti telep működtetése iránti – 4. § (1) bekezdése szerinti – bejelentés tartalmazza:

a) az ebrendészeti telep tulajdonosa vagy – amennyiben eltérő személy – üzemeltetőjének az Éltv. 38. § (2) bekezdés c) és d) pontja, valamint a 38/A. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatait,

b) az ebrendész a) pont szerinti adatait,

c) a telephely címét, telefonszámát, valamint a honlap címét,

d) a szolgáltató állatorvos a) pont szerinti adatait,

e) állatfajonkénti bontásban a maximálisan elhelyezhető egyedszámot, valamint

f) a bejelentést tevő nyilatkozatát arról, hogy

fa) a telep üzemeltetője ebrendészt alkalmaz,

fb) a telep üzemeltetője az ott elhelyezett állatok egészségügyi ellátása érdekében szolgáltató állatorvost szerződtet,

fc) biztosítottak az e rendeletben meghatározott állattartási körülmények,

fd) az ebrendészeti telep rendelkezik az 1. melléklet szerinti műszaki feltételekkel, valamint

fe) biztosítottak az állati eredetű melléktermékek ideiglenes elhelyezésének és azok ártalmatlanítására engedélyezett létesítménybe történő szállításának feltételei.

(2) Az ebrendészeti telep működtetése iránti bejelentés mellékleteként csatolni kell

a) az állategészségügyi ellátást biztosító szolgáltató állatorvossal kötött ellátási vagy megbízási szerződés másolatát,

b) nem kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló telep esetén a telep legalább 6 havi működési költségét fedező összeg rendelkezésre állásáról szóló banki igazolást,

c) az ebrendészeti telep hatályos, legalább egy önkormányzattal kötött feladatellátási szerződése másolatát,

d) az állati eredetű melléktermékek elszállítását és ártalmatlanítását végző szolgáltatóval kötött szerződés másolatát,

e) az ebrendészeti telep 2. melléklet szerinti működési szabályzatát,

f) megszűnés esetére az ebrendészeti telep felszámolási tervét, valamint

g) az ebrendészeti telep részletes alaprajzának másolatát.

(3) Az ebrendészeti telep üzemeltetője a (2) bekezdés szerinti adatokat érintő változásokról, a Szolgtv. 24. § (1) bekezdése szerinti értesítéssel egyidejűleg értesíti a feladatellátással érintett önkormányzatot is.

6. § (1) Az ebrendészeti telep működésének e rendelet feltételeinek való megfelelését a járási hivatal rendszeresen ellenőrzi. Ha a járási hivatal az ellenőrzés eredményétől függően a működés folytatására való jogosultság megfelelő igazolásáig határozatban megtiltja a tevékenység folytatását, a tevékenység végzésétől történő eltiltásról 8 napon belül tájékoztatja az ebrendészeti teleppel szerződéses viszonyban lévő önkormányzatot.

(2) Az ebrendészeti telep működését fel kell függeszteni, ha

a) az ebrendészeti telep működése az ember vagy az ott elhelyezett állat életét, egészségét vagy testi épségét veszélyezteti,

b) az ebrendészeti telep üzemeltetője harminc napot meghaladóan nem alkalmaz ebrendészt,

c) az ebrendészeti telep üzemeltetőjének harminc napot meghaladóan nincs hatályos szerződése szolgáltató állatorvossal, vagy

d) az ebrendészeti telepnek harminc napot meghaladóan nincs hatályos feladatellátási szerződése egyetlen önkormányzattal sem.

(3) Ha a járási hivatal az ebrendészeti telep ellenőrzése során megállapítja, hogy az ebrendész valamely állatvédelmi jogszabályi előírást megszeg, és az Ávtv. 43. § (6) bekezdése szerinti szankciót alkalmazza, úgy arról egyidejűleg az önkormányzatot is értesíti.

7. § Az ebrendészeti telep köteles sorszámozott, időrendi nyilvántartást vezetni a befogott, a leadott, valamint a telepen elhullott állat

a) fajáról,

b) fajtájáról,

c) ivaráról,

d) koráról (amennyiben az állat kora nem állapítható meg egyértelműen, úgy a becsült koráról),

e) ismertetőjegyéről,

f) egyedi azonosítójáról,

g) immunizáltságáról,

h) befogásának körülményeiről, helyéről és pontos idejéről, valamint

i) a 3. § (4) bekezdése szerinti megállapodás esetén

ia) a kóbor állat életének megengedett módon történő kioltása tényéről és

ib) az ebet örökbefogadó tulajdonos Ávtv. 42/A. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatairól.

8. § (1) A kóbor állat tulajdonosa köteles megtéríteni az ebrendészeti telepnek az állat befogásával és elhelyezésével kapcsolatos következő költségeket:

a) a hatósági megfigyelés ideje leteltét követően a napi tartás költségét,

b) a transzponder behelyezésének költségét,

c) a védőoltás, valamint a külső és belső parazita elleni kezelés költségét és

d) az oltási könyv kiadásának költségét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti költségek – ha azok a kóbor állat tulajdonosán nem hajthatók be – , valamint az ivartalanítás költségeinek megtérítését a kóbor állat örökbeadása feltételéül kell szabni.

(3) Azzal a nyilvántartásba vett állatvédő szervezettel, valamint állatmenhellyel szemben, amely elősegíti az ebrendészeti telepen található állatok végleges elhelyezését, vagy amely gondoskodik az ebrendészeti telepen található állatok további tartásáról, az (1) bekezdés a) pontja szerinti költség nem számítható fel.

(4) Az ebrendészeti telep az (1) és (2) bekezdés szerinti szolgáltatások díjtételeit előzetesen meghatározza, és honlapján közzéteszi.

(5) Az önkormányzat az (1) bekezdéstől eltérően az örökbefogadó javára kedvezőbb feltételeket állapíthat meg.

9. § (1) Az ebrendészeti telepnek hétköznapokon legalább 2 órán keresztül nyitva kell tartania, valamint az ebrendésznek vagy az ebrendészeti telepen dolgozó más személynek hétköznapokon, valamint szabad- és ünnepnapokon a (3) bekezdés b) pontja szerinti telefonszámon 8 és 20 óra között elérhetőnek kell lennie.

(2) Az ebrendészeti telep üzemeltetője honlapot működtet, és e-mail-címet létesít.

(3) Az ebrendészeti telep a honlapon közzéteszi

a) szolgáltatási körzetét,

b) az elérhetőségeit (telefonszám, e-mail-cím),

c) az ebrendészeti telep címét, nyitvatartási rendjét és működési szabályzatát,

d) a 8. § (4) bekezdése szerinti díjjegyzéket,

e) az ebrendészeti telepre évente bekerült, örökbe adott és a 7. § i) pont ia) alpontja szerint kioltott életű kóbor állatok számát,

f) a 3. § (4) bekezdése szerinti megállapodás esetén az örökbefogadási megállapodás mintapéldányát, valamint

g) legkésőbb a bekerülést követő első munkanapon az ebrendészeti telepre bekerült állatról a bekerülést követően készített legalább egy fényképet, melyről az állat felismerhető, alatta feltüntetve

ga) a befogás pontos helyét, idejét,

gb) az állat ivarát, ismertetőjegyeit, viselkedésének alapvető jellemzőit,

gc) a 3. § (4) bekezdése szerinti megállapodás esetén azt az időpontot, amikortól az állat örökbe adható, valamint

gd) a 3. § (4) bekezdése szerinti megállapodás esetén azt az időpontot, amikortól az elhelyezés eredménytelensége esetén a kóbor állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

(4) Az ebrendészeti telep a (3) bekezdés g) pontja szerinti adatokat mindaddig közzéteszi honlapján, amíg az állat örökbe fogadható.

3. A kóbor állat befogása, elhelyezése és állategészségügyi ellátása

10. § (1) Az ebrendész feladata az ebrendészeti tevékenység ellátása és a település belterületének szükség szerinti rendszeres, de legalább kéthetenkénti rendszerességgel történő bejárása az ott található kóbor állatok felderítése érdekében. Az ebrendésznek lakossági bejelentés alapján is ki kell mennie a helyszínre.

(2) A kóbor állat befogását az adott esetben lehetséges legkíméletesebb módon kell elvégezni. A kóbor állat befogásához hurokkal ellátott befogóbotnak fojtásmentesnek kell lennie.

(3) A kóbor állat befogását a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a bejelentést követő 24 órán belül meg kell kísérelni. Sikertelen befogás esetén a kóbor állat befogását 24 órán belül ismételten meg kell kísérelni.

(4) Közintézmény 100 méteres körzetében előforduló vagy a lakosságra fenyegetést jelentő kóbor állat befogását haladéktalanul, de legkésőbb 4 órán belül meg kell kísérelni, és a befogási kísérletet mindaddig folytatni kell, amíg az eredményre nem vezet.

(5) Ebzárlat idején az ebrendész – a járási hivatal által megállapított időközökben – a zárlat alatt álló területen a tilalom ellenére szabadon talált kóbor állatot befogja.

(6) Ha a kóbor állat magánterületen tartózkodik, befogását akkor kell megkísérelni, ha

a) az adott terület tulajdonosa kéri, és egyidejűleg kötelezettséget vállal az együttműködésre és a munkavégzés feltételeinek biztosítására, vagy

b) az állat befogását hatóság rendeli el.

11. § (1) A kóbor állat befogásakor

a) azonnal ellenőrizni kell, hogy az állat transzponderrel vagy egyéb módon jelölt-e,

b) az ebrendészeti telepen sürgős esetben azonnal, de legkésőbb 24 órán belül állatorvosi egészségügyi vizsgálatot kell végezni, és

c) a befogást követő 24 órán belül meg kell kezdeni a tulajdonos felkutatását, és meg kell kísérelni az értesítését.

(2) Ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzés során az ebrendész megállapítja, hogy a kóbor állat rendelkezik transzponderrel, megkíséreli az állat tulajdonosával történő kapcsolatfelvételt.

(3) Ha a kóbor állat tulajdonosa nem válik ismertté, az Ávtv. 48/A. § (3) bekezdése szerint kell eljárni és – a 3. § (4) bekezdés szerinti megállapodás esetén – az állat örökbe adható.

(4) A kóbor állat tulajdonosa ismeretlennek minősül abban az esetben, ha

a) az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti intézkedések nem vezetnek eredményre, és

b) a kóbor állat befogásától számított 15 nap eltelt.

12. § (1) Az egymásra veszélyt jelentő állatokat úgy kell elhelyezni, hogy azok ne ingerelhessék, továbbá ne veszélyeztethessék egymást, illetve a másik egyed látványa, észlelése lehetőség szerint ne jelentsen stresszhelyzetet.

(2) Az állatférőhelyeket naponta tisztítani kell. A férőhely kiürítését követően azt azonnal tisztítani és fertőtleníteni kell.

(3) Az állatokat naponta legalább két alkalommal ellenőrizni kell, valamint az ivóvízhez való folyamatos hozzáférést és a napi legalább egyszeri etetést biztosítani kell.

(4) Az ebrendészeti telepen található valamennyi helyiség, állatférőhely, valamint jármű tisztítását és fertőtlenítését napi lebontású takarítási napló vezetésével dokumentálni kell. A takarítási napló tartalmazza legalább a tisztítás és fertőtlenítés időpontját, valamint a tisztítást és fertőtlenítést végző nevét és aláírását.

(5) A hatósági megfigyelés ideje alatt az állatokat egyedileg kell elhelyezni, kivéve a szoptató anyaállatot, amelynek kölykeivel együtt való elhelyezését biztosítani kell. Tilos az elhelyezett ebek többszintes tartása.

(6) A hatósági megfigyelés ideje leteltét követően csoportos tartás esetén ugyanazon férőhelyre csak azonos fajú, egymással szemben agressziót nem mutató, azonos ivarú, illetve ivartalanított állatok helyezhetők el.

(7) A beteg, sérült vagy agresszív egyedet a hatósági megfigyelés idejét követően is a többi állattól elkülönítve kell tartani.

(8) Az ebrendészeti telepen végzett állatorvosi tevékenységről munkanaplót kell vezetni, amely tartalmazza

a) a vizsgált, kezelt állat megjelölését és az elvégzett az állatorvosi vizsgálatot, beavatkozást, valamint annak időpontját,

b) a felhasznált állatgyógyászati készítmény megnevezését, valamint

c) a szolgáltató állatorvos aláírását, bélyegzőjét.

13. § Az állatvédelmi hatóságnak az Ávtv. 24/C. § (4) bekezdése szerinti véglegessé vált döntéséig olyan kóbor állat nem adható ki tulajdonosa számára, amely transzponderrel nem jelölt. Ha a kóbor állat a befogáskor érvényes veszettség elleni oltással nem rendelkezik, a kiadást megelőzően veszettség elleni védőoltásban kell részesíteni, és ezzel egyidejűleg széles spektrumú féreghajtó szerrel kell kezelni.

14. § (1) Olyan kóbor állat adható örökbe, amely transzponderrel megjelölt, veszettség elleni védőoltásban részesült, és ezzel egyidejűleg széles spektrumú féreghajtó szerrel kezelt.

(2) Kóbor állat ivartalanítva vagy – ha az ivartalanítás szakmai indokok alapján az ebrendészeti telepen nem elvégezhető – ivartalanítási kötelezettséggel adható örökbe.

(3) Kóbor állat örökbeadásakor az ebrendészeti telep üzemeltetője vagy – a 3. § (5) bekezdése esetén – a jegyző és az örökbefogadó írásbeli megállapodást köt, amely tartalmazza az örökbefogadó kötelezettségeit.

(4) Az örökbefogadó (3) bekezdés szerinti kötelezettségei a következők:

a) a felelős állattartásra vonatkozó jogszabályi előírások betartása,

b) az örökbefogadott állat számára rendszeres orvosi ellátás, táplálék, valamint megfelelő mozgástér biztosítása,

c) az örökbefogadott állat tartásával kapcsolatban felmerült összes költség viselése, az e rendelet 8. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével,

d) az örökbefogadott állat (2) bekezdés szerinti esetben szükséges, az örökbefogadástól számított 30 napon belüli ivartalaníttatása és a műtétet végző állatorvos által kiállított igazolás örökbeadó részére történő megküldése, valamint

e) az örökbefogadott állatra vonatkozó bejelentési és oltási kötelezettségek teljesítése.

(5) Az örökbefogadó az örökbefogadott állatot szaporítási vagy tenyésztési célra nem használhatja. Az örökbefogadott állat tartását az örökbeadó jogosult ellenőrizni.

4. Állat tulajdonjogának átruházása

15. § (1) A házi kutya vagy házi macska egyede tulajdonjogának ajándékozási szerződéssel az ebrendészeti telepre történő átruházása – a (2) és a (3) bekezdés szerinti esetben – az állam tulajdonszerzését eredményezi.

(2) Az ebrendészeti telepen olyan házi kutya vagy házi macska egyede adható le, amely meg van jelölve transzponderrel, és egy éven belül, de legalább tizennégy napja – oltási könyv átadásával igazoltan – megtörtént a veszettség elleni immunizálása, valamint ezzel egyidejűleg a széles spektrumú féreghajtó szerrel való kezelése.

(3) Egyedi mérlegelés alapján – a házi kutya vagy házi macska egyede által jelentett járványügyi kockázat, valamint az állat tulajdonosának szociális helyzete figyelembevételével – az ebrendészeti telep üzemeltetője a (2) bekezdés szerinti feltételek nem teljesülése esetén is dönthet az állat befogadása mellett.

(4) A leadott állat írásbeli megállapodással, a 14. § megfelelő alkalmazásával örökbe adható.

(5) A leadott állat ebrendészeti telepre történő szállításának költsége az állattartót terheli.

5. A kóbor állat életének védelme

16. § (1) A befogott kóbor állat életének kioltása a kóbor állat életének kioltására vonatkozó állatorvosi szakvélemény alapján, állatorvosi beavatkozás útján, az Ávtv. 12. § (1) bekezdésének megfelelően, a (2) bekezdés szerinti esetben, fájdalomtól mentesen történhet.

(2) A kóbor állat életét az Ávtv. 45. § (1) bekezdése, valamint a (3) bekezdés szerinti eset kivételével a befogástól számított 45 napig tilos kioltani. A befogástól számított 45. nap elteltével kizárólag abban az esetben lehet kioltani a kóbor állat életét, ha

a) tulajdonosa a 11. § (4) bekezdése szerint ismeretlennek minősül,

b) az állatot nem fogadják örökbe, és

c) további tartását nyilvántartásba vett állatmenhely nem vállalja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott 45 napos időtartam legfeljebb 15 napra rövidíthető, ha az (1) bekezdés szerinti állatorvosi szakvélemény megállapítja, hogy a befogott kóbor állat

a) életben tartása több szenvedést jelentene számára, mint életének kioltása,

b) csekély életben maradási eséllyel bír, vagy

c) agresszív, viselkedészavaros, és ez nem egészségügyi állapotából fakad, valamint szakorvosi ellátás mellett sem várható változás.

(4) Az Ávtv. 45. § (1) bekezdése szerinti esetben a befogott kóbor állat életét a megengedett módon azonnal ki lehet oltani.

6. Záró rendelkezések

17. § Ez a rendelet 2022. január 1-jén lép hatályba.

18. § Az e rendelet hatálybalépésekor működő gyepmesteri telepnek – amennyiben e rendelet hatálya alá tartozó feladatot ellát – 2022. július 1. napjától meg kell megfelelnie az e rendeletben foglaltaknak.

19. § (1) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

20. §1

1. melléklet a 785/2021. (XII. 27.) Korm. rendelethez

Az ebrendészeti telep működésének műszaki feltételei

1. Az ebrendészeti telepnek rendelkeznie kell

1.1. az állatok befogásához szükséges eszközökkel,

1.2. a befogott állatok szállítására alkalmas szállítójárművel,

1.3. transzponder-leolvasóval,

1.4. hatósági megfigyelésre alkalmas, egyedi, számozott vagy más módon jelölt, elkülönített, fedett állatférőhelyekkel, melyeknek olyan kialakítással kell rendelkezniük, hogy az állatok számára minden körülmények között megfelelő védelmet tudjanak biztosítani az időjárás viszontagságaitól,

1.5. az állatorvosi vizsgálat és alapvető állatorvosi beavatkozások elvégzésére alkalmas helyiséggel,

1.6. a takarmány tárolására alkalmas külön fedett helyiséggel, amely rendelkezik könnyen tisztítható és fertőtleníthető, résmentes, vizet át nem eresztő anyaggal bevont oldalfalakkal és padozattal,

1.7. zárt trágyatárolóval,

1.8. villanyellátással, vízellátással vagy vízvételi lehetőséggel, valamint szennyvízelvezetéssel vagy szennyvízkezelési lehetőséggel,

1.9. öltözővel, zuhanyzóval, mosdóval és irodahelyiséggel,

1.10. nagynyomású mosó- és fertőtlenítőgéppel,

1.11. legalább az ebrendészeti telep egyszeri teljes fertőtlenítéséhez szükséges mennyiségű fertőtlenítőszerrel,

1.12. legalább egy hétre elegendő táppal,

1.13. elsősegélynyújtáshoz szükséges gyógyszerrel és kötözőanyaggal,

1.14. zárt kerítéssel és

1.15. az ebrendészeti telepen elhullott állatok tetemeinek átmeneti tárolására alkalmas zárt tárolóval.

2. Az 1.9. alpont szerinti helyiségeket az állatférőhelyektől külön épületben kell elhelyezni.

3. Az állatférőhely padozatát könnyen tisztítható és fertőtleníthető, résmentes, vizet át nem eresztő, csúszásgátló anyaggal kell burkolni, bűzelzáróval rendelkező csatornaszemmel és szennyvízelvezető csatornával kell ellátni.

4. A nyílászáró szerkezetnek könnyen tisztán tarthatónak és fertőtleníthetőnek kell lennie. Az oldalfalat és a rácsot mosható, fertőtleníthető anyagból kell készíteni.

5. Az állatférőhelyek számát úgy szükséges meghatározni, hogy az újonnan befogott állatok elhelyezése is biztosítható legyen.

2. melléklet a 785/2021. (XII. 27.) Korm. rendelethez

Az ebrendészeti telep működési szabályzatának tartalmi elemei

1. A működési szabályzatnak tartalmaznia kell

1.1. a maximálisan elhelyezhető egyedszámot, valamint az elhelyezés módját állatfajonkénti bontásban,

1.2. az állatok befogásának módját, eszközeit,

1.3. az állatok ebrendészeti telepre történő beléptetési rendjét (adatfelvétel, állatorvosi vizsgálat, a beteg állatok elkülönítésének módja),

1.4. az állatok elhelyezésének, ellátásának, gondozásának folyamatát,

1.5. az állatok ellenőrzésének, az állatorvosi ellátás biztosításának módját,

1.6. a takarítási, fertőtlenítési szabályokat (tartási hely tisztításának, fertőtlenítésének módját, anyagait, eszközeit),

1.7. az állatokról készített nyilvántartás vezetésének módját és

1.8. az állati tetemek, állati eredetű melléktermékek ideiglenes tárolásának, a trágya kezelésének és ártalmatlanításának módját.

1

A 20. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére